Délmagyarország, 1969. április (59. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-04 / 78. szám

TÖRTÉNELEM • képekben Szeged felszabadítása esaknem fél évvel előzte meg az egész országét A szovjet Hadsereg Szeged felszabadításával (1969. október 11-én ünnepeljük majd negyedszázados jubileumát) az ország egy jelentős területét, délkeleti részét vette birtokába. A felszabadított területeken meginduló demokratikus politikai fejlődésnek Szeged lett a központja. A kommunista mozgalom helyi vezetői megalakították a kommunista párt szegedi csoportját, majd ide érkeztek a párt országos vezetői is, Szegeden alakult meg a párt központi bizottsága. Itt hangzott el először a kommunisták tömegeket mozgósító jelszava: „Lesz magyar újjászületés!" A fiatalok legjobbjai is szervezkedtek, s megalakították a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetséget. Á kommunista párt kezdeményezésére jött létre az országban először a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front helyi bizottsága. A munkához, a romok eltakarításához, az újjáépítéshez nyugalomra, rendre volt szükség. A várost felszabadító szovjet alakulatok vezetői az első naptól kezdve kapcsolatot találtak a lakossággal, a város haladó érzelmű vezetőivel. Nemcsak a kommunistákkal dolgoztak együtt, igyekeztek szót érteni a különböző polgári pártok Vezetőivel is. A gyárak munkásai, Szeged lakossága a felszabadulás után nyomban hozzákezdett a termelőmunkához. A kenderfonógyári példa nyomán üzemi tanácsok alakultak a termelés irányítására. Ezek dióhéjban azok a történelmi események, melyek itt Szegeden az új élet első szívdobbanását jelzik. De kinek-kinek ezeken belül s ezek mellett még számtalan emléke van a felszabadulás hónapjaiból. • Liebmann Béla, az ismert szegedi fotoriporter azokban az időkben készített fényképeit hívtuk segítségül ahhoz, hogy megelevenedjenek emlékeink. A szovjet hadsereg 19-14 őszén már a felszabadított Szegeden vonult át. A város közepén, a felrobbantott közúti híd mellett vertek hadihidat a Tiszán, s így indultak újabb harcok, újabb győzelmek felé A munkához, a romok eltakarításához, az egész élet újjáépítéséhez nyugalomra, rendre, közbiztonságra volt szflkség. Ezt biztosította a városban a demokratikus rendőrség, honvédség és a szovjet hadsereg katonáinak közös járőrszolgálata Lehet, hogy ma már csak kuriózumként hat, pedig 4945-ben több volt ennél. A nők egyenjogúságának egyik első megnyilvánulása: női honvédalakulatot hozlak létre, az országban először Szegeden A városi tanácsháza öreg falai sok mindenről tudnának beszélni ezekből az izgalmas hónapokból. A díszes támlásszékekben egymás mellett üi dr. Hamvas Endre katolikus püspök, Hajtovie* alezredes, szov.jet városparancsnok, Révai József és Szirmai István, a kommunista párt két vezetője A városháza előtt felállított dísztribünön Komócsin Illés (bal oldalon), a rendőrség vezetője és Hajtovics alezredes (jobb oldalon), a szovjet városparancsnok, aki személyesen is Igen sokat tett Szegedért és a szegediekért Az új élet megteremtésének problémái és tennivalói adták a gyűlések témáját. Komócsin Zoltán (bal oldalon) és Zöld Sándor az egyik, színházban megtartott gyűlés elnökségében Marx Károly arcképe alatt beszél a szegedi dolgozókhoz Zöld Sándor (középen). Mellette (jobb oldalon) Révai József. A kommunista párt helyi és országos vezetői igen gyakran találkoztak ezekben a hónapokban a szegcdiekkel Műi A második világháborúból még nyolc nap volt hátra, amikor 1945. május l-én felavatták a Széchenyi téren a harcokban hősi halált halt szovjet katonák emlékmüveit. Az első díszmenet a szovjet hadsereg katonáit illette Még egy felvétel a városháza díszterméből. Szirmai István beszél (bal oldalon), s hallgatói között az első sorban Ortutay Gyula (középen), Tildy Zoltán és dr. Balogh István (jobb szélen) » V