Délmagyarország, 1969. április (59. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-19 / 88. szám

Befejeződött az országgyűlés tauaszi ülésszaka llku Pál beszéde (Folytatás az 1. oldalról.) ruházhatja át és azokról nem mondhat le. E jognál; gyakorlására, a dolog természeténél fogva, életében a szerző hivatott. A szocialista jogfeLíogás szerint a személyhez fűződő jogok időben korlátlanok, ezért a szerző halála után is védelemre méltók. A törvényjavaslat azt a megoldást választja, hogy a vagyoni jogok védelme ideje alatt, .tehát a szerző halálát követő ötven éven át ezeket a jogokat azok gyakorolhatják, akik a szerzői jog vagyoni részét öröklés címén megszerezték. Jogszabályalkotásunkban alapvető elvi és politikai cél, hogy a törvény a megfelelő jogos magánérdekeket összhangba hozza a közérdekkel, a társadalmi érdekkel. így jogos szerzői érdekeket a felhasználó állami szervek indokolt igényeivel kellett egyeztetni. Nálunk a kultúra alkotásai az új gazdasági irányítás körülményei között sem tekinthetők egyszerűen árunak. A kultúra termékeit nem szolgáltatjuk ki a piac spontán igényeinek. Éppen ellenkezőleg: a szerzői jog eszközeivel is az eddigieknél még hatékonyabban kívánjuk támogatni az eszmeileg és művészileg értékes művek létrejöttet és szeleskörű terjesztését. Ezért űj ösztönzőkéi iktattunk be, mindenekelőtt az alkotás és a ezolgáltatás területén. Ilyen ösztönző például a kulturális alap és járulék. A kulturális alapból az elmúlt évben több mint 30 millió forinttal segítettük az eszmeileg és művészileg értékes alkotások létrehozását, propagálását és eljuttatását a közösséghez. Államunk, a nemzeti jövedelem növekedésének arányában. egyre többet fordít művelődésre és kultúrára. Ilku Pál a továbbiakban rámutatott: a felszabadulás után — elsősorban a Szovjetunióban, majd a többi szocialista országban — az utolsó évtizedben azonban már a nyugati országokban is — jelentős érdeklődés nyilvánult meg a magyar kulturális alkotások iránt. Ez az érdeklődés a szocialista országok részéről természetes, a nyugati világ részéről pedig azért jelentkezik. mert kultúránk — elsősorban irodalmunk — egy számunkra ismeretlen és egyre fejlődő társadalom valóságáról ad hírt. 1968ban mind a szocialista, mind 'a tőkés országok viszonylatában aktívvá vált a kulturális devizamérleg. Ez nem lebecsülendő, mert a kis országok szerzői jogi devizamérlege szinte kivétel nélkül passzív; ezek ugyanis kulturális téren általában nagyobb mértékben szorulnak behozatalra, mint amilyen mértékben külföldön módjuk nyílik kulturális alkotásaik elterjesztésére. A magyar kultúra megbecsülését jelentette. hogy 1967-ben megkötöttük a magyar—szovjet szerzői jogi egyezményt. Mi voltunk az elsők, akik nemzetközi szerzői jogi egyezményes kapcsolatba kerültünk a Szovjetunióval. A magyar irodalom és zene számóra óriási lehetőséget nyújt a Szovjetunió. Minden reményünk megvan arra, hogy a szerzői jogi egyezmény még hathatósabban elő mozdítja kulturális értékeink megismerését a szovjetunió népei körében. — A törvényjavaslat — tekintettel a társadalom és a kultúra fejlődésére — olyan korszerű szabályozást kíván nyújtani, amelyben a szerzői jog a kultúra, és ezzel közvetve a társadalom és a gazdaság, új hajtóerejévé válhat. — Az új törvény eléri a kitűzött célokat: segíti az irodalom-, a művészetek és a tudomány fejlődését, — mondotta befejezésül. Dr. Korom Mihály expozéja a jogalkotásról és a jogalkalmazásról Katona Sándor felszólalása A törvényjavaslat vitájában felszólalt Katona Sándor, megyénk 3. számú választókerületéne!; országgyűlési képviselője is. — Nagy figyelemmel és érdeklődéssel hallgattam az igazságügy-miniszter elvtárs beszámolóját a jogalkotás, és a jogalkalmazás időszerű kérdéseiről — mondotta. 20 éve vagyok országgyűlési képviselő, ilyen jellegű beszámoló azonban ez idő alatt a magyar törvényhozás előtt még nem hangzott el. Meggyőződésem, hogy hazánkban tovább erősödik a jogalkotás, az országgyűlés politikai, államhatalmi tekintélye, a jogalkalmazás ellenőrzése. — A párt szilárd elvi politikája megteremtette a jogalkotás és a jogalkalmazás fellételeit hazánkban, az országgyűlés is nagy jelentőségű jogi vonatkozású törvényeket alkotott. Nem vagyok jogász, ezért inkább a jogalkalmazás területén tapasztalt társadalompolitikai kérdésekkel kívánok röviden foglalkozni. — Amíg a jogalkotás egyértelműen következetes volt hazánkban, a jog alkalmazása már nem mondható teljesen kielégítőnek. Itt utalnék az 1967. évi IV. törvényre, amely kötelezően előírja minden szerv számára, hogy egyértelműen alkalmazza a törvényes előírásokat. Ehhez hozzátartozik például, hogy az országgyűlési képviselők közérdekű javaslatait megfelelően kezeljék. Ennek ellenére előfordult, hogy képviselői közérdekű javaslatra főhatóság vezetője, állami erdőgazdaság igazgatója, tanácsi szerv vezetője nem is válaszolt. Ezulán a képviselő leiekpolitikai kérdésekről szólt. — Az úri Magyarországon — mondotta — Csanád megyében Purgly kegyelmes úr főispánsága idején a vármegyei árvaszéki hivatalt huzavona hivatalnak nevezték, mert csak a vagyonos árvák dolgaival törődött. Most a telek kisajátítási ügyek intézését lehetne huzavona eljárásnak nevezni. Ugyanis 17 szerv közreműködése szükséges a telek kialakításához. Amikor a legfelsőbb párt- és állami fórumokon, de megyei és városi szinten is igen komoly erőfeszítéseket tesznek a legfontosabb lakáspolitikai kérdések megoldására, falun igen jelentős akadálya van a telekképzésnek, a kisajátításnak. Egy évvel ezelőtt az országgyűlésben szóvá tettem a külterületi földingatlanok tulajdonjoga rendezetlenségének kérdését. Ezek a problémák azóta általában rendeződtek. A házhelyrendezés és kialakítás azonban megoldatlan. Legutóbb kint jártam Apátfalva községben, ahol az 194.5-ös földreform idején létrehozott úgynevezett 101es betét még mindig rendezetlen, pedig évente negyvenen-ötvenen is építkezni akarnak. A telekkönyvi ügyek rendezetlensége akadályozza azt, hogy az építkezők megfelelő telekhez jussanak. A képviselő ezután arról szólt, hogy a megyében gyakran tapasztalható a telekuzsora. Szóvátette azt is, hogy az érvényben levő építési törvény nem biztosít megfelelő jogokat a hatóságoknak ahhoz, hogy megakadályozzák a jogellenes építkezéseket. Ezért az ilyen építkezések a megys tanyavilágában elburjánzottak. Végül kérte az érintett tárcák vezetőit, hogy az említett kérdésekben segítsenek mielőbb rendet teremteni. Az igazsagügyminiszter bevezetőben arról szólt, hogy állandó célja a jognak: az állampolgárokat a jogszabályok önkéntes követésére, tör vény tiszteletre; fegyelemre, általában a szocialista együttélés szabályainak betartására nevelje, majd a jogszabályalkotással foglalkozva felsorolta azokat a nagyfontosságú törvényeket, amelyeket az utóbbi években az országgyűlés hozott, s kitért néhány közeljövőben aktuális jogpolitikai problémára. — Az MSZMP Központi Bizottsága és a kormány ez év március 5—6-i együttes ülésén szükségesnek ítélte társadalmunk és államszervezetünk néhány alkotmányos kérdésének elemzését, Ezt követelik tőlünk a szocializmus építésének soron levő feladatai. — Ebből a célból is napirendre került alkotmányunk módosítása, és azzal összefüggésben több rnagasszintű jogszabály megfelelő átalakítása. így pl. ki kell majd dolgoznunk az új tanácstörvényt, és azokat a jogszabályokat, amelyek magas szinten szabályozzák a tanácsok megnövekedett hatáskörét, és felelősségét. — A kormány a közelmúltban hozott határozatával feladatul szabta a "kisipari, fogyasztási, takarék- és lakásszövetkezetek, továbbá szövetségeik jogi helyzetinek rendezését. E kormányhatározat célja, hogy növelje a szövetkezetek gazdasági és szervezett önállóságát, egyúttal biztosítsa az állami felügyelet hatékony érvényesülését. Ma már létrejöttek a fellételei az említett szövetkezetekre vonatkozó átfogó, magas szintű szabályozásnak. Az egész szövetkezeti jogi rendezés korszerű lesz. — Ismeretes, hogy napirendre került a lakásgazdálkodás, valamint a telekpolitika átfogó reformjára vonatkozó elvek kidolgozása is. — Fontos követelménye munkánknak, hogy időtálló jogszabáyokat alkossunk. Az időtállóság természetesen nem öncélú. A szocialista társadalom dinamikusan fejlődik, s ez változó jogrendszert követel. Ha az életviszonyok változása miatt szükséges jogszabály módosítás késik ez káros lehet; a stabilitás tehát nem jelenthet megmerevedést. — Fontos követelmény az is, hogy a tartalmilag helyes jogszabály szövegezése és szerkezete világos, érthető, magyaros, áttekinthető legyen. — Sokszor hangzik el jogos bírálatként, hogy jogszabályainkból az állampolgárok mmA nem képesek megismerni jogaikat és kötelességeiket. A szakemberek gyakran jogászkodnak, szakmai műszavakat használnak, és ez a közérthetőség rovására megy. A jogalkalmazás időszerű kérdéséről szólt ezután a miniszter. Elmondotta, hogy nagyon sok jogerős döntést, határozatot nem hajtanak végre. A jogalkalmazó szervek tevékenységének nagy i'esze van abban, hogy hazánkban a törvényesség szilárd. Szilárd még akkor is, ha annak további erősítését állandóan, s itt az országgyűés előtt is hangoztatjuk és követeljük. — Tapasztalataink szerint a hatóságok általában rnár elsőfokon helyesen döntik el az ügyeket. — Ennek ellenére az állampolgárok egy része nem akarja tudomásul venni az ügyük rendezésére hivatott hatóságok döntését és gyakran még a végleges elbírálás előtt panaszokkal árasztják el az irányító és felügyelelet gyakorló szerveket. Egyeseknek csak akkor jó a törvény, ha nekik ad igazat, ellenkező esetben pedig szidnak, átkoznak mindenkit. — Meg kell találnunk áliami vonalon is — a panaszok intézésének a mainál korszerűbb, olyan formáit, amelyek megakadályozzák a hatóságok alaptalan zaklatását, ugyanakkor nem korlátozzák az állampolgárokat olyan panaszok megtételében, melyek az őket ért tényleges sérelem gyors és alapos orvoslását, igazságos eldöntesét biztosítják. — Sajnos más vonatkozásban is találkozunk még a törvények önkényes magyarázóival. Többször megesik, hogy alacsonyabb-magasabb szintű beosztású ember is könnyen túlteszi magát a jogszabályok rendelkezésein és önkényes, kiskirálykodó döntései sok kárt okoznak. A közérdekű bejelentők sem mindig részesülnek kellő jogj védelemben. A szakmai színvonal és a jogász köztisztviselők képzése, továbbképzése szorosan összefügg egymással. — A jogi egyetemeken ma lényegében ugyanolyan képzésben részesül az a fiatal, aki bírónak, ügyésznek készül, mint aki vállalati jogtanácsosi, vagy tanácsi közigazgatási pályára akar menni. Keressük ezért a módját annak, hogy a minden területen szükséges alapműveltség és tudás biztosítása mellett hogyan lehetne az oktatást ésszerűen szakosítani már az egyetemeken. Ezután a miniszter, a hírközlő szervek, a sajtó, a rádió és a televízió jogpropagandában betöltött szerepéről és felelősségéről beszélt, maid kérte az országgyűlést, hogy beszámoló jelentését vegye tudomásul. Dr. Dömötör János felszólalása Az ülésszak szünetében Kádár János Balogh László. Bodi képviselőkkel és Szabó Pál íróval, képviselő v László Csongrád cl beszélget Kéri Dániel felvétele megyei Dr. Dömötör János, a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum igazgatója, Csongrád megye 10. számú választókerületének országgyűlési képviselője elismeréssel szólt az új szerzői jogi törvényről. Elmondotta, hogy a törvényjavaslat szemléletében korszerű, intézkedései biztosítják az egyéni és társadalmi érdek összhangját, szövegezése szabatos, logikus. — A ma is érvényben levő szerzői jogi törvény — mondotta a továbbiakban — csaknem 50 évvel ezelőtt kelt, s azóta számtalanszor módosították. Az új törvény megalkotásának szükségességét tehát már önmagában az eltelt idő is indokolja. Fontosabb indok azonban ennél az az alapvető társadalmi változás, amely országunk életében bekövetkezett. Népünk, a szocializmus építésének útjára lépett, s ez nemcsak politikai, gazdasági, társadalmi változásokat hozott, hanem megváltoztatta egész művelődésünk, s benne a szellemi, művészeti alkotómunka célját, helyzetét is. — Fontos és jelentős az új törvényjavaslat annak ellenére, hogy intézkedései közvetlenül társadalmunknak csak egy csekély rétegét érintik. A mintegy 30 ezer művésznek, alkotónak azonban döntő szerepe van társadalmunk szellemi arculatának meghatározásában. Őszinte örömmel találtam meg -a törvényjavaslatban azt a segítőszándékot, amely az öntevékeny művészi alkotó munka útját egyengeti. A törvény az általános művelődéspolitikai célokkal összSZOMBAT, 1969. ÁPRILIS 19. hangban ösztönzi az egyéni alkotókedvet, így az alkotó személyiség megbecsülése a társadalmi érdekekkel harmonikus egységet alkot. — Szerencsés és indokolt változás, hogy a tervezet szakít az 1921. évi törvény irodalomcentrikus felépítésével. s a művészeti tevékenységet minden műfaji megkülönböztetés, hátrányos kategorizálás nélkül egységesen részesíti védelemben. Helyeslem azt is, hogy azokat a szellemi produktumokat is védi a törvény, amelyek mind tudományos, vagy művészeti alkotások nem esnek szerzői, jogi védelem alá, de amelyek mégis szellemi erőkifejtést. tevékenységet foglalnak magukban. t