Délmagyarország, 1969. április (59. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-20 / 89. szám

Miért fél a gyermek? Új tavasz - új ruha „Tüske14 — a virág­boltnak Két csokor nárciszt kér­tem, s igaz, hogy szerényen mondtam, de szerettem vol­na hozzá zöldet is köttetni. — Nem lehet — mondta szabadkozva az elárusítónő a virágüzletben. — Miért, nem kaphatok egy szál aszparáguszt hoz­zá? — De kérem, azt adha­tunk. Igaz, hogy csak szegfű­vel vagy rózsával szoktak kérni, de hát... tessék. Kezemben a nehezen meg­szerzett zöld. — Nem lehetne hozzáköt­ni a csokorhoz? — Nem lehet, kérem. — Kifizetem. — Akkor sem lehet, ké­rem. Csokros virághoz nem köthetünk zöldet. Mit tehettem mást? Hozzá­kötöttem magam. Ott a sze­mük láttára. Azt hiszem, megsajnáltak a sok fárado­zás miatt, mert végül is nem fogadtak el egy fillért sem a szál aszparáguszért. Mindez a Pálma-virágüz­letben történt. P. S*. M. A KISGYERMEKET, ami­kor környezetével ismerke­dik, olyan ráhatások érik, amelyek félelemérzetet kelt­hetnek benne. (Pl. megüti magát, amikor járni tanul, vagy valami szúrós dolog­hoz ér, ami megsebzi, stb.). Ezek a testi ráhatások em­lékezetessé válnak számára, s legközelebb igyekszik el­kerülni őket... Az ilyen­fajta félelemérzet nem vele­született, hanem a tapasz­taláson alapszik és végered­ményben hasznos. Ám másfajta okokból is keletkezhetnek gyermekeink­ben félelem megnyilvánulá­sok, amelyek nem jók, sőt káros kihatásúak. Nézzünk meg egyet-kettőt közülük... A gyermek pici korától kezdve szüleire, hozzátarto­zóira utalt... Tőlük kapja a táplálékot, a gondozást. Nagyon rossz régi szokás, de némely szülő még ma is puszta kényelemszeretetből, kihasználva a gyermek „ki­szolgáltatottságát" úgy ne­veli a gyermekét, hogy ijesztgeti. A gyermek moz­gását, annak állítólagos „rendetlenségét", „rosszasá­gát" úgy fékezi, nyesegeti, hogy türelmes, okos, ma­gyarázó szó helyett ijesztge­ti. — Ha még egyszer ezt csi­nálod. elvisz a mumus! Vagy: — Ha nem fogadsz szót, odaadlak a zsákos bácsi­nak ... stb. Azután vannak olyan szü­lök is, akik nem számolva a gyermek életkori sajátos­ságaival, olyan eseteket, rémtörténeteket beszélnek el a gyermek iülehallatára, hogy azokban ijedelmet, fé­lelmet keltenek. (Pl. há­borús események, babonás hiedelmek ... stb.). Az ilyen esetek mély nyo­mot hagyhatnak a kisgyer­mek lelkében és sokáig el­kísérik. Még az idegileg tel­jesen rendben levő gyerme­kekre is, hát még az ideges alkatúakra. a gyengébb ideg­zetűekre. Ezért vannak olyan gyermekek, akik még 10— 12 éves korukban sem mer­nek átmenni a szomszédos üres szobába, vagy a sötét utca egyik oldaláról a má­sikra. A félelem okai lehetnek a nem gyermekeknek való könyvek és filmek. Nap­jainkban a televízió nagy­fokú térhódításával külö­nösen vigyázni kell, mit nézhet meg a gyermek: a kicsi és a nagyobb egy­aránt. Már közhely számba megy annak hangoztatása, ami pedig sajnos igaz, hogy egyes krimi filmek után a gyerekek még akkor is megrezzennek, ha valaki erősebben rájuk szól. Sokan azt hiszik, hogy mivel a gyermek kicsi és még nem érti meg, amit lát, így nem is lehet lehet káros reá. Ez nem így van! Mert lehet ugyan, hogy nem érti meg amit lát, de az érzékeny idegrendszere mégis felfog­ja. Idegessé, nyugtalanná teszi amit lát, a fáradtság­ról nem is szólva. Kifejlődhet gyermekeink­nek a félelem érzete a tes­ti fenyítések miatt is. Saj­nos, vannak szülők, akik már egészen kiskortól kezd­ve élnek ezzel a „lehetőség­gel", s ismét a meggyőző, okos és a megnyugtató szó helyett a nevelés nélkülöz­hetetlen eszközének tartják. Ez pedig nagyon rossz és káros nevelési módszer. Az állatoktól való félelem is állandó kísérője lehet gyermekeinknek. Erről azon­ban hamarosan maguktól is leszoknak, ha látják, hogy például a háziállatok az ember hűséges segítőtársai. NEM ELHANYAGOLHA­TÓ a kisebb és a nagyobb gyermekeknél egyaránt az iskolai feleltetéstól való fé­lelem sem... A szülő ez el­len úgy vértezheti fel gyer­mekét, ha rászoktatja a fel­adatok rendszeres, lelkiis­meretes elvégzésére. mert akkor nincs mitől félnie az iskolában. Végső fokon tehát: a fé­lelem érzete nagyon sok do­log miatt kifejlődhet gyer­mekeinkben. Bármelyik ok idézi is elő, mindenik egy­formán káros. A szülő fel­adata és kötelessége, hogy kiküszöbölje a félelemkeltő tényezőket. A megnyugtató környezet megteremtése a gyermek számára, a higgadt, magyarázó, megnyugtató okos szó minden gyermek­nek szükséges és érthető. A kisgyermekkorban kapott lelkisérülés egész életre ki­ható nyomot hagyhat maga után. Balogh Béni Itt az ideje, hogy ruhatá­runkat szemügyre vegyük és egy-két darabbal felújítsuk. Régi mondás, hogy nem sok ruha kell egy nőnek, ha­nem néhány — de az jó, di­vatos legyen. Mi az, ami újjávarázsolja régi ruháinkat is? Néhány praktikus darab. Mindenki úgy válassza meg a divatos új ruhadarabot, hogy a ré­giekkel variálni tudja. Na­gyon divatos és igazán min­den régi pulóvert, blúzt hordhatunk kötényruhávaL Rajzunkon egy újszerű meg­oldást láthatunk: a pulóver anyagából széles kötött övet terveztek, amelyet nem a de­rékvonalra, hanem csípőre tettek. Tavaszi sláger a nadrág­kosztüm. Könnyű szövetből, hűvös nyári estéken is jól kihasználható. Képünkön kétfajta változatot mutatunk be: az egyik a legújabb „ka­tonás" fazon, a másik pedig, különösen világos anyagból, klasszikusan szép, angolos nadrágkosztüm. Házibuli Bőrkabátok ápolása — Langyos... langyos... tűz! Büntetés Datolya­pálma — Megbüntetett tegnap apád, amikor az iskolából hazamentél? — Igen, tanár úr. — Hogyan? — Beküldött abba a szo­bába, ahol a nővérem az énekleckét gyakorolta. Ember­ismeret Egy férfi megállít vala­kit az utcán: — Adjon nekem kérem, tíz forintot! — Miért épp én? Hiszen tiem is ismerem! — Éppen azért! Aki is­mer, az tíz fillért se adna! Futó­versenyen Apjaval a stadionba láto­gat a kis Peti. — Miért futnak azok? — kérdi az apját. — Aki győz, elnyeri az el­ső díjat, azt a nagy vázát. — Es akkor miért szalad­nak a többiek? Szárnyalt leveleivel, szép formájával a datolyapálma egyike a legszebb és legmu­tatósabb szobanövényeink­nek. Napos és északibb fek­vésű szobákban is szépen díszlik. A datolya-pálma magról is jól szaporítható és talán még kedvesebb lesz a nö­vény, ha magunk neveljük fel. Igaz nagy türelmet igé­nyel, mert a nagy on ke­mény burkú datolyamag is lassan csírázik. 6—8, sőt 10 hét is eltelik, mire kikel. Hogyan keltessük, nevel­jük tehát a datolyapálmát? A kemény magot 1—2 napra áztassuk be egészen lan­gyos vízbe. A kemény mag­héjat finom reszelővel le is reszelhetjük egy kissé, hogy a csfra hamarabb áttörhesse. A magot lehetőleg mély, úgynevezett pálma cserép­be, de ne mélyre, könnyű, tápdús kerti földbe ültessük el. Bőven öntözzük és me­leg, világos, szabadban fél­árnyékos helyen tartsuk. A fiatal növénykét, amelynek rendszerint a cserép aljáig lcnő a hosszú karógyökere, egy év után ültethetjük át egy számmal nagyobb cse­répbe. Nagyon vigyázzunk azonban, hogy a gyökeret meg ne sértsük. Óvatosan, kissé visszahajlítva es is­mét ne túl mélyen helyez­zük az új földbe. A növény tövéről a magot ne távolít­suk el. mert a fiatal nö­vény még hosszú ideig a magban levó tartalék táp­anyagból is táplálkozik, s enélkül elpusztul. (-) A kellő gondossággal és rendszerességgel kezelt bőr­kabát hosszú ideig megtartja puhaságát és fényét, nem tö­redezik ki, még évek múltán sem veszít értékéből. A bór tartós puhaságát az­által érhetjük el, hogy éven­te egyszer ricinusolajjal vé­konyan bekenjük a kabátot A felület kb. 24 óra alatt szívja be a szükséges olaj­mennyiséget. mely csapadé­kos időben a nedvesség ellen is védelmet nyújt Ugyanezt a célt szolgálja a színtelen cipőkrémmel való bekenés és puha ruhával való dör­zsölés is, mely egyúttal fényt is kölcsönöz a bőrfelü­letnek. Mindkét művelet el­vétése előtt a kabátról ned­ves ruhával távolítsuk el a szennyeződéseket A vízben oldhatatlan foltok eltávolítá­sát benzin és liszt pépes ke­verékével kíséreljük meg: kenjük be vele a szennyezett felületet, és száradásig hagy­juk rajta. Az erősen kopott bőrkabát átfestésével ne kísérletez­zünk. bízzuk azt szakember­re. Ez a szabály egyébként a még kényesebb irhabundákra is érvényes. (Utóbbi apróbb szépséghibáit finom csiszoló­papírral lehet ledörzsölni.) A kisebb zsírpecsétek néha úgy is eltüntethetők, ha uj­junkkal addig dörzsöljük az' irhát, amíg átmelegszik. A csak gyengén szalonnás ré­szeket közönséges radirgu­rnival is el lehet távolítani. Benzint ne használjunk az irhabunda foltjainak tisztí­tásához! A megázott bundát meleg szobában, de a kály­hától távol szárítsuk, utána ruhakefével dürzsöljük át, frissítsük fel. B. I. Gyógymód Érthető — Még mindig szenved az idegességtől a felesége? — Öh, nem! Az orvos azt mondta neki, a neuraszténia biztos jele az öregedés­nek ... Egy szerény ember azt mondja, két ok miatt beszél magával Egyrészt: szeret okos emberrel beszélni. Más­részt: szereti hallgatni egy okos ember szavait KÖLTÉSZET DÉLMAGYARORSZÁG 11 VASÁRNAP, 1989. ÁPRILIS 20. József Attila vízszintes 33. című verséből közlünk idé­zetet rejtvényünk vízszintes 1., függőleges 12., valamint függőleges 66. számú sorai­ban. VÍZSZINTES: 1. Idézet a költő 33. szám . alatti versé­ből. az első betű N, a sarok­kocka T (folytatása a függő­leges 12. és 66.). 12. Küzd. 13. Egyidejűleg született test­vér. 14. Dél-amerikai fővá­ros. 15. Egyforma betűk. 16. Becézett női név. 17. D. A. M. 19. Svájci kanton. 21. Dél­amerikai kérődző állat. 2:! Fejfedő. 25. Francia világi pap. 27. Időegység. 28. Igen — oroszul. 29. Juttat. 31 Nem — latinul (NON). 32. Napszak röv. 33. Az idézett József Attila-vers címe. (A zárt betű: C.) 36. Rövidhul­lám. 37. Német személyes névmás. 38. Küldemények szállításával foglalkozik. 39. Egyforma magánhangzók. 41. Meleg bélésanyag. 43. Az egyik hónap. 46. Angol he­lyeslés. 47. Elektromos töl­tésű atom. 49. Becézett női név. 50. Kínai hosszmérték 52. Egy hosszú és két rövid szótagból álló versláb — név­elővel. 55. Személyes név­más. 56. Portéka. 58. A leg­több ABC kezdete. 59. Pipa közepe. 60. Agg. 61. Kukori­caszárító. 63. Illattal párosult zamat. 66. Fog. 67. Harag — latinul (IRA). 69. A máj vá­lasztja ki. 70. Levegő — gö­rögül (AER). 71. Személyes névmás. 73. Angol külügy­miniszter volt. 75. Bánt. 77. Egyszerű gép. \ FÜGGŐLEGES: 2. Tojás — németül. 3. Szín. 4. Móka vé­ge! 5. A germánium vegyje­le. 6. Juh tejtermék. 7. Gyü­mölcs. 8. Mint a vízszintes 55. számú. 9. Ausztráliai ma­dár. 10. Latyakja. 11. Kicsi­nyítő képző. 12. A versidé­zet folytatása, a második kocka A, a sarokban H (be­fejező része a függőleges 66.). 16. Fohász. 18. Kártyajáték. 20. I. B. N. 22. Mint víz­szintes 56. számú. 23. ... ten­ger, a Szovjetunióban. 24. Folyóvíz. 26. Szeszes ital. 28. Orvosi névtáblákon is lát­ható rövidítés. 30. Edit része (!). 33. Pálmafnjta. 34. Tör­pe lovak. 35. Eton-ból való 37. Győri sportegyesület. 40 Durva pamutkelme. 42. Ady költészetének ihletője. 44. Ki­szolgáló asztal (ford.). 45. Dunántúli csatorna (ford.). 48.. Portugál város (ford.). 51. Tejtermék. 53. Mini füg­gőleges 40. számú. 54. Mint vízszintes 49. számú. 55. Megnézi a súlyát. 57. Mint vízszintes 19. számú. 60. Seb­képződmény. 62. Érzékel. 64. Rezdül (föld). 65. Jlege. 66. A versidézet befejező része (A zárt betűk: E—J—N.) 68 Állami bevétel. 70. Meny­asszony. 72. Állathang. 74. Ebéd egyenemű betűi. 76 Létezik. 77. Egyforma betűk BEKÜLDENDŐ: a vízszin­tes 33., valamint a vízszin­tes 1., és függőleges 12., 66. számú sorok megfejtése. E B MEGFEJTÉSEK — NYERTESEK A két héttel ezelőtti rejt­vény megfejtése: Kossuth Lajos. Klauzál Gábor, Sze­gedi árvíz, Nagyposta utca, Szőke Tisza. — A megfejtők közül könyvvásárlás! utal­ványt vehet át a szegedi Móra Ferenc könyvesboltban (Kárász utca): Bárdi László­né szemklinika. Juhász Lász­lóné Petőfi S. sugárút, Nóg­rádi Éva Kisfal udi u„ Mar­tonosi József József A. su­garút, Pleskó Károly Len­gyel u.. Sulyok Emese Du­gonics tér, Vastag József Le­nin körút. Könyvet kap pos­tán: Kenyeres Gezáné Mi­hályteiek. Szekeres Ilona Röszke, Vass József Kübek­haza. 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom