Délmagyarország, 1969. február (59. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-22 / 44. szám

A nemzetközi nőnap ün­nepségére készülnek Kistele­ken. A párt. állami és kü­lönböző tömegszervezetek képviselőiből alakult bizott­ság megtárgyalta és eldön­tötte, hogy a község külön­böző üzemeiben, intézmé­nyeiben nyolc helyen emlé­keznek meg a nemzetközi nőnapról. Valamennyi meg­emlékezésen párt, állami és gazdasági vezetők mondanak rősőrök meg. eskütételét örökíti MOZfliX Újjáalakult a kisteleki út­törőzenekar. A Fogyasztási Szövetkezet, a Magyar— Szovjet Bartáság Tsz, az Üj Élet Tsz és a községi tanárs jelentős anyagi támogatásá­val megkezdte rendszeres próbáit Vándor Rudolf veze­tésével. A zenekar első nyil­KULTÚRPOLITIKA Csiang Csing receptjére üdvözlő szavakat. Ktemelke- e,sö bemutatójára kerül sor. vános bemutatkozása augusz­dő ünnepség színhelye lesz abol megjelennek az alkotók tusban, a kisteleki szövetke Nagy dolog a kultúra, főiskolai hallgató festette, peitől, sem technikájában, Legalább olyan fontos az címe: Mao Anjüanba megy. sem anyagában, embernek, mint az étek. Ezt A fiatal művész, Lü Csen­sz összefüggést Kínában is hua a Renmin Ribaoban is- már ilyen „csodamű": | felfedezték. Mao Ce-tung, a mertette műhelytitkait — a himnusz-ciklus, Vörös De a zenében is született egy lám­pás címmel. Maót dicsőíti **., ,. , R .— -WÍ • NN . I , . . , . . .. • . . • ICIICUCITEII. MAO V^-TUIIG, A MEI ICITE NIUUTRIVUMAII — A Tsz, ahova szovjet ^^'us ^O-án helyi es zefi napok kereteben várható ! jnagy kormányos" hatalmas következőképpen: „Mao el­nődelegóciót is varnak. fl^SStu rSSSSSnkS^riST « fl nepszeruve vált az, hasonIatot kombinált a té- nök minden mozdulatának és Liu Sao-csit „leplezi" le * KSf* írfűkaSíbízotteág amelv a múlt év^srón kezdte "^a- Azt mondja egy he- és gesztusának határozott ér- ez a „bámulatos" kompozi­A Tanácsköztársaság 50 széUíáróban. ^ S múkMésít Klswiken^' Lyen halhatatlan életművé- telme van Távolba néző ció. A zongora nagy szere­évfordulója tiszteletére ren- Ugyanaznap este a kiste- volt SSz pü etten ^^ ,A kultura területén tekintete és felemelt feje a pet kap benne, s ezt keüő­derendő ünnepi rendezvény- leki fiatalok fáklyás felvonu- Egyelőre 20 idős ember talált ^UíTÉ ttrÉ^JfU^VU,'! sorozat programja is elké- lása köszönti az évfordulót, itt második otthonra és jó szült. Március 17—22-ig az annak befejeztével a szovjet ellátásra. Ha a községi ta­olső munkáshatalommal kap- felszabadulási emlékműnél nács bővíteni tudná a helyet, csolatos témákat feldolgozó nagygyűlést tartanak. a járási tanács segítségéve' képpen meg is ideologizálta a Renmin Ribao: „A zongo­kell bánni, mint a táplálék- ti meg. ökölbe szorított ke kai, amit a szájban a fogak ze forradalmi akaratot, az ra, amely a nagy proletár először megrágnak, aztán a áldozatokkal szembeni ret- kulturális forradalomig év­gyomor és a belek feldől- tenthetetlenséget fejez ki, a századokon at csak a bur­filmhét kezdődik. Március Március 21-én a községi az itt gondozott idős emberek foznak, majd ez a pép nyál- jobb kezeben tartott esernyő zsoázia igényeinek szolgála 17-én minden valószínűség filmszínház falán elhelyezik létszámát duplájára lehetne ' lal' üyomorsavvál keveredik, pedig Mao elnök önfeláldo- tában állt, most végre fel szerint a Jancsó Miklós által az emléktáblát, amely a kis- emelni „ T-JI— Z, rendezett Pokolrév c. film teleki direktórium és a vö­Balán Miklós Virágos város A falak mentén virágok. Alig bimbózó, szirmaikat ja­vában bontogató, meg gyor­san múló szépségüket vég­képp feltárt virágok. S per­sze, zöldek is! Mindenféle, hegyes levelű, ingatag szá­rú, fehér mintázatú zöldek — szívesen látott díszei ab­laknak, asztalnak, lábas­karos állványnak... És mindehhez még képek a fa­lon! Természetesen virágkép­másolatok, Munkácsytól, a francia impresszionistáktól. Meg bélyegek: sok-sok ró­zsával, szegfűvel, margaré­tával díszített bélyeg. Ifjú kertészek nevelőotthonokból már áp­rilis táján elhozzák Szeged­re a kedvvel leginkább teli tett növendékeket, aztán jól bevált módszerekkel kiválo­gatják őket Aki már első látásra meg tudja csinálni a dugványmetszést, abból minden bizonnyal a dísznö­vénytermesztés igazi értője lesz, akinek azonban tíz­szer, tizenötször is el kell magyarázni a szükséges vá­gást, abból aligha válik jó szakember. Mint az ifjúsági város dísznövény- és kert­nyian kerültek a fővárosba, a harmadévesek. Panaszolni­valók örömre tehát bőven van okuk a szárnyra-bocsátók­nak. Sajnos, panaszolni való­juk is van épp elég... Ami a legfájóbb: igen kezdetleges berendezések állnak csak az oktatás szol­gálatában. A melegházak „csatornafűtésesek", ami azt jelenti, hogy a fagyosabb napokon négy foknál nem azután a szervezetből kike- zó munkastílusát jelképezi, szabadult, újjászületett, és i rülő salakra és felszívódó aki az időjárás viszontagsá- a proletariátust, a munká | kivonatra bomlik. Az étel gaival mit sem törődve oly sok, a parasztok és u kato , csak így válik hasznára nagy utat tett meg a hegye- nák nagy tömegeit szolgál | szervezetünknek." ken és a folyókon át a for- hatja... Ez a hír ! A „nagy kormányos"'leg- radalom ügyéért.... Szt- lóan 1 jobb kínai tanítványa, fele- 'árdan all az egyenetlen, go sége, Csiang Csing asszony, ™ngyós ulon, s ez azt jel ' önnek az , aranyigazságnak" kevezi, hogy Mao elnök je- nem a burzsoá hölgyek és a fényével 'dolgozta ki kul- utunkat. Hosszú kö- urak szórakoztatásának esz­! túrpolitikáját, s felszívódó ^enye a közelgő forradalmi köze." ; hasznos anyagok és salak lJlh*T szimbóluma. Az eg- Ha kategóriára, osztotta az em- bolt<a hegvek es a fák — és nem a saját szemünkkel beriség kulturális kincseit a szívünkben langolo voros olvashatnánk — el sem hin­A „salak" Kínában jórészt n°P bűvészi ábrázolásának nénk. hason­a tavaszi viharhoz — az egész világot megrázta, mert a zongora ezentúl már Ha nem hiteles forrásból már elpusztult. A vörös gár­Pedig Csiang Csing eszközei." asszony kulturális politikája a kép senv még hoz hasonló meiglepeté­Reklamáció építő „szakos" tanulóinak sokkal magasabb bennük a oktatója, Dobó Ist­ván tanár mondja, általában jól szokott sike­rülni a tavaszi diákváloga­tanulás A terem — az újszegedi November 7 Művelődési Központ nagyterme — tehát szép S hogy ilyeni szép lett, tós. három évl az elsősorban az Ifjú Garda .. , ., .... .... . Ifjúsági város 35 kertészta- után kikerü16 lfJu szakem" nulójának köszönhető. A berek túlnyomó többsége művelődési központ felkéré- szép — színekben, illatokban sére ugyanis ők rendezték Ugyancsak gazdag - szak­meg dísznövény bemutató „tárlatukat" a sok tarkaság­nak szívesen otthont adó fa­lak között. Harmincöt kertésztanuló — három évfolyam. Ennyien tanulják most a szép mes­terséget az ifjúsági város la­kói közül, s ennyien is se­rénykedtek, hogy minél mu­tatósabbra sikeredjék a nagy, nyilvános bemutatko­zás. májánál marad. Ami pedig az Újszeged­ről startotok további sorsát illeti, amiatt sem érheti szemrehányás az útrabocsá­tókat. Szóban is, írásban is gyakran érkezik a kérés: mind Pestre, mind más vi­dékekre feltétlenül irányít­sanak a végzettekből. Csak PINTÉR ISTVÁN Ha egy évtizeddel ezelőtt az elmúlt évben jó féltucat­érkezik a hívó szó, még aligha hangzott volna el a „tárlatrendezést" vállaló Igen. Tíz évvel ezelőtt ugyanis alig egy-két ker­tészjelölt hajladozott csupán a palántákkal teli ágyások felett — inkább csak az utóbbi években duzzadt fel a fikusz-szaporítók, dug­vánv-metszők létszáma. Leg­inkább aróta, hogy a dísz­növénytermesztés tudomá­nyának oktatására szakosí­tották az Ifjúsági városban működő szakmunkásképző Iskolát. hőmérséklet. Dísznövények­nek 4—5 Celsius viszont aligha elég. Több meleget adó kazánfütés kellene a számos díjat, oklevelet nyert kis gazdaságnak — ám az, hogy a közeljövőben szert tehetnek-e egy ilyenre, az éppen az iskola vezetői előtt a legnagyobb titok. Pedig pénzt is hoznak a házhoz az ágyások, mert árusítási jogot kapván, egy idő óta már „kereskednek" is az ifjúsági város dísznö­vényesei. Árulnak szegfűt — potom 5 forintért! — és árulnak sok egyéb mást. Még a bevezetőben emlí­tett — szerdától péntekig nyitva tartott — •bemutató­jukon is árultak. Meg sem nyílt a kiállítás, és máris jónéhány cserépen ott állt a felírás: „megvásárolták". A. L. CIPÓBOLT disták és vörös lázadók ösz- Máskülönben szezúzták a múzeumokat, miben som tér é] tucatfes- seket máglyára rakva égették el a t6k üzletl célb61 festett ké" világirodalom remekeit, S megkezdték az „új" művé­szet kialakítását, Csiang Csing szellemi vezetésével. Csiang Csingnek sok „ki­tűnő" kultúrmunkása van. Közülük Ting Hszüe-lej fo­galmazta meg a klasszikus és külföldi művészethez va­ló kínai viszonyt a Renmin Ribao-ban — így: „A klasz­szikus és a külföldi művé­szet nem szolgálhatja a kí­nai proletariátust." Másik „tanulmányában" részlete­sebben: „Ostoba dolog azt állítani, hogy Mao Ce-tung korszakában a múlt kultu­rális eredményei szolgálhat­ják az emberiséget. Az ilyen művek terjesztése Kínában véleményem szerint undorí­tó hajbókolás a kapitaliz­mus és a revizionizumus előtt." Salak tehát mindéin! Ho­mérosz és Dante, Leonardo és Rembrandt, Shakespeare és Villon, Beethoven és Bach ... minden, a mai ko­rig. Csak az az érték, amit valamimód a „nagy kormá­nyoshoz" lehet illeszteni. Hogy ne maradjunk álta­lánosságban: Kínában ma­napság két ilyen kulturális „csoda" imádatával van el­foglalva Csiang Csing és minden esztétikusa. Az egyik egy festmény. Egy Sz. S. L Alapos vá fo fás De azóta? Jönnek kertész­jelöltek az ország minden tájáról. A sokfelé működő EG m E R FOGÓ ff MÓDRA ff [DOKUMENTUMREGÉNY 19. Winkelmann bejárta a vendégekkel az egész villát. A Bérc utca 15. szám alatti ház, ahol Winkelmann felütötte főhadiszállását, egyike volt a főváros legpazarabb épületeinek. Március 19-ig Vida Jenő és veje, Perényi István lakott itt. A Magyar Állami Kőszénbányák és a Hitelbank — A férjem itt szeret állni a bombázások alatt! — mondta Winkelmanné. — Hiába hívom a pincébe, nem jön. Pedig remek óvóhelyet épí­tettek maguknak a volt tulajdonosok. És ezt még meg is erősítettük, munkaszolgálatosokkal, öt méter vastag betonfödém van felette. De ő nem jön le az óvóhelyre. Itt áll, s nézi, miként bom­báznak. Skorzeny bölcsnek látta, hogy most ő bókol­jon Winkelmannak. — Asszonyom, meg kell mondjam, hogy az ön férje a főhadiszálláson is bátor és vakmerő em­ber hírében áll. Olyasvalakinek tartják, aki nem ijed meg a saját árnyékától... — Hát a férjem valóban bátor ember. De va­jon joga van-e kockáztatni hiábavalóan az éle­tét? A Führernek szüksége van az ilyen néme­tekre. Hiszen alighanem hosszú lesz még a há­ború ... — Asszonyom, önnek ismét igaza van — tó­nagy hatalmú urai minden kényelemmel, pom- dítolta Skorzeny. — A felesleges vakmerőség nruml V.«-. «-J I lnl/ L rsl lyí ilrrtt XXIi ribiilmotlri olr 1 T , - , . Két dt 1 és fél tonnás korszerű üzemképes álla­potban levő Diesel tehergépkocsi állami vállalatnak, ktsz­nek. mezőgazdasági taz-nek azonnali átadásra eladó. „Csepel" 30 739 Jeligére a Hirdetőbe. xS. 30 739 pávai berendezték lakhelyüket. Winkelmannak mást nem kellett tennie, mint letartóztatni őket, s máris pompás budapesti lakást és főhadiszál­lást biztosított a maga számára. bűn Németországgal szemben ... Winkelmann bosszús arcot vágott. Mit leckéz­teti őt ez az alak? Krumholz, az adjutánsa vi­szont úgy lógott Skorzeny minden szaván, mint A villa teraszán pompás kilátás nyílt Buda- gyümölcs a fán. Dr. Höttl unott képet vágott, pestre. Alattuk csillogott a Duna ezüstszalagja. A Arckifejezése ezúttal elárulta valódi érzelmeit, folyót karcsún ívelték át a hidak. De azt la le- Unta az egészet. Különben is éhes volt, alig vár­hetett látni, hány házat ért már bombatalálat, ta, hogy asztalhoz üljenek. Winkelmanné remek mennyi a rom a magyar fővárosban. háziasszony, s különben is, az Obergruppenfüh­•ÍI szelezés 21.— Ft/q befizethető. Alfoldl Bútorgyár, Szeged, Cserzy M. u. 11. rer első dolga volt, hogy jó magyar szakácsot sze­rezzen magának. Nem vitás, Skorzeny tiszteleté­re valamilyen különlegesség kerül az asztalra. Höttl pedig szeretett jól enni. Egy tisztiszolga jelent meg a teraszon. Feszes vlgyázzban jelentette: — Tálalva van! Méltóztassanak asztalhoz fá­radni! Winkelmanné a karját nyújtotta Skorzenynek. Ügy vonultak be az ebédlőbe, a biedermeyer bú­torok közé. A pincéri teendőket két tisztiszol­ga végezte. Körbehordták a levesestálat. — Húsleves magyarosan, májgaluskával! — je­lentette be Winkelmanné. — Vegyen csak, Skorzeny, ne kéresse magát. Ilyen erős férfinak enni kell... A Führer kedves Sturmbannführere színültig rakta a tányérját. Aztán megvárta, hogy a töb­biek is vegyenek. A háziasszony kanálmerítése adta meg a jelt, hogy el lehet kezdeni az evést. — Hogy ízlik? — érdeklődött Hildegard asz­szony. — Asszonyom, ez pompás. Mintha azonban egy kissé erős lenne... Winkelmann örült, hogy legalább ebben 6 le­het fölényben. — Remélem Sturmbannführer, egészséges a gyomra — mondta. — Én már egészen megszok­tam. hogy ezek a magyarok mindent papriká­val főznek. Zöldpaprikát főznek bele a húsleves­be. Azt mondják, attól lesz íze. A mi német ét­keinket általában íztelennek tartják... — Pedig velünk főzték a levest, velünk fog­ják megenni! — mondta Skorzeny. S ezzel máris átterelődött a beszélgetés a látogatás valódi cél­jára. Hiszen nem azért kereste fel Ottó Winkel­mannt a eGUért-hegyi villájában, hogy gyönyör­ködjék a Vida Jenőtől és Perényi Istvántól elor­zott villa berendezésében, s a vagyont érő ké­pekben, vagy megbeszélje, miként tekinti meg majd a háború után a drezdai képtárat Hilde­gard asszony unokahúgának társaságában, hanem hogy beszámoljon Winkelmannak az eddig vég­zettekről s tovább tájékozódjék a magyarorszá­gi helyzetről. (Folytatjuk^ <

Next

/
Oldalképek
Tartalom