Délmagyarország, 1969. május (59. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-16 / 110. szám

Június Ütői Tiltott terület Meglepően kevesen voltak kíváncsiak tegnap este a Tiltott terület első előadásán Gábor Pál filmjére. Bizonyos szempontból ez érthető. A film rendezője pillanatnyilag teljesen ismeretlen, a Tiltott terület első filmje. Jórészt ismeretlenek a közreműködő vidéki színészek is; az érdeklődés előzetes felkeltése ilymódon csak egészien szűk keretek között mozoghatott. . Okot, magyarázatot tehát találhatunk. Az azonban egészen biztos, hogy a film figyelmet érdemlő, gondolkodásra. elemzésre serkentő mű, azokhoz a műalkotásokhoz tartozik, amelyek új utakat keresnek a mai magyar filmművészet számára. A cselekmény egy 30 milliós kárt okozó hatalmas üzemi tűzvészből indul ki. A rendőrségi vizsgálat nem talál felelőst, véletlennek, szinte sorstragédiának tekinti a tüzet. De egy fiatal ügyész nem nyugszik ebbe bele. újrakezdi a vizsgálatot, kiderül, hogy a tűz ügye nemcsak egyszerűen bűnügyi. jogi. hanem bizony társadalmi kérdés is. Az okokat keresve ugyanis az ügyész szembetalálja magát egy kusza és szinte kibogozhatatlan szövődménnyel, amelyben szerepe van mindannak. amit bürokráciának. Új autóbusz-menetrend hanyagságnak, felületességnek, szolgalelküségnek, gerinctelen ségnek, ember teleinségnek nevezünk. Szigorú, szinte rideg film a Tiltott terület. Keményen ; néz szembe a problémákkal, nem kendőz el semmit, s még az is erénye, amit a közönség egy része bizonyos csalódással fogadott, nevezetesen, hogy nem akarja megoldani a problémákat. sem a tűz, sem a társadalmi gondok ügyében. A humanista figyelmeztetés azonban ennek ellenére is határozottan és világosan kihallatszik a filmből, végigvonul rajta, s ez önmagában sem kevés. Ezt a figyelmeztetést a lényeg szerint pontosan. de nem egészen teljesen úgy fogalmazhatjuk meg, hogy a Tiltott terület az ember megbecsülésére szólít föl. s azok a katasztrófák, tragikus jelenségek ugyanis, amelyeket a filmben látunk, végső fokon az ilyen természetű közömbösségre, közönyre vezethetők vissza. A népes szereplőgárdából négy vidéki művész — Bánffy György. Vadász Zoltán, Némethy Ferenc, Bürös Gyöngyi — és három fővárosi kollégájuk — Avar István, Mezei Mária, Dayka Margit — nevét és teljesítményét kell kiemelnünk. Nagyítás Minden mozi néző hallott már valamit Antonioniról, a mai filmművészet egyik legnagyobb alakjáról, a film barátai pedig nyilván jól emlékeznek még a nálunk is játszott filmjeire, ha másra nem, az Éjszakára és a Vörös sivatagra biztosan. Nos, akik ilyen élmények után. hogy úgy mondjam „felkészülve" ülnek be a világhírű rendező új filmjenek vetítésére, először minden bizonnyal megdöbbenek: a Nagyítás egészen más konstrukciójú mű, mint Antonioni eddigi alkotásai. Ha egészen röviden és brutálisan — vállalva az egyszerűsítés veszélyeit is —, akarnánk ezt a különbséget megfogalmazni, mindenekelőtt azt mondhatnánk, hogy amíg Antonioni eddigi filmjeiben nem sokat törődött a cselekmény érdekességével, addig a Nagyítás anyagatörténete rendkívül izgalmas, feszülten érdekes. A cselekmény ugyanis egy bűntény köré épül, vagyis a Nagyítás bizonyos szempontból és bizonyos értelemben krimi. Méghozzá milyen krimi? Egy londoni fiatalember — a film főhőse, aki szenvedélyesen szereti szakmáját, a fényképezést, — egy alkalommal, nagyítás közben felfedezi, hogy az egyik parkrészletről készített képén egy halott ember fekszik. Ki ez a férfi és ki ölte meg? A cselekmény: a fiatalember nyomozásának története. De nemcsak a cselekmény, a film filozófiai mondanivalója is szorosan kapcsolódik ehhez a nyomozáshoz. Antonioni ugyanis, mindannak ellenére, hogy az utóbbi évtized egyik legjobb krimi-lehetőségét vázolta fól, nem bűnügyi, hanem — hűen önmagához — filozofikus szellemű filmet csinált. Hogy nem egyszerű krimi a Nagyítás, olyan rikító mozzanatok jelzik, mint például az, hogy a gyilkosságról végül is nem tudunk meg semmit; de ez igazában nem is hiányzik. Ugyanis amennyire csökken a krimi jelentősége a film befejezése felé, ugyanúgy emelkedik a filozófiai mondanivaló fontossága és a néző figyelme önkéntelenül is arra fodul és egyre inkább arra is koncentrálódik. Nem lenne Antonioni filmje a Nagyítás, ha nem kavart volna vitákat, s akkor sem lenne igazi Antonioni-film, ha e viták középpontjában nem éppen a mondanivaló állt volna. A tényleg nehezen megközelíthető tanulságok e vitákban kétfajta értelmezésben kerültek a közönség elé. Az egyik vélemény szerint a film filozófiai mondanivalója a világ megismerhetetlenségére utal, a cselekménynek azzal a vonásával, hogy a fiatal fényképész hiába keresi a bűntény megoldását, minden erőfeszítése ellenére sem tud meg róla semmit. Ez az értelmezés, szerintem, erősen vulgáris, s egyáltalán nem meggyőző. Rokonszenvesebb és a film tényleges anyagához közelebb áll a másik értelmezés, mely szerint Antonioni a magányról, az ember és a közösség viszonyáról, a közönyről akart beszélni ebben a filmjében. A fiatal fényképész a nyomozáshoz segítőtársakat keres, de kiderül, hogy a gyilkosság senkiben sem kelt különösebb visszhangot és senki sem hajlandó segíteni. Olyasféle problematikával' találkozunk tehát a Nagyításban, mint annak idején a magyar Sodrásban, noha Antonioni filmje természetesen egészen más, mint Gál Istváné. Sokat vitatkozupk mostanában az úgynevezett közönségfilm és az úgynevezett művészfilm szakadékának megszüntetéséről. Antonioni filmje jó példája a megoldásnak. Izgalmas cselekménye, mindenkihez szóló látnivalója és tartalmi igényessége a legegyszerűbb nézőnek és a legrafináltabb filmbarátnak egyaránt élményt nyújt. ö. U A vasúti menetrenddel az eddiginél, jobban összhangban levő új autóbuszmenetrend is június 1-én lép érvénybe és egy évre szól. A 10. AKÖV 25 távolsági vonalon vezet be változtatást és 4 új nagy távolságú vonalat nyit meg. Változatlanul közlekedik a menetrend szerint Szegedről reggel fél hétkor Budapestre induló é6 oda tíz órakor érkező, majd vissza 15 óra 40-kor induló és Szegedre 19 órakor befutó autóbusz. Első ízben június 16-án, azután pedig minden kedden áthalad Szegeden a Miskolc— Debrecen—Békéscsaba—Szeged—Novi Sad—Sarajevo— Dubrovnik nemzetközi járat, amely visszafelé csütörtöki napokon érinti Szegedet Kistelekről Kömpöcön át Kiskunmaj6ára és vissza indítanak járatot munkanapokon. Sándorfalva, Dóc, Sövényháza, Baks, Csanytelek, Felgyő és Csongrád lakóinak utazási igényeit elégíti ki az az új járat, amely 11 óra 20-kor indul Szegedről Csongrádra, onnan vissza pedig 14 órakor. Sándorfalvára munkaszüneti napokon nyolc órakor, onnan vissza pedig 9 óra 40-kor indul autóbusz. Javítani fogja Zsombó és Forráskút közlekedését a Szegedről 17 óra 20-kor induló és Forráskútról 19 óra 25 perckor visszaérkező új járat Ugyancsak új járat lesz a szerdán és szombaton reggel fél nyolckor és 12 órakor Szegedről öszeszékre induló, majd onnan visszatérő autóbusz. A pusztamérgesiek kérésére tiz órakor indul autóbusz Szegedről Bordányon és Üllésen Kapzsiság okozta az algyői tragédiát A sérültek állapota válságos Mint tegnap hírül adtuk, az algyői l-es számú gázkút lakókocsijában történt robbanástól Nagy Ferenc 23 éves nyírbérteki lakos, az NKFV kútkezelője hét és fél órával a szerencsétlenség után meghalt Tegnap felkerestük a többi sérültet is a szegedi bőrklinikán, ahol elkülönített osztályon az orvosok megfeszített erővel küzdenek életükért Amint dr. Simon Miklós, a klinika igazgató professzora délután rövid tájékoztatóban közölte, a megégett emberek állapota továbbra is válságos, illetve kettőjüké igen súlyos. Azon fáradoznak, hogy Ka-tész Mária 17 éves (Szatymaz), Szabó László 25 éves (Szeged, Mérey utca 7.), Baji Béla 20 éves (Orosháza), Tivadar Endre 23 éves (Kiskundorozsma, Zentai utca 44.) és Szanka József 23 éves (Szatymaz) életfunkciói helyreálljanak, a nagy fájdalmak miatti sokkból kikerüljenek. Csak ezután kerülhet sor arra, hogy döntsenek Budapestre szállításukról. Az orvosi előrelátás szerint erre csak napok múlva kerülhet sor. A Szegedi Orvostudományi Egyetem klinikái, egészségügyi szervei mindent megtesznek az öt sebesült gyógyításáért. a Kossuth Zsuzsa ápolónőképző tanulói pedig az ügyeleti szolgálat ellátásában segltkeznek. Á nap folyamán megtudtuk, hogy a két szegedi olajipari üzem dolgozói, akiket megrendített a baleset, szintén segíteni akarnak. Amennyiben szükséges, véradással vagy bőradással szeretnének hozzájárulni társaik felépüléséhez. Tegnap folytatódott a robbanás okainak vizsgálata, amelybe a Bányahatóság is bekapcsolódott. Lassan kirajzolódik a kép a tragikus esemény okairól, előzményeiről Kiderült, hogy az NKFV két dolgozója szerdára virradó éjjel vagy hajnalban vitte a gazolint az l-es számú kút lakókocsijába — Nagy Ferenc tudtávaL A kannát azért készítették elő, hogy később valakinek eladják. Mielőtt azonban erre sor kerülhetett volna. Nagy Ferenc — azzal a céllal, hogy a túlnyomást kiengedje a kannából — kinyitotta a kanna zárószerkezetét. A szájában levő égő cigaretta volt, amitől a robbanás bekövetkezett. A vizsgálat azt is megállapította, hogy valamennyi fiatal sérült — Baji Béla kivételével, aki 1966 óta dolgozik az olajiparban — 1968 szeptemberében, illetve novemberében lépett be a vállalathoz, így még kevés Ismerettel, tapasztalattal rendelkezett. Matkó István keresztül, amely délután negyed kettőkor érkezik viszsza kiinduló állomására. Zákányszék és Rúzsa érintésével naponta három járat közlekedik Ottómösig és vissza Szegedre. Földeák, Oföldeák, Makó és Szeged viszonylatóban a szegedi üzemek műszakkezdéséhez, illetve befejezéséhez igazodik a menetrend. A röszkei tanáccsal egyetértésben Szegedről 22 óra 40-kor. munkaszüneti napokon 23 óra 40-kor indul autóbusz az országhatárig. A Szeged—Domaszék—Mórahalom—Ásotthalom vonalon szaporították a járatokat, így 29 pár járat áll az utasok rendelkezésére naponta. A négy új, nagy távolságú vonal közül a leghosszabb — 353 kilométer —, amely Szegedet Baja, Bátaszék, Bonyhád, Dombóvár, Kaposvár, Nagykanizsa érintésével köti össze Zalaegerszeggel. Szegedről reggel 7 órakor, Zalaegerszegről pedig reggel 6 óra 35 perckor indul autóbusz. Naponként két járatpárt indítanak Szeged, Kiskunmajsa, Dunaföldvár, Enying, Balatonfűzfő és Veszprém vonalán. Hasonlóan jelentős az az új járat, amely Szegedről Orosházán, Békéscsabán, Szeghalmon. Biharnagybajomon, Földesen át Hajdúszoboszlóra és vissza közlekedik átszállás nélkül. A negyedik új távolsági járat a Mátra kedvelőinek kedvez. A Szeged—Szolnok kőzött közlekedő autóbusz június 1-töl Jászberényen é6 Gyöngyösön át Parádfürdöig viszi majd a beutaltakat és hétvégi kirándulókat. Veszélyeztetés, segítségnyújtás elmulasztása és ittas vezetés miatt állt a szegedi megyei bíróság előtt Bárkányi Péter 21 éves, Kistelek, Tanya 559. szám alatti lakos, eddig még büntetlen előéletű. 1967-ben szerzett motorkerékpárra jogosítványt, s mint a vizsgálat megállapította, a vezetésben nem volt kellő gyakorlata. Ennek ellenére erősen ittas állapotban hajtott volna hazafelé a bálból, sőt útközben a nálánál is ittassabb a fiatalkorú N. János, kisteleki lakost utasként szállította. Előttük maga mellett tolta kerékpárját a bálból ugyancsak hazafelé tartó Szász István kisteleki lakos is, a sértett, akit későn vett észre. A gyalogosnak nekihajtótt Bárkányi. Az összeütközést azonban utasa, a fiatalkorú N. János nem is vette észre, annyira ittas volt. Harminc méteres csúszás után a motorkerékpárral elestek és kisebb horzsolással megúszták a dolgot, lámpafej üvege azonban öszszetört, a motor lánca pedig elszakadt, feltekeredett a kerékre. Az esetet követően Bárkányi utasa gyalog folytatta az űtját, s ő maga is hazafelé tartott. Később visszafordult és megnézte áldozatát, aki nyílt lábszártöré^eel és agyrázkódással eszméletlenül feküdt az út mellett. Bárkányi szólongatta, s mivel nem felelt, azt hitte, hogy áldozata meghalt. Gyalog folytatta útját, segítség nélkül hagyta a szerencsétlen embert. Bárkányit a szegedi megyei bíróság jogerősen 1 év 6 hónapi szigorított büntetésvégrehajtási munkahelyen letöltendő szabadságvesztésre ítélte, és 3 évre eltiltotta a gépjárművezetéstől. Ültetik a fűszerpaprikát A szegedi tájkörzetben megkezdődött e vidék legnagyobb tavaszi munkája, a íüszerpaprika ültetése. A Tápéi Tiszatáj Termelőszövetkezetben láttak elsőnek munkához, ahol már bt palántázógép dolgozik. Köztük nagyteljesítményű hatsoros berendezések ls vannak. Temesvári János brigádja mintaszerűen szervezte meg a tennivalókat. Olyan helyen jelölték ki a táblákat, ahol öntözni tudnak. EgyrAás nyomában haladnak a gépek s utánuk a „foltozó" asszonyok. Az ö feladatuk, hogy a hiányzó töveket pótolják. Ügyelnek arra, hogy minden holdra körülbelül százezer növény kerüljön. Ezzel az agrotechnikával tavaly is ötven mázsás átlaghozamot értek el. A rendkívüli hőségtől úgy óvják a zsenge palán lakat, hogy az ültetés után azonnal üzembe helyezik az esőztető berendezéseket. Harminc milliméter mesterséges csapadékot kapnak a Tiszából az ültetvények s így gyorsan megerednek a növények. Mivel az idén eltolódtak a tavaszi munkák, most versenyre kelnek az idővel: kettős műszakot szerveztek. Hajnali négy órakor kezdenek s délben friss erők váltják fel a gépen ülőket. A második turnus este hét óráig dolgozik. Még májusban be akarják fejezni kétszáznegyven holdon a paprikaültetést. A Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat Csongrád es Békés megyére kiterjedő körzetében csaknem nyolcezer holdon ültetnek fűszernövényt. T. B. Épült: 1957—1969 mm Uttöro tér 4. (82.) A Baross József utcában tartják számon ezt a házat, holott az Üttörö térre néz. Friedl Sándor tervezte. PÉNTEK. 1969. MÁJUS 16. DÉLMAGYARORS/ÁG 5