Délmagyarország, 1969. május (59. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-16 / 110. szám

Jövedelmező állattenyésztés Szocialista emberré válás —­szocialista brigádmozgalom Pásztói Lajos Pap Lajos A 23 esztendős fiatalember, akt Keszthelyen vé­gezte el az Agrártudományi Egyetemet, mindjárt ál­lami birtokon kapott munkát, segédagronórtiusként. Ekkor meg nemigen hitte PÁSZTÓI LAJOS, hogy két évtized múltán ugyancsak állami birtokon, annak igazgatójaként ünnepelheti a két évtized múlását, azt a valamikori hőskort, amidőn kevés is hiányos ter­melő eszközzel munkához kezdtek ezek a nagyüzemek. — Végigjártam a „szamárlétrát". Az első évek voltak a nehezek. Jóleső érzés most visszagondolni a hosszú utat, hiszen első helyemen tíz évig dolgoztam, s amikor megváltam, főagronómusként búcsúzhattam a gazdaságtól, ide Szegedre már úgy kerültem. Aztán termelési igazgatóhelyettes leltem. 1968. április 1-től pedig, amikor a Dél-alföldi Kísérleti Intézettől szét­vált a gazdaság, igazgató. Nagy felelősség, nagy munka. Ma már csaknem 13 ezer hold terület tartozik a Szegedi Állami Gaz­dasághoz. A követelmények egyre nagyobbak. A gaz­daság háromszor elnyerte korábban az Élüzem cimel, S ez a rang kötelez is. Nagy távolságra nyúlik a birtok, 260 kilométert kell ahhoz megtenni, hogy ép­pen beköszönjek egyik-egyik üzemegységbe. Az idén ismét gazdagodtak, január elejétől a haltermelés is „profiljuk" lett. Ezeregyszáz ember megélhetése, boldogulása, mind­mind az igazgató gondja. A gazdaság kiegyensúlyo­zott, ha eredményei nem is mutatósak, látványosak, mégis stabilak, s a jók közé sorolják őket. Hat esz­tendővel ezelőtt egy élüzemavató beszédében megígér­te Pásztói l-ajos, hogy ezt a megtisztelő címet meg­tartja a gazdaság. Nem sikeredett. De a remény meg­van, s ugy hisszük, az alapja is, hogy rövid időn be­lül Kiváló Vállalat legyen ez az üzem. * PAP LAJOS uradalomban kezdte az életét. Fel­győn. Más földjén, más javaiért gürcölt. Már fiatal korában munkára szorította a szegények törvényé. — Volt az uradalomban egy halastó. Oda irányí­tottak. Megszerettem a vizt mesterséget. 1949. augusz­tusában hoztak át Felgyöről Szegedre, Tehértóba. Halgazdaság volt itt, fizikai munkásként kezdtem, ké­sőbb halászként, majd főhalászként folytattam. Köz­ben elvégeztem a mezőgazdasági technikumot, leve­lező tagozaton. Ismerem már ezt á világot, mint a te­nyerem. A halgazdaság, a haltermelés ts nagy fej­lődésen ment át. Pap Lajost az elmúlt két évi izedben többször ér­te megtisztelő kitüntetés. Kiváló Dolgozó jelvényei, i Kiváló Állattenyésztő jelvényei mellé most ismét egy Kiváló Dolgozó jelvényt szerzett, lgyekeztét, szorgal­mát megbecsülik. Agronómusként irányítja a tenni­valókat, jövedelme havi 3 ezer forint körül van. — Jól tudom, milyen volt hajdan a nagybirtokon az élet. Látástól vakulásig. En hajnali k.ettőkor kel­tem, késő estig dolgoztam. Most délután négy órakor abbahagyom a munkát, másnap reggel 7 óráig, a családomnak élhetek. Eg és föld különbség. Szeretem is a gazdaságot, a társadalmi rendet, hiszen ember­séget kaptam, jő megélhetési. Pap Lajosnak egy vágya maradt: Szegeden öreg napjaira egy meghúzódó helyei építhessen. Egészen biztosan sikerül is neki. * GYÉMÁNT GYÖRGYNEK nemcsak a neve szép, hanem a születési dátuma is: 1919. április 8. ötven esz­tendős, együtt ünnepelte Születésnapját a Tanácsköz­társaság kikiáltásának fél évszázados jubileumával. Két évtizedet állami birtokon töltött. — Tanyán laktam, s a tanyát, a földet államosítot­ták, úgy kerültem én is velük együtt létszámba. Huss esztendeje. Dolgoztam az állattenyésztésben, voltam brigádvezető. Hosszú ideig traktoros. Vállaltam mun­kát a szakszervezetben, ritka esztendő volt. amikor nem kaptam pénzbeli jutalmat. Sohasem gondoltam, hogy megválók a gazdaságtól. A kiszombori üzemegységben dolgozom most is. Akkor sem akartam elmenni, ami­kor az orvos letiltott a traktorról. Annak idején, amikor megalakult a gazdasag. 3 ezer holdra négy traktor, egy pár 16 jutott. Sokat vál­tozott az idő. Most 700 hold tartozik ahhoz a kerület­hez, tíz erőgép dolgozik rajta. Gyémánt Györgyhöz jó volt a föld, az állami gazdaság. Fölnevelhette tisz­tességgel három gyerekét, szakmát adhatott a kezükbe. A törzsgárdához tartozik. Most jó munkája jutalmaként a Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója jelvény birtokosa lett. — Nincs is más vágyam, saját házamban lakom, a gyerekeimet útra bocsátottam. Csupán azt szeretném, ha még kétszer annyi időt tölthetnék el a nyugdíjig, s az állami gazdaságban, ezen a helyen. * DOVALOVSZKY JÁNOS több állami birtokot be­járt, amíg Asotthalomra került. Mezőhegyesen kezdte a munkát, majd a Szőllősi, Igási Állami Gazdaságban. Tizenhat esztendővel ezlótt került a feketeföldek vi­lágából ide, a homokra. — Voltam személyzetis, brigádvezető, majd igaz­gató. 1962-ben- egyesült több állami gazdaság, akkor lettem kerületvezető. Amire igazán büszke nagyok, hogy leginkább eredményesen zártuk az éveket, ki-ki­tetünk magunkért. A tavalyi a rekord. 4 millió forint tiszta eredményt tettünk az asztalra. 1961-ben — ak­kor még önállóak voltak — 3,5 milliót. — Mindössze két alkalommal, két esztendőben zártuk rosszul az esztendőt. Bebizonyosodott, hogy a homokon is lehet gazdaságosan termelni, nemcsak speciális tájnövényeket, hanem éppenséggel kukoricát, kapásokat is. Ertünk mi el 21 mázsás átlagot holdan­ként, májusi morzsoltban. Dovalovszky János hét esztendeig járt Vásárhely­re, előbb a középiskolát, aztán a felsőfokú mezögazda­sagí technikumot látogatta, eredményesen. Tavaly sze­rezte meg a diplomái. Nem volt könnyű. A napi gon­dok, felelősség mellé, barátkozni a könyvekkel. Am a követelmények nőnek, s <5 lépést, akar tartani a kor­ral, a mezőgazdaság fejlődésével. Gyakran meglátogat­ta fia is. Most 6 tanul ott. Apja nyomdokaiba lép. Kevesen vannak, akik végigjárták a húsz eszten­dőt. A hőskortól napjainkig. Nagy idők voltak. Kü­lön öröm, hogy megérhették, amiért küzdöttek, álmo­doztak; egy valódi nagyüzem születését. Gazdaságunkban az 1962. évi összevonás tette lehe­tővé. hogy az azonos hasz­nosítású állatfajok és állat­csoportok koncentrálásával a nagyüzemi állattartás út­jára lépjünk és adottsága­ink szerint, a népgazdaság számára legfontosabb és gazdaságunk számára nye­reséges ágazatokat fejlesz­sziik ki. A RÉGI TANYAI istál­lókban elhelyezett szarvas­marha-állomány csoporto­sításával 400 tehenünket és a vemhes üszőket az, újon­nan létesített 300 férőhe­lyes öthalmi tehenészetben és . a korszerűsített 100 fé­rőhelyes kiszombori tehe­nészetben helyeztük el. Mentesítettük az egész ál­lományt a gümőkórtól és tehenészetünk több mint egymillió liter tbc-mentes tejet szállit a tejiparnak. Mesterséges bórjúnevelőt létesítettünk az öthalmi és a kiszombori tehenészet mellett, ahol a borjakat a korábbi évek költségeinél darabonként 700—800 fo­rinttal kisebb költséggel neveljük feL NÖVENDÉK ÜSZÖAL­LOMANYUNKAT a kü­bekházi kerületben helyez­tük el, ahol egyenletes a fejlődésük, és 18 hónapos korukra elérik a tenyész­tési, 400—420 kilogrammos súlyt Húszhónapos koruk­ra nagyobb részük vemhes lesz. A tenyésztésre alkal­matlan növendékeket az ásotthalmi hízómarha-istál­lókba szállítjuk, ahol 18 hónapos korukban 550 ki­logramm feletti darabon­kénti élősúllyal mutatjuk be a külföldi — elsősorban német és olasz — vevők­nek. SERTÉSÁLLOMÁNYUN­KAT a kiszombori kerü­letben helyeztük el. Az ál­lomány 1964 óta brucella­mentes. A telepen tenyész­koca-, süldő- és hízósertés­előállítás folyik. A kiváló minőségi apaállatok és a tenyésztői munka eredmé­nyeként — a rossz elhe­lyezés ellenére — sikerült az egy kilogramm élősúly előállításához szükséges abrakmennyiséget az 1962. évi öt kilő 15 dekáról 4,3 kilóra lecsökkenteni. Az ál­lomány kiválóan alkalmas dobozos sonka készítésé­re is. A Budapesti Húsipari Vállalatnak átadott szállít­mányaink fele A, harminc százaléka B, húsz száza­léka C minősítést kapott. Ilyen minőségi összetétel­nél a legmagasabb fehér hússertés áránál is 2,30 fo­rinttal magasabb árat ka­punk a sonkasertésért ki­lónként. Tervezünk egy új, korszerű sertéstelep építé­sét, ahol a kifogástalan tar­tási körülmények miatt a tenyésztői munka és a ke­resztezés eredményeként ugrásszerű javulás várható. A juhállomány a kübek­házi kerületben van. Ez az egyetlen állattenyésztési ágazat, ahol a létszámot a legelő biztonságos eltartó képességének mértékére kellett csökkenteni. LEGERŐTELJESEBBEN a baromfihús-termelés növe­kedett a gazdaságban. Az 1962. évi 142 mázsáról 1968-ra annak tízszeresére; 1511 mázsára nőtt az évi termelés. Az ásotthalmi és a mórahalmi tanyavilágban a régi, kisméretű istállókat alakítottuk át — egyszerű megoldásokkal — baromfi­nevelő házakká. A húscsir­ke nyeresége meghaladja egyik-másik korszerű ba­romfinevelő üzemét is, de a technikai hiányosságokat — több ncvelöházban még villany sincs — dolgozóink odaadó, lelkiismeretes mun­ka ja nem tudja teljesen ki­egyenlíteni. Halászattal 1969. január 1. óta foglalkozik a Sze­gedi Állami Gazdaság Ek­kor Olvadt be a Szegedi Halgazdaság Féhértói kerü­let címen a gazdaságba. FEHÉRTÓN 1932 ÓTA folyik halgazdálkodás. Kez­déskor 888 hold volt a ha­lastavak vízfelülete, s" ma 2289 hold. Ez mellett kor­szerűbbé vált a tenyésztési mód és lényegesen ered­Húsz esztendő A SZEGEDI ÁLLAMI GAZDASÁG VEZETÖ­TESTÜLETE MUNKATÁRSI SZERETETTEL KÖ­SZÖNTI A GAZDASÁG MINDEN DOLGOZÓJÁT AZ ÁLLAMI GAZDASÁGOK FENNÁLLÁSÁNAK 30 ÉVES ÉVFORDULÓJÁN. KÍVÁNJUK, HOGY DOL­GOZOINK AZ EMBERI MEGBECSÜLÉS ÉRZÉSÉ­TŐL ÁTHATVA ÉS A KORSZERŰ TERMELÉSTECH­NIKAI ELJÁRÁSOKAT KIHASZNÁLVA, AZ EDDI­GIEKET MEGSOKSZOROZÓ TERMELÉSI EREDMÉ­NYEKET ÉRJENEK EL, EZZEL SEGÍTVE ELŐ EGYÉNI BOLDOGULÁSUKAT ÉS TÁRSADALMI RENDSZERÜNK TOVÁBBI, TÖRETLEN FEJLŐDÉ­SÉT. HASONLÓ JÓKÍVÁNSÁGAINKAT KÜLDJÜK TARSGAZDASÁGAINK VALAMENNYI DOLGOZO­JANAK. Gyémánt György Dovalovszky János A mezőgazdasági szocialista nagyüzemi termelés úttörőire, az állami gazdaságokra várt az a feladat is, hogy úttörők legyenek a szocialista embertípus kiala­kításának, a mezőgazdasági dolgozók körében. A poli­tikai és társadalmi szervek nevelő munkájának ered­ményeképpen a gazdaságban 9 éves múltra tekinthet vissza a szocialista brigádmozgalom, mely elsősorban a „szocialista módon élni és tanulni" jelszó valóra­váltásán keresztül valósította meg a „szocialista mó­don dolgozni és ezen keresztül nagy termelési eredmé­nyeket elérni" jelszót. A gazdaságban jelenleg 10 szocialista brigádba tö­mörül a gazdaság állandó dolgozóinak 40 százaléka. Igen nagy feladat vár azonban még a politikai és társadalmi szervekre, de nem kevésbé a gazdasági ve­zetésre is, a szocialista brigádokba tömörült dolgozók számának növelése és a brigádok belső életének for­málása Munkában élen járók erkölcsi-anyagi megbecsülése A gazdaságnak összevonás útján történő kialakítá­sa, 1962 óta a termelésben elért eredmények erkölcsi elismerése sem maradt el. A gazdaság 343 dolgozója vállalati, 25 dolgozója miniszteri és 3 dolgozója kor­mánykitüntetést kapott. A kitüntetések mellett termé­szetesen nem maradt ei annak anyagi elismerése sem. A kitüntetések odaítélését illetően jól választott a gaz­daság hiszen az 1962 óta kitüntetett dolgozók 87 száza- 1 léka ma is a gazdaság dolgozója, mely mindén szónál i szebben bizonyítja a gazdasághoz fűződő hűségüket. Javul a dolgozók szociális-kulturális ellátása is Az odaadó, lelkiismeretes munka eredménye a gaz­dálkodási eredmények állandó javulása és ez teszi le­hetővé azt, hogy a gazdaság egyre többet fordítson a dolgozók szociális-kulturális ellátására is. így a gazdaság dolgozóinak ma mér csak nagyon kis töredéke lakik az egyébként jól felszerelt munkásszál­lesokon. Nagyobb többségük saját házban. illetve a gazdaság 208 lakást számláló szolgálati lakásában la­kik Kedvezően fogadták a dolgozók a kedvezményes lakásépítési akcióban való részvétel lehetőségét is, hiszen 1967-ben 9. 1968-ban 5, 1969-ben pedig 6 dol­gozó épít családi házat az akció keretein belül, meiv­hez a gazdaság 520 000 Ft-tal járul hozzá. Az elmúlt években rendszeresen látogatta gaz­daságunk kerületeit a Szegedi Nemzeti Színház mun­kásszállás-színháza, mely helyenként ezt a keretet túl­nőve, a község kulturális eseményévé változott fi! ményesebb a gazdálkodós a korábbinál. Erre jellem­ző, hogy a halászat 1968. évi mérlege közel 5 millió! nyereséget mutatott ki. Nagy lendületet vett a gé­pesítés. Modern a munka­szervezés, megépült a mes­terséges megtermékenyítő telep és a laboratórium. A kapitalista gazdálko­dás idején, 1933-ban pél­dául az egy holdra eső sza­porulat 75 kilogramm és a tiszta terméshozam 52 kilo­gramm volt. Tavaly viszont 467. kiló szaporulat és 211 kiló tiszta terméshozam esett egyholdnyi vízterü­letre. Ezt az eredményt — a jó munkán kívül — nagyban elősegítette az ál­lam előretekintő gazdaság­politikája, mert csupán a terület bővítésére és kor­szerűsítésére 29 millió fo­rintot kapott a fehértói ha­lászat. Megvan a remény arra, hogy a sokszor ki­tüntetett halászat az egyéb adott feltételek mellett a szovjet vizekről származó növényevő halak tenyészté­sével is tovább növeli ter­melési eredményeit Felső képünk az öthalmi tehenészetet ábrázolja. ( A S

Next

/
Oldalképek
Tartalom