Délmagyarország, 1969. április (59. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-20 / 89. szám

¥síl egy kiüli, iie megszűnt... Kevés szakképzett munkása van még a népművelésnek. A klubvezetői működési engedéllyel rendelkezők száma alig haladja meg az egy tucatot, ebből is csak kettő a felnőtt, a többi még negyedéves főiskolás. Deszk abban a szerencsés helyzetben van, hogy az a két felnőtt éppen itt dolgozott. Qgy könyörögték be magukat a főiskolások közé, hogy addigi végzettségükre „ráfejeljenek" az egyéves speciálkollégiumon. Saját költségükön jöttek hetenként Szegedre, néha lekésték a hazafelé menő utolsó buszt is, mert tovább tartott a foglalkozás. A háromtagú vizsgabizottság külön elismeréssel is jutalmazta felkészültségüket. De más az iskola, és más az élet JÓS működött, k... Demeter Károlyné, a községi tanács elnökhelyettese közelről ismeri a volt klub egykori munkáját — Abban a romos kultűrotthonban az a pöttömke szoba volt az egyetlen üde színfolt — mondja. — A fiatalok maguk meszelték, függönyt csillárt szereztek és szereltek, díszítették kedvűk szerint — nagyon ízlésesen —, nagyszerű programokat szerveztek, bejártak a szegedi színházba, közös kirándulásaikról az elbeszéléseket Is öröm volt hallgatni. Persze, akik kívül maradtak, kezdtek elégedetlenkedni. Volt, akit kl is zártak a klubból. Egy kislány azt mondta otthon mindig, hogy • klubba megy. Csavargott Jogosan zárták ki, ha csak takarónak kell a klub. Egyszer aztán váratlan értesítést kapott a klubvezető, melyben tudtára adta a művelődési otthon igazgatója, hogy a klub működését felfüggeszti. Lánykori nevén Igax lem a női fodrász. Annak Idején a Kossuth Tsz KISZ-titkára volt öt Is megkérdeztem a klub ügyében. — Bántotta a mi fiataljainkat, hogy ők nem mehetnek oda. Különben nagyon jól működött az a klub. — Miért nem szerveztek maguk is hasonlót? — Arra nem Is gondoltunk, hogy lehetne. — Most jobb, hogy megszűntették — Nem volt okos dolog. Legalább ők megtalálták a szórakozásukat. Most meg mindenkinek maradt a vendéglő meg a cukrászda. Ami volt 2980 lakosú község Deszk. A felnőtt lakosság naponkénti szellemi — lelki épülése a tiszteletdíjas igazgató kezében van. A művelődési otthon épülete olyan, hogy benne a próféta is nehezen boldogulna. Tavaly már majdnem „eladó" lett az épület, felsőbb határozata maradt meg. Jövőre bővítik, felújítják. A Járási Tanács segíti majd az építkezést pénzzel. Tornyai Béla a művelődési otthon igazgatója. Beszélgetésünkből néhány gondolat: — 15—20 fiatal zárkózott klubélete volj. Itt, a maga kiemelt fokán. Nem mehetett oda más, csak a klubtagok. Valósággal a kiváltságosok klubja volt. Rendeztek olyan programokat is, amelyek szélesebbkörű érdeklődésre Is számot tarthattak volna. Engem az a gondolat foglalkoztatott, hogy hány embernek jelent ez jót. Szerettem volna bővíteni a kört. Amikor a zárkózottság ellen szóltam, klubon belüli forradalom lett belőle. At akartuk szervezni a klubot, azért szüntettük meg. Sajnos, közben lakás céljára igénybevették a művelődési otthont, így az átszervezés megakadt. (A mi megjegyzésünk: Szabályellenesen vették Igénybe más célra a művelődési otthont!) Elismerem, hogy a Marikházaspár tele volt ambícióval, de arról nem tudtam, hogy klubvezetői tanfolyamot végeztek, és működési engedélyt szereztek. Nem jelentették be. Alkalmazott módszereik sok esetben vitathatók. Túlzásba vitték a közvetlenségei. össze legeződtek 16—17 éves diákgyerekekkel, és Italozás nyomára Is bukkantunk. — Ügy tudom, névnapot fűtek. Tőrtént rendzavarás Is? — Nincs rá bizonyítékunk, hogy berúgtak volna. Az üvegeket találtuk csak meg. A Tanácsnál hajlottam, előfordult, hogy a gondnok nem engedte be őket, vagy fűtetlen termet találtak. gos következtetéseket vonhatunk le. Bővíteni akarták a kört, és az is megszűnt, ami volt. A klubélet új forma a népmüvelésben, törvényszerűségeit még csak most kutatják a szakemberek. Az már bizonyítottnak látszik, hogy a kis közösség valóban nem lehet nagy. És mi lesz a kívülmaradókkal? Sok kis közösséget kell szervezni érdeklődési körök szerint. Ebben a rossz épületben? Egy terem naponkénti váltással több közösségnek is biztosíthat működési feltételeket. De ahhoz annyi klubvezető kellene! Itt kettő volt, klub pedig egy sincs. Perdöntő bizonyíték a névnapi borosüvegek voltak. Most a legfőbb szórakozási lehetőség a borosüvegek, sörőskancsók társasága. A szülők közt nagy a panasz emiatt A népművelés legnagyobb gondja a bejárók művelődése. Ez a klub főleg bejárókból állt. A két klubvezető hamar megtanulta, hogy más az iskola, és más az élet Demeterné mondta: Űjra keresni kell olyan embert, aki szereti a fiatalokat. De bele kell kalkulálni a számításba: nagy fáradság és hosszú idő szükséges ahhoz, hogy egy megszüntetett klub helyén új alakuljon. Pedig a fiataloknak szükségük van a közösségre. Kevés szakképzett munkása van még a népművelésnek. Nagy veszteség kettőtől egyszerre megszabadulni. Horváth Dezső Az első forduló Három esztendeig tartó versenyre keltek a szegedi járás községei is, a Csongrád megyei tanács végrehajtó bizottságának felhivása alapján, a községfejlesztésért. 1968—69- és 70-ben tart ez a nemes vetélkedő, s az első fordulót értékelte a szegedi járási tanács vb terv-csoportja. Három csoportba sorolták a homokvidéki köz-\ ségeket, s a Szeged mellé települt feketeföldieket. Az első csoport győztesei: első Zsombó 838 pont, második Tiszasziget 743 pont. harmadik Pusztamérges 695 pont A második csoport éllovasai: első Bordány 962 pont. második Szatymaz 703 pont, harmadik Domaszék 663 pont. A harmadik csoportban, a „nagyok" versenyében, minimális pontkülönbséggel Kistelek került az élre 398 ponttal, második Mórahalom 393 ponttal, a harmadik pedig Asotthalom 391 ponttal. Az első helyezettek zászlót és oklevelet kapnak. Az első forduló is híven bizonyította, hogy a községfejlesztési feladatok eredményes ellátása érdekében melyek azok a községek, ahol a helyi bevételi forrást jól kihasználták a jogszabályok által jóváhagyott keretek között A verseny még nem ért véget Két év áll rendelkezésre, hogy a falvak többet tegyenek önmagukért és az elmaradottak élre kerüljenek. Tanulság Ennyi a klub múltja. Jelene nincs, megszüntették. Ha a szándékot és az eredményt összevetjük, tanulsáElbírálták CB fbl$lbCHS2E£l*ÍB€Bfí kérelmeket Nagy érdeklődést váltott ki az idén a 45/1968. XII. 6. Kormányrendelet, amely előírta, hogy a volt pártoló tagok közül a rászorult idős személyek támogatására életük végéig tartó földhasználatot tegyenek lehetővé. Természetesen, ha a kérelmező a jogszabályban meghatározott feltételnek megfeleL Annak idején lapunkban hírül adtuk, hogy az igényjogosultság feltételei; a kérelmező minden földje megváltásra kerüljön, a kérelmező állandó jelleggel helyben lakjon, vagy a szomszéd községben, 1967-ben a kérelmező a termelőszövetkezettől földhasználattal rendelkezett (háztáji földdel) és szociális körülményei indokolják a személyi földhasználatot. A szegedi járásban 1816 kérelmet nyújtottak be. A viszonyokat jól ismerő bizottság vizsgálta felül, (a tanács, a földhivatal, az érintett termelőszövetkezet, pártszervezet, népfront képviselőiből álló bizottság), éppen annak érdekében, hogy az elbiráláshan olyanok nyilvánítsanak véleményt, akik igen jól ismerik a kérelmezők szociális helyzetét, a helybenlakó emberek problémáit Főként olyanok adtak be kérelmet, akik a jogszabályban meghatározott előfeltételekkel nem rendelkeznek, ezért a benyújtott 1816 kérelemből 440 kérelem jogos és 1376 kérelmet a községi tanácsok végrehajtó bizottságai elutasítottak. Sajnos jelentős azoknak a száma, akik korábban is földet használtak és a körülményeiket ismerő helyi szervek szerint jelenleg is rá vannak szorulva további földhasználatra, mégsem nyújtottak be kérelmei. Éppen a szociális körülményekre való tekintettel a felsőbb szervek lehetővé teszik, hogy még most is, április végéig benyújthatnak kérelmeket személyi földhasználatra. Háztáji bizottságok a szövetkezetekben A mezőgazdasági szövetke- javaslattal élhet Nem utolzetekben törvény szerint a sósorban közreműködik a háztáji gazdaság a tagság háztáji kertek, szőlők és gyükisegítő gazdasága, amely- mölcsösök, valamint a szórnék -a célja a családtagok és ványtelepek nővényvédelméa szövetkezeti tagok háztar- nek megszervezésében elősetási szükségleteinek kielégí- gíti és javasolja a tsz-vezetése és jövedelmének foko- tőségeknek az üzem gépeizása. Az új jogszabályi ren- vei való növényvédelmi delet most erőteljesen hang- munkák elvégzését, megfelesúlyozza a közös és háztáji 16 díjtételek mellett egységét a háztáji gazdaság A háztáji bizottságok jelentőségét Az együttműkö- munkaterveiket a vezetősédés kiterjed a termelöszövet- gekkel hagyassák jóvá, s az kezet minden üzemi tevé- ebben megjelölt feladatokat kenységére. így építkezés, a bizottság elnökei, tagjai szállítások, talaj- és növény- egymás között osszák meg. védelmi munkák, javítások, E tevékenység társadalmi beszerzés, értékesítés stb. munkában elvégezhető. . ... .. ... , ., Egyébként a bizottságok tagAz egjmttműködés kere£- jaj javadalmazására a tez ben rvyujtott szolgáltatásért bels6 szabályai az irányadó. az alkalmazott, a családtag, ^ a szövetkezeti tag térítést fizet, amelynek mértékét a vezetőség állapítja meg. A szegedi járás gazdaságaiban is állandó jelleggel működnek a háztáji bizottságok és tevékenyen közreműködnek a közös erősítésében. Szükséges munkatervet készíteni és évente a közgyűlésen legalább egy alkalommal beszámolni, a vezetőséget pedig a háztáji bizottság működéséről esetenként tájékoztatni. Az eredményesebb tevékenység megköveteli, hogy a munkaterveket az üzemi sajátságoknak megfelelően készítsék el. Igen széles körű ezeknek a bizottságoknak a területe, hiszen a háztáji föld juttatásának javaslatával áll a vezetőség elé, a terület nagysága, kijelölése, kimérése, emellett a nagyüzemi megművelésre és gazdálkodásra alkalmatlan területek, elhagyott tanyatelkek, útmellékek, árokpartok hasznosítására és használati díj meghatározására is javaslattal élhet. Sőt a háztáji állattenyésztéshez szükséges apaállatok beszerzésében, cseréjében is segítséget nyújt. A háztáji gazdaságok, ezen belül különösen a hozzátartozók nélkül élő idős tagok és többgyermekes özvegyek kenyérgabona, takarmány, gépi munka é« fuvarszükségŰe telnek beszerzéséhez is Iskola, vízmű, bekötő út Rúzsa igényei és a realitások A szegedi járás községei folyamatban van a második örvendetesen fejlődtek az el- ütem tervezése. A teljes költmúlt években. De persze a ség a vízmű programjánál fejlődés is viszonylagos, hi- körülbelül 3 millió forint A szén olyan létesítményeket második ütemhez rendelkeszeretnének megvalósítani a zésre áll 400 ezer forint, legtöbb faluban, amelyek a amelyhez 1 milliós hitelt kílegelemibb igények kielégí- vánnak felvenni. A harmatését szolgálná. A lehetőség dik ütem megvalósításé boa azonban adott és sajnos több víztársulatot hoznak létre, szükséges dologra várni kelL s a társulat tagjainak hozzáA járási tanács végrehajtó járulásából és állami támobizottsága az elmúlt időszak- gatásból épülne fel 1870-ben ban megtárgyalta Rúzsa köz- az elosztóhálózat, ség tanácsának munkáját és Régi, megoldásra váró akkor felhívta a tanács vb gond a Rúzsa és ÜUés közfigyelmét, hogy készítse el a ségek kőzött megépítendő bebeszámoló jelentésében kért kötő út, mintegy 5 kilométer létesítmények költségvetési hosszúságban. Ennek az útigén yét és terjessze elő szá- nak a költsége hozzávetőlemftásait gesen 8 millió forint Ehhez A községi tanács végrehaj- a községi tanács jelentősen tó bizottságának felméré- hozzájárulna, pénzben ugyan se alapján a járási tanács mindössze 100 ezer forintot tervcsoportja a következő tudnának biztosítani a fejmegvalósítási lehetőségeket lesztési alapból, de annál natartja elfogadhatónak: az gy°bb segítséget jelentene, iskola felépítését a negyedik h<>gr vállalnák az összes kőötéves terv idejére tervezik; anyag szállítását és a lóldfelszámolják a helyi öregcsorvai iskolát, az épületet értékesítik, amelyhez hozzáadják a fejlesztési alapból és az állami támogatásból várható pénzösszegeket. A törpe vízmű megfelelő ütemben munkák elvégzését a helyi termelőszövetkezetekkel karöltve. A járási tanács végrehajtó bizottsága korábbi határozatában rangsorolta a urasban építése égetően szükséges három behalad kötő út felépítésének idejét. Rúzsán. Tavaly elkészült a Ezek szerint ez az út lenne 280 méter mélységű kút, és az e^ő, amennyiben a két érintett község vállalásán túl fiz állattenyésztés útjairól A kutatásokról szólva mindjárt megemlíthetjük a szarvasmarha-tenyésztésben elért eddigi eredményeket A magyartarka fajta tejtermelő képességének és egyéb tulajdonságainak javítása érdekében a fajtatiszta tenyésztés különböző módszereit alkalmazták. A sertéstenyésztés terén kiemelkedő eredménynek számít a Keszthelyi Agrártudományi Főiskola kutatóinak a magyar nagyfehér sertésállomány nemesítése érdekében végzett munkája. A takarmányozási kutatásoknál igen szép elismerés érte már eddig is a kutatók törekvését, hiszen a pár évvel ezelőtti elmaradást megszüntették és korszerű takarmánykeverékeket állítottak össze. Ilyen a közkedvelt borjútápszer. A gyakorlat alkalmazza már a nem fehérjenemü N-tartaimú szerekkel való takarmánykiegészítés módszereit (carbamid, szalmiákszesz). Napjainkban a mezőgazdasági nagyüzemek a kutatóktól komplex válaszokat várnak a felvetődött kérdésekre. A tenyésztési, takarmányozási, tartástechnológiai, állategészségügyi, építészeti, gépészeti és üzemszervezési kérdéseket egyaránt felölelő komplex válaszokat a kutatóhelyek szoros összefogással, összetett komplex kutatás útján dolgozzák ki. Ez nemcsak arra irányul, hogy a hazai kutatók új, tudományos megállapításokat tegyenek, hanem a felhasználható külföldi eredményeket adaptálják hazai viszonyokra. Ilyen nagy komplex kutatási téma a lúdtenyésztés fejlesztése, az iparszerű sertéshústermelés komplex rendszere, az ipari jellegű szarvasmarha tartástechnológiai rendszer, a nagyüzemi halhústermelés és a nagyüzemi gyapjú- és hústermelés rendszere. a kivitelezéshez az állam is segítséget adna. A rúzsai állatorvosi lakás és rendelő megépítésére a tervezés és a költségvetés elkészítése most van folyamatban, amelyet még ebben a hónapban be is fejeznek. A tanács jövőre fejlesztési alapból 115 ezer forintot fgér hozzájárulásként. Ebből az összegből a helyi termelőszövetkezetek fizetnek be 80 ezer forintot a létesítmény megvalósítására. A községi tanács kérte a minisztériumtól is, hogy járuljanak hozzá az építkezéshez 100 ezer forint erejéig. Szeretnék még az egészségügyi kombinátot is tető alá hozni a rúzsai vezetők, de arra a reális felmérések alapján legfeljebb csak 1972 -73-ban kerülhet sor. A programtervezet elkészült már, s körülbelül 1,5 millió forintra lesz szükség, hogy a község lakóinak régi vagya teljesüljön, megfelelő égészségügyi kombináthoz jussanak. Persze a tervezett időszakban is csak akkor valósulhat meg az egészségügyi kombinát, ha a járási tanács állami támogatást biztosit a költségekhez. VASÁRNAP, 1969. ÁPRILIS 20. DÉLMAGYARORSZÁG 11