Délmagyarország, 1969. április (59. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-22 / 90. szám

Somogyi Károlyné felvétele KIKÖTÖTTEK AZ USZÁLYOK. A Tisza vízállása lehetővé tette, hogy megkezdőd­jön a teherhajózás. A korábbi gyakorlatnak megfelelően a Csongrád megyei AGRO KER Vállalat is vízen szállítja a műtrágyát. Az uszályokat a Tisza menti vegyimü­vek termékével rakják tele, s amint megérkeznek Szegedre, kikötnek a partnál, kezdődhet azonnal a háztól házig szállítás. Olcsóbb így a költség, s a termelőüzemek idejében jutnak a termést fokozó műtrágyához Fut — a harisnyaszem Sok a panasz a haris­nyák minőségére. Nem rit­ka, hogy az első felvevéskor tönkremegy, felszalad a szem. Nem kis bosszúság ez, hiszen, ha nem is olyan drágák már, mint a 60-as évek elejéig, még ma is 30—40 forint körül van egy pár jóminőségű harisnya ára, s ez a legtöbb dolgo­zónő félnapi keresetét je­lenti. A Budapesti Harisnya­gyár pesterzsébeti üzemében készülnek a női harisnyák, amelyek szépek, vékonyszá­lúak. állják a versenyt a világpiacon. Magyarország­nak ez az egyetlen haris­nyagyára. Termékeinek 40 százalékát exportálják. Ugyanezt a minőséget, amit mi kapunk. Ezek szerint a gyárban minden rendben van még, s a „gyári hiba" a vevők •agyában született meg? Nem így van! Régebbi tí­pusú gépek gyártás közben is okozhatnak sérüléseket a pókot megszégyenítően vé­kony szálakon. A gyár most szerzett új, nyugatnémet gé­peket, s a nyergesújfalui Viscosagyár egyre jobb alap. anyagokat ad, de például 5 századmilliméternyi vékony átmérőjű elemi szálat, olyan minőségben, hogy az sok be­hatásnak ellentálljon — szinte lehetetlen gyártani. A gyár ezek szerint nem is ígéri, hogy megszűnnek a panaszok? Azt, hogy ke­vesebb okunk lesz szidni a harisnyákat, azt biztosra mondják. Nemcsak a gyár a „ludas", ha felfut a harisnyaszem. A nők legtöbbje nem a meg­felelő harisnyát hordja és rosszul kezeli. Minden alkalomra más harisnyát — ez lenne az ideális. Munkába, utcára ne hordjunk 20 denieresnél vé­konyabb szálút, mert az nem bírja az erős „strapát". Soha se vegyünk kisebb ha­risnyát, mint ami lábmére­tünkhöz szükséges, mert az orra és a sarka így hama­rabb kikopik. Igen, viszont nem tájékoz­tatják kellően a vásárlót. Nem minden harisnya cso­magoló-papírján van rajta. hogy hányas lábra mekkora számú harisnyát vegyünk. Ujabban a harisnyaszár hosszúságát feltüntetik már, de az ipar mintha nem ven­ne tudomást a mini-szoknya divatról: rövidek a haris­nyák. Legtöbb harisnyacsomag­ban mosási-kezelési utasítás van ma már, amit ajánlatos megfogadni — a szakszerűen kezelt harisnya meghálálja a gondosságot. Aztán: pár éve volt •|»v­nevezett másfél-pár csoma­golású harisnyá is üzleteink­ben, ami nagyon praktikus, hiszen nem egyszerre megy tönkre — legtöbbször — mindkét harisnya, így a ki­egészítő harmadik fél-pár nagyon hasznos. Miért nem kapható az most? Erre nem tud senki választ adni. Szeretnénk befejezésül azt írni, hogy nem lesz baj a harisnyákkal. Talán az el­mondottakból is kiderül, hogy ilyet senki sem jósol. De az ára feltehetően csök­kenthető még, hiszen az új gépek új technológiát hoz­nak. P. Sz. M. Az MHSZ gazdagítja munkáját Az MHSZ Csongrád me­gyei vezetősége tegnap, hét­főn munkaértekezletet tar­tott Szegeden, a megyei ta­nácsházán. A tanácskozáson több száz klubtitkár, városi, járási és községi titkár vett részt. Jelen volt és felszó­lalt Rózsa István, a megyei pártbizottság titkára is. Jánoska Gergely alezre­des, a szövetség megyei tit­kára részletesen beszámolt az MHSZ működésének első évi eredményeiről, tapaszta­latairól, a további teendők­ről Csongrád megyében és Szegeden. Ezután Laki Já­nos őrnagy, a megyei titkár helyettese szólt a vezetés 1 időszerű kérdéseiről az MHSZ szerveiben. A beszámolóból, valamint az ezeket követő vitából ki­tűnt, hogy a Magyar Honvé­delmi Szövetség szervei, klubjai eredményes munkát végeztek az elmúlt időben. Társadalmi aktivisták ezreit foglalkoztatták a honvédelmi nevelés segítésében, s elsők között járultak hozzá a be­vonuló fiatalok felkészítésé­hez a katonaéletre. Tavaly — emelte ki Jánoska Gergely — megteremtődött az MHSZ­nek az az alapja, amely szük­séges ahhoz, hogy a szövet­ség erőssé, igazán jól mű­ködővé váljék. Az MHSZ Csongrád megyében is tovább gazdagítja munkáját. Az értekezleten Rózsa Ist­ván tolmácsolta az MHSZ vezetőinek, aktivistáinak, s szerveinek a megyei párt­végrehajtóbizottság üdvözle­tét, elismerését a honvédel­mi nevelésben elért jelentős sikerekért. Rámutatott: ha­zánk és népünk békét akar. s éppen a béke oltalmazásá­ért, védelméért kell erősí­tenünk a honvédelmi neve­lést, munkát. Ma koszorúzás a Lenin-szobornál A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZE­GED VÁROSI BIZOTTSÁGA, A SZEGED M. J. VÁ­ROSI TANÁCS ÉS A HAZAFIAS NÉPFRONT VÁROSI BIZOTTSÁGA MA, KEDDEN, LENIN SZÜLETÉSÉ­NEK ÉVFORDULÓJÁN DÉLUTÁN 3 ÖRAI KEZDET­TEL KOSZORŰZÁSI ÜNNEPSÉGET RENDEZ A LE­NIN-SZOBORNÁL. Pártpropagandislák munkájának elismerése Lenin születésének évfor­dulója alkalmából tegnap, hétfő délután a városi párt­bizottságon Deák Béla, az MSZMP Szeged városi vég­rehajtó bizottságának tagja, a pártbizottság osztályveze­tője az MSZMP Központi Bizottsága agitációs- és pro­pagandaosztálya által alapí­tott plaketteket nyújtott át a legkiválóbb szegedi pártpro­pagandistáknak. Bevezető­ben tolmácsolta a végrehaj­tó bizottság köszönetét ál­dozatkész munkájukért, s utalt arra, hogy a propagan­disták munkája a pártmunka igen fontos, s nélkülözhetet­len része. Az „Eredményes propa­ganda munkáért" feliratú, Lenin arcmásával díszített plakettet Bacsa Bela, Balog István, Bezerédy István, Bu­dai István, dr. Deák Ferenc, Elek György, Eperjesi Júlia, Erdélyi Józsefné, Farkas Já­nos, Hajdú Imre, Hofgesang Péter, dr. Hrabovszky Mi­hályné, dr. Jáksó László, Kasza Júlia, Kelemen Géza, dr. Komáromi László, László Lajcs, Lovász István, Mészá­ros Miklós, Nagygyörgy Im­re, Nagy Miklós, Némethy Gyula, Pádi Imre, Pataki Gábor, Peták József, dr. Sal­gó Gábor, Sarnyai Vencel, Szabó József, Sziládi Sán­dor, Szűcs Tibor, Takó Ti­vadar és Vajda György kap­ta meg. Magyar Sciülnfstás szovíel méraököksiek Hétfőn, tegnap, a Ma­gyar Népköztársaság moszkvai nagykövetsé­gén Szipka József .nagy­követ átnyújtotta Nyi­kolaj Fedotovnak, a Külföldi Vegyiüzemi Építkezéseket Kivitelező Szovjet Tröszt íőmérnö­kének a Munka Érdem­rend arany fokozatát. Vlagyiszlav Vasziljev­nek, a leningrádi Nyevszkij Gépgyár ter­vező mérnökének pedig a Munka Érdemrend ezüst fokozatát. Mindkét zovjet szakember fá­radhatatlan munkával járult hozzá a Tiszai Ve­'íyikomkinát építéséhez. A kitüntetések ünne­pélyes átadásán jelen volt Huszár Andor, a Ti­szai Vegyikombinát igazgatója, valamint a Szovjetunió Külügymi­nisztériumának több fe­lelős munkatársa. (MTI, Lenin államférfiként is igazi forradalmár maradt. Eszébe sem jutott soha, hogy egyeduralomra törjön, sőt minden erejével igyekezett megakadályozni, hogy környe­zetében bárki is ezt tegye. Ö volt az, alti elengedhetetlennek tartotta a vezető szá­mára a kollektíva bölcsességét. A nagy fejlettségű társadalmi termelés, az alkotó munka, az igazi szabadság és a demokrácia, a sokoldalú kultúra, az embe­rek közötti kapcsolatok, amelyek az elv­társiasság és a testvériesség alapjaira épül­nek, ezek a munkásosztály elképzelései ar­ról a társadalomról, amelynek felépítését a legfőbb, legvégső céljának tekintette. Pon­tosan ezt az eszményképet alapozta meg Marx és Engels nyomán Lenin. Lenin elszánt harcot vívott mindenféle olyan próbálkozás ellen, hogy eltorzítsák a szocializmus eszményeit, akár jobboldali, akár baloldali opportunisták részéről tör­tént is ez. Kérlelhetetlen volt a „balos" ele­mekkel, a trockigtákkal szemben, akik kis­polgári elképzeléseket kifejezve, eltúlozták az erőszak szerepét, mellőzték a forrada­lom pozitív, alkotó feladatait, megtagadták a néptől azt, hogy jólétre és szabadságra törekedjék, vagyis azokat a fő javakra, amelyekért a dolgozók harcba indulnak. Közismert, hogy Lenin már a szovjetha­talom első éveiben teljes nagyságában ve­tette fel a munka és az igazgatás tudomá­nyos megszervezésének problémáját. Vla­gyimir Iljics fáradhatatlanul bizonyította, hogy szigorú számbavételre és ellenőrzés­re, az igazgatási munka pontos megszerve­zésére, eredményeinek ellenőrzésére van szükség. Állandóan foglalkozott azzal, hogy keresse a gazdálkodás és a termelés irá­nyításának legkorszerűbb formáit, azokat a módszereket, amelyek az adott helyzetben legjobban megfelelnek. Ezt a lenini elem­zést érvényesítette pártunk is, amikor a jelenlegi helyzetnek megfelelően a népgaz­daság irányításának új rendszerét kidol­gozta. A:: irányítás új rendszere alapvető változásokat hozott és hoz magával a ter­melés tökéletesítésére irányuló folyamat­ban, s mindezt nagyon következetesen, tu­dományos alapon, a marxi—lenini tanítás elvei alapján hajtjuk végre. A gazdaság irányításának új rendszeré­ben nagyon lényeges az a lenini tanítas, hogy o szocialista épités igen fontos felté­tele a szocialista demokrácia széles körű és minden oldalú kibontakoztatása, a leg­szélesebb tömegeknek a termelés és az egész társadalom irányításába való bevo­nása, alkotó kezdeményezésük kifejleszté­se. A demokrácia nem csupán a szocializ­mus egyik fontos célja, fontos önmagában is, de nélküle nem lehetséges a termelő­erők sikeres fejlesztése, az új társadalom anyagi-technikai bázisának felépítése. I Pitin mint igazi internacionalista, LCIIIII szenvedélyesen kívánta, hogy más népeknek a szocializmushoz vezető út­ja könnyebb legyen, mint a Szovjetunióé volt. Hitte, hogy azok az áldozatok, ame­lyeket az orosz proletáriátus hozott, azok a nehézségek, amelyeket az orosz proletá­riátusnak le kellett győznie, megkönnyítik más népek számára az új élet építésének nehézségeit. Mert a marxisták—leninisták sohasem hunytak szemet afölött, hogy ne­hezek a szocializmus kialakulásának útjai: a szocializmus nem üvegházi feltételek kö­zött fejlődik, hanem olyan talajon, amelyei a feudalizmus és a kapitalizmus uralma századokon át beszennyezett. Lenin azt ír­ta, hogy „a proletáriátus pusztán azzal, hogy végrehajtja a társadalmi forradal­mat, még nem válik szentté és ez nem biz­tosítja a hibák és gyengeségek ellen". A mi pártunk küzdemes története is aláhúzza Lenin eszméinek igazát. A magyar kom­munista mozgalom is megjárta a hősi har­cok, nagy megpróbáltatások és nagy törté­nelmi győzelmek útját. Sikereinket a mar­xizmus—leninizmus elveinek helyes meg­értése és alkalmazása, hibáinkat — ame­lyek sokszor átmeneti kudarcokat hoztak — az attól való eltérés okozta. A helyes elméleti alaptól való eltérés bármely irány­ba súlyos helyzeteket teremtett már pár­tunk életében. És az utóbbi évek sikerei is. a helyes politika kidolgozása, a lenini el­vek érvényre juttatásának nagy eredmé­nyei ismételten bizonyítják: ha helyes a párt irányvonala, akkor szilárd a párt szervezete és egységes, egyöntetű belső éle­te. Különösen fontos és értékes tapaszta­latok ezek, melyek pártunk további útjának meghatározásában is irányadók. Lenin a szocialista népek egységének alapvető veszélyeztetését látta abban, hogy a kispolgárság, amely részt vesz a szocialista forradalmakban, elkerülhetet­lenül beleviszi a mozgalomba a maga elő­ítéleteit, a maga reakciós ábrándjait, a maga gyengéit és hibáit. Lenin megjósol­ta, hogy a szocializmus korántsem egy­csapásra fog megtisztulni a kispolgári sa­laktól. Az élet megmutatta, hogy a szo­cialista világrendszer fejlődését valóban bizonyos nehézségek kísérik, amelyek a kapitalizmustól örökölt, régi hagyomá­nyok, régi pszichológia legyőzésével kap­csolatosak. A szocialista világrendszernek o kapitalista világrendszerrel folytatott nehéz nemzeközi osztály harcában egyben meg kell oldania az olyan nehéz feladato­kat is, amelyek a szocializmus útjára lé­pett országok gazdasági elniaradottságá­nak megszüntetésével függnek össze. De mindez a növekedés nehézsége és ez sike­resen legyőzhető a szocialista országok közös erőfeszítésével. —Ez — természetesen — megköveteli a szocializmus útjára lépett országok között a sokoldalú együttműködést. Az emberiségnek a szocializmus felé haladá­sa egyetlen hatalmas áramlás, amelynek csupán egyetlen medre lehet, a testvéri szocialista nemzetek megdönthetetlen szö­vetsége. Lenin úgy került be a szocializmus történetébe, mint a proletariátus forradal­mi sorainak egységéért, a kommunista világmozgalom összeforrottságáért küzdő legkövetkezetesebb, legelvszerűbb és leg­szenvedélyesebb harcosa. Nem ígyszer hangsúlyozta, hogy az egység nem jön magától, küzdeni kell érte. s meg kell • édeni a legkülönfélébb opportunisták el­len, a jobb- és baloldali kispolgári jelen­ségek ellen vívott kitartó harcban. Az egységért vívott harc módszereit a konk­rét feliéielek határozzák, meg. Minden at­tól függ, milyen erők alkotják a fő ve­szélyt a világkommunizmus egysége szem­pontjából valamely időszakban, milyen helyzet alakul ki hatásuk következtében. A legutóbbi évtized új, sajátos törté­nelmi fordulatot jelentett és a proletár­mozgalom e fordulópontján újra aktivi­zálódtak azok az erők, amelyek bírálni és támadni kezdték a marxista—leninista pártok irányvonalát. Néhány évvel ezelőtt a marxista—leni­nista pártok eszmeileg és politikailag is­mét csapást mértek a revizionizmusra, sajnos, most az álbaloldali opportunizmus és egyes pártokban a nacionalizmus je­lent komoly veszélyt a kommunista vi­lágmozgalomban. A marxizmus—leniniz­mus tisztaságáért ezért nemcsak nemzet­közi keretek között, hanem nemzetközileg is két fronton kell /harcolni. I pnill születésének 99., és a közelgő LGIIill ioo. évfordulóját akkor ünne­peljük legméltóbban, ha teljes életmű­vének és örökségének az eddiginél ala­posabb és mélyebb tanulmányozásával készülünk arra. hogy korunkban is a le­nini úton, a lenini módon haladhassunk előre. Lenintől többféle vonatkozásban lehet és kell tanulni. Nemcsak mint a marxizmus nagy teoretikusától. hanem mint forradalmártól is, a szocialista for­radalom gyakorlati szervezőjétől és ne­velőjétől is. Megtanulhatjuk tőle, hogyan kell szembenézni a nehézségekkel, és hogyan kell a forradalomnak kijavítania saját hibáit, hogyan kell megkülönböztet­ni a forradalmi kritikát a kispolgári pá­niktól és a demagógiától. Tanulhatunk tőle, hogy hogyan kell hinni az emberekben, hisz Leninnél sen­ki sem hitt jobban az emberek, a tö­megek erejében. Pártunk ezt a lenini magatartást képviseli, mert jól vezetni csak úgy lehet, ha ismerjük a nép éle­tét, igényeit és vágyait, és ha a néppel együtt, a nép, az ország javára ezeket a vágyakat meg is valósítjuk. Századunk legbefolyásosabb, legforradalmibb ideoló­giája, a leninizmus vezényel bennünket minden tevékenységünkben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom