Délmagyarország, 1969. március (59. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-30 / 74. szám

Regélő Pusztaszer elölt így vallanak a helyről a magyarság legilletékesebbjei, legszebb szavú emberei. ..Pusztaszer a nevem. Itt szerzett törvényeket Árpád Hőseivel, s a Hont biztos alapokra teve." (Vörösmarty Mihály) .. .Itt néztek szét, lóról leszállva: legelőnek jó lesz-e táji Itt kezdődött nehéz próbája: — hazának milyen lenne már: nz elsö sátorfa helyére itt verték az első karót, * indultak ezer évet késve a földet és hont foglalók. r.abona, mák-tea, a szekták élték a tört cselédeket, s nyomorultabban, mint a leprát, szenvedték szegénységüket; közös pitvar nyirkos földjére i égy család köpte tüdejét l.i innen Jön: — a nép nevére görcs fogja ökölbe szivét. (Váczi Mihály: Kelet <el4l) — Nem megyünk Puszta­ezerre, az urak ünnepére, nem megyünk. Ha Árpád nem értett magyar Géniusz. A pásztorkodó világból is Próbára tette az elmúlt (Ady Endre: Pusztaszeren.) őriznek még némi hagyomá- ; esztendő a tiszaszigeti Búza­Már Anonymus is vallott a nyokat, de ezeket megkop- kalász Tsz szakembereit. Hi­vidékről, megörökítette ne- tatta, megkurtította az idő, I szen jelentős területen tér­kőnk, kései utódoknak a sokat veszítettek jó ízükből, honfoglalást, a Szert. Itt tar- eredetiségükből. Mert külön tották a legendás gyűlést, a pusztabíró stázsált itt a po­hét vezér földből összehor- szahomokon, felüpvelt az er­dott hét halmot emeltetett, dőkre, a mezőkre, kutakra, amelyeket még mindig meg- De megfordultak itt a pusz­különböztethetnek a homoki tai betyárok, a pandúrok, világból; így Árpád-, Sáregy- meg a szegedi környék, a ház-. Szárnyék-, Veszős-, szegedi tanyavilág Sándora Kártyás-, Lukashalom és is. Nincs már pásztorélet, Császárné halma. Itt állha- pásztorvilág, az akkori éte­tott valahol a vezér sátra, s lek megfinomított változata a 30 ezer harcos nagy távol- is ritkán kerül az asztalok­ságokat járatott be, a kör- ra. nyező vidéket 10—12 kilo- így mondanak, így valla­méter távolságban ellephet- nak a mai öregek a „fényes ték. ünnepekről". Elmúltak a régi idők, ke- _ Tartottak itt ünnepe­veset beszélnek már a mai ket, volt lepényevés, ivás, öregek is a hajdani világ- versengés fára mászás, ló­apánk tudta volna, sohase ról. Elfelejtődtek a legen- verseny, meg fogatosverseny. hozott volna ide bennünket, dák, a mondák, hébe-hóba a fényes lovakkal csakúgy Ünnepeljenek a római pápa bukkan fel egy-egy hagyó- repültek a bő gatyába bő magyar püspökei, akiké lett mány a környékbeli nép jngbe öltöztetett kocsisok. ajkán. Ilyen az ls, hogy a De csak ünnepeken volt, néhány meg a jubileumkor. Aztán a Pannóniáért fizetett ara­nyos nyergen és féken kívül hét vezér vérének a föld, a víz, a fű. Ünnepel- cseppje a földre hullott jenek a Pallavicinlek és koriban. Erre a helyre Wencheimok, a Rákosi Je­nők és a Güntherek. — Nem a király hiány­mesztettek kukoricát. Az aszályos, száraz idő nem kedvezett ennek a növény­nek, pedig áldoztak rá a szövetkezetetek, nagy hoza­mú fajtákat vetettek a föld­be. Meglett az eredmény. Végül az átlagtermés 30,2 mázsa lett. A legújabb tech­nológia meghozta gyümöl­csét. Ha a sok évi átlagot vesszük figyelembe, messze felülmúlta a tavalyi termés, sőt az országos átlaghoz mérve is igen-igen jónak mondható. Májusi morzsolt­ban számítva a nagy hoza­mú fajták 36 mázsát fizet­tek holdanként. Különösen azért fontos ez, mert lassan-lassan a földe­ken elközeleg a kukorica ve­tésének ideje, s a tiszaszige­tiek úgy gondolkoznak, aki mer, az nyer. További terü­letekre terjesztik ki a kor­ak­meg a 8 lünk. Én ls semmitlen sze­honalapitó szaraz bodzagaly- gényember voltam, meg az lyat tűzött le, amely az- apám is. Korán elállítottak tan hét ágat hajtott Hany- szolgálni. Négy osztályt jár­zott a pusztaszeri ünnepről, szór, de hányszor elpusztult akkor azt mondta az s nem csak Tápé, hanem azóta az a bokor, de mindig apám- m0st már elállít szol­Arpád-vezér, s a magyar Gé- újra meg újra megújult s gá[atba Éppen újévre járt meg mindig hót agat növesztett Nem volt földünk soha. Ma­rékkal se volt életében az apámnak. Hát mentegettem magam az éhenhalástól. Igaz, szegény volt a gazda is, meg fösvény is. Nem mondok én mást, toronymagasságban élünk ma, mint ahogy az­e,ótt éltünk. A fiatalok keveset tudnak az elmúlt világról. Igaz, az iskolások a történelemből is­merik szülőföldjük példáza­tát. Eljárnak Szegedre, Pest­re, Kecskemétre, Félegyhá­zára. Leginkább kereskedel­mi pályát választanak. Ke­vesebben maradnak itthon, nem sok lehetőség kínálko­zik a faluban, néhány mező­gazdasági szakma, más aligha. Szórakozni se na­gyon tudnak. Elvágyódnak. Nem olyan régen még a motorkerékpár is szenzáció­nak számított ebben a vi­lágban. Most meg már a te­hetősebbek személykocsin járnak. Belterületen ritka ház, ahol nem szól esténként a rádió, a televízió. Formálódik a szeri nép, a történelmi puszta. Értékeivel, kincseivel többet gondolni kötelesség, mert meglehet, maholnap gaz veri fel az emlékoszlop környékét. Ész­revétlenül suhan el mellette az idő, a nép, s az idegen­forgalom. Sz. Lukács Imre fene se törődött ve- I fjjárást, a bőven ter. niusz, ez a bús alvó, Roham a férfiak ellen Esendő a férfiember. Időz- dj kisvendéglőnek te. A hettem volna a zákányszéki konyháját bocsátotta teljes művelődési ház varrogatni felszereléssel térítés nélkül tanuló háziasszonyainak sze- az aszonyok rendelkezésére, met gyönyörködtető kiállf- Asszonyokról beszélek tásán is, mégis inkább a mindig, pedig azt az egy fér­csirke-raguleves (kockámé- fit, aki harmincöt asszony­télt tésztával), a cigánype- nyal együtt tanulta a sza­csenye (burgonyapürével és kácstudományt, feltétlenül savanyúsággal), meg az édes meg kell említenem. Tóth sütemény csábított a kisven- Imrének hívják. Azért járt déglőbe. ide, mert szeret főzni, de Itt is a háziasszonyok re- tudni is akar. Igaz, hogy ő mekeltek. November 23-án csak a falu széléről jött, az indult az a sütő-főző tanlo- asszonyok egy része pedig 4 lyam, amelyiknek zárófog- —5 kilométerről, lalkozására hivatalos vol- A zsürt, a férfiak tábora tam még legalább negyven elégedetten Iktatta a köz­férfitársammal együtt A hasznú rendezvények sorá­ferfiak most kóstolhattak be- ba a zákányszéki sütő-főző le először feleségeik itt szer- háziasszonyok tanfolyamát, zett szakácstudományába, ök Ha igaz az a babona, hogy a zsűrizték a lakodalmi trak- férfiakat a gyomrukon ke­tának is beillő vacsorát resztül lehet meghódítani, Sebők Mihályné, a nóta- akkor ez a roham teljes ka­nács titkára mondta, hogy pitulációval zárult régóta terveztek már ilyen tanfolyamot. Három éve volt is egy, de ott csak egymás­tól tanulhattak. A mostani kurzus ínyencmestere, Bá­zsa István, a Szegedi Ruha­gyár főszakácsa elsősorban a hagyományosan egysíkú fa­lusi-tanyai étrendek ellen indított támadást F6 követelmény volt, hogy gyorsan készüljön, olcsó, le­gyen és laktató. Olyan vál­tozatos étrend kialakítására igyekeztem az asszonyokat megtanítani, ami ugyancsak Kfors is, jó is, elegendő is, de könnyen emészthető — mondta. Szimpatikus tanfolyam le­het a főzőtanfolyam. Sü­rögnek, forognak, sütnek­főznek — minden héten egy­szer — és a végén jóízűen megeszik az aznapi tananya­got. Irigykedve hallgattam a tizenhárom hétről szóló visz­szaemlékézésekét Be kell látnom, az alkalmazott mód­szer didaktikai célszerűségét. Az asszonyok többsége azért nem választ szakácskönyvből ételt, mert nem tudja előre az ízét (A jövő szakácsköny­ve bizonyára izmintát is mellékel majd a receptek mellé.) Egy füzetnyl ételreceptet le is írtak, ki is próbáltak az asszonyok. Egy részét azóta már a család is megízlelte otthon. Akadt azért olyan férfi is a tanfolyam ideje alatt, aki zsörtölődött, hogy megint H. D. mő hibrideket. Egy csapadé­kosabb esztendőben könnyen meglehet, hogy elfelejtik azt is, mi a takarmányhiány. florváth Dezső felvétele VILLANY SZERELŐK Korszerűbben Ma már minden valamire­való nagyüzem arra törek­szik, korszerűbben, olcsób­ban állítsa elő termékeit, mert csak fgy tud lépést tartani a fejlődéssel, a leg­jobbakkal. A szegedi Felsza­badulás Termelőszövetkezet­ben például a növényter­mesztésben holdanként 4,5 mázsa vegyes műtrágyát is felhasználnak s ez a szám európai színvonalat jelez, mutat. Nem marad el az eredmény sem. Köztudott, hogy a bővített újraterme­léshez, a valóságos nagy­üzemi gazdálkodáshoz lé­nyeges és korszerű beruhá­zások szükségesek. Ennek érdekében az idei évben sem fukarkodnak a Felsza­badulás tagjai. Ma már nem kifizetődő negatív tehénállomány, meg­felelő épületek nélkül fenn­tartani az állattenyésztést. Jövő év végéig egy 300 fé­rőhelyes tehénistálló készül elmegy hazulról az asszony. Nevetve mondják most, hogy i . ,, az ételes fazékkal mindig, el. Az iden viszont 200 fe­meg lehetett békíteni őket. | rőhelyes növendék- és hizó­A művelődési ház igazga- ' marhaistálló, egy 120 férő­tója és a nötanács titkára szervezte ezt a tanfolyamot, de oroszlánrész jut benne az helyes itatásos borjúnevelő. Építenek hizlaldát is, ahol 2600 sertés talál otthonra. Ugyanis a gyakorlat meg a verseny, a piac is azt dik­tálja, hogy 1 kiló sertéshús előállítására 4,3 kg takar­mánynál többet semmiképp sem fordíthatnak. Iparhatósági jogkör a falvakban A „Három tanya" sötét foltja A magas, szikár asszony hogy nézzenek körül laká- kéknek a nevelőknél. Ruhát feketében. Nemrég temették sukban, s ne lepődjenek kaptak és rendesen étkeztet el néhány hetes kisgyerme- meg, ha nagyon rossz körül- Kár volt hazahozni őket. két A két és fél éves Erika menyek között találják a a kübekházi tanács elnöki cukrot kér, a tizennégy hó- gyerekeket, a most megszü- szoDája: „Szín igaz, anut ír­napos hugocskája ennivaló- letett kicsinek sem lesz jobb tak. Olyan körülmények kő­ért sír a ketreces ágyában, a sorsa, hiszen a másik ket- zgtt veszélyeztetve vannak a Almát reszelnek neki. tőt sem látják el megfelelően kicsik A kübekházi tanács — Miért jött? — ellensé- táplálékkal..." neni illetékes, mert Szőreg­gesen nez ram az asszony es — Nem igaz, hazudnak! kcz tartozik a Három tanya, idegesen beszél. — A gyere- A szobán kicsi" ablak, tö- A múltkor behívatta a védő­keket nem engedem elvinni! redezett téglákkal kirakott a nő az asszonyt, akkor meg­Zavarban vagyok, s nézem padozat. Egyetlen szekrény, fogadta, hogy rendesen ne­a két aranyos kislányt. A na- bem lóg benne ruha, hanem veli a gyerekeket, az újszü­gyobbik olyan szép, mint egy az aljában látszik egy kupac lőttet is. Most már késő. Al­Murillo angyaL Mondom az szennyes. A fal mellett két lami gondozásban megnyug­asszonynak, hogy nem aka- nagyon rozoga és viseltes tatóbb helyük lenne a kicsi­rom elvinni a gyereket. Eh- ágy. Ágyneműnek nem igen nyeknek." hez nincs jogom, nem va- lehet nevezni azokat a ruha- A védőnő: gyok „illetékes". Valamelyest darabokat, amelyek rajta _ Én csak helyettesítek, megnyugszik, és átkozza azo- vannak. A másik sarokban hetenként kétszer járok a kat, akik rosszat mondanak egy lyukas tűzhely, középütt faluba. Az asszony idegei róluk. egy asztal és két szék. Ennyi nincsenek rendben. Nem al­— Hát nézze meg, úgy az egész. Az asztalon egy ko- kalmas gyermeknevelésre, élünk mi, hogy el kellene szos tányérban szalonnabőr- nem lett volna szabad hagy­venni a gyerekeimet kék és öl dekányi paprikás ni ezt a harmadikat sem — A harmadik, a kicsike, szalonna. A konyhának ne- gondjaiban. Borzalmas ko­miért halt meg? vezett helyiségben semmi rülmény van náluk, volta i Nincs elérzékenyülés, csak sincsen. Egy ládácska a sa- ott én is. Hívtuk az asszo-n.'.1 ideges rezdülés. rokban és azon tizenegy da- a gyermekorvossal együtt, — Nem tudom, az orvosok rab boros, pálinkás, likőrös de nem jött el. Vegre marci­nem mondták. Maga miért üresüveg. Sehol egyetlen be- us hatodikán eljött. A kicsi jött, ebben az ügyben nyo- főttesüveg, se teli, se üresen, akkor egészséges volt. Hogy moz talán? A falon törött petróleumiám- mi történt öt nap alatt, ntva — Nem nyomozok. Egy lc- pa törött cilinderrel. tudom. Talán hidegben volt, velet kaptam... — Nézzen körül, most me- s nem táplálták? A r.alál — Ki irta? szeltünk. okát az orvos tudja. — Nem az lenne a lényeg, A hajdani feketére fehéret Az állami gazdaság veze­hanem, hogy mit írtak. „Na- kentek. Egy fekete bogár tője: gyon sajnálatos körűimé- mászik az ágy fölötti sarok- — A nevelő munkai, a tár­nyekre kell felhívni a figyel- ban. Az asszony vizet melegít sadalmi ráhatás nem vezet műket... A család nehéz és a tűzhelyen, nyers, vékonyka eredményre. Próbálkoztunk rossz körülmények között él, gallyat gyújt meg. A szobá- sokat. Érzem a társadalmi most született meg a harma- ban hideg van. A szabadban felelősséget, jelentettem a dik gyerekük. De nem is ez jobb az Idő. Felöltözteti a járási tanács egészségügyi lenne a probléma, hanem az, gyerekeket és kimennek a osztályának a körülménye­hogy egyáltalán nem is tö- levegőre. ket. Kimentek, helyszíni rödnek a gyermekeikkel. — Minden nap kiviszem a szemlét tartottak. A jelentó­Amíg az asszony a kórház- lányokat a szabadba. sem így összegeztem: állami bon volt, a férfi munkatársai — A férje iszik? gondozás lenne a célszerű vették magukhoz a gyereke- — Nem. Fizetéskor tizenöt megoldás, ket. Most sem jobb a helyzet, forintot legfeljebb. Kübekháza határában őzek s félő, hogy az a harmadik A sok ítalosuyegre nezek. nyargalásznak a lucemaíöl­klcsl megsínyli azokat a kö- Itt nincs mit kérdezgetnem. dön A zöld tábla végén a rülményeket. A szülőket per- Elmegyek a szomszédok szegedi állami gazdaság mo­sze nem aggasztja a helyzet, fele. A másik házban a férj dern majorja látható. Két­Kérem a szerkesztőséget, munkatarsa lakik csaladja- emeietes maiomszerű épület. yal. Szepen berendezett mellette üj munkáslakások. konyha es szoba. Tiszta Távolabb fehér oldalú lapos minden mint a patyolat. épületek. Itt nevelik a gaz­Taskaradio szól a konyha- daság borjú állománvát A kredencen. A ferj akkor er- kis borjak kornyczete ragyo­A Csongrád megyei tanács végrehajtó bizottsága — a kormány rendelete alapján — iparhatósági jogkört ru­ház át olyan nagyközségek értelmében I. fokú hatósági feladatok ellátására 1969. má­jus elsejétől kezdődően az alábbi községeket jelölte ki a szegedi járásban: Kiskun­szakigazgatási szerveire, ahol dorozsma, Kistelek, Móraha­ezeknek a feltételei megvan­nak. A jogkör átadása előtt felmérést végeztek a megye községeiben, figyelembe vet­ték a járási tanácsok vég­rehajtó bizottságainak véle­ményét, valamint a szakosz­tályok álláspontját is hatá­rozatuknál, Az I. fokú ipar­hatósági jogkör mellett ugyancsak felhatalmazást adtak egyes magánkereske­dői szakmákra vonatkozó iparjogosítványok kiadásá­ra is. A megyei tanács végrehaj­tó bizottságának határozata lom, Sándorfalva és Tápé. Ezeken a falvakon kívül ke­reskedelmi I. fokú hatósági jogkörrel ruházta fel a sze­gedi járásban Algyő és Sző­reg községek tanácsónak szakigazgatási szerveit. A megyei tanács vb utasította a járási tanács végrehajtó bizottságait, tegyék meg in­tézkedéseiket, hogy az érin­tett községek szakigazgatási szervei a jelzett időponttól kezdve az átruházott ható­sági jogkörüket gyakorolhas­sák. kezik haza motorkerékpár- góan tiszta- Ezek az ánatok A másik szomszéd is szebb és jobb körümények atjon. Elmondom hogy ml között élnek> taint a szom_ jaratban vagyok Ismételjek? szédos Három t középs5 Súlyosabb szavakat, ténye- épületében a két felnótt cs ket mondanak mint az is- a két kis ártatlan leány. meretlen levélíró. gyermek — Az ember jó munkaerő, Mié|.t van ez fgy? velem dolgozik — mondja a sajnálom és aggódom Üj­szomszed — a keresete s vari Mihály és Gulyás Anna megfelelő, csak sok a letil- két kisgyermekéért. A csal.jd tára, mert az elozo hazassa- ü CSak bizonyos ha­gabol ket gyeaeke van Do- lárig magánügy_ Ebben az rozsman. esetben hátukmögött van a - Akkor sem így kell el- határ Jobb sorsra érderne_ ni! - summázzák az asszo- sek azok az ^ kislánykák. ny? . * i- „ t Akik értük szót emeltek. A peldakat feljegyeztem. azokat nem a rosszlndulat Kora reggel elment az asz- vezett banem az emberség szony hogy nemsokara meg- a szeretet és az aggódás ké jon. A kicsinyeket otthagyta ici emberpalánta jóvők a lakasban. Este jött meg a él.dekében. férjével együtt, italosan. El­adták a tüzelőutalványt Jobb helyük volt a gyere- G. I. Sorsukon változtatni kell. VASÁRNAP, 1969. MÁRCIUS 30. DÉLMAGYARÓRtiÁG i i 4 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom