Délmagyarország, 1969. február (59. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-09 / 33. szám

Játszik a c Gyárfás Miklós színpadi alkotásai lényeg szerint olyanok, mint a laboratóriumokban lejátszódó kísérletek. Amiképpen a tudományoknak e műhelyeibe sem kerül bele a valóság a maga teljességében és szennyezettségében — nem hegyeket és erdőket hordanak ezekre a helyekre, hanem metszeteket, tiszta párlatokat — Gyárfás dramaturgiai laboratóriumaiban is ilyen valóságmetszetekkel és párlatokkal folyik a kísérletezés. Nem magával a durva valósággal tehát, hanem az emberi lét bizonyos alapképleteivel, a kísérlet céljaira összeválogatott elemeivel, konstruált szeleteivel. De milyen lenyűgöző ez a kísérlet! Aki járt már igazi laboratóriumokban, tudhatja, milyen varázslatos a tervszerű munkának, a pontosságnak és a kiszámitottsagnak, az ismeretlen eredmény városának az az izgalma, amely ilyenkor mindenkit eltölt. Gyárfás kísérletei legalább ilyen izgalmasak és bravúrosak. A színpad tudományárak igazi virtuóza vezeti ezeket a kísérleteket, pontosan, precízen, minden részletre és a részletek egymáshoz kapcsolódására ügyelve, a kívülálló számára váratlannak tűrő akadályokat imponáló biztonsággal legyőzve. Talán nem is tudományos kísérletek ezek, hanem inkább bűvészmutatványok. Varázslás és játék a színpaddal, a nérótérrel. Aki nézi ezt az izgalmas dramaturgiai artistamutatványt, minduntalan Molnár Ferenc jut az eszébe, a színpad nagy varászlója. Gyárfás mutatványai hozzá mérhetők. Sőt bravúrban, matematikában, játékosságban Gyárfás talán a nagy elődnél is ügyesebben mozog a színpadi trapézek, kötelek és hálók között, még nagyobb rutinnal lendül át egyik trapézról a másikra; a produkció még feszültebb. Kevesebb viszont azzal, hogy Gyárfás dramaturgiai tanulmányaiban jóval kevesebb van a konkrét valóságból, mint Molnár darabjaiban. A valóságot Gyárfásnál — ha nem ls minden darabjában, de a legtöbben és a péntek este a Játékszínben ősbemutatóként látott új darabjában, a Játszik a család-ban feltétlenül — valamiféle filozófia, intellektuális problematika igyekszik pótolni. Képes-e? Természetesen nem. De ez itt most nem lényeges. Más típusú darabról van szó, s ennek a típusnak is, magától értetődően, helye van színpadjainkon. A Játszik a család filozófiai magja az a kérdés, hogy az értelem, a fejlett, képzett, sőt gyógyszeres kezeléssel mesterségesen fejlesztett értelem megoldhatja-e az élet és az ember érzelmi problémáit. Aki olvasta Dániel Keyes nálunk nemrég megjeŐsbemutató a Játékszínben V A piros íakkcipő Siflis József felvétele A játék vége. Elmélkedés arról, hogy az értelem csakugyan megoldja-e érzelmi életünk problémáit (Király Levente, Molnár Piroska és Bozóky István) lent világsikerű könyvét, a Virágot Algernonnak, tudhatja, hogy ez a problematika — az amerikai írónál operációs úton történik az értelem fejlesztése — benne van az intellektuális élet levegőjében, méghozzá azzal a pesszimizmussal, illetve kétkedő szkepszissel, ahogyan Gyárfás és Keyes egyaránt válaszol rá. Azzal ugyanis, hogy erre az értelem nem képes, pontosabban bizonyos feltételekkel, fontos megszorításokkal képes. Ne higgye persze senki, hogy mindez valami savanyú okoskodás közben derül ki a színpadi játékból. Gyárfás vígjtáékot írt, méghozzá, mint már mondottuk, bravúros és virtuóz vígjátékot, s a filozófiai problematika ennek a nagyon szellemes és mulatságos játéknak a keretei között tárul fel a néző. előtt. Egyetlen nehézség van csupán: a néző bevezetése a Gyárfás-féle dramaturgiai laboratóriumba. Koltay professzornak, a darab egyik fő figurájának — ő kísérletezik az agy gyógyszeres fejlesztésével — ugyanis az a hobbyja, hogy évenként egyszer, a születésnapján, furcsa játékokat játszik a családjával. Indiánosdit például, most pedig, ebben a darabban, egy betöréses krimit. Ha ezt a | kiindulást elfogadja a néző — a premier estéjén úgy lát- ; tuk, elfogadja — akkor már j át is lendül a dramaturgiai j laboratóriumba és egészen a I játék végéig a kísérlet, a mu- j tatvány rabja marad. A szegedi színház kitűnő szereposztással, tartalmában átgondolt, kivitelében rendkívül pergő, friss tempójú, szellemes ötletekben gazdag, jó ritmusú és rendkívül mulatságos előadásban vitte a színre Gyárfás új vígjátékát. Bozóky István rendezése és Koltay professzor szerepében színészi közreműködése egyaránt a kidolgozottság, a ritmikus fordulópontok pontos kiépítése szempontjából adta meg az előadás alaphangját. A Játszik a család minden szereplője saját és a szerep lehetőségeinek maximumát nyújtotta. Régen láttunk ilyen egyenletes teljesítményekből épült produkciót. Koltay professzor feleségének szerepét a színház fiatal művésznője, Molnár Piroska játszotta, aki ismét bebizonyította, hogy tökéletes ura a mesterségének, hogy minden műfajban otthonosan mozog, hogy mindent meg tud csinálni a színpadon. A fiatal mérnök szerepét, aki bonyodalmakat okoz az előre kitervelt betöréses játék menetében, Király Levente alakította, ö is mindent tud és mindent játszik; ebben a szerepben legjobb alakításaira emlékeztet. Barta Mária kitűnő, mint anyós — kitűnő a szerepe is —, Károlyi István apósa is szellemesen mulatságos. Erőteljes Szendrő Iván Ferije, s nagyon tetszett Kállai Bori Klárija. A vígjáték stílusához és atmoszférájához illő díszleteket Székely László tervezte. Ökrös László A lakkcipőkről az a kialakult vélemény, hogy általában a kényesebb lábbelik közé tartoznak. Hogy ezt tudta-e Zombori Pál szegedi lakosú olvasónk, amikor kislányának I. osztályú piros színű lakkcipőt vásárolt 37es számban a Minőségi Cipőgyár szegedi szaküzletében 350 forintért, az mellékes. A legtöbb apa úgy van a vásárlással, hogy mindenből a lehető legjobbat akarja gyermekének juttatni. A lakkcipő fénye megtörik a hidegebb idő hatására, nem lehet cipőkrémmel gondozni, legjobb hozzá a babaolaj. Mas szakemberek másféle gondozási szert javasolnának a lakkcipők „patinájának" megtartásához. Ahány ház. annyi szokás. Tény, hogy Zombori Pál kislányának cipőié november 20-tól január 31-ig a használhatatlanságig tönkrement. A cipőt az üzletben már azért sem cserélték ki. mert nincs meg a vásárlásról a blokk. Viszont most is olvasható a talpbélésben a Mi no véd jeeve. s az áru I. osztályú minősítése. A reklamálás, előtt a cipő fejrészénél már repedést varrtak össze. A talpbélése olyan, mintha hóban-sárban jártak volna vele. A talp eleresztette a fejrészt, s a panaszos legszívesebben kihajította volna az egész lábbelit a KUKA-tartályba, nemhogy visszaszégyenkezzen vele az üzletbe. Csakhogy 350 forintot kidobni két és fél hónap eltelte után —, csak a nagypénzűek tehetik meg. Igaz, ha Zombori Pál most vásárolta volna meg ugyanazt a cipőt, ugyancsak a Minó-ban, akkor 350 forint helyett mindössze 170 forintot kellett volna fizetnie. Az árleszállítás mértéke ugyanis a mai napig enynyire növekedett meg ennél a fazonú cipőnéL A boltban úgy vélték, , hogy a reklamált cipőt azért nem lehet kicserélni, helyette másikat adni, mert nem rendeltetésszerűen használták. Lehetséges, hogy más vásárlók tisztában vannak a lakkcipők rendeltetésszerű használatával. Kivételek. fel nem világosított emberek azért mégis vannak. A cipőt majd megküldik a KERMI-nek Budapestre .(Kereskedelmi Minőségvizsgáló Intézet), s majd annak véleményezése alapján határozzák el a cserét, vagy utasítják el véglegesen. Csakhogy amíg megjön a KERMI végzése, addig miben jár Zombori Pál kislánya, akinek nincs otthon öthat pár ciője? Ilyen vitás esetek „nagyvonalúbb", mindenképpen igazságosabb elintézéséhez lenne egy javaslatunk; cseréljék ki a cipőt feltételesen, azaz a vásárló kapjon egy másik pár cipőt azzal a megszorítással, hogy utólagosan fizeti ki a számlát, ha a KERMI véleménye nem a gyártó vállalatot marasztalja el a cipő minőségéért, hanem a vásárlót, aki azt nem rendeltetésszerűen használta. Javaslatunkat helyénvalónak találta a Mino üzletvezetője is, hiszen a gyár és az üzlet érdeke közös: megtartani a mai vásárlót holnapra is. L. F. KazMban nincs Hong-Hong-^ A közegészségügyi szakemberek tájékoztatása szerint hazánkban a HonKong-i influenzával kapcsolatban változatlan a helyzet: a laboratóriumi vizsgálatok eddig nem mutatták ki az úgynevezett A-2 Hon-Kong 1/68 virus jelenlétét. A HomKong-i influenza vírusa egyébként a legtöbb nagy járványt okozó A-típusú vírusok csoportjába tartozik. A tapasztalatok ázt mutatják, mintha csökkenőben volna az A-2 vírus-törzs által okozott járványok hevessége. Szpvődmény az esetek egy-két százalékában fordult elő. Egyébként az influenza leggyakoribb szövődménye a tüdőgyulladás, továbbá az arcüregek és a középfül gyulladása. Agyhártyagyulladás. vesegyulladás stb. csak ritkán társul az influenzához. A szövődmények többnyire a vírus által meggyengített szervezet bakteriális, vagy más vírussal történő fertőzésének következményei. A kórokozókon kívül szerepet játszik a beteg legyengült állapota, vagy esetleges megfázása. Vitamindús levegő N. G. Holodgovszkij akai démikus, ismert szovjet biológus kutatásai során nemrég bebizonyította, hogy az ember a kertben vagy az erdőben vitaminokat lélegez be. A tudós megállapította, hogy a „kerti" vagy „erdei" levegő a ütoncidokkal (a növényi szervezetek által a mikrobák elleni védelemre kiválasztott anyagokkal) együtt néhány milligramm vitamint is tartalmaz. (MTI) Épült: 1957—1969 Gyöngécske mustra A SZEGEDI VÁROSGAZDÁLKODÁSI VALLALAT alkalmi hómunkásokat felvesz Jelentkezés naponta fél 7-től 7 óráig, az alábbi helyeken: SZEGED: Mikszáth Kálmán u. 3., Pacsirta u. 1 (központi telep). xS 569 A VOLÁN UTAZÁSI IRODA társasutazást szervez a jugoszláv tengerpartra, Petrovácra Teljes ellatással, 1—2—3 ágyas szállodai elhelyezéssel 7 napos út: 1280 Ft, 10 napos út: 1560 Ft. A programban 1 napos tengeri hajókirándulás is szerepel. A részvételi díj nem tartalmazza a csoportos útlevél és az igénybevehető költőpénz összegét. Jelentkezés: VOLÁN IRODA. Szeged, Bajcsy-Zs. u. 28. sz. xS 30 523 Ora, ezüst, hamisékszer javítását és gyöngytüzest vállalunk. Szeged] órás Ktsz Sziliért sírt. 43. GIPSZ korlátlanul beszerezhető ÁFÉSZ TÜZÉP-telep. IÜ3zombor. Telefon: 20. Tudósítások bőségesen érkeztek a múlt évben megrendezett, 16. országos amatőrfilm-fesztiválról — elismerőek, sőt, még lelkendezőek is. A pesti mustrán díjat nyert tekercsek szegedi bemutatójának híre ezért különösen nagy érdeklődést keltett: a péntek esti vetítésen — szó szerint értve — szorongott a sok vendég. A felajzott várakozást aztán szép lassan lehűtötték az egymást követő filmek. Az elsőként gépbe tett „Ősmagyar hirdető"-n még csak volt mit nevetni, és a másodjára látott „Egyszer volt" című munkát is joggal dicsérte a felcsattanó taps, ám a következő díjnyertesek már jóval kisebb elismerésre késztettek. A már említett „Egyszer volt" című animációs filmen kívül — amely a gyufaszálak, gyufásdobozok, cigaretták. szivarok szerepeltetésével igazi félelmet keltve idézi fel a háborút — jóformán egy szalag sem közvetített letisztult gondolatokat. Akár az „Elnevezték prófétának", akár pedig az „Egy nap" című munkát említjük, egyikből sem tűnik elő a művet létrehívó igazi szándék. Az előbbiből semmiképp sem tudjuk meg, hogy a film készítője voltaképpen egy mai apostolnak, vagy ellenkezőleg, egy művészkedő álprófétának tartja-e az általa bemutatott falusi papot, s hasonlóképpen, a másik film sem ad többet két, tanyán élő öreg elkapkodott bemutatásánál ... Még a nagydíjjal jutalmazott „Merzedes" is csak egy inkább szavakkal, mint mozgó képékkel megrajzolt portré — igaz, megbecsülni való technikai kivitelben. A legnagyobb csalódást azonban mégsem a máshonnan hozott filmek okozták, hanem egy Szegeden forgatott szalag, amely az ismert amatőrfilmes, dr. Németh András kamerájából került ki. A boszorkányégetések emlékeit akarta felidézni ez a film, ám azon túL, hogy látványos felvételeket sorol egymásután, nem sok értékkel dicsekedhet. Legnagyobb hibája az, hogy a túlszépre sikeredett képsoroknak jóformán semmi közük sincs az egészen más stílust követő kísérőszöveghez, ráadás-tévedésként pedig azt nevezhetjük meg, hogy azonos jellegű — szinte „paradicsomian" látványos — kockákkal próbál visszatekinteni a múltba. Egy mai boszorkány igazivá varázslása azonban sehogysem képzelhető el a szivárvány színeiben játszó IBUSZ-prospéktusok koloritjával! Hiába volt tehát a feltehetően nagy apparátus mozgatása — tudományos szakértők közreműködését is jelzi a szép betűkből álló felírat —, s hiába Tóth Béla ihletetten archaikus szövege, az 1728-as évben történtekről nem a témához szükséges hitellel tudósít ez a film. A Juhász Gyula Művelődési Központ vetítő estje ilyenformán nem művészi élvezetben, de éppen váratlan csalódásokban volt teljes.:. AXácz László Rforssitfi SSsist&lor rcakpart 1. (8.) A Tömörkény gimnázium szakközépiskolájában a tanulók keramikus, díszítő szobrász és nyomdász kéziszedő szakképzettséget szereznek. Számukra készült a régi iskola mellett levő szük, üres telken a háromemeletes, szintenként két-két tanteremmel berendezett épület, melynek legfelső emeletén műtermet alakítottak ki. Üvegezett lépcsőházból szép kilátás nyílik a Tiszára. A Tarnai István tervei szerint készült épület szerényen, mégis elegánsan simul a Tisza-part házsorába. Nyaranként sokszor rendeznek itt képzőművészeti vagy iparművészeti jellegű kiállításokat. VASÁRNAP, 1969. FEBRUÁR 9.