Délmagyarország, 1969. február (59. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-22 / 44. szám

Borotva. élen Alaposan próbára tette honfiúi lelkiismeretem az utóbbi néhány hónap. A nagy dilemma és a nagy szakáll hónapjai voltak ezek: azon kellett töprengenem, hogy vajon továbbra is sajgó arccal támogassam hazai iparunkat, annak is pengegyártó ágazatát, vagy hódoljak be az okosabbak javaslatának, akik zsiletszükségleteiket a Jugoszláviából érkező autóbuszok környékén elégítik ki. Időnként érthetetlen kérdéseket ad fel nekem, egyszerű vásárlójának a kereskedelem : volt olyan időszak, amikor „dögivel" lehetett külföldi cigarettát kapni, de nem volt magyar, most meg „dögivel" lehet magyar pengét kapni, de nincs külföldi. Így sajgó szívvel és bőrrel veszem elő reggelenként a legmagyarabb pengét, a Tenkest, amelyről a következő vicc terjedt el: Két pesti Indiában jártában megbámul egy formabontó nagy szakállú, torzonborz fakírt, aki zsilettpengékből összeállított ágyon fekszik. Bámulatos — kiált fel egyikük, mire a másik csak legyint: ugyan, nem látod, hogy az „ipse" borotválkozni sem mer, biztosan magyar a penge. V. M. Sok half sok pénz Jól gazdálkodik a halászok szövetkezete Ifálasxol az illetékes Rendezik az Ricaneveket Az utóbbi években megnőtt a halhús fogyasztása. Ennek felismerése ösztönzi a Szegedi Kossuth Halászati Tsz-t is a mind intenzívebb halgazdálkodásra. A rókusi állomás előtt, az úgynevezett Buvár-tóban áttértek a halak rendszeres etetésére, s ezzel mintegy 20 százalékos eredményjavulást értek el. A Röszke alatti Holt-Tisza ágakban pedig nemcsak belga pontyot, és harcsát telepítettek a süllőfészkek mellett, hanem meghonosították a növényevő busát is, amely tavaly, a kísérleti esztendőben Is jól fizetett. Idén 100 mázsa ponty mellett már 60 mázsa busát telepítenek a Holt-Tisza ágakba. A halászati tsz évi közgyűlésén hangzottak el ezek az adatok, amelyek nagyon biztatóak, ha hozzávesszük, hogy a Tisza és Maros is jelentős mennyiségű nemes hallal, harcsával, ponttyal, márnával és kecsegével örvendezteti meg a szegedi, a tápéi és az algyői halászokat. A halászati tsz évi haltermelésének mintegy 65 százalékát az élővizek adják. A tavalyi aszály — korán kiszáradtak a kubikok, halas csatornák — ugyan éreztette hatását a halászati tsz egész évi nyereségében. A keszegféle apróhal kipusztult. 127 mázsa hallal fogtak kevesebbet az előző évín'él, s ez a jövedelmet 212 ezer forinttal csökkentette, ami a tsz 48 tagja között oszlott meg. Egy-egy tag évi átlagkeresete így is felette van a 30 ezer forintnak, de vagy tíz halász ennél is jóval többet mondhat magáénak. Például Török György évi keresete 66 ezer 314, Rózsa Józsefé 52 ezer 590, Belovai Jánosé 47 ezer 734 forint. A halászati tsz-ben áttértek a munkaegységről a munkanap szerinti elszámolásra. Egy-egy halásznak naponta 140 forint értékű halat kell produkálnia. A halászati Tsz tiszta vagyona most egymillió forint. Csárdája eredményessége viszont valamivel alatta maradt a tavalyelőttinek. Ettől eltekintve jó évet zártak 1968-cal a halászok, a tsz egész tagsága. A halfogás és termelés mellett átadtak hazai- és külföldi fogyasztásra közel IC mázsa rákot, 88 mázsa békát. A halászok a téli hónapokban sem tétlenkednek. Kötik a hálókat, varsákat, áteresztő horgokat, rendbe teszik a szerszámaikat, hogy a jég levonulása után azonnal járhassák a vizeket. Csárdájuk is új helyre — a Roosevelt tér 14. szám alá — költözik idén májusban az Oskola utca sarkáról, ahol az öreg épületet lebontják, helyet csinálnak egy többemeletes lakóháznak. Az új csárda nagyobb és minden tekintetben korszerűbb lesz a jelenleginél. A teljes berendezéssel együtt mintegy 2 millió forintot költenek kialakítására. L. F. Szegedi jelleggel című, február 19-én megjelent cikkünkben a házak rossz számozásával, s az utcaelnevezésekkel foglalkoztunk. Az írásra dr. Varga János, az I. kerületi tanács vb elnöke reagált elsőnek, s arról tájékoztatja olvasóinkat, hogy az utcák elnevezésével MNR? IL WI LI KH Ü'ILIFL FFUTKLIJF MTTHTTF1 JI K MM-BUUGHTfilmjei - a hét filmjei -a hét I L\».L I Í'M Í?L • I IMII I I I I I I I II I I I I I I I A veréb is madár A Szöcskétől a rakétáig Közel félszázán vannak. Amit csinálnak, nemcsak egyszerűen időtöltés, hanem szenvedély. Modellezők. A hét minden napján megtalálni őket délutánonként a Magyar Honvédelmi Szövetség Etelka sor 15. szám alatt levő modellező székházában. Nemrégen költöztek ide, ebbe a minden tekintetben korszerű épületbe, ahol jó körülmények között hódolhatnak érdekes szenvedélyüknek. A szegedi modellezők országosan is rangot szereztek. Esztendőkkel ezelőtt — amint erről lapunkban annak idején beszámoltunk — a modellező-szakkörből indult el a rakéták röpítése. Akkor Borús János, az MHSZ megyei modellezési osztályának vezetője, valamint Láng János egyetemi oktató és Sánta József vegyésztechnikus elgondolása alapján indították útjára a rakétamodelleket. Ma már a rakétamódellezés is — a szegedi kezdeményezés nyomában — országosan elterjedt, polgárjogot kapott Nemcsak a maguk gyöÖrülök ennek a filmnek. Abban a meggyőződésben mondom ezt, hogy a nézők többsége nyilván velem együtt öruL Végre egy igényesen szórakoztató magyar filmvígjáték! Ez a műfajmegjelölés azonban — szerintem legalább — túlságosan szerény. Nem vígjátékról van itt szó tulajdonképpen, hanem szatíráról, tehát valami többről. A jelenség, amit felvet — vendéglátóiparunk, üzleti életünk és bizonyos magánszemélyek leplezni sem kívánt hasraesése a dollár és minden más nyugati pénz előtt — ugyan nem új, abban az értelemben, hogy a humoristák már régen tollúkra tűzték. Beteges tünet ez. Nem az a betegség persze, hogy mondjuk például az idegenforgalom minden eszközzel igyekszik megszerezni azokat a bizonyos pénzeket, hanem az, hogyha ezzel szemben hazai honosságú vendégről és hazai pénzről van szó, akkor... Nos, ml .történik akkor? Az, amit a filmen látunk. Vagyis például az, hogy a tihanyi bárban a forinttal fizető vendégeket már a sztriptíz legelején, amikor még a tulajdonképpeni produkcióból alig látszik valami, nagyon udvariasan, de nagyon határozottan, kiküldik a bárbóL Utánuk a nyörűségére, vagy szórakoz- Az Etelka soron a modelletatására készülnek az Etel- zőszékház mellé pályát is ePRenek. Ezen repülő- és kétamodellek. A modellek- autómodellek számára nemkel országos és nemzetközi zetközi versenyeket is renversenyeken vesznek részt, dezhetnek, mert korszerű, az A tél hónapjaiban is a ta- , , . l , vasszal induló vetélkedőkre előírásoknak megfelelő lesz. készítik a különféle model- A Pályán a betonkifutókról leket. startolhatnak a különféle géA modellek külön-külön is pek, teljesítményüket is jól remekek, mestermunkák, ellenőrizhetően. Külön kategóriák vannak. A * modpllpk nálválát a Szerepülőknél 52, a hajóknál 17. A ? TT az autóknál 8, a rakétáknál gedi Építőipari Vállalat képedig 2 kategóriában rajtol- szíti, s a terv szerint április „„. , , _ nak a modellek. vésére átadiák rendeltetésé- 2eh' K Stb "f"2^1 Vegyük például az „alap- venlégek 3onnek" Asztnpfokot" a repülőmodelleknél. nek" Má}us elsején szeretnék Itt a siklókat találjuk, ame- « pályát avatni az MHSZ lyeknek Szöcske, Sirály, Vér- modellezői, nagyszerű becse, öcsi stb. nevet adnak, mutatóval. A Szöcskétől azonban eljutunk az igazán fejlett, a kor- A pályaavatásig azonban szerű technikát alkalmazó még hetek, hónapok vannak modellezés magasiskolájáig, a hátra. Addig is, s azután is rakétákig, valamint a távirá- , , nyitású repülő-, autó- és ha- S20rOalommal, nagy gonddal jómodellekig. készülnek a modellek. S A távirányítású motoros öröm, szívet, szemet györepülőgépek is rendkívül ér- nyörködtető, ha például madekesek. A repülőgépek mo- gasba szökik a rakéta, vagy torja ts „bőven" elfér az leve<zóbe Pmelkedik a reemberi tenyérben, s egytől a leveg0De emelKealK a re" tíz köbcentiméteresek. Elég- pül0nek színvonalát akarom ezzel bírálni. A film képtelenségei — ha lehet ezt mondani — igaz képtelenségek. De nemcsak egyszerűen igazak, hanem nagyon szellemesek, ötletesek, mulatságosak és fordulatosak. Kállai István forgatókönyve és Hintsch György rendezése a műfaj összes hatáslehetőségeit felhasználta. A veréb is madár ilyen értelemben sem szégyellős film. örülünk például annak, hogy a rendező a film számára felfedezte Medveczky Ilonát — ki ne emlékeznék a művésznő tavalyi nagy sikerére a szegedi szabadtérin? A film főszerepeit Kabos László játssza. Nem tévedés: főszerepeit A kitűnő komikus ugyanis kettős szerepet alakít, két eltérő karaktert mutat be, egyaránt sikeresen, mulatságosan, szellemesen és bizonyos szomorkás bölcsességgel. Üj arc a filmen a főiskolás Piros Ildikó. Nemcsak az derül ki róla, hogy nagyon bájos, hanem az is, hogy tehetséges. Nyilvánvalóan nem utoljára láttuk a filmvásznon. Ö. L. tervszerűen foglalkoznak, az új nevek kiválasztásán külön bizottság dolgozik. E munka eredményeképpen nevezték el tavaly a Kállai ligetet Május 1. ligetnek. a Bal fasort Gagarin utcának. Az idén május l-ig megváltoztatják azoknak az utcáknak a nevét, amelyekből jelenleg több is van a városban (Kállai, Pozsonyi, Kossuth stb.). Az MTESZ helyi szervezetével közös szakbizottságban most munj kálkodnak az utcanevek reni dezésén, s az utcák új név! adóiról táblák, domborműi vek kihelyezésével emlékez' nek majd meg. A Beloiannisz tér elkeresztelésére nincs j szükség, mert Szegeden már régóta csak Dóm tér van, s az árkádok alatt található a Beloiannisz kapu. Hordógyárat avattak Pénteken, tegnap ünnepélyesen felavatták az iparosodó Szentesen a Csongrád megyei Vegyesipari Vállalat új hordógyárát. Az új üzem építésére több mint tizenhárommillió forintot költöttek. A száz méter hosszú, korszerűen berendezett üzemcsarnokban étolaj, benzin, gázolaj és más hasonló cikkek tárolására, szállítására alkalmas 50—600 literes galvanizált acélhordókat gyártanak. Évente több mint százezret. Az országnak ez az egyetlen hordógyára. Túlnyomórészt a belföldi igények kielégítését szolgálja, de emellett évente mintegy tízmillió forint értékben expor-; tál i9 a szocialista országokba. (MTI) Petróleumgázlámpák, benzines petróleumfőzök javítását vállaljuk kophatok VASIPARI KTSZ Szeged, Kátai köz (Il-es kórház mögött) gé zajosan működnek, s az ember akaratára, parancsára hasítják a levegőt, persze távirányítással. A hajókat, az autókat is rádióval irányítják. Minden modellt maguk készítenek el a szakosztályok tagjai, de természetesen bizonyos alkatrészeket úgy szereznek be. Az „összeépítést" azonban mindenkor a modellezők végzik eb Az MHSZ modellezői közül jelentős eredményeket ért el például Kocsis Vilmos tanár, szakoktató, azután Sánta István, Halász Szabó László, Csomós Pál, Varsányi András is. Nevetve újságolta Borús János, hogy télen, amikor alkalmas volt az időjárás, már felengedték a távirányítású repülőket. — A modellezők — mondotta —, hacsak egy mód van rá, akkor minél előbb a gyakorlatban is kipróbálják alkotásaikat. Itt is úgy van, hogy a gyakorlat a legjobb ellenőr. A próbák után azután lehet bizonyos módosításokat is végezni a modelleken M. S. tíz finisének élvezetére végül is csak a nyugati pénzek birtokosai maradnak. Nagyon könnyű és nagyon olcsó dolog lenne megtámadni ezt a filmet, mondván, hogy ilyesmi nyilvánvalóan nem fordul elö. Kevéske ilyen természetű tapasztalatom szerint csakugyan nem. A filmet mégis igaznak érzem, mert ha ez és sok minden hasonló dolog szó szerint valóban nem történhet meg. amit a film ezzel és ezekkel mondani akar, tehát a lényeg, a szellem, mégis jórészt igaz. Nem a film cselekményéÉpült: 1957—1969 if| műterem ^színes technika A Szegedi Fényképész gozását. A közösség vagyona Ktsz tegnap, pénteken este ugyancsak gyarapodott és tartotta tizennyolcadik mér- megközelíti a kétmillió folegzáró közgyűlését. Sza- rintot. badi Tibor alapító elnök jó idei tervük között elsóeredményekről adhatott szá- sorban az üzletek, műtermek mot a tagságnak, hiszen a korszerűsítése szerepel. Üjtavalyi nyereségük 356 ezer donság hogy kicserélik a forinttal meghaladta azt az szegedi' Kárász utcában levő elÖZfcte" heteik portálját, s íz.ésesen számították. sebbet, szebbet helyeznek el, A fényképész szövetkezet amelv megfelel a belvárosi 1968-ban tovább bővült: üzlelnegyed képének. Hódmezővásárhelyen nyitót- A , k5zgyűlésen a tak uj műtermet, Szegeden tagsaRnBk 220 ezer forintot pedig bevezették a színes osztottak ki részesedés cífilmek előhívását és kidől- mén. Közöljük, hogy a 3

SZEGEDI ÉPlTÖ KISIPARI TERMELŐSZÖVETKEZET Szeged, Brüsszeli krt. 8. MNB 623. bélvegzőie elveszett és azt érvénytelennek tekintjük. Bartók Bela tér (19.) Tulajdonképpen körül lehetne fényképezni ezt a teret, amelynek házai alig néhány épület kivételével egy-két új emeletet kaptak a 60-as évek elején. Az emeletráépítés annak idején divat volt másutt is, nem is helytelen divat, hiszen lakások százait lehetett ily módon aránylag olcsón építeni. Más és vitatható kérdés az emeletráépítés városesztétikája: jól sikerült homlokzatú ház nem sok akad köztük. SZOMBAT, 1969. FEBRUÁR 22. DÉLMAGYARORSZÁG 5