Délmagyarország, 1969. április (59. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-01 / 75. szám

Kiiltliüségiiiik Helsinkiben, Szófiában Társadalombiztosítás, egészségügy A SZOT elnökségi ülése A SZOT elnöksége hétfőn :ek az üzemegészségügyi szol- az öregsegi, vagy munkakép­A Finn KP Központi Bi- • ülést tartott, amelyen több gálát továbbfejlesztése érde- telenségi járadékban része­zottsága meghívására eluta- i társadalombiztosítási és kében. sülő szövetkezeti tag men­zott Helsinkibe Aczél \ egészségügy i kérdésről tár- Az elnökség a gyermek- tesült a járulékfizetési kö­György, a Központi Bizottság | gyalt. Foglalkozott az üzemi gondozási segélyekről szóló telezettség alól. A szabályok titkára, és Tóth Mátyás, a J ~ -•«--— KB osztályvezetője, hogy részt vegyenek a finn test­vérpárt XV. kongresszusán. A Bolgár KP Központi Bi­zottsága meghívására Háry Bélának, az MSZMP KB osz­tályvezető-helyettesének ve­zetésével pártmunkáskül­döttség utazott Szófiába. A lakásépítés nagyüzemi- feltétele leg iparosított módszereivel melés. kapcsolatban az utóbbi idő­ben fellángolt a vita. hogy a továbbiakban is új ház­gyárakkal vagy a kevesebb beruházást igénylő kisebb panelüzemekkel hozzák-e létre a lakásépítő bázisokat. Részletes • felmérések, gazda­egészségvédelem, az üzem- kormányrendelet végrehajtó- szerint nem kellett fizetnie orvosi ellátás helyzetével, sát a SZOT-szabályzattal járulékot a járadékos házas­Megtárgyalta és elfogadta a rendezte. társnak sem, ha a jára­SZOT Társadalombiztosítási Napirendre kerüli a mező- üékra jogosító életkort (fér­Főigazgatóság és az Egész- gazdasági termelőszövetke- fiáknál a 70.. nőknél a 65. ségügyi Minisztérium közös zeti tagok járadékának át- életévet) betöltötte, vagy előterjesztését és javaslatát cserélésével kapcsolatos elei- munkaképtelen. Ez a kedvez­azokról az intézkedésekről, terjesztés is. A mezőgazda- ménF azonban azzal a követ­amelyek a negyedik ötéves sági termelőszövetkezeti kezménnyel járt, hogy a já­lerv időszakában szüksége- nyugdíj-jogszabályok szerint tadekos és a házastarsa a .iaradék megállapítása után ^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^ akkor sem szerezhetett újabb nyugdíjévet, ha a termelő­szövetkezetben továbbra is rendszeresen dolgozott. A most elfogadott SZOT-sza­bályzat kimondja, hogy ha az öregségi járadékos, vagy házastársa legalább öt nyug­! díjévvel rendelkezik, annyi | nyugdíjév beszámítását kér­|heti a járulék utólagos meg­j fizetése ellenében, hogy tíz nyugdíjéve legyen. A beszá­ne legyen fennakadás. A ne- ; mítás előfeltétele, hogy a be­gyed ik ötéves tervben telep- számítani kért években a já­O-völ-m-fÍVI Arv>+ö»-» O/líl 3 ' 1 :11,4 1 ' l ' Panelüzem helyett házgyár A tömeges lakásépítés útja a folyamatos ter­A házgyár mellett szól, szerűen felépítendő 200 ezer radékos, illetve házastársa a hogy a nagy sorozat teszi lakás erre lehetőséget nyújt, nyugdíjévhez szükséges mun­lehetővé az épületválaszték tJjabb jelentős hozzájárulás kamennyiségét teljesítette. gazdaságos bővítését — az a gazdaságossághoz a ház­uniformizálódás megszűnte- gyári panelek vasúti száll í tését — az elemsablonok gya- fásának megoldása. kori cseréjével, változtatásá­val. Budapest harmadik ház­sági számítások és elemző gyára például mór a terme­munkák alapján az Építés- lés megkezdésekor tíz, ké­ügyi és Városfejlesztési Mi- sőbb pedig tizenöt féle lakó­nisztérium javaslatára a házhoz készít paneleket, s Gazdasági Bizottság tovább- az elemsablonok lehasználó­ra is a házgyárak mellett dósának megfelelően két­foglalt állást. A házgyárban előirányzott 350—400 helyett már 300 munkaóra alatt készül el egy-egy lakás összes falele­me. A házgyári komplett falelemekkel 15—20 száza­lékkal termelékenyebb a munka, mint a kisebb pa­nelüzemek egyszerűbb ter­mékeivel. A kis panelüze­mek évente 200—400 lakás­hoz gyártanak falelemeket, de termelésük idényjellegű, télen nem dolgoznak. A gaz­daságosságnak pedig fontos négyévenként bocsáthat ki újabb épülettípusokat. A kis panelüzem viszont. tönkre­menne, ha ilyen rövid idő alatt kellene kicserélni alig használt sablonkészletét. A házgyári termelés, tehát a nagyüzem fölénye ezúttal is érvényesül a kisüzem fölött. A házgyár gazdaságos munkájának természetesen' fontos feltétele, hogy a szál­lítási körzetében tervezett új lakótelepek hosszú időre el­lássák munkával, egyszóval termékeinek elhelyezésében Kitüntetés KISZ­és úttörőmunkáért Hazánk felszabadulásának 24. évfordulója alkalmából kitüntetés-átadó ünnepségre került sor tegnap, hétfőn délelőtt a KISZ Csongrád megyei bizottságán. Az ün­nepség résztvevőit — köztük dr. Ágoston Józsefet, a Csongrád megyei párt-végre­hajtóbizottság tagját, a pórt­bizottság osztályvezetőjét — Szögi Béla, a KISZ Csong­rád megyei bizottságának első titkára köszöntötte, és Barna Margit (Cipógyár). Balogh Irén (Fodrás^ Vál­lalat), Csorba Jenő (Fonal­feldolgozó Vállalat), Deák Judit (Gumigyár). Hódi Ist­vánná (Gyufaipari Vállalat), Czombos Józseíné. Szabó Mária, Bánfi József (Kender­fonó- és Szövőipari Válla­lat). Bagó János (Konzerv­gyár), Gulyás Ferenc (Kézi­szerszámgyár), Szűcs Anikó (Paprikafeldolgozó Vállalat), Tóth Zsuzsanna (Csongrád adta át a KISZ Központi megyei Építőipari Vállalat), Bizottság KISZ Érdemérmét, Scliwertfeger Anna (József többek között Csonka Ist­vánnak, a Szeged városi pártbizottság munkatársá­nak, Stark Tivadar vezető szakfelügyelőnek. Aranyko­szorús KISZ-jelvényt ka­Attila Tudományegyetem), Adányi Péter (I. sz. Belke­reskedelmi Szállítási Válla­lat), Mező Mihály (Csong­rád megyei Tanácsi Ter­vező Vállalat), Paku Sándor pott Mari Kálmán, a KISZ (Országos Takarékpénztár Csongrád megyei bizottságá- Csongrád megyei Igazgató­nak munkatársa. Apró Fe- ság), Zsemberi Erzsébet (Al­renc, a pusztamérgesi egye- sótiszavidéki Vízügyi Igaz­sített KISZ-szervezet pro- gatóság), Zsiga Ilona (Gyógy­pagandistája és Panker Sán- szertári Központ), Fráter dor, a szegedi textilművek KlSZ-végrehajtóbizottságá­nak tagja. Kiváló Üttörőve­zető kitüntetéssel jutalmaz­ták Rózsa Tibornét, a rókusi általános iskola úttörőcsapa­tának kisdobos felelősét, és Bakacsi Gézónét, a röszkei általános iskola úttörőcsapa­tának vezetőjét. Hevér László, a KISZ Szeged városi bizottságának titkára tegnap, hétfőn dél­után az Ifjúsági Házban a KISZ Központi Bizottsága Dicsérő okleveleit adta át a kiváló munkát végzett KISZ­vezetőknek. A Dicsérő ok­levél birtokosai a követke­zők lettek: Palócz Gizella (IX. Autójavító Vállalat), György (MÉH Központ). Zombori Margit (Csongrád megyei Vendéglátó Válla­lat), Radics János (10. sz. AKÖV), Szabó Maria (Ma­jakovszkij Kollégium). Far­kas András (Erdészeti Technikum). Kószó József (Vasútforgalmi Technikum), Pál Attila (Ságvúri Gimná­zium), Regőczi István (Rad­nóti Gimnázium). Mezősi Pál (József Attila Tudo­mányegyetem), dr. Horpácsi Géza (Szegedi Orvostudo­mányi Egyetem), Ulveczki Erzsébet (Tiszaparti Gimná­zium), és Zala Ilona (Szege­di Orvostudományi Egye­tem). Szakács Erika az Úttörő­szövetség „Kiváló Ifjú Ve­zető munkáért" kitüntetését kapta meg. KI-KI MAGA GONDJÁT... V alamelyik nap izgatott hangú férfi telefonólt be a szerkesztőségbe: „Azonnal küldjenek ki egy ripor­tert hozzánk az X utcába" — kérte. De miért? „Akkora a por, hogy az udvar felé nem lehet nyitva tar­tani az ablakot." Mi van ott? „Egy üzem, s a ládákat mindig az udvaron pakolják." Szólt már nekik, hogy ne csinálják? „Igen, de azt válaszolták, hogy ez a munká­juk, nem tehetnek mást. Ezért jöjjenek ki, s nézzék meg sürgősen, milyen lehetetlen állapotok vannak nálunk." Bevallom töredelmesen, nem mentünk el a hely­színre, sem sürgősen, sem ráérősen. Nemcsak azért nem mentünk, mert a szerkesztőség nem hatóság, semmiféle intézkedési joga nincsen. Másért sem. Abból a tanácsból, amit még a telefonba adtunk, kiderül: forduljon a pa­nasztevő a házban működő üzem vállalati központjához vagy az illetékes kerületi tanácshoz, s igyekezzek előbb maga megkeresni igazát. Tulajdonképpen elnézést kell kérnem, hogy „házon belüli" példát mondtam el az imént, de mivel a Délma­gyarország közel 40 ezer vásárlója egyúttal a város (sőt a szegedi járás) lakosságát is jelenti, az ilyen példa is tel­jesen közérdekű lehet. Levelezésünk évről évre gazdagodik. Legalábbis szám szerint, ha tartalomban kevésbé is. A bejelentések, kifo­gások, panaszok száma több. Ebből a megállapításból azon nyomban két kérdés 1 következik. Az egyik: miért baj az, ha az emberek nem nyelik le mérgüket, hanem továbbítják? A másik: nem azért több manapság a pa­nasz, mert több a panaszolni való? Szó, ami szó. az egyáltalán nem baj, sőt megtisztelő, ha ügyes-bajos dolgaikkal, problémáikkal megkeresik az emberek az illetékeseket, s orvoslást kérnek. Nincs ma az országban olyan hivatal, vállalat, intézmény, ahol ne foglalkoznának különböző panaszok meghallgatásával és elintézésével. Ez helyes és jó is, a közélet demokratizmu­sának a jele. A hiba csak az, hogy a panaszkodók egy ré­sze nem áll ki nyílt sisakkal: hol maga helyett másokkal akarja elintéztetni csip-csup ügyeit, hol még ráadásul névtelenségbe is burkolózik. Ez is, az is túlságosan ké­nyelmes megoldás, s manapság már egyre kevésbé vezet eredmenyre. Súlyos ügyekben előbb vagy utóbb, de min­dig megérkezik a hatóságok, vagy a társadalom segítsége ennek azonban természetszerűleg az az ..ára", hogy a többi „ügyben kmek-kinek magának kell eljárnia. S hogy valóban több-e most a panaszkodni való. mint volt azelőtt? Ügy érzem, már egy ilyen kérdés feltevé­se is hamisan hapgzik. Mondhatni „törvényszerűen" fut­nak be a panaszok évről évre, mégpedig szinte az évsza­kokhoz igazodva. Vannak közöttük súlyosak, sürgős in­tézkedést követelők, mint volt most tél végén a mélyen fekvő utcák házainak pincéit, lakásait elöntő talajvíz. Könnyen meg lehetett előre jósolni, hogy ezekben a he­tekben a fák kivágása ellen emelnek többen szót. Min­den tavasszal így van ez, amikor el kell távolítani a be­teg, kiöregedett fákat a város utcáiról, s megkezdődnek az útépítések. Nyáron a vendéglátás, az idegenforgalom van a figyelem össztüzében, rossz volt a halászlé, nincs sör, goromba a kiszolgálás. Ősszel, ahogy beköszönt az esős idő, a külső városrészekben járhatatlanok az útát­járók. Évszaktól rendszerint független panaszok: nem le­het kapni éppen ezt vagy azt, rossz a járda, nem viszik el a szemetet és így tovább. Igazak ezek? Általában igen. Az elhanyagoltság, a rendetlenség méltán bosszant mindenkit. És mi a meg­oldás? A toll meg a levélpapír jó lehet akkor, ha olyas­mire hívják fel vele a figyelmet, amiről mások nemigen tudnak. De hogy vegyek ismét egy példát: nincs olyan hónap, hogy ne követelnék az arrafelé lakók a Székely­sor rendbehozását. Kérésük indokolt, érvelésük jó. A ta­nács már évekkel ezelőtt meg is csináltatta az utca fel­újításának tervét, de a megvalósításra pénz eddig sosem jutott. Nem is jut még néhány esztendeig. A Székely­sor gyéren lakott, másfelé jó út visz, majd ha a fedett uszoda kész lesz, lehet szó az aszfaltozásról. Addig? Nem is sorolom fel, hány utcát hozatott rendbe az utóbbi éhekben a tanács. Nem csoda, ha többre nem telt. L ehetne még sokáig szót szóba ölteni ezekről a kér­désekről. A hibákat meglátni nem valami nagy kunszt, orvosolni, kijavítani őket sokkal nehezebb. A javulást, a változásokat szerencsére szintén észreveszik az emberek, akik között egyáltalán nem a könnyen pa­naszkodók, kákán is csomót keresők vannak többségben. Az európai szocialista or- sérülés esetén a külföldi biz- í Megbecsülni az eredményeket, s közben állhatatosan har­szágok biztosító intézeteinek tosító gondoskodik az üzem- rolni a hibák ellen — ez az a szemlélet, amely a további szakemberei március 27—31. képtelen jármű hazaszállító- j felemelkedéshez vezet között Budapesten konferen- sáróL l Fehér Kálmán ciát tartottak. A nemzetközi Az elnökség elhatározta, hogy a rendelkezések terve­zeteit a kormány elé terjesz­Az országban jelenleg öt j tfc Az elnökség állíst foglalt házgyár dolgozik és három:I f. S;f.OT irodalmi és művésze­_ j . - , , | ti dijainak odaíteleserol. A Budapesten, Debrecenben. . díjakat május x.e alkalmá_ Szegeden — épül. | ból adják majd ki. Somogyi Károlyné felvétele SZEDIK A SALÁTÁT. Naponta szedik a szépen fejlődő fei'látafe.jeket a szegedi Felszabadulás Termelőszövetkezet baktai kertészetében. Eddig már 120 ezer darabot értéke­sítettek a szegedi üzletekben és az ország városaiban Turizmus és blzlosilás tanácskozáson a turistasze­zon indulásával kapcsolatos időszerű kérdésekről, a gép­járműbiztosítás és kárrende­zés tennivalóit tárgyalták. A konferencia alkalmából az Állami Biztosítónál el­mondották, hogy a baráti országokkal megkötött „kék kártya" egyezmény alapján a magyar gépjárművek kül­földön okozott kárait az il­Tavaszi „szünet" a rádióban Cseh- sok, fiatal értelmiségiek kap­Alaposan felkészült a tava- hangszerek címmel, szi szünetre a rádió 'ifjúsági szlovák szerzőtől hallhatják nak szót, gondjaik, problé­"téríti Iés gyermekosztálya. Minden- 10-én a Nagy cicamese című máik kerülnek nyilvánosság­™ ° i t? SShw a I naP több műsorral jelent- játékot. A Meg nem született ra. a munkában töltött első ^nTármff^LvatossáS bizt'o ! keznek> -íó szórakozást és lány bolgár népmese. Romá- hónapok tapasztalatai alap­r=Td er; hasznos időtöltést biztosítva nia a Titokzatos Gábriel cí- ján. SzorsSgfSé^rie ésama az ifjú hallgatók számára. mű rádiójátékot küldte. A tavaszi szünet idején avar forgalmi rendszám A Áprilisban nemzetközi rá- Szovjet mesejátékkal ér vé- hétfőtől péntekig naponta 3, szocialista országokból érke- diójáték-fesztivált rendeznek get a fesztivál, 13-an. A va- szombaton 1 órás műsort su­a gyerekek számára. A mű- rázscipellő Hamupipőke tör- gároz a rádió a gyermekek sort az európai szocialista ténetét idézi. számára. országok, valamint a Mongol A további műsorokban Hatodikán kezdik meg a Rádió programjából állítót- egyebek közt a nagyobbak Vénusz urai című angol tu­ták össze. Negyedikén a számára Novobáczky Sándor dományos-fantasztikus film­Macskazene című mesejáték írt szórakoztató pályaválasz- sorozat sugárzását. Ugyan­nyitja a sort. Jugoszláviát *ási tanácsokat Segítség! Vá- csak ezen a napon indul a képviseli a Halmazállapoté- asztok! címmel. Vidoqu című francia soro­co-biztosítás alapján a kül- ! nia. A Mese az aranyhajú . UJ sorozat a Mikroforum. zat kosztümös, kalandos hő­földi biztosító előlegezi a lányról a távoli Mongóliából A vitamusorban ifjumunka- sokkel. biztonságos közlekedéshez1 érkezett hozzánk. Lengyel szükséges jav ítás költségeit, | zerző műve a Tüneményes . általaban az 5000 forintnál Ferdinánd. Nyolcadikán ke- KEDD, kisebb értékű javítási mun- [ rül sor az NDK-beli fantasz- 19tjg ÁPRILIS L kákhoz járul hozzá. Nagyobb tikus történetre Hangtalan ' zó gépjárművek hasonló előnyöket élveznek hazánk­ban. A nemzetközi megálla­podás értelmében a Casco­biztosítás különdíj nélkül ki­terjed az európai szocialista országokra is. 'A nemzetközi szerződés értelmében a Cas­DÉLMAGYARORSZÁG

Next

/
Oldalképek
Tartalom