Délmagyarország, 1969. április (59. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-22 / 90. szám

Nyugodt hangulat Csehszlovákiában Felkészülés esetleges provokációkra C Prága, Pozsony (MTI) Rend és nyugalom. E két fontos szóban foglalható ösz­sze a csehszlovákiai helyzet a hétfői napon. Az élet a normális kerékvágásban megy tovább, a múlt hét vé­gén lezajlott, sorsdöntő KB­ülés után. Mind Csehszlová­kián belül, mind az ország határain kívül igen sokan fellélegeztek, felismerve, hogy a hosszú hónapok óta húzódó válság döntő — és kedvező — fordulóponthoz érkezett. Prágai és pozsonyi jelen­tések szerint a lapokhoz, a rádióhoz, a televízióhoz és magához a pártközponthoz és a kormányhoz özönlenek a cseh és szlovák lakosok levelei, táviratai. Üdvözlik a Központi Bizottság múlt heti döntéseit, helyeslésüket fe­jezik ki és reményüket, hogy a szocialistaellenes erők ál­tal hónapokon át szított, s helyenként egészen drámai fordulatokkal tarkított of­fenzívasorozatnak most már vége: a párt vezetősége ezen­túl nemcsak határozatokban ítélt el majd ezeket a ki­lengéseket, hanem tettekkel akadályozza meg kitörései­ket és biztosítja az ország nyugalmát, a többi szocia­lista államhoz fűződő baráti kapcsolatok zavartalanságát és további elmélyülését Bár az országban nyoma sincs feszültségnek, sem ide­gességnek, értesülések sze­rint a rendőri szervek fel­készültek esetleges provoká­ciókra is. Ostrava egyik új kerületében, Porubéban, a huligánok garázdálkodása el­len fellépett a rendőrség és 38 huligánt vett őrizetbe hétfőre virradóra. Híreszte­lések szerint a jobboldal sztrájk szervezésére készül — erre már utalt a KB-ülé­sen mondott beszédében dr. Husák is —, tiltakozásul a Központi Bizottság döntései ellen, sőt egyesek azt is tud­ni vélik, hogy ezt az úgyne­vezett „tiltakozó" sztrájkot keddre tervezik. Illetékes he­lyen arról is tájékoztattak, hogy bármilyen provokációt szervez is a jobboldal, bizo­nyos lehet abban, hogy az nem marad megfelelő válasz nélkül. A csehszlovák nemzetvé­delmi minisztérium szóvivő­je közölte, hogy Emil Zato­pek ezredest — valótlan hí­rek terjesztésének alapos gyanúja, valamint olyan megnyilatkozásai miatt, ame­lyek ellentétben vannak a nemzetvédelmi miniszter pa­rancsával — az eset kivizs­gálásáig felmentették állásá­ból. Emil Zatopek, a hosszú­távfutás többszörös olimpiai bajnoka, hosszabb ideje „ a csehszlovák jobboldali erők szolgálatában, olyan gyűlése­ken szólalt fel, amelyeknek antiszocialista és szovjetelle­nes jellegük volt Legutóbb április 14-én a jogi egyete­men a hallgatók előtt tett felelőtlen politikai kijelenté­seket A prágai Károly-egyetem filozófiai fakultásán a hall gatók gyűlésének döntése alapján hétfőn sztrájkot tar­tottak „politikai követelé­seik támogatására". Az egy­napos sztrájk csak a filozó­fiai fakultásra terjedt ki. Feszültség Észak­Írországban # Belfast (MTI) A hét végi véres zavargá­sok után hétfőn sem csök­kent a feszültség Észak-Ír­országban. Londonderryben ismét barikádokat emelnek a polgárjogi mozgalom hí­vei. Belfast keleti és déli ke­rületében sokezer ember ma­radt víz nélkül, miután is­meretlen tettesek felrobban­tották a Silent Valley (Csen­des völgy) víztárolót. A bel­fasti rendőrkapitányság azt állítja, hogy az IRA (ír Köztársasági Hadsereg) elne­vezésű titkosszervezet műve volt a tíz postahivatal fel­gyújtása. Az angol csapatok Észak­írországba vezénylésének kérdését Belfastben egyelőre sűrű homály övezi. Közöl­ték, hogy a tartományban jelenleg is állomásozik kö­rülbelül 2500 főnyi angol katonaság — ezen belül egy páncélos egység Is — s nincs kizárva, hogy a brit kor­mány eltekint újabb csa­patok ideszállításától. Az angol „Invázió" híre ugyanis mélységesen felháborította az íreket a sziget északi és déli rézében egyaránt. Az Észak-Írországban egy­mással farkasszemet néző két tábor — a nacionalista érzelmű, javarészt szegé­nyebb ír katolikusok és a brit birodalmi érzelmű pro­testánsok — között bármely pillanatban ismét véres ösz­szetűzések robbanhatnak ki. Ezért mindkét közösség mér­sékeltebb vezetői igyekeznek rábeszélni híveiket, hogy a megoldást politikai síkon ke­ressék. Októberben Bécsben Szerződésszegés Európai hiztansági konferencia # Bagdad (MTI) Irak és Irán között konfliktus tört ki a Shatt­el-arab nevű, két folyó tölcsértorkolatát képező terület hovatartozása kö­rül. A dolgot egy 1937­ben megkötött határegyez­mény szabályozza, ám Te­herán most kijelentette er­ről az egyezményről, hogy az idejét múlt és semmis. Irak szerint ez az egyolda­lú iráni döntés szerződés­szegés, s ellentétben áll a nemzetközi joggal. Bag­dad egyébként közölte, hogy továbbra is az 1937­es egyezményhez tartja magát. Eszerint saját fel­ségvizeinek tekinti folyói­nak torkolatát és megvédi szuverénitását. Déí-Irak­ban csapatokat vontak össze, hogy nyomatékot adjanak a bagdadi állás­pontnak. Flotta­összpontosítás O Washington (MTI) Nixon utasításainak meg­felelően, a Pentagon rend­kívül jelentős flottáösszpon­tosítást rendelt el a KNDK partjainak közelében. Illeté­kes helyen nem ismertették az összpontosításban rész­vevő hajók számát, de leg­alább két. egyes hírek sze­rint három repülőgépanya­hajó. több romboló és más hajó van már a térségben. Sajtókörökben úgy értesül­tek, hogy amerikai részről csaknem ezer harci repülő­gépet kívánnak összevonni. O Bécs (MTI) Október 10—12 között Bécsbe hívják össze az euró­pai biztonság és az együttmű­ködés kérdéseinek szentelt, nem kormányszintű konfe­renciát — határozta el a ta­nácskozás előkészítő bizottsá­ga, amely vasárnap fejezte be munkáját az osztrák fővá­rosban. Az ülésről felhívás­sal fordultak minden európai személyiséghez, a társadaimi, gazdasági, kulturális, vallási és politikai szervezetekhez, járuljanak hozzá a kezdemé­nyezés sikeréhez. A nem kormányszintű eu­rópai biztonsági konferencia szervezői hétfői bécsi sajtóér­tekezletükön közölték, hogy az európai értekezlet gondo­lata belga és lengyel közéleti személyiségektől származik. A bécsi előkészítő értekezle­ten Lambilliotte belga szo­cialista képviselő, Goor belga kanonok, Arvidson svéd jo­gász és Iwaszkiewicz lengyel író elnökölt. A résztvevők 19 országot és 11 nemzetközi szervezetet képviseltek. Az első, decemberben megtar­tott bécsi előkészítő ülésen négy munkabizottság alakult, s munkájuk'máris eredményt hozott. Az európai területi realitásokkal foglalkozó bi­zottság elnöke a svéd Arvid­son, az európai kollektív biztonsági bizottságé a len­gyel Trepczyski, valamint a belga Gayetot, a leszerelési bizottság társelnökei Mátyás László, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára és Radoux belga szocialista képviselő, az Európa-parla­ment tagja, továbbá Jules Moch az ismert francia szo­cialista politikus. Az európai együttműködés bizottságának élén a brit Schaffer, a bolgár Andrejev és Kever belga ka­tolikus szenátor állanak. A jelenlegi ülés 86 résztvevője mellett sok más európai köz­életi személyiség és szervezet biztosította támogatásáról a konferencia előkészítőit. Az utolsó lehefóség? Husszein nyilatkozata Londonban O Amman (AFP) Ammanban hivatalosan be­jelentették, hogy Rifai mi­niszterelnök hétfőn magához kérette a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Nagy-Bri­tannia és Franciaország jor­dániai nagykövetét. A miniszterelnök a négy nagyhatalom képviselőit rész­letesen tájékoztatta az iz­raeli haderők által a leg­utóbbi 48 óra alatt Jordánia ellen elkövetett agresszív cselekményekről. # London (UPI) Husszein jordániai király hétfőn kijelentette, hogy az arab országok visszakövete­lik az 1967-es júniusi hábo­rú során elfoglalt összes arab területet. Londoni sajtóérte­kezletén Husszein hangoztat­ta: alapként az 1967-es ha­tárvonalnak kell szolgálnia: „Egy talpalatnyi földet sem engedünk át". A király „elhanyagolható­nak" minősítette a közel-ke­leti béke helyreállítását szol­gáló fáradozások eddigi eredményeit. Kijelentette vi­szont. reméli, hogy sikerrel járnak a szovjet—amerikai— angol—francia négyhatalmi tanácskozások. „Ez a béke utolsó lehetősége" — han­goztatta londoni sajtóérte­kezletén Jordánia királya. # Kairó (AFP) Az egyiptomi hadsereg szó­vivője hétfőn Kairóban kö­zölte, hogy az egyiptomi fegyveres erők több külö­nítménye vasárnap átkelt a Szuezi-csatornán és felderítő műveleteket hajtott végre a víziút jobb partja mentén. Egy izraeli páncélos egység feltartóztatta az egyik kü­lönítményt Az összecsapás során egy izraeli harckocsi megsemmisült. A szóvivő szerint a felderítési műve­letre kiküldött egységek sér­tetlenül visszatértek állo­máshelyeikre. A Sinai-félszigeten' tevé­kenykedő egyiptomi ellenál­lási szervezet hétfőn Kairó­ban közleményt adott ki ar­ról, hogy vasárnapra virradó éjjel Mitla közelében har­cosai aknatűz alá vettek egy izraeli erődítményt. A tá­madás során több izraeli lő­szerraktár felrobbant Az akciót végrehajtó egység visszatért támaszpontjára. I Harci cselekmények Dél­Vietnamban # Saigon (Reuter. AFP, UPIj A vietnami harci cselek­ményekről érkezett beszámo­lók szerint a partizánok egy­ségei rakétatámadást intéz­tek Phuoc Long tartomany fővárosának katonai létesít­ményei ellen. A város 120 ki­lométernyire északkeletre fekszik Saigontól. A dél-vi­etnami fővárc® központjatói mindössze 14 kilométernyire egy katonai üzemanyagrak­tárban robbantak a szabad­ságharcosok gránátjai. Az amerikai katonaság egyelőre, úgy látszik, nem próbálja követni a szabadság­harcosok mozgékony egysé­geit, amelyek a gyors rajta­ütések után kitérnek a na­gyobb összecsapások elől. A DNFF fegyveres erőinek tüzérsége a hétfőre virradó éjszaka újabb rakéta-táma­dásokat intézett amerikai katonai támaszpontok és a saigoni kormánycsapatok kü­lönböző hadiobjektumai elien. Mintegy húsz darab 122 mm-es rakéta hullott a Da Nangi haditengerészeti és légitámaszpont-rendszerre. Hétfőn a hajnali órákban találat ért§ a Dél-Vietnam központi részén fekvő Nha Trang város tisztiiskolaját: legalább 35 dél-vietnami ka­dét meghalt, 175 pedig meg­sebesült Szükségei Nigéria egység) O Monrovia (TASZSZ) Az Afrikai Egységszervol zet Nigériával foglalkozó ta­nácskozó testülete a libéruil fővárosban megtartott há­romnapos ülésszakának bei fejeztével nyilatkozatot ho­zott nyilvánosságra. Ebben ismét kiemeli annak fon­tosságát, hogy elengedhetet­lenül szükséges Nigéria egy­ségének és területi épségé­nek megőrzése. A kelet-ni­gériai szeparatisták delegá­ciója elutasította az ASSZ deklarációját. Utunkat a leninizmus világítja meg Ma ünnepeljük Lenin születésé­nek 99. évforduló­ját és gondolatban ismét e nagy ember alakja felé fordulunk. A proletariátus leg­kiemelkedőbb vezetője felé, aki egész éle­tét a gigászi feladatnak szentelte: harcol­ni a nyomor és a nemzeti elnyomás nélkü­li társadalom megteremtéséért. Természe­tes, hogy Leninre emlékezni egy cikk kere­tében nagyon nehéz, hiszen mint gondol­kodó, mint gyakorlati politikus, mint for­radalmár és mint államférfi — egyaránt nagy volt, mert a leninizmus világos vála­szokat adott és ad azokra a kérdésekre, amelyek a nép érdekeit, legmélyebb vá­gyait érintik. A lenini eszmék nagy gaz­dagsága segített és segít abban, hogy he­lyesen- oldjuk meg a harc legfontosabb fel­adatalt. A lenini eszmékre azért van alap­vetően szükségük a munka embereinek, mert ezek az eszmék mutatják meg a jobb életért vívott harc helyes útját és formáját. Ebben van mindenekelőtt a „titka" annak az óriási befolyásnak, amelyet a leninizmus az emberiség sorsának történelmi alakulá­sára gyakorol. Az emberiség fejlődésének minden új szakaszán, a történelem minden fordulatá­nál a tudományos kommunizmus elmélete új eszmékkel és következtetésekkel gazda­godik és ezáltal újabb magaslatra emelke­dik. Másképp ez nem is lehetséges, mert a marxizmus—leninizmus — jellegét te­kintve — álandóan fejlődő, alkotó tanités. Csak olyan emberek, akik nem sajátították el ezt a tudományt és nem ismerik a mar­xizmus-leninizmus törvényszerűségeit, ta­gadják a forradalmárok mai nemzedékének ezt a jogát, hogy önállóan gondolkozzanak, ők aíok. akik a reviziomzmus vádiával ijesztgetik mindazokat, akik megkísérlik, Irta: Rózsa István, a megyei pártbizottság titkára hogy a valóság lenini elemzése alapján újat tegyenek a marxizmus—leninizmus elméle­téhez. Ez a módszer is lenini eredetű, aki bátor újító volt az elméletben és a gyakor­latban egyaránt. Mélyen meg volt győződ­ve arról, hogy a marxista tanításnak állan­dóan fejlődni kell, mert mint írta: „Marx elméletét egyáltalán nem tekintjük befeje­zett és érinthetetlen valaminek, elllenkezö­leg, meggyőződésünk, hogy ez az elmélet csak alapköveit rakta le annak a tudo­mánynak, amelyet a szocialistáknak min­den irányban tovább kell fejleszteniök, na nem akarnak elmaradni az élettől." Annak szükségessége, hogy a szocializ­musért vívott harc alapvető problémáit bá­tor, alkotó módon kell megoldani, soha nem jelentkezett olyan élesen, mint a két háború utáni esztendőkben. Korunk az ed­dig soha nem látott forradalmi változások kora. a társadalmi haladás gyorsulásának időszaka, a termelőerők, a tudomány és a technika rohamos fejlődésének kora. Nincs olyan ország, nincs olyan nép. nincs az em­beri tevékenységnek olyan területe, ahol a legutóbbi évtizedekben ne történtek volna nagy változások. Sok újat kellett tehát alkalmazni a mar­xizmus—leninizmus elméletében, hogy szá­mításba vehessük azokat a történelmi vál­tozásokat, amelyek a világban végbemen­tek: a szocialista világrendszer kialakulása, a nemzeti felszabadító forradalmak győ­zelmei következtében Európa, Ázsia, Afri­ka és Latin-Amerika óriási kontinensein. Az élet a felszabadult országok népei elé azt a kérdést állította, hogy mik legyenek a teljes függetlenségért és a társadalmi ha­ladásért vívott harc további útjai. A mar­xisták—leninisták tettek javaslatod a prob­lémák megoldására és ez a javaslat meg­felel a népek érdekeinek. Csakis a marxiz­mus—leninizmus elmélete képes rá, hogy közös forradalmi tevékenységben egyesítse a legkülönbözőbb országok, a legkülönbö­zőbb kontinensek népeit, akik a legválto­zatosabb feltételek között élnek és az új társadalomért harcolnak. A leniiizmus sohasem zárkózott egyetlen ország határai közé, a leninizmus a munkásosztály és a népek felszabadító mozgalma által szerzett nemzetközi tapasz­talatból indult és indul ki. Tekintetbe vette és veszi a konkrét feltételek egész válto­zatosságát. A marxista—leninista elmelet ezek alapján úgy véli, hogy nincsenek és nem is lehetnek örökös szabályok, amelyek minden időben, minden helyzetben alkal­mazhatók. A leninizmus feltétlenül meg­követeli, hogy a forradalmi elméletet egy­egy ország konkrét történelmi és nemzeti sajátosságainak megfelelően alkalmazzák. Ugyanakkor minden olyan próbálkozás, amely arra irányul, hogy a leninizmusból kiirtsák annak nemzetközi tartalmát, mel­lőzzék a munkásmozgalom nemzetközi ta­pasztalatát, vagy a munkásosztály forra­dalmi tanítását különféle elméletekkel he­lyettesítsék, amelyek szűken értelmezett nemzeti, sőt olykor nyíltan nacionalista tö­rekvéseket fejeznek ki, mindez élesen el­lentétes a leninizmussal, ellentmond a szo­ciaizmus érdekeinek. Marx és Engels esz­mei örökségét védelmezve Lenin klasszikus példáját mutatta a nagyhatalmi soviniz­mus és a nacionalizmus különféle formái ellen vívott harcnak, amely formák a nem­zeti érdekek védelmének lobogója alatt valóban csökkentik a népek erőit az igazi ellenségeivel szemben. Lenin nem egvszer mondotta, hogy a munkásosztály lagfelelősségteljesebb és legnehezebb feladata nem a rombolás, ha­nem az alkotás. A proletárforrad atom győ­zelme után ez új szocialista társadalom építése milliók gyakorlati ügyévé válik a szocializmus országaiban. Az igazi leninista nem csupán a réti ellen harcoló ember, ha­nem mindenekelőtt alkotó, teremtő ember, az úi világ építője. Közismert, milyen lel­kesedéssel, milyen őszinte örömmel látott hozzá Lenin a gyakorlati alkotó munkához rögtön az októberi forradalom győzelme után. Bármivel is foglalkozott, minden te­vékenységébe bolsevik szenvedélyességet, a győzelembe vetett hitet, igazi ügybuzgal­mat vitt, amelytől idegen a dilettantizmus, a légvárépítés, de ezt az ügybuzgalmat mindig a helyzet tudományos elemzésén alapuló realizmus jellemezte. Az ő egész tevékenysége, szakadatlan alkotó lendülete egy dolognak volt alárendelve: a dolgozók szolgálatának, a dolgozó embernek. RmiLnr nagy emberekről beszélünk, Hlll'nUl akaratlanul is életük társa­dalmi oldala kerül előtérbe. Beszélünk Le­ninről a forradalmárról, Leninről a tudósról, Leninről a politikusról. De Lenin nem csupán mint forradalmai­és gondolkodó nagy ember. ,*A legemberibb ember volt", — ahogyan Majakovszkij mondta róla. Lelkének melege, életöröme, őszintesége és jósága; mindezek a nagy­szerű emberi tulajdonságok jellemezték. Igazán szerette az embereket és ezért lelké­nek egész erejével gyűlölt mindent, ami el­torzította és megrontotta életüket. Kímé­letlen volt az ellenséggel, az áruiokkal szemben, de merőben Idegen volt tőle a bosszúvágy és a kegyetlenség. Lenin elvhű­sége sohasem változott vak fanatizmussá. Széles látóköre, az a képessége, hogy ön­kritikus legyen, az alkotó természetnek ezek az elengedhetetlen tulajdonságai Le­nint kérlelhetetlen elllenségévé tették a szűk látókörű dogmatizmusnak, a kérke­désnek, a gőgnek. „Egyszerű, mint az igaz­ság" — ilyennek látta Lenint — Gorkij sza­vai szerint — a forradalmi munkás. Maga Gorkij ezt írta Leninről: „Lelkesedéssel töltött el engem a benne kifejeződő élet­skarat és az az aktív gyűlölet, amelyet az élet ocsmányságaival szemben érzett, el­gyönyörködtem abban az ifjúi szenvedé­lyességben, amellyel megtöltött mindent, amit tett." Számára a szocializmus nem absztrakt eszme, nem elvont képlet volt,. A szocializmus célját abban látta — mint eg/ helyen irta — hogy „miképpen tegyük va­lamennyi dolgozó életét a legkönnyebbét olyanná, amely megteremti számukra a jó• lét lehetőségét.''

Next

/
Oldalképek
Tartalom