Délmagyarország, 1969. április (59. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-09 / 79. szám

Ukrán napok Szegeden Szeged szovjet testvérvárosa, a hős Odessza április 10én ünnepli annak évforduló- A Délmagyarországi Áramját, hogy falai kozul eltaka- ,,szolgáltató Vállalat szegedi Uj turbina az erőműben Elkészült a kazánház — Gazdaságosabb gőztermelés rodtak a fasiszta német csa patok. A testvérváros felszaj erőművének kettős a feladata. Ellátja a távfűtő gózvezebadulása évfordulója alkal- j fékeket, s e mellett kisebb mabol az MSz-Bl es a nén- ! mennyiségű villamos energiát is termel. Mivel csak a gőzmából az MSZBT és a nép front városi bizottsága ukrán napokat rendez Szegeden. Holnap, csütörtökön délután fél 3 órai kezdettel a kábelgyár művelődési termében díszünnepséget rendez ez MSZBT Szeged városi intézőbizottsága, a KISZ és a népfront városi bizottsága. Beszédet mond Papp Gyula, a városi tanács vb elnökhelyettese. Az ukrán napok további programja: április 11-én Ukrajna legszebb tájai címmel Boross József, az MSZBT megyei titkára vetített képes előadást tart a TIT klubjaban; ugyanitt 16-án Hemviert János festőművész tart előadást az ukrán festészetről; 17-én a művelődési központban (Vörösmarty utca 3.) az I. kerületi népfront-bizottság és a Tömörkény gimnázium hangversenyt rendez; 18-án az ukrán zenéről Avasi Béla főiskolai tanár tart előadást a TIT klubjában; végezetül 23-án a Tanárképző Főiskola rendezésében ukrán irodalmi est és hangverseny lesz a művelődési központban. SzegedBudapest II. Elkészültek a héten a Szeged—Algyő—Budapest között épülő második kőolajés födgázvezeték tervei az OLAJTERV-néL A júliusban kezdődő, csaknem egymilliárd forintos építkezésről így tájékoztattak az OLAJTERV-nél: — A 600 milliméter átmérőjű, 170 kilométer hosszú kőolajtávvezeték, az algyői j olajmezőkről évente egymil- | lió tonna olajat szállít a t Százhalombattán létesülő fi- ! nomí tónak. A földgázvezeték 300 milliméter átmérőjű, 180 kilométer hosszú lesz, és évente mintegy kétmilliárd köbméter, 8—9 ezer kalóriás földgázt szállít majd Algyőről a budapesti körvezetékbe. Értesüléseink szerint először a gázvezetéket építik: a kivitelezési munkálatokat júliusban kezdik. Az olajtavvezeték epitese a jövő év tavaszán kezdődik és 1970. október l-én már kőolajat szállít. H. H. termelés nem lenne kifizetődő, a kazánok és a fogyasztók közé áramfejlesztő gépeket iktatnak — ilymódon „kihasználva" a gőz erejét, gazdaságosan dolgozhatnak. A biztonságos és kifizetődő gőzfejlesztésért esztendőről esztendőre felújítják az erőmű kazánjait, berendezéseit. Az idén különösen jelentős munkát végeznek: mintegy 6 millió forintos beruházással, egy új turbinát és kazánt szerelnek fel a régiek mellé. Az építkezés már javában tart. A turbina alapozása a befejezéshez közeledik. Amint Agócs János, az erőmű vezetője közölte, a napokban helyére került a budapesti Láng Gépgyártól Szegedre szállított, óránként 30 tonna gőzfelhasználással működő turbina. Áprilisban a budapesti gyár munkásai hozzálátnak a szereléshez. A terv szerint már az első félévre befejezik a munkát. Az idő sürget, hiszen júniusban a próbajáratásokat is el kell végezni, hogy a fűtési szezonra készen álljon a berendezés. Az új LÁNG-turbina, segítségével a szegedi erőmű mintegy 2 Megawattal növeli meg az áram-termelését. Az áramfejlesztőgép mel- Somogyi ^rolyné felv6tele jlett új kazán épül az erő- Elkészült a Láng-turbina alapozása műben. Ezt a berendezést is sel 6ránként 10 tonna g5z kazán_szerelés munkálatai is a budapesti Lang Gépgyár fejlesztésére lesz alkalmas. A jól haladnak, hamarosan bekészíti. A kazán gáztüzelés- turbinaépítéshez hasonlóan a fejeződik a kazánház építése. AZ IDO PÉNZ! R Vélemények órás munkahétről a 44 A szegedi kenderfonőgyárban április elsején tértek át a rövidebb munkaidőre. Az első szabad szombattal négy napos lett április első hetének „pihenője". A kendergyár vezetői igen művezetők körében folytattak felmérést a vezetésről, a munkaidőcsökkentés feltételeinek lehetőségeiről. Éppen ezek a tapasztalatok késztették a gyár vezetőit arra, hogy szélesebb körben körültekintően készültek fel kérdezzenek a dolgozóktól. a rövidített munkahetek bevezetésére, s talán elsőként alkalmazták az üzem szociológia adta lehetőségeket. A szegedi kenderfonógyárban nem először éltek már az üzem-szociológiával, mert két évvel ezelőtt a munkások között felmérést végeztek, az akkori krónikus munkaerővándorlással kapcsolatban; tavaly pedig a őyratuMció Molnár Ferenc örökéletű ifjúsági regényének, a Pál utcai fiúk amerikai—magyar koprodukciójában készült filmnek vitathatatlanul megérdemelt nagy sikere van. A kritikák úgyszólván egyhangúan elismerik a film értékét, dicsérik a rendezőt, a szereplőket s talán csak néhány lap kritikájában látom Bohém Endre nevét, mint a film gyártásvezetőjét megemlítve. Nem akarok ezzel a néhány sorral mintegy szemrehányást tenni a kritikusoknak, de legalább tőlünk, szegediektől megérdemli Bohém fendre, hogy a siker babérkoszorújából legalább néhány levelet juttassunk neki is. Hiszen a darab újbóli megfilmesítése, a magyar—amerikai koprpdukció létrehozása az ő ötlete volt; a szereplő angol gyerek-színészeket ő válogatta ki és a forgatókönyvet is ő írta meg magyarul. Mikor a nyáron, a film budapesti forgatásának néhánynapos szünetében itthon volt, — mert hiszen szegedi, a szegedi, főreáliskolában érettségizett és a harmincas évek eleiéig itt tartózkodott, — nem csinált magának önreklámot nem kereste fel a lapok szerkesztőségeit, hogy Írjanak róla, csupán meglátogatta édesatyja sírját a szegedi temetőben, felkereste a még itt élő négy osztálytársat, a régi főreáliskolát, végigrótta a szegedi utcákat, tereket, parkokat, hogy emlékezzen az elmúlt diákévekre, a fiatalságra, amikor A Pál utcai fiúknak még ő is csak olvasója volt. és gondolni sem mert arra, hogy az általa készített film egyik legnagyobb kitüntetés: az OSCAR-díj jelöltje is lesz valaha. Ezt a néhány soros megemlékezést fogadja Bohém Endre a film sikeréért szerény gratulációként tőlünk, a volt osztálytársaktól. Jené István Az elmúlt időszakban az úgynevezett szisztematikus minta kiválasztással minden állományban levő ötödik dolgozót kérdezték meg. 437 dolgozó adott választ, öszszesen 4055 vélemény, javas- l lat futott össze. A kérdőíve- i ken érdeklődtek a munka- j körülményekről, a szabad- j idő felhasználásának tar- ; talmáról, az üzemi demokráciáról és természetesen arról. hogy milyen lehetőségét látják a dolgozók a 44 órás heti munkaidő bevezetésének. Volt egy átfogó, generális kérdés, amely inkább arra volt kíváncsi, hogy a dolgozók mennyire bíznak a műszaki szervezésben, s persze saját képességeikben. A kérdés így hangzott: a rövidebb munkaidő alatt meg tudja-e termelni a korábbi mennyiséget? A válaszok megoszlása: igennel válaszolt 164 dolgozó, bízom benne. írta a lapra 253 ember és 20-an írták azt, hogy nem tudják a korábbi mennyiséget rövidebb munkaidő alatt megtermelni. Egyébként is sok felmérés, találgatás, ajánlat történik azzal kapcsolatban, hogy mit is csinálnak a dolgozók a megnövekedett szabadidővel. Mit mondanak a kenderfonógyár munkásai, akiknek többsége leány és asszony. Háztartási munkát végez, gyermekneveléssel tölti el a szabadidőt ezután is: 250 válasz. Pihenéssel, olvasással: 272 válasz. Tanulással: 80 válasz. Mozi, színház, televízió, rádió: 223 válasz. Kirándulással: 21 válasz. Kertészkedik: 9 válasz. Zene, sport, szórakozás: 19 válasz. Kiderül az hogy a gyárban munkások nagyobbrésze a leendő többletidejét lakásában, családja körében kívánja eltölteni. Elsősorban az otthoni munkát végzi el a szombati napokon és a vasárnap valóban pihenőnappá válik számára. A kenderfonógyár gyakorlata — az üzem szociológiai felmérések — igen hasznos segítséget nyújt a gyári vezetésnek. égi mondás, igaz mondás: az idő pénzt jelent Sok változata is van ennek a gondolatnak; aki gyorsan ad, az kétszer ad, aki időt nyer, az pénzt takarít meg, és így tovább. Erre az igazságra gyakran szoktunk hivatkozni az élet mindennapjaiban, igy a gazdasági életben is. Néhány példát erre! Amikor a takarékosabb gazdálkodásról esett sző, néhány vadhajtás is kinőtt. Egyik adminisztratív dolgozó mesélte, hogy vállalatának vezetője szigorú takarékoskodást rendelt el a telefonálásokkal kapcsolatban. Hogy kisebb legyen a telefonszámla összege, megtiltotta a kerületbe való beszélgetéseket. Gsak két kilométer hatósugáron kívüli partnerekhez lehetett telefonálni. A közelebbit, — mondta — intézzék el személyesen, és ne tárcsázzanak. Ismerősöm, aki számviteli főiskolát végzett, nevetségesnek találta az ilyen takarékoskodást, mivel ez valójában pazarlás volt. Elmesélte, hogy valami elintézni valója lett volna a közeli hivatalban, de mivel telefonálni nem lehetett, személyesen kelt útra. Húsz perc oda, keresgélés a hivatalban, húsz perc vissza, telt-múlt az idő, egy kerek óra röppent el, mire elintézte ügyét. Számolgatott, hogy az ő fizetése havonta két és fél ezer forint, tehát óránként tíz forinton felül keres. Ebben az ügyben — amelyet egy óra helyett öt perc alatt elintézhetett volna telefonon — komoly a ráfizetés. Ez lenne tehát a szűklátókörű takarékosság, amely gyakran inkább pazarlást takar. Lehet, hogy papíron nem, mert a havi telefonszámla összege kisebb lett, de az életben, az okos gazdálkodásban feltétlenül pazarlás. Ugyancsak gyakori panasz a vállalatoknál, de a hivatalokban is az üresjárat, amikor a dolgozó dolgozna, termelne, de rajta kívül álló okok miatt nem képes. Fut az idő, áll a gép. Egy szocialista brigád értekezletén hallottam: „Ha van nyersanyag, rossz a gépünk, ha jó a gép, hiányzik a nyersanyag." A gépmunkások jogosan panaszkodtak. Ez az időveszteség többszörösen is ráfizetés: a munkás időbére alacsonyabb, mintha teljesítményben dolgozna, az állásidő meg különösen veszteséges a számára. De veszteség a gyárnak is, ha alkalmazottjának fizetést ad mindenféle produktum nélkül, csak azért, mert ott állt a gépe mellett. Továbbá — s talán ez a leglényegesebb — azok a gépek csak akkor fizetik vissza önmagukat, ha mozgásban vannak, ha terméket állítanak elő, amelyet a megrendelők várnak. Az új gazdasági mechanizmusban az idő—pénz egyenesarányt más vonatkozásban is érdemes felfrissíteni. Ez esetben nem a termelés belső mechanizmusa szempontjából, hanem a termék megjelenésének gyorsasága, piacra kerülése tekintetében. Régi közgazdasági törvény, hogy aki előbb jelenik meg a piacon termékével, az többlet haszonhoz juthat. Persze minden termék megszületésének, piacra kerülésének van egy bizonyos útja, amelyen át kell futnia. Érne az útra, amelyet vehetünk meghatározott távolságnak is. értjük a gyorsaságot, hogy az itt elvesztett idő komoly veszteségeket okozhat, illetve komoly nyereségtől ütheti el a termelő vállalatot, annak kollektíváját. Ebben a vonatkozásban könnyen belátható az első példa — a telefonos takarékoskodás — kisszerűsége, sőt gazdaságtalan volta. A termék előállításának gyorsasága természetesen nem szakítható el az újszerűségtől és y. korszerűségtől. Mert hiába állítanánk elő gyors ütemben elavult, minőségileg gyatra terméket, csalódás érne bennünket a piacon, s nem hogy nyereségre apellálhatnánk, de veszteségesen kellene elhagyni a „piacteret". A gyorsaság, az idő, csakis az új, a jó, a korszerű esetében jelent pénzt, többletet a termelő vállalatnak. E' gy szegedi vasas üzem majdnem a lassúsága miatt esett el komoly nyereséget feltételező megrendeléstől. Ez esetben valóban érvéinyes az alapvető tétel: itt új, korszerű termékről volt szó, amely iránt a külföldi cégek is érdeklődtek, amikor gyárakat rendeltek tőlünk. De érdekes kikötésük volt: csak ezzel az új berendezéssel vásárolnák üzemeket hazánkból. Végül döntöttek, elkészítik a berendezést. Valószínű, jó vállalkozást támogatnak, nyereséggel térnek vissza a nemzetközi piacról. Gaiídagh István Hat és fél millió bélyegekben Nagy érdeklődés kisérte Szegeden a VII. Országos Ifjúsági Bélyegkiállitás megI nyitását április 4-én a MABÉOSZ, a KISZ Központi Bizottsága, a Magyar Úttörők Szövetsége, a KISZ Csongrád megyei és Szeged városi bizottsága, Üttörő Elnöksége, a Csongrád megyei és a Szegedi városi tanács, a MABÉOSZ Dél-magyarországi Területi Szakbizottsága, a Hazafias Népfront Csongrád megyei és Szeged városi bizottsága rendezésében. A kiállítást a Hazafias Népfront Szeged városi bizottságának I. emeleti nagytermében nyitotta meg dr. Steiner László, a MABEOSZ főtitkára. Az ünnepi megnyitón részt vett dr. Csikós Ferenc, a városi tanács vb. titkára, Farkas István, a szegedi járási tanács vb. elnöke, Joó Ferenc, az Üttörő Szövetség Csongrád megyei titkára. Az ország minden részéből 134 ifjúsági bélyeggyűjtő szelepei gyűjteményével. 180 tablón mintegy 10 ezer bélyeget mutatnak be a fiatal kij állítók. Megtalálhatjuk itt az 1871-ből származó híres réznyomatos sort, továbbá a adatokból, i legváltozatosabb témakörödolgozó ket, amelyekben otthonosan A kiállítás egy részlete mozognak a fiatalok. A kiál- kiállítás április 13-ig lesz lított bélyegek értéke mint- nyitva. Megtekinthető délegy 6 és fél millió forint. A előtt 10-től délután 4 óráig. SZERDA. 1969. ÁPRILIS 9. DÉLMAGYARORSZÁG E?,