Délmagyarország, 1969. május (59. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-16 / 110. szám

Június Ütői Tiltott terület Meglepően kevesen voltak kíváncsiak tegnap este a Tiltott terület első előadásán Gábor Pál filmjére. Bizo­nyos szempontból ez érthe­tő. A film rendezője pilla­natnyilag teljesen ismeret­len, a Tiltott terület első filmje. Jórészt ismeretlenek a közreműködő vidéki színé­szek is; az érdeklődés elő­zetes felkeltése ilymódon csak egészien szűk keretek között mozoghatott. . Okot, magyarázatot tehát találhatunk. Az azonban egészen biztos, hogy a film figyelmet érdemlő, gondol­kodásra. elemzésre serkentő mű, azokhoz a műalkotások­hoz tartozik, amelyek új uta­kat keresnek a mai magyar filmművészet számára. A cselekmény egy 30 mil­liós kárt okozó hatalmas üzemi tűzvészből indul ki. A rendőrségi vizsgálat nem ta­lál felelőst, véletlennek, szinte sorstragédiának te­kinti a tüzet. De egy fiatal ügyész nem nyugszik ebbe bele. újrakezdi a vizsgála­tot, kiderül, hogy a tűz ügye nemcsak egyszerűen bűn­ügyi. jogi. hanem bizony társadalmi kérdés is. Az okokat keresve ugyanis az ügyész szembetalálja magát egy kusza és szinte kibogoz­hatatlan szövődménnyel, amelyben szerepe van mind­annak. amit bürokráciának. Új autóbusz-menetrend hanyagságnak, felületesség­nek, szolgalelküségnek, ge­rinctelen ségnek, ember telein­ségnek nevezünk. Szigorú, szinte rideg film a Tiltott terület. Keményen ; néz szembe a problémákkal, nem kendőz el semmit, s még az is erénye, amit a közönség egy része bizo­nyos csalódással fogadott, nevezetesen, hogy nem akar­ja megoldani a problémákat. sem a tűz, sem a társadal­mi gondok ügyében. A hu­manista figyelmeztetés azon­ban ennek ellenére is határo­zottan és világosan kihal­latszik a filmből, végigvonul rajta, s ez önmagában sem kevés. Ezt a figyelmeztetést a lé­nyeg szerint pontosan. de nem egészen teljesen úgy fogalmazhatjuk meg, hogy a Tiltott terület az ember megbecsülésére szólít föl. s azok a katasztrófák, tragi­kus jelenségek ugyanis, ame­lyeket a filmben látunk, végső fokon az ilyen termé­szetű közömbösségre, kö­zönyre vezethetők vissza. A népes szereplőgárdából négy vidéki művész — Bánffy György. Vadász Zol­tán, Némethy Ferenc, Bürös Gyöngyi — és három főváro­si kollégájuk — Avar István, Mezei Mária, Dayka Mar­git — nevét és teljesítmé­nyét kell kiemelnünk. Nagyítás Minden mozi néző hallott már valamit Antonioniról, a mai filmművészet egyik leg­nagyobb alakjáról, a film barátai pedig nyilván jól emlékeznek még a nálunk is játszott filmjeire, ha másra nem, az Éjszakára és a Vörös sivatagra biztosan. Nos, akik ilyen élmények után. hogy úgy mondjam „felkészülve" ülnek be a világhírű rendező új film­jenek vetítésére, először minden bizonnyal megdöb­benek: a Nagyítás egészen más konstrukciójú mű, mint Antonioni eddigi alkotásai. Ha egészen röviden és bru­tálisan — vállalva az egy­szerűsítés veszélyeit is —, akarnánk ezt a különbséget megfogalmazni, mindenek­előtt azt mondhatnánk, hogy amíg Antonioni eddigi film­jeiben nem sokat törődött a cselekmény érdekességével, addig a Nagyítás anyaga­története rendkívül izgalmas, feszülten érdekes. A cselekmény ugyanis egy bűntény köré épül, vagyis a Nagyítás bizonyos szempont­ból és bizonyos értelemben krimi. Méghozzá milyen kri­mi? Egy londoni fiatalember — a film főhőse, aki szen­vedélyesen szereti szakmá­ját, a fényképezést, — egy alkalommal, nagyítás köz­ben felfedezi, hogy az egyik parkrészletről készített ké­pén egy halott ember fek­szik. Ki ez a férfi és ki ölte meg? A cselekmény: a fia­talember nyomozásának tör­ténete. De nemcsak a cse­lekmény, a film filozófiai mondanivalója is szorosan kapcsolódik ehhez a nyomo­záshoz. Antonioni ugyanis, mind­annak ellenére, hogy az utóbbi évtized egyik leg­jobb krimi-lehetőségét vá­zolta fól, nem bűnügyi, ha­nem — hűen önmagához — filozofikus szellemű filmet csinált. Hogy nem egyszerű krimi a Nagyítás, olyan ri­kító mozzanatok jelzik, mint például az, hogy a gyilkos­ságról végül is nem tudunk meg semmit; de ez igazában nem is hiányzik. Ugyanis amennyire csökken a krimi jelentősége a film befejezé­se felé, ugyanúgy emelkedik a filozófiai mondanivaló fon­tossága és a néző figyelme önkéntelenül is arra fodul és egyre inkább arra is kon­centrálódik. Nem lenne Antonioni filmje a Nagyítás, ha nem kavart volna vitákat, s ak­kor sem lenne igazi Anto­nioni-film, ha e viták kö­zéppontjában nem éppen a mondanivaló állt volna. A tényleg nehezen megközelít­hető tanulságok e vitákban kétfajta értelmezésben ke­rültek a közönség elé. Az egyik vélemény szerint a film filozófiai mondanivaló­ja a világ megismerhetet­lenségére utal, a cselek­ménynek azzal a vonásával, hogy a fiatal fényképész hi­ába keresi a bűntény meg­oldását, minden erőfeszítése ellenére sem tud meg róla semmit. Ez az értelmezés, szerintem, erősen vulgáris, s egyáltalán nem meggyőző. Rokonszenvesebb és a film tényleges anyagához közelebb áll a másik értelmezés, mely szerint Antonioni a magány­ról, az ember és a közös­ség viszonyáról, a közönyről akart beszélni ebben a film­jében. A fiatal fényképész a nyomozáshoz segítőtársa­kat keres, de kiderül, hogy a gyilkosság senkiben sem kelt különösebb visszhangot és senki sem hajlandó se­gíteni. Olyasféle problema­tikával' találkozunk tehát a Nagyításban, mint annak idején a magyar Sodrásban, noha Antonioni filmje ter­mészetesen egészen más, mint Gál Istváné. Sokat vitatkozupk mosta­nában az úgynevezett kö­zönségfilm és az úgynevezett művészfilm szakadékának megszüntetéséről. Antonioni filmje jó példája a megol­dásnak. Izgalmas cselekmé­nye, mindenkihez szóló lát­nivalója és tartalmi igé­nyessége a legegyszerűbb nézőnek és a legrafináltabb filmbarátnak egyaránt él­ményt nyújt. ö. U A vasúti menetrenddel az eddiginél, jobban összhang­ban levő új autóbuszmenet­rend is június 1-én lép ér­vénybe és egy évre szól. A 10. AKÖV 25 távolsági vo­nalon vezet be változtatást és 4 új nagy távolságú vona­lat nyit meg. Változatlanul közlekedik a menetrend szerint Szegedről reggel fél hétkor Budapest­re induló é6 oda tíz órakor érkező, majd vissza 15 óra 40-kor induló és Szegedre 19 órakor befutó autóbusz. El­ső ízben június 16-án, azután pedig minden kedden átha­lad Szegeden a Miskolc— Debrecen—Békéscsaba—Sze­ged—Novi Sad—Sarajevo— Dubrovnik nemzetközi járat, amely visszafelé csütörtöki napokon érinti Szegedet Kistelekről Kömpöcön át Kiskunmaj6ára és vissza in­dítanak járatot munkanapo­kon. Sándorfalva, Dóc, Sö­vényháza, Baks, Csanytelek, Felgyő és Csongrád lakóinak utazási igényeit elégíti ki az az új járat, amely 11 óra 20-kor indul Szegedről Csongrádra, onnan vissza pedig 14 órakor. Sándorfal­vára munkaszüneti napokon nyolc órakor, onnan vissza pedig 9 óra 40-kor indul autóbusz. Javítani fogja Zsombó és Forráskút közle­kedését a Szegedről 17 óra 20-kor induló és Forráskút­ról 19 óra 25 perckor vissza­érkező új járat Ugyancsak új járat lesz a szerdán és szombaton reggel fél nyolc­kor és 12 órakor Szegedről öszeszékre induló, majd on­nan visszatérő autóbusz. A pusztamérgesiek kérésére tiz órakor indul autóbusz Sze­gedről Bordányon és Üllésen Kapzsiság okozta az algyői tragédiát A sérültek állapota válságos Mint tegnap hírül adtuk, az algyői l-es számú gáz­kút lakókocsijában történt robbanástól Nagy Ferenc 23 éves nyírbérteki lakos, az NKFV kútkezelője hét és fél órával a szerencsétlenség után meghalt Tegnap fel­kerestük a többi sérültet is a szegedi bőrklinikán, ahol elkülönített osztályon az or­vosok megfeszített erővel küzdenek életükért Amint dr. Simon Miklós, a klinika igazgató professzora délután rövid tájékoztatóban közölte, a megégett emberek állapo­ta továbbra is válságos, il­letve kettőjüké igen súlyos. Azon fáradoznak, hogy Ka-­tész Mária 17 éves (Szaty­maz), Szabó László 25 éves (Szeged, Mérey utca 7.), Baji Béla 20 éves (Orosháza), Ti­vadar Endre 23 éves (Kis­kundorozsma, Zentai utca 44.) és Szanka József 23 éves (Szatymaz) életfunkciói hely­reálljanak, a nagy fájdalmak miatti sokkból kikerüljenek. Csak ezután kerülhet sor arra, hogy döntsenek Buda­pestre szállításukról. Az or­vosi előrelátás szerint erre csak napok múlva kerülhet sor. A Szegedi Orvostudomá­nyi Egyetem klinikái, egész­ségügyi szervei mindent megtesznek az öt sebesült gyógyításáért. a Kossuth Zsu­zsa ápolónőképző tanulói pe­dig az ügyeleti szolgálat el­látásában segltkeznek. Á nap folyamán megtudtuk, hogy a két szegedi olajipari üzem dolgozói, akiket meg­rendített a baleset, szintén segíteni akarnak. Amennyi­ben szükséges, véradással vagy bőradással szeretnének hozzájárulni társaik felépü­léséhez. Tegnap folytatódott a rob­banás okainak vizsgálata, amelybe a Bányahatóság is bekapcsolódott. Lassan ki­rajzolódik a kép a tragikus esemény okairól, előzmé­nyeiről Kiderült, hogy az NKFV két dolgozója szer­dára virradó éjjel vagy haj­nalban vitte a gazolint az l-es számú kút lakókocsi­jába — Nagy Ferenc tudtá­vaL A kannát azért készí­tették elő, hogy később va­lakinek eladják. Mielőtt azonban erre sor kerülhe­tett volna. Nagy Ferenc — azzal a céllal, hogy a túl­nyomást kiengedje a kanná­ból — kinyitotta a kanna zárószerkezetét. A szájában levő égő cigaretta volt, ami­től a robbanás bekövetkezett. A vizsgálat azt is megállapí­totta, hogy valamennyi fia­tal sérült — Baji Béla kivé­telével, aki 1966 óta dolgo­zik az olajiparban — 1968 szeptemberében, illetve no­vemberében lépett be a vál­lalathoz, így még kevés Is­merettel, tapasztalattal ren­delkezett. Matkó István keresztül, amely délután ne­gyed kettőkor érkezik visz­sza kiinduló állomására. Zá­kányszék és Rúzsa érintésé­vel naponta három járat közlekedik Ottómösig és vissza Szegedre. Földeák, Oföldeák, Makó és Szeged viszonylatóban a szegedi üzemek műszakkezdéséhez, illetve befejezéséhez igazo­dik a menetrend. A röszkei tanáccsal egyetértésben Sze­gedről 22 óra 40-kor. mun­kaszüneti napokon 23 óra 40-kor indul autóbusz az or­szághatárig. A Szeged—Do­maszék—Mórahalom—Ásott­halom vonalon szaporították a járatokat, így 29 pár já­rat áll az utasok rendelke­zésére naponta. A négy új, nagy távolságú vonal közül a leghosszabb — 353 kilométer —, amely Szegedet Baja, Bátaszék, Bonyhád, Dombóvár, Kapos­vár, Nagykanizsa érintésé­vel köti össze Zalaegerszeg­gel. Szegedről reggel 7 óra­kor, Zalaegerszegről pedig reggel 6 óra 35 perckor in­dul autóbusz. Naponként két járatpárt indítanak Szeged, Kiskunmajsa, Dunaföldvár, Enying, Balatonfűzfő és Veszprém vonalán. Hason­lóan jelentős az az új járat, amely Szegedről Orosházán, Békéscsabán, Szeghalmon. Biharnagybajomon, Földe­sen át Hajdúszoboszlóra és vissza közlekedik átszállás nélkül. A negyedik új távol­sági járat a Mátra kedvelői­nek kedvez. A Szeged—Szol­nok kőzött közlekedő autó­busz június 1-töl Jászberé­nyen é6 Gyöngyösön át Pa­rádfürdöig viszi majd a be­utaltakat és hétvégi kirán­dulókat. Veszélyeztetés, segítségnyúj­tás elmulasztása és ittas ve­zetés miatt állt a szegedi me­gyei bíróság előtt Bárkányi Péter 21 éves, Kistelek, Ta­nya 559. szám alatti lakos, eddig még büntetlen előéle­tű. 1967-ben szerzett motor­kerékpárra jogosítványt, s mint a vizsgálat megállapí­totta, a vezetésben nem volt kellő gyakorlata. Ennek el­lenére erősen ittas állapotban hajtott volna hazafelé a bál­ból, sőt útközben a nálánál is ittassabb a fiatalkorú N. János, kisteleki lakost utas­ként szállította. Előttük ma­ga mellett tolta kerékpárját a bálból ugyancsak hazafe­lé tartó Szász István kiste­leki lakos is, a sértett, akit későn vett észre. A gyalogos­nak nekihajtótt Bárkányi. Az összeütközést azonban utasa, a fiatalkorú N. János nem is vette észre, annyira ittas volt. Harminc méteres csú­szás után a motorkerékpár­ral elestek és kisebb horzso­lással megúszták a dolgot, lámpafej üvege azonban ösz­szetört, a motor lánca pedig elszakadt, feltekeredett a ke­rékre. Az esetet követően Bárká­nyi utasa gyalog folytatta az űtját, s ő maga is hazafelé tartott. Később visszafordult és megnézte áldozatát, aki nyílt lábszártöré^eel és agy­rázkódással eszméletlenül fe­küdt az út mellett. Bárkányi szólongatta, s mivel nem fe­lelt, azt hitte, hogy áldozata meghalt. Gyalog folytatta út­ját, segítség nélkül hagyta a szerencsétlen embert. Bárkányit a szegedi megyei bíróság jogerősen 1 év 6 hó­napi szigorított büntetésvég­rehajtási munkahelyen letöl­tendő szabadságvesztésre ítél­te, és 3 évre eltiltotta a gép­járművezetéstől. Ültetik a fűszer­paprikát A szegedi tájkörzetben megkezdődött e vidék leg­nagyobb tavaszi munkája, a íüszerpaprika ültetése. A Tápéi Tiszatáj Termelőszö­vetkezetben láttak elsőnek munkához, ahol már bt pa­lántázógép dolgozik. Köztük nagyteljesítményű hatsoros berendezések ls vannak. Te­mesvári János brigádja min­taszerűen szervezte meg a tennivalókat. Olyan helyen jelölték ki a táblákat, ahol öntözni tudnak. EgyrAás nyo­mában haladnak a gépek s utánuk a „foltozó" asszonyok. Az ö feladatuk, hogy a hi­ányzó töveket pótolják. Ügyelnek arra, hogy minden holdra körülbelül százezer növény kerüljön. Ezzel az agrotechnikával tavaly is öt­ven mázsás átlaghozamot ér­tek el. A rendkívüli hőségtől úgy óvják a zsenge palán lakat, hogy az ültetés után azonnal üzembe helyezik az esőztető berendezéseket. Harminc mil­liméter mesterséges csapadé­kot kapnak a Tiszából az ültetvények s így gyorsan megerednek a növények. Mi­vel az idén eltolódtak a ta­vaszi munkák, most verseny­re kelnek az idővel: kettős műszakot szerveztek. Hajna­li négy órakor kezdenek s délben friss erők váltják fel a gépen ülőket. A második turnus este hét óráig dolgo­zik. Még májusban be akar­ják fejezni kétszáznegyven holdon a paprikaültetést. A Szegedi Paprikafeldol­gozó Vállalat Csongrád es Békés megyére kiterjedő kör­zetében csaknem nyolcezer holdon ültetnek fűszernö­vényt. T. B. Épült: 1957—1969 mm Uttöro tér 4. (82.) A Baross József utcában tartják számon ezt a házat, holott az Üttörö térre néz. Friedl Sándor tervezte. PÉNTEK. 1969. MÁJUS 16. DÉLMAGYARORS/ÁG 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom