Délmagyarország, 1969. április (59. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-19 / 88. szám

Szerkesztői üzenetek F. M. J. olvasónkat arra kérjük, hogy közölje velünk nevét és pontos címét, mert panaszát csak így tudjuk kivizsgálni. Többször \ tájékoztattuk már olvasóinkat arról, szükséges nevük és címük ismerete: ezzel vállalják a felelősséget soraikért. Amennyiben viszont arra kérnek bennünket, hogy közlendőjüket nevük kezdőbetűinek feltüntetésével adjuk csak közre, természetesen kívánalmuknak megfelelően i járunk el. T, L. olvasónknak: (aki közölte teljes nevét us címét) kérésére a következőket közöljük: a táppénz alapját képező összeg megállapítását a keresőképtelenség első napját közvetlenül megelőző három havi átlagkereset alapján végzik. A megbetegedés hónapjának keresete a táppénz alapjónak megállapításánál nem vehető figyelembe. Kilenchónapi munkaviszony alapján hatvanöt százalékos táppénzre jogosult A betegségi biztosítással kapcsolatos intézkedés ellen 15 napon belül az SZTK mellett működő Társadalombiztosítási Bizottságnál szólalhat fel Aranycsinálo Tízszerte drágább, mint az arany. Egy kilogramm kapszaicin tízezer dollár a viá lágpiacon. Tízezer dollár kilogrammja ennek a modern gyógyszerkészítésben nélkülözhetetlen papnkakt vonatnak, amelyből egy kis szegedi szövetkezet működésének első évében, 1968-bun három kilót gyártott, s Idén már arra is képes, hogy ellássa az eddig spanyol importtal kielégített hazai szükségletet. Ötmilliós beruházás Ma húsz egyéni tagja van a gyógy szövetkezetnek és 22 Csongrád megyei szövetkezet fekteti be a pénzét ebbe a vállalkozásba, de már a megye határain túlról is vannak jelentkezők. A termelést huszonöt munkás ét> 250 bedolgozó végzi, ma még nagyrészt manufaktúrás viszonyok között: Szatymazon és Szegeden, átalakított garázsokban és szobákban. Ez az év azonban, ahogy Arday Lajosnak, a GYÖGYSZÖV igazgatójának szavaiból kitűnik, fordulópontot jelent életükben. — Augusztus végére remélhetőleg felépül, az év végén már üzembe is lép új korszerű üzemünk, melyet most alapoznak a Tolbuhin sugárút végén. Az építkezést hárommillió forintos beruházással valósítjuk meg további kétmillió forint értékű gépi berendezést kapunk az Egyesült Gyógyszerárugyártól. Ezzel egyeidőben a gyártól nyolc profilt veszünk át fontos alapanyagok gyártására Természetesen szeretnék továbbra is gyártani eddigi termékeiket, amelyek közül sok az exportképes. A fontosabbak közül 1968-ban kétezer kilogramm paprikaolajat és mintegy nyolcvan mázsa baromfi tápot készítettek. Kapszaiciti és társai A kérdés jogos ezek utón: miért kell mégis ujabb és újabb, gyakran kérdéses értékű profilokat vállalnia a szegedi GYÖGYSZÖV-nek? Nem szorul-e ily módon háttérbe, ami a szövetkezet létrejöttéhez megadta az ötletet: az exportképes kapszalcin? Hosszú beszélgetés során körvonalazódik a válasz, kidomborodnak a szövetkezet „nehéz embereinek" gondjai. Hllergek emberközelben Az uj növényvédő szerek alkalmazásával megnőtt a baleseti veszély a mezőgazdaságban. A szerves foszforsav tartalmú vegyszerek némelyikének mergezó hatása a nikotinnal vetekszik. — Furcsa ellentmondás. A gyógyszertárakban szakképzett emberek is csak a nagyon szigorú megkötöttségekhez alkalmazkodva nyúlhatnak a mérgek igen kicsi adagjaihoz. Biztonsági zárak, elszámolási kötelezettségek, a vények aprólékos kikötései és az ellenőrzések óvnak bennünket illetéktelen használatuktól. Ezzel szemben a mezőgazdaságban tonnaszámra állnak a sokszor jóval erósebb mérgek teljesen emberközelben, és nagyon sokszor laikusok rendelkeznek velük. Veszélyes mérgek Keszthelyi Béla, a Csongrád megyei Gyógyszertár Központ vezető szakfelügyelője jellemzi ezekkel a szavakkal a mostani helyzetet beszélgetésünk közben. Dr. Vetró János főorvos, a KÖJÁL szegedi igazgatója először azt Indokolja, miért kellett áttérnünk ezekre az emberre és állatra egyaránt veszedelmet jelentő védekezőanyagokra. — Magyarország világviszonylatban is első helyen áll a DDT-t tartalmazó, ránk sokáig ártalmatlannak hitt rovaridegrnérgek kiiktatásában a mezőgazdasági gyakorlatból. Az élő szervezet zsírszövetei raktározzák ezeket a nehezen bomló vegyületeket Olyan védekezőanyagokat kellett keresniük a kutatóknak, amelyek elbomlanak. mire a növény fogyaszthatóvá érik. Ezek a vegyszerek felhasználásuk közben azonban sokkal nagyobb akut veszedelmet Jelentenek a növényvédelem dolgozóira elődeiknél, és kárt okozhatnak a fogyasztóban ls. Sokan azt hitték, ez is úgy kezelhető, mint a DDT. Előfordult az a sajnálatos eset ls, hogy gyermekek kóstolgatták a frissen permetezett gyümölcsöt Mentők sorba szállította őket kórházba. Nem elegendő lemosni sem ezeket a gyümölcsöket! A köztes növényre ugyanez a tilalom vonatkozik, hiszen vegyszerrel szennyeződik, gyökerétől a leveléig minden sejtje mérgezhet Szigorú kezelést! Rendeletekkel körülbástyázták már a növényvédő szerek felhasználását. Szigorú betartásuk kötelező. Termelőszövetkezetek és háztájiban dolgozó tagok egyaránt kötelesek szabályos nyilvántartást vezetni arról, hogy mit mivel és mikor permeteznek. Ezeket az adatokat a permetezés előtt közölni kell a körzeti orvossal, hogy kellőképpen felkészülhessen az esetleges mérgezésre. Akármilyen tanfolyamot végeztek is az emberek, a munka megkezdése előtt újra és újra balesetvédelmi oktatásban kell részesíteni őket. Növényvédő szert csak eredeti csomagolásban hozhat forgalomba a kereskedelem. Rendszeres orvosi vizsgálat kötelező, az orvos tanácsalt be kell tartani. Tiltó táblákkal kell Jelezni, hogy mérgezett terület. Gyógyszerészek segítsége A rendeletek azonban csak akitor érik el céljukat, ba azokat be ls tartják. Megyénkben eddig 23 gyógyszerészt képeztek ki, hogy termelőszövetkezetek és állami gazdaságok méregraktáralt és az óvórendszabáyok munkaközbeni betartását szakértelemmel és szigorú precizitással ellenőrizzék. A méregkezelők képzése ügyében éppen a közelmúltban történt Intézkedés. Mezőgazdasági szakemberképzésünk külön figyelmet fordít a vegyszeres növényvédelem egészségügyi hatásainak megtanítására. Mégsem mondhatjuk, hogy nyugodtak lehetünk. Nincs olyan vegyszer, ami minden kártevő ellen egyformán véd, számuk ezért egyre szaporodik. A kutatók oyan anyagokat keresnek, amelyek hamar bomlanak, az emberre kevésbé ártalmasak, a kártevőket hatékonyan pusztítják és a termést károsan nem befolyásolják. A szerteágazó tudományos munka bizonyára meghozza gyümölcsét. — A jövő útja mégsem a mérgező anyagoké. A kutatás egyik fő iránya a kár levők szaporodását gátló anyagok és eljárások felé vezet, a másik lehetőség pedig a természetes védekezés, a növényi kártevők biológiai ellenségeinek védelme — mondja dr. Vetró János. Keszthelyi Béla pedig arról az elképzelésről tájékoztat, mely szerint mód nyílna, hogy a községek gyógyszerészei bekapcsolódjanak a megelőző ellenőrzésbe. De ennél is ?ontosabb lenne, ha mezőgazdasági nagyüzemeink — a jogtanácsoshoz hasonlóan — növényvédelmi szaktanácsadóként Igénybe vennék a gyógyszerészeket. A nyugdíjasok közül is vállalkoznának rá sokan. A növényvédőszerek kapcsán egészségünkről van szó. Óvatosságot rögtön a tavasz kezdetén! H. D. Az általuk kidolgozott technikával — ahogy Arday Lajos állítja —, még a jelenlegi körülmények között is sokszorosát tudnák termelni a most gyártott mennyiségnek, ók azonban — miután a hazai szükségleteket kielégítenék — csak a MEDIMPEX útján értékesíthetik külföldön termékeiket Ez pedig akadozik: kevés az exportlehetőség. De hasonlóan keserű tapasztalataik vannak a most már egyre több szakember által dicsért puprikaolajjsü. tehát a másik „táj-jellegű" készítménnyel. A konzervgyárak külföldön már 8—10 éve használják ízesítésre a paprikaolajat, mert gátolja az avasodást és jobb az eloszlása, mint az őrölt paprikáé — sok más előnye mellett. A jugoszláv paprikaolaj míár szinte csak nyugati exportra megy, ők pedig éppen most készülríek a mi termékünic importálásával ellátni 1 íazai piacukat. Nálunk, úgy látszik, időre van szükség, amíg a nagyüzemek belátják a paprikaolaj előnyeit. Ebben — miért ne foghatnának össze a szegedi szakemberek? — talán éppen a szalámigyár is vállalhatna úttörősaerepet.., Ötfilléres vétó Kétezer mazsa pirospaprikát termelt tavaly az a liatvan hold, melyet szerződéssel lekötött a GYÓGYSZÖV. Ebből lett az a négyszáz mázsa szárított paprika, melynek harmadik mellékterméke, a paprikatáp osztozik a többi sorsában. A szentesi Termál Szövetkezeti gazdaság próbaetetése kimutatta, hogy azoknak a tyúkoknak tojásai, amelyeknek etetésénél száz kilogramm tápba egy kiló paprikatápot tesznek — a próba szerint fél lóló is elég — hét-tíz nap után szép sárgára színeződnek. A harminc forintos kilogrammonkénti ár azonban s tojás árát öt fillérrel megemeli, s így a szövetkezeteknek számolniuk kell azzal, hogy a tésztagyárak — melyeknek pedig éppen a jugoszláv Import révén erős vetélytársuk támadt — elzárkóznak az áremeléstől. A szegedi aranycsinálók gondjai azok közé az országos gondok közé tartoznak, melyeknek megoldására éppen az új gazdasági mechanizmus lesz hivatott rugalmasságával, ösztönző erejével. Jó lenne, ha a GYÓGYSZÖV jövője annak az elképzelésnek jegyében bontakozna ki, melyre kezdetben vállalkoztak, hogy a szegedi paprika világhírének újabb letéteményesei legyenek. Veress Miklós Disznópörzsölő a melegágyban Németh István a pörzso tővel Lázár Antalné a fóllaágyba vetett paprikamagot locsolja Háromszáz fóliával letakart melegágy messziről nézve olyan, mintha hullámzó vízfelületen szikráznának a nap sugarai. Köztük járva azt hittem, az agrotechnika legújabb csodájával találkozom, amikor a disznópörzsölés tél óta pihenő alkalmatosságát láttam. Németh István, a mihályteleki Üj Élet Termelőszövetkezet brigádvezetője hajlongott vele melegágyról melegágyra, és pusztította a palántanevelés hívatlan vendégét, a paréjt, ö világosított föl, hogy nekem új csak. ők legalább négy éve alkalmazzák a kertészetben. — Nem árt a paprikának? — Nem lesz belőle sültpaprika, ha Idejében végezzük. Szárazon vetjük el a magot. Mikor a paprika csírája még csak könyöklőben van, a paréj már dicsekszik, hogy ő lett az első. Odapörkölünk neki. Szálanként kiszedni lassú munka, meg 4 DÉÍMAGYARORSZAG SZOMBAT, 1969. ÁPRILIS 19. Arikészlet, árváltozás A vásárló joga Horváth Tamásné (Kossuth Lajos sugárúti) olvasónk leírja, hogy érdeklődéssel figyeli a tavaszi primőr árúk árát, s mert több helyen kereste, mire - megvette a salátát, furcsa megfigyelése van. Szóljunk levelével kapcsolatosan egy most érdekes témáról. Olvasónk azt figyelte meg, hogy 2,30-ért egyik üzletben fonnyadt, régi salátát kínálnak, a máikban pedig íri3set. Aztán: újabban több élelmiszerbolt tart zöldségfélét, talán új rendelet van erről? — Vegyük sorra. Az üzlet csak az üzletkörbe tartozó, úgynevezett üzletköri jegyzékben felsorolt árukat tarthatja raktáron és árusíthatja, ezenkívül az üzlet részére kiadott külön engedélyben meghatározott cikkeket. Így kerül a zöldféle az eddig csak más élelmiszert árusító botokba. A raktárban csak minőségileg megvizgált, romlatlan, vagy — nem éllemlszerfélét tartó üzletekben — nem károsult áru lehet; minden szabályok szerinti elhelyezésben, előírás szerint tárolva. Ez a vevők érdeke elsősorban. Hogy melyik üzlet tart zöldség-gyümölcs árut az élelmiszer boltok közül, az már érthető. Ami az árakat illeti: több üzletvezetőnek ármegállapítási joga is van már, s emellett sajátbeszerzési joga is. Mit jelent ez? Hogy vásárolhat zöldségárut az tsz-ekből és a magántermelőktől is. Ilyenkor a saját felvásárlásé áru árának figyelembevételével állapítják meg az eladási árat. Az már csak természetes, hogy ez hasonlatos a zöldség-piaci áringadozáshoz; erősen befolyásolja az árumennyiség és a más üzletek árai. Hogy egyik helyen ugyanannyiért friss? Az történik. amit olvasónk leírt: a jobbat veszi meg. Mi legyen, ha a raktárban frissebb áru is van, de előbb a rossztól akarnak megzabadulni? Jó kereskedő számara ez nem kérdés: a gyengébb minőségű árát csökkenti. Joga van rá, hogy változtassa az árát. a palántát is tönkretennáak vele. A kertészetben főleg időé asszonyok dolgoznak. Néhány éve részesművelésre adják ki a tsz tőterményét, a fűszerpaprikát. Az idősebbek azonban már félnek attól, hogy teljes munkára vállaljanak paprikát. Elsősorban az ő foglalkoztatásukra — és keresetük biztosítására — szervezték meg közvetlenül a falu mellett húzódó kertészetet. Aki kertészetről akar tájékozódni Mihály teleken, mégis Inkább a házakhoz menjen. Ha praktikus embert is keres hozzá, akkor az idősebbik Hajdú Józsefhez. ö szabadkozik, hogy nem nagy dolgok azok a sajátkészítésű szerszámok, de jobbat még nem készített az ipar. A retekvetőgépet hosszas próbálgatással kísérletezte ki olyanra, hogy most már más községbe is kölcsönkérik. Az első. példány még fából volt, az utolsó könnyű bádogból készített finom munka. Csoroszlyái a melegágy apró egyenetlenségeihez is igazodnak. Régóta fúró — faragó ember. — Sokáig őriztem a körbeforgatós paprikarostát, de kidobtam, mert nem jött érte a múzeum — mondja. Mostani újdonsaga a villanymotorral működtetett trágyarosta. Alkatrészei valamikor más gépben teljesítettek szolgálatot, most a kertészet fellendítése a hivatásuk. — Szereti-e a retket? — Én még nem tudom, milyen idén az íze. Ügy látszik, erre is igaz, hogy amiből sok van, nem izgatja az embert. t j