Délmagyarország, 1969. április (59. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-01 / 75. szám

Odesszai hadparancs 1919-ből Nyar elején történt, 1919­ben. Odesszából alighogy ki­űzték az angol—francia in­tervenciósokat, akik rombo­lást, éhségét, hagytak ma­guk után, kelet felől pedig Gyenyikln fehérgárdista ban­dái fenyegették a várost, az odesszai kommunistákat, üzemi munkásokat és pa­rasztokat, az itteni 111. uk­rán szovjet hadsereg harco­sait az a vágy fűtötte: segít­séget nyújtani a Magyar Ta­Földúton A grófok iskolája A Oélmegyarország számára írta: A. GORLOVSZKIJ volt akkor ennél népszerűbb jelszó ezen a vidéken. Ezredünkben számos öreg­katona akadt, akik részt vet­tek az 1916-os téli hadjárat folyamán a Kárpátok hágói­nak ostromában, az osztrák— német seregek elleni csa­tákban. Ezek a katonák ar­ról beszéltek, hogy a nyár a legkedvezőbb időszak a Kárpátokon keresztüli gyors átkelésre. A katonák elbe­szélései még inkább fokoz­naAzk°uj>Igők'SWW. május ^ 82 ukrón fegyveres erők ^k . vörös egységek harci elején közölték az OSZFSZK ^parancsnoka, V. A. Anto- kedvét, és az Ukrán SZSZK kormá- n0V-0V8ze.)enk0 dolgozta ki Ezekre a harcokra azon­nayinak jegyzékét, mely fel- a tanac8i Magyarország meg- ban nem került sor. Közvet­hivja a bojári Románia kor- segítését célzó tervet, ami ab- len hátországunkban a na­inányat, hogy vonja ki meg- bun nyilvánult meg, hogy fel cionalista Grigorjev árulása, •szallo seregeit Besszarúbiá- kel1 szabudítanunk Besszarú- továbbá a német kolóniák bóí. A jegyzék melyet az biat cs Bukovinát, és Kárpát- lázadósa, majd a gyenyiki­OSZFSZK külügyi népbiz- ukraJnfin átjutva egyesül- nisták támadusa következté­tosa G. Csicserin továbbá nünk keU a Ma®'ar Tanács- ben a Petljura és Gyenyikin az Ukrán SZSZK Népbiztosi köztársaság egységeivel. seregei közötti harapófogóba Tanácsának elnöke és kül- Az előkészületek gyors jutottunk, ugyi népbiztosa, Zs. Rakovsz- ütemben haladtak. Az ötödik Katonáink keserű szívvel kij irt alá, megjegyzi: ukrán szovjet lövészhadosz- olvasták magyar testvéreik­A román földesúri kor- tály ezredei elfoglalták meg- nek a nemzetközi ellenfor­mány látva hatalmanak sa- adott kiindulási helyeiket, radalom elleni hősi küzdel­ját területén való ingadozá- Még mindig őrzöm a hadosz- méről a burzsoáziának pro­sát és azt, hogy Románia taly parancsnokának, Pese- ]et^r osztálytestvéreikkel va­munkásai és parasztjai is honovnak 1919. június 4-i pa- 15 vadállati leszámolásáról rövidesen felkelnek, jelenle- rancsát. A parancs jól tájé- szóió híreket. Tudtuk azon­gi új bűntett révén, mely- koztat arról, milyen erőket barli hogy eijön ^ az jdő, nek célja a szovjet hatalom vontunk össze a harc meg- amikor a magyar nép tény­letörése Magyarországon, kezdéséhez. leges urává válik országá­igyekszlk megerősödni. A ro- A támadó csoport Ljalin nak> mán csaptatok minden oldal- parancsnoksága alatt az ról támadják a magyar Vö- ananjevszkl, továbbá Tarasz rös seregeket, miután Tirasz- Sevcsenko, Voznyeszenszklj, pol alatt sikertelenül kísér- Tlgulszkij nevét viselő ezre­leteztek az ukrán vörös se- dekből, valamint az odesz­regek elleni támadással. (A szai ezred egységeiből állt. A Duna menti ukrán területek csoport rendelkezésére bo­dolgozóinak harca... c. csátották Popov huszárezre­könyvből vett idézet, 1967. dét és 16 ágyút Is. A második csoport Kova­lenko parancsnoksága alatt a znamenszki gyalogezredből, egy ütegből és két páncél­vonatból, a „Reszpubliká­nyec" N°1 és N°2-ből állt. A harmadik csoporthoz Goncsarov Dnyeper mellé­A testveri Magyarország ki ezi'ede. Pétervári üteg megsegítésére hadsereget 08 e»" Páncélvonat tartozott, szervező Scsadenko, a Eor- A parancs befejező része radalmi Katonai Tanács tag- hangsúlyozta: „Az előkészü­ja, Hudakov, a 111. hadsereg leti munkát rögtön meg kell parancsnoka és Krivosejev, kezdeni, a hadművelet vég­rehajtását külön utasításban rendelem el. Bízom abban, hogy minden elvtárs, igazi forradalmárként teljesíteni fogja azt a feladatot, me­Majak, Odessza.) A kilencedik hullám az odesszai kerület katonai népbiztosa íelhívassal for­dult a néphez: „Elvtársak! Közeledik a számadás órája, közeledik a forradalmi kilencedik hul- lyet a proletár világforra lám, amelyik elfojtja az el- dalom bízott rá. Előre!" lenforradalmat. Várnak ben­nünket elvtársaink, a magyar munkások, akikhez a román földesurakon keresztül kell utat törnünk, s akik már futnak elölünk ... Fokoz­nunk kell lendületünket, hogy vörös zászlóink mielőbb eljussanak magyar és bajor testvéreinkhez, akik forra­dalmi köszönetet mondanak majd nekünk ... Mindannyi­an — fegyverbe! Be a Vörös Hadseregbe! Éljen a világ­forradalom vezére, Lenin elvtárs!" (A polgárháború tüzében, 200. old.) Két nap múlva a 111. uk­rán szovjet hadsereg Forra­dalmi Katonai Tanácsa ren­deletet adott kl az interna­cionalista hadosztályok sür­gős kiegészítésére, egy külön­leges rendeltetésű, németek­ből, magyarokból, törökök­ből és jugoszlávokból álló internacionalista ezred lé­tesítésére. Május 26-án a parasztkül­döttek tanácsának odesszai járási kongresszusa a Vörös Hadsereghez intézett üzene­tében üdvözletét küldte a „testvéri Szovjet Magyaror­szág megsegítésére induló seregeinknek". (A „Golosz Krasznoarmejca" c. lap 37. száma, 1919. május 29.) Népszerű jelszó Ily módon Roszkolanitől a Dnyeszter felső folyásáig több tízezer ember várta fel­készülten a Dnyeszteren, majd Besszarábián, Buko­vinán keresztül a Kárpáto­kon való átkelésre szóló pa­rancsot, hogy a magyar nép megsegítésére siessen. Nem PINTÉR ISTVÁN színvonal A berendezésétől füg­gően is minősítik a ven­déglőket és a presszó­kat. Hogy a kiszolgálás kulturáltságában is ér­vényes-e altalában az egy, vagy több osztályos különbség, arra aligha vennék mérget. Az árak­ról mindenesetre meg­tudhatja a kedves ven­dég, hogy adott esetben hol és milyen színvona­lon fogyaszt. Az osztály­basorolás kritériumai azonban hiányosak. Mindeddig ugyanis nem volt meghatározó, hogy évszakonként milyen hőmérséklet uralkodjék a vendéglőkben, presz­szókban. Egy ellenőrzés-soro­zat mostanában megál­lapította, hogy a szeged­környéki falvak vendég­lőinek, presszóinak leg­többjében túlzottan ta­karékoskodtak a fűtéssel. Következésképpen az érzékenyebb vendégnek össze-összekocogott a foga, s együltében nem Az igazi grófok ezt a vidé- kel lehet iskolát nyitni. Ak- rára. Lábbujhegyre állva érik ket elkerülték. A csórvaho- kor még nem gondoltak ar- csak fe az asztalt. Mint a mokhoz mindig kérgestenye- ra, hogy lesz iskola, amelyik fecskék a fészek szélén, úgy rű, sokat izzadó szegényem- meg akar szűnni. tátják a szájukat. Pedig csak berek tartoztak. Két sorban állnak a padok, feladatot kapnak. Szaladnak A nagy szegénység idején mint a többi tanyai iskola- a helyükre, hogy rögtön mégis itt laktak a leggazda- ban. Az egyik sor a tudomá- kezdhessék a munkát. Az el­- nyok csarnoka, a másik a tíz- ső osztály írást gyakorol perces zsibogó. Amikor ve- (aranyhegyű töltőtollal ír­ge az órának, a pöttömke he- nak), a második nyelvtanból húzódó terjedelmes tanyai tes akkora sorakozot kiállt, dönti el furfangos példaraon­ma szegénysorsnak hatnának, amekkorát én katona korom- datokra való csendes felelge­ha itt-ott "nem cifrázná a ban sem tudtam, pedig ott tessel, hogy mikor megy a látványt a mostani átlagem- külön tanították. Zárt köte- meggy. A harmadik osztályo­ber kőporos, íaredőnyös, sá- lékben átmennek a gyerekek sok a táblához vonulnak. Pa­- • - - a másik oszlopba pihenni, radicsomi állapot, az osztály Kint még hidegek a böjti mindkét tagja külön táblá­szelek, azért maradnak in- hoz jut. Osztáshoz készülőd­kább bent a falak között. nek, de kottázni való enek­Most az egész iskolának hangon először elsorolják az az a legnagyobb gondja, hogy eddig tanult műveleti ténye­a tanár bácsi hogyan tünteti zőket Mindkét gyerek úgy el bicskaheggyel a dominó áll a külön tábla előtt, mint­egy ik pöttyét, hogy az elve- ha azt a másikat soha se lat­szett jószágot idegen darab- ta volna. A világért se nézné­bal pótolva újra teljes legyen nek egymás példájara, pedig a keszlet. Irigylésre méltó most ugyancsak nehéz fei­nagy gond! adatot kaptak. Az első és Minden iskolában az első második osztály is izgalom­osztály a legmutatósabb. Az mai figyeli — megsértve az TvcTTmondják'Tkfknek ls Marika> aki bizal- osztályfegyelmet hogy mi - ; matlanul néz, meg az is, lesz most Ilyet még nem lát­i t„o» amelyik olvas. Húzza az uiját tak. Maradékos osztás! az.; IfKoJ? ™iatt- „ Me®; a betűk alatt, másik kezével A. nem kelt akkrjr_ szüntetnék nyomban ha az áI]at kar^olássza> ha tó_ ^Tho^a plta ^ védésből rossz szótag bukkan ket taxival viszik el az or­elo izgalomtol meg-megrán- Voshoz. (Itt minden szeméi y­szájából. Nagy igyeke- autó taxi. (Ráesett a játék­zettel olvassa, hogyan készu- kocsira, és letörött a foga. lődik a család este a rádió Pedig az már maradós fog meseműsorához. Énekelve lenne. Háztáji kellékként is­mondja, hogy re-mé-lem, merik az autót Megszokták, ágy-ban vagy-tok már. Meg- - - ­kérdezem tőle, hallotta-e me­sélni a rádiót Következő kérdéstől is tart, mert bátor­talanul mondja rá az igent — Mikor? — Reggel. A nagyobbak sietnének ki­gabbak. örökföldjük volt, nem városi bérlet. A régi va­gyonosok keréknyom mentén tortetős, soklépcsőjű tanyája. Az idetartozó iskolát még­is grófok iskolájának mond­ják. Csúfolódásból persze. Nem azért, mert a gróf kul­tuszminiszter építette egy százesztendős vályogiskola helyett, hanem azért, mert hat diák meg egy tanár a teljes létszám az iskolában. Közepes népességű család­nak számított volna ez a sze­gény világban. Az pedig gró­foknak való luxus, hogy egy családnak külön tanítója le­lenne rá paragrafus. De a jogszabály csak arról gon­doskodik, hogy hány gyerek­szívesen vált meg a nagykabátjától. Hogy az osztályba sorolásban milyen szerepé legyen a helyiségek hőmérsékle­tének, a vélemények is megoszlanak. Van, Bki azt mondja: télen le­gyen a helyiség kelle­mesen meleg, nyáron még kellemesebben hű­vös, függetenül attól, hogy ilyen vagy olyan osztályzatot kapott a vendéglő, presszó. Ma­sok szerint: válassza ki a vendég a neki legmeg­felelőbb hőmérsékleten tartott ülzetet Ha ilyen nincs, keressen. Megint mások szerint: akik összebújnak a gyengén fűtött presszóban, ven­déglőben, azok egymást melegítik. Következés­képpen ezen keres töb­bet az üzlet Aki pedig fázik, fogyasszon többet. (Nyáron persze mindez visszájára fordul.) Ezek után szavazha­tunk, osztályozhatunk ml is, kedves vendégek. I* F. mint őseik a szegénységet Ha az iskola megszűnne, a gyerekek jól járnának. A fa­lu osztott iskolájában erőseb­ben fognák kezüket a tudo­mányok országútján. Előttem minden Iskolának igazítani a választ, de nem külön varázsa van, a grófok hagyja magát Mit tudnak ők iskolája mégis elszomorított ^1ékAzraSe^onadj^ üres padok látványa jóéjszkát gyerekeket, és kész. olyan, mintha valakinek üre­Makacs, mint egy grófkisasz- sen lóg a kabátujja. Megvan, szony. de hiányzik a belevaló. Nincs Minden óra azzal kezdő- mivel dik, hogy a esendesfoglalko- ^^ zású osztály kimegy a kated- Horváth Dezső Az író múzsája MÓDRA J DOKUMENTUMREGÉNY rekkel legyen elfoglalva. Beszéljünk Inkább de annyi engedményt tesz Horthynak, ameny­azokról a fegyverekről, amelyek a mi rendel- nyit ő el akar érni. Megígéri, hogy a kormányzó kezésünkre állnak... a helyén maradhat csak a kormány ki cseré­Koccintott a két ügynökkel, aztán a telefon- léséhez ragaszkodik, hoz lépett. A kémfőnök felvette az asztalén heverő na­— Kapcsolja kérem Skorzeny Sturmbann- gyítót, s azzal vizsgálgatta az okmány alatt levő führert! — utasította a telefonközpontot — Ha pecsétet nincs az irodájában, a föld alól is kerítse elő. Visszahelyezte a kagylót — Elmehetnek — engedte útjára a két ügynö­köt. — Berani, gondoskodjék a barátjáról. A maga szobájában lakik majd. Ha majd szüksé­gem lesz magukra, hívatni fogom Csaknem tökéletes a hamisítvány. Belgrád­ban a Gestaponál a bélyegző szakemberek jól megcsinálták a jugoszláv legfelsőbb partizán­parancsnokság pecsétjének hű másolatát Mi­lyen kár, hogy a játszmát már be kell fejezni, hiszen ezen az alapon még sokáig tárgyalhat­49. Az átkelés terve És most a Lenin-rend lo­vagjával, a 111. hadsereg egyik nyugalmazott ezrede­sével, A. A. Goncsarowal beszélgetünk: — Hogyan emJekezik visz­sza a testvéri Magyarország megsegítésére induló had­sereg szervezésére? — 1919. májusának végén Odesszaba hívattak a Dnyesz­ter partvidékéről, ahol ak­kor ezredünk állomásozott A hadsereg vezérkaránál a legfelső katonai ügyelet bi­zottmanyl elnöke, régi tizen­hetes odesszai barátom, Ju­dovszkij informált. Hosssza­san es lenyűgözően beszélt szovjet Magyarországról. Kö­zölte, hogy Lenin megbízá­sából Ukrajna hadügyi nép­biztosa, N. L Podvojszkij Petrlcs a zsebébe süllyesztette az igazolványt a másik mellé, amelyet még a múltkor az ő számára állított ki Bornemissza. A vezérigaz­gató még a lelkére kötötte: — Aztán a barátunk mindjárt tegyen rá fény­képet. Ügy sokkal jobban hat... Elbúcsúztak egymástól. Petrics gyalog indult alezredes, született 1912. III. 15-én, „a 10. parti­á Vár felé — határozottan jólesett neki most zántörzs politikai biztosá"-nak nevére szólt A telefonközpontosnak szerencséje volt, Skor- nának, talán még a partizántáborba is bejut­zenyt az irodájában találta. Kapcsolta Höttlnek. tathatnák ügynökeiket. De most már nincs idő — Halló, Ottó? — kezdte a beszélgetést a várakozásra, a fiatal Horthyt le kell tartóz­kémfőnök. •— Kérem, keressen fel, amilyen tatnl. Az események sürgetnek, hamar csak tud. Az akciót befejezzük. Várom! Höttlnek értesülései voltak arról, hogy a kor­A helyére tette a hallgatót S miközben Skor- mányzó fegyverszünetet kötött, s annak közeli, aenyt várta, aprólékosan áttanulmányozta az bejelentését tervezi. Talán már masnap prok­asztalán fekvő megbízólevelet Az Ivan A. Sibl lamálja a fegyverszünetet Mindenesetre, ha mar ez elkerülhetetlen, akkor a legjobb, ha minél előbb megtörténik, mielőtt még Horthyék meg­egy kis séta, Bornemissza pedig kocsijába szállt, „A jelenlegi magyar kormánnyal a tárgya- bKító^lK"koí^álSó ffa alTSk? s elment valahova. Jóllehet, a gépkocsitartást lások folytatása lehetetlen, mert az politikájá- ^^íf^kkor ^zel^áVa üánWthati^faz már a háború elején, vagy hat esztendővel előbb val és magatartasával bebizonyitotta Németor- f®"^1- ^net^ K^ükben fSnmnelt! korlátozták, s ezeket a korlátozásokat folyton szághoz való feltétlen odaadását. A tárgyalások u^r^tólv^hít^k n 3 S ' szigorították, a vezérigazgató mindvégig meg- létrejöttéhez az szükséges, hogy egy új kormány - i2" ' .„^h, r«w* w^inibái ttrlhatt. autóját sót sotórjét ta A S0pkoa.lv.- k.ríl!j6„ tt.Womr. «»», áraelya . oép tá- vS^bJSSiyLT^J^T^^ ban magara vallalna. . kormányzó ls értesült arról, hogy ő Magyaror­A főparancsnokság kesz arra. hogy az előzetes , , . .. -_„„ megállapodás létrejötte után közvetítsen a vörös szá^a <^kezett. bkorzeny ugy gondolta, Horthy hadsereg főparancsnokságával, hogy sor kerül- ebből következtetett arra, milyen sorsot szántak jön az ellenségeskedések megszüntetésere addig, neki a németek. Csakhogy Höttlnek a Várban amíg nem jön létre végleges egyezmény. Mind- dolgozó ügynökei azt is jelentették hogy a ^ biztonságban tudja magát. Eszébe A főparancsnokság a maga részéről biztosít- sem jutott védelméről a szokásosnál biztonságo­hatja a magyar felet, hogy Magyarország terű- sabb módon gondoskodni. létén — megállapodás esetén — a szövetsége- Höttl először Skorzenyt is megkinálta egy kis selc részéről nem fogják bántani a jelenlegi k0nyakkal törvényes'rendet^'"1' berendeikedést valamint 3 ' - Ez'igen! - csettintett a kétméteres vér­Igen, ez már ügyes szövegnek látszott Nem ob' ~ Az ember hogyan árad szét afféle handabandázás, mint amivel Modercin az ereiben az erő! zetőjét, mint nélkülözhetetlent, felmentették a katonai szolgálat alól. Mindig volt bőségesen benzinje, akármilyen nagy kincsnek számított. A vezérigazgató pompás összeköttetései ezen a téren is megtették a hatásukat Höttl rendkívül derűs hangulatban hallgatta meg Petrics beszámolóját. Sa.iátkezűleg töltött neki a francia címkéjű konyakosüvegjéből. — Igyon — mondta. — Ügy sem sokáig iha­tunk ilyet Hogy úgy mondjam, a beszerzési forrás — legalábbis számunkra — eldugult... A 8230-as nem mulaszthatta el, hogy a Führer iránti hűségének, a győzelembe vetett tántorít­hatatlan hitének kifejezést ne adjon. — A vezér kijelentette — mondta —, hogy rövidesen jön a nagy fordulat a háború mene­teben. Bevetjük a csodafegyvereket! Höttl gúnyosan mosolygott — Barátom, maga most ne a csodaíegyve- próbálkozott Annyira „vörös", amennyire keli, (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom