Délmagyarország, 1969. február (59. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-11 / 34. szám

Kölcsönösen előnyös n csehszlovák—szovlel gazdasági kapcsolatok íláxah tábla nélkül kos, hiszen amikor kiköltözött a sivány futóhomokra, A „T"1' Csehszlovákia gaz- Mindez közvetlenül össze- körülbelül 4 rubellel emeldaságf tekintetben magas függ a dolgozók életszinvo- kedett a világpiacon. A szocialista országok közti kereskedelemben azonban fejlettségi szinten álló szo- nalának növelésével ciallsta ország. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság az egy lakosra számított ter- riZGtGSI ITlGrlGP Skés- O melésben sok olyan tőkésországot megelőzött, amely korábban előtte állt. így az /C7V/CÖSÖ acélgyártásban megelőzte az NSZK-t és Franciaországot, A szovjet kormány eleget a villamosenergia termelés- tett Csehszlovákia azon kében Olaszországot és Fran- résének, hogy 1969-ben nöciaországot velje egyes olyan árucikkek íárba~"került A réz ára A Csehszlovák Szocialista f£1,1Íí.má>, 1965-ben 1295 dollárra, 1906Köztársaság 1969-re szóló az árak éveken át szilárdak. Ha Csehszlovákia nem szovjet kőolajat vásárolt volna szilárd áron, akkor ez jóval nagyobb összeget emésztett volna fel. S itt van egy másik példa. A réz tonnája a világpiacon 1964-ben átlagban 970 dolgazdasagfejlesztésl irányelvei és Oldrich Cernik kormányfőnek a CSKP KB figyelmet szentel az életszínvonal növekedésének. Az előirányzat szerint a legvertábilis valuta tekinteté- ban pedig 1500 dollár fölé ben a csehszlovák fizetési emelkedett. Egyes hónapokmerleg megjavítása szem- ban elérte az 1900 dollárt. ulal„,uuc, a __ Pontjából nagy jelentősé- Ha Csehszlovákia nem a 1968 decemberi ^íénumán Közéjük tartoznak a Szovjetuniótól vásárolt volelhangzott beszámolója nagy színestémek- a ^ezogazdasá- na rezet szilárd áron, haJ gi nyersanyag- és a vegy- nem a kapitalista piacokon, ipari alapanyagok. akkor kénytelen lett volna _ _ _ _ Az 1968. december 17-e és mintegy 40 millió rubellel utóbbi "'néhány "év* "átlagához 22"e között Prágában meg- többet kiadni. Az árak sziképest körülbelül egyhar- irtott szovjet—csehszlovák lárdsagának elve természemadaval több lakást építe- gazdasági tárgyalások so- tesen a Csehszlovákiában nek A különböző szociális rán a szovjet képviselők fel- eszközölt szovjet vásárlásokjellégű kiadásokat 1969-ben ajánlották, hogy az új öt- nál is érvényesült 5,7 milliárd koronával meg- éves időszakban lenyegesen A Szovjetunió és Csehemelik. A decemberi plénum növelik a szovjet gépek- és szlovakia - mint a témáról határozata szerint kl kell berendezések szállítását. írja a Novoje Vremja dolgozni a hosszú távlatok- Ezek felhasználósa elosegite- egyenjogú kereskedelmi ra szóló gazdaságpolitika fő né számos csehszlovák nép- partnerek. Erdekük hogy irányait. A CSKP KB de- gazdásági agazat korszerusí- fejlesszék és tökéletesítsék cemberi plénuma hangsü- teset és rekonstruálását. kölcsönösen előnyős egyuttlyozta, amilyen nagy jelen- A Csehszlovákiával foly- működésüket, amely arra hitőségú Csehszlovákia szem- tátott egyenjogú és kölcsönöpontjából a Szovjetunióval sen előnyös kereskedelem való gazdasági együttműkö- lényeges szerepet játszik a dés. Kőolaj, vasérc, földgáz A szovjet gazdaság CsehSzovjetunió népgazdaságának fejlődésében. A Csehszlovákiából származó gépek ^"S^f. és berendezések lehetővé te- emelkeacsetszik a szovjet ipar, például a nehézipar, a kohászat, a könnyű- és élelmiszeripar, a vasúti és a víziszállítás műszaki ellátottságának növevatott, hogy mindkét országban elősegítse a műszaki színvonalnak és a társadalmi termelés hatékonyságának, végső soron pedig a lakosság életszínvonalának Házak, tanyák. Magukon harmad hosszúságában keviselik a gazda gondját, fá- resztfával kötik össze. A léradságát, verejtékét. Minden cekre és a keresztfákra kívül ... . .. . , ház, tanya másforma. S még- aztán a napraforgószár (tá- Jónéhány száz méterről hordis egy: története van. Kinőt- nyérica), e fölé pedig szalma. ta a termékeny földet, meg tek az ezerszer áldott, ezer- amit szalmából font kötéllel a < vizet vödörszám, hogy szer átkos homokból, a sze- biztosítanak a szél megboly-. megragaszthassa a szászor gedi tájból. Soknak még gatása ellen. A napraforgó ff . házszáma sincs, az utcáknak szára arra való, hogy a he- megaicioii tanyajai. pedig neve. lyiség mennyezetét beta- A másik tanya napjainkra paszthassák, mert a szikföld- ,, p- . .. A ff tt,k u , , bői jól kimunkált sarat kel- yaIL Par het alatt éPltették nanthazak lően megtartja. Amint a sár föl> hatalmas, modern autómegszikkad, bemeszelik. Ke- garázs, pince, gyümölcstároRangosan, méltóságteljesen nyérsütó kemencét a szabad JÓ, üveg-veranda, szóval minsorakoznak az utak mentén, é0 alatt állítanak. A takarék- d megtalálható benne A minduntalan felhívják ma- tűzhely is az év nagy részé- , ™ , ** , ^ A gukra a figyelmet. Bemuta- ben a szabad ég alatt áll." melléképületekkel megér egy tunk néhányat, minden szé- Akkor ennyire futotta a milliót is. pítés nélkül. De előbb üssük tájból. Megnyomorította a nuz™ „„ fel a Szegedi Napló karácso- szegénység az embert. Haj- ÜUésen ^indjárt az út nyi könyvét (1927), s nézzük, naltól napestig gürcöltek a mentén szintén paloták soKiss Ferenc mit ír róluk. bérleti földeken, az uradalmi rakoznak. Igen, ezek már „A szobafal nagyobb ré- majorokban, de boldogulni nem is házak. Eljut rövideszét maga az anyaföld szol- sehogyan sem tudtak A si- sen hozzájuk a gáz ig ^ gáltatja, az abba ásott 3—3.5 vány futóhomok eltemette J . b méteres széles és mintegy reményeiket, korán megnyo- mondta nekem egy ember: 4,5—5 méter hosszú 120 cen- morította életüket. Igaz, né- olyan föld ez itt, ha leszúrtiméter mély gödör alakjá- hányan felfigyeltek ezekre az nak egy karót, őszibarackot ban. Ennek a szélén, a föld állapotokra, de figyelmeztető terem A házak is ezt valiszíne alá 20—25 centiméter szavuk nem találhatott meg- ják Hasonlóak a Kistelekre mélyen bevágott padkára jön értésre, visszhangra. Dr. Bu- vezető műút mellett a baa föld színe fölött 60—80 SW István sebészfőorvos ak- jástyai házak. Nagyok L centiméter magasra gyeptég- k°ri munkájából idézünk: aIakban bámulnak az e'lsulából (gyephantból) rakott fa- »cfafc a csecsemőhalandóság hanó forgajomra Sokat ér5 lazat. A gyephant után az u\an "em szabad érdeklődni házak. Rúzsán meg Domaszéilyen gunyhót „hantháznak" vármegyénk területen. Rosz- ken eme]etes paioták néznek «s nevezik. A lakás ajtaja szabbak vagyunk a rossz or- az emberm "Iga hiányzik mindig délfelé néz, hogy a Oos átlagnál ijesztő cse- még egy és márróluk, de a vermet a nap sugarai érjék, csemohalandóságunk szülő- gazdák már beköltöztek, élmagyarság koldus vezik ájdasát> eiőnyeit. Aztán még idekívánkozik Szatymazon az a kerti villa, ahol már semmi, de semmi nem hiányzik az égvilágon, de az ügyeskedő tulajdonos most sem pihen, színes műanyag Szlovákia száméra hatalmas lését. Számos uj és rekontápterület, amely elsősorban struált szovjet kohászati biztosítja az ország gazda- üzemben egesz műhelyek sági fejlődésének stabilitá- vannak, amelyeket kizárólag sát, valamint árukkal, nyers- csehszlovák berendezésekkel anyagokkal és stratégiai je- szereltek feL lentőségü anyagokkal való ellátását. A Szovjetunió nö- C • / ' J » _ _ velí a Csehszlovákiába lrá- OZIIOlO ClOll nyúló nyersanyagok, főleg a kőolaj, a vasérc, a földgáz A Szovjetunióval folytaszállítását. Az ország nép- tott kereskedelem feltétlegazdaságában a kőolaj és a nül előnyös CsehszlovákiíTföldgáz szélesebbkörű fel- nak. Íme egy példa. Csehhasználása hozzájárul Cseh- Szlovákia 1968-ban csaknem Szlovákia tüzelőanyag- és 8 millió tonna kőolajat váenergetikai mérlegének ja- sárolt a Szovjetuniótól. A vulásához, a gazdaság szer- kőolaj ára az arab orszákezetének korszerűsítéséhez, gok ellen elkövetett izraeli a vegyipar fejlesztéséhez, agresszió folytán tonnánként Gimbelem-gombolom Az ajtóval ellentétes oldalra nnyja a kerül az ablak. Lehetőleg sorsa", minél kisebb, mert a nagyobb az drágább, meg azért p r " I " I mert kis ablakon elég vilá- Cqy réQI DOKVGrS gosság jön be az olvasáshoz, a többi teendőt pedig úgyis Persze akadtak, akik meg- , a lakás előtt, az isten szabad szépítették a homoki szegény- tetőt húzott a bejárat fölé. ege alatt intézik el. Az ala- ség küzdelmeit, nélkülözésecsony falakra kerülnek az- it. Nevetséges bök-versében, tán a horogfák és a fedéllé- rímelgetésében Perlaky Lász- Pmrmtás cek. Az előbbieket azok két- ló így irt a szegedi tanyavilágról, a Tanodai lapokban: • . , , egy ruhatarba „A szegedi híres tanyák, , ... , . ... . , " Mehetünk tovább, a taMa már hasznos népiskolák... nyavilág sűrűjében, nem találjuk a hajdani épületek Családanyák, családapák figyelem! Aki gimbelem-gombolomot akar játszani — Mágnás Miska módra — az feltétlenül szerezze be a kípcselem-kapcsolom jeligéjű Pálma műanyag gyereknadrágot. Alacsony vérnyomásúaknak egyenesen gyógyszer, garantált méregteremtő. Több előnye van: jóval drágább — 16—18 forint —, mint az eddigiek, s az ember előbb-utóbb úgyis megunja, és vesz egy másikat, hátha az jó. Stb., stb. A fémkapcsok ugyanis, bármennyire bő is a nadrág, nem hajlandók együtt maradni, ha a gyerek megmozdul, beadják a válópert. Hamarosan az ideges szülök is. Ha nem is egymásnak, hanem a gyárnak, melyben alighanem több a feltaláló, mint a piackutató. Csak az a baj, hogy — úgy látszik — nem „nehéz emberek". Es nem gyakorló anyák vagy apák. V. M. Dalainktól harsog tanyánk, Szintúgy mosolyog apánk, anyánk. Minden ember lelke örül, A sok jámbor gyermek A táj mása az embernek. Meghálálja a verejtékét. Zá nyomát sem. Villamosított, gázzal, televízlóval, villanynyal, rádióval, személyautó-' val ellátott gyümölcskertek virulnak. Nem kívánkozik el onnan az ember. S egykorúi. re többen áldoznak, költekeznek, egyre többen vezetik be a villanyt, mert az. ami legszükségesebb. A nagyobb kányszéken figyeltem föl két gyerekeket meg saját kocsi tanyára. Az egyik, Jancsó- repíti az iskolába, egyetemfilmekre emlékeztető fehér re, vagy középiskolába, be falakkal, szinte körbezárja a a városba, Szegedébe. tanyaudvart, védve a gazdát a természet viszontagságaitól. Ezt találtam az egyik tará meg a rosszindulatú tanyai ™ J0!"fj"* bitangolóktól. Tudom azt is, ebbe rokkant bele a birtoPINTÉR ISTVÁN DOKUMENTUMREGÉNY 9. Felállt, s ezzel jelezte, hogy véget vet a beszélgetésnek. — Várni kell! — mondta. — A Führer még nem döntött. Mindenesetre Szálasi és azok az emberek, akik a kormánynak tagjai lesznek, legyenek készenlétben. Majd telefonálunk, vagy kocsit küldünk, lia szükség lesz rájuk. Megegyeztünk? — Igen — mondta Kemény, s távozott. Haller pedig bekopogtatott Veesenmayerhez, hogy jelentést tegyen neki a beszélgetésről. A Führer teljhatalmú magyarországi meghatalmazottja éppen indulóban volt. Horthyhoz készült, hogy figyelmeztesse, minden meggondolatlan lépése súlyos következményeket hozhat maga utén. Fegyverszünetről szó sem lehet, ezt nem tűrik a németek. Veesenmayer sebtében meghallgatta Haller Jelentését, aztán indult. Jóllehet, rezidenciája csak néhány száz méterre volt Horthyétól, kocsiba szállt. Edmund Veesenmayer nem szerette különösképpen a nyilasokat. Már amikor először járt Magyarországon, 1940 januárjában, kialakult benne a vélemény, hogy ezekkel a zöldingesekkel, jóllehet készséggel hajlandók teljesíteni a Führer minden parancsát, nincs mit tárgyalni. Amikor 1943-ban ismét Magyarországra küldték, hogy felmérje az itteni helyzetet, jelentésében, amelyben az ország megszállását javasolta, azt is kifejtette: Horthyt meg kell hagyni a helyén, és elsősorban az imrédystákra és más szélsőjobboldali csoportokra kell támaszkodni, de a Szálasi-féle nyilasmozgalmat a lehető legrosszabb megoldásnak tartotta Ebben csak megerősítették a Magyarországon töltött hónapok. Akármi történt is a világban, vagy az országban, Szálnsi azonnal igyekezett eljutni hozzá, s felajánlkozott. Legutoljára a román kiugrást követő napon, augusztus 24-én kolra reggel volt kénytelen fogadni őt. Szálasi azt magyarázta, a magyarországi helyzetet véglegesen tisztázni kell. Azt akarta, hogy vele együtt keresse fel a kormányzót. Nehéz volt nemet mondani neki, hiszen éppen akkor hívták ki a főhadiszállásra, mert Höttl panaszt tett rá Himmlernél, Himmler pedig Hitlernél, hogy túlságosan kesztyűs kézzel bánt a magyarokkal. Pedig hát Veesenmayert igazán nem illette meg ez a vád. A sok száz politikus letartóztatása épp úgy az ő nevéhez fűződött, mint a csaknem félmillió vidéki zsidó deportálása. Hogy a nyilasokat másképpen ítélte meg, mint Höttl, vagy annak közvetlen magyarországi elöljárója, Ottó Winkelmann SS-tábornok? Végtére is ő a Führer teljhatalmú magyarországi megbízottja, nemcsak joga, hanem kötelessége is, hogy a lehető legjobb tudása és belátása szerint irányítsa az országot. Márpedig neki az a véleménye, hogy Horthyval könnyebb, mint SzálasivaL A főhadiszálláson az urak veszekednek, marják egymást. Ennek a hatalmi harcnak az eredménye volt, hogy Himmler elérte Hitlernél, hogy Őt jelentéstételre odarendelje. Szerencséjére közbejöttek az egyébként szerencsétlen események: a román fegyverszünet, a katonai vereségek. Visszaküldték Budapestre, anélkül, hogy a Führer fogadta volna őt. Akkor, augusztusban Veesenmayer felajánlotta segítségét Szálasinak, de még mindig arra kérte, hogy várjon. És aztán azt is elintézte, hogy a kormányzó fogadja őt. Mert Szálasi még arra is hajlandó lenne, hogy Horthy mellett miniszterelnökösködjék. Csakhogy Horthy nem hajlandó kinevezni őt miniszterelnöknek. Veesenmayer közbenjárására ugyan fogadta őt, de ezen az augusztus végi beszélgetésen Szálasi nem ért célt Horthynál. A kormányzó azt magyarázta: a háború már sajnos nem tart soká és azt tanácsolta, hogy a nyilasok legalább egy hónapig várjanak türelemmel. Veesenmayer is azt szerette volna, ha a nyilasok türelmesebbnek mutatkoznak. De úgy látszik, nem nyugszanak. Persze, lehet, másnapra, mire a nap felkel, már Szálasi lesz hatalmon. De boesásson meg a világ, Szálasi ne nyugtalankodjék, hanem ezt bízza rá a németekre. És Höttl és emberei sem erőszakoskodjanak, hanem vessék magukat alá a Führer teljhatalmú megbízottja terveinek. Végtére is még mindig az lenne a legjobb megoldás, ha Horthy maradna és megmásítaná megmásíthatatlan elhatározását. Veesenmayer meg is mondta a kormányzónak: nem tűrnek fegyverszünetet. A kormányzó néhány szót beszélt a nehéz helyzetről, nem tagadta, hogy ilyen döntést hoztak, s nem is tett ígéretet arra, hogy nem keresik a kiugrás útját. Délután, amikor összeült a minisztertanács, hiába adta elő Lakatos, hogy a kormányzó „megmásíthatatlan elhatározásáról" van szó, a miniszterek elutasították a javaslatot. Kivétel nélkül mindenki ez ellen szavazott, még Csatay és Hennyey is, akik pedig maguk is részt vettek a titkos tanácsosok ülésén. Este Veesenmayer, s a közben visszaérkezett Höttl is elégedetten állapította meg, hogy nem kell elhamarkodottan cselekedni, van idő bőven Csak Kemény Gábor elégedetlenkedett. Mérgesen magyarázta Kurt Hallernak: — A németek ismét becsaptak bennünket! Meddig várjunk még? A Nemzeti Szabadkikötő és a Tengerhajózási Vállalatnak az Erzsébet-híd pesti hídfőjénél, az Eskü tér 3. szám alatt volt az Irodája. Itt székelt vitéz Bornemissza Félix, az m. kir. Nemzeti Szabadkikötő és Tengerhajózási Vállalat vezérigazgatója. A vastag perzsaszőnyeggel borított vezérigazgatói szobában szívta szivarját. Túlságosan sok dolga nem akadt hiszen a háború lehetetlenné tette a Duna-tengerhajózást. Azért szorgalmasan bejárt az Eskü térre mindennap ott töltött az irodájában négy-öt órát. És ha már egyik szenvedélyének a hajózásnak nem hódolhatott hódolt a másiknak, a politikának. Sokan jártak ide azok közül a magvar urak közül, akik már régen látták, hogy a háború elveszett s tenni kellene valamit ellene. Csengett a telefon. — Halló, Bornemissza! — Ügy tudom, ön beszél németül — mondta "a hívó német nyelven. — Természetesen — fordította a vezérigazgató németre a szót. — Miben állhatok szolgálatára? — Petrics vagyok! — Petrics? Elnézést, de nem emlékszem. Annyi emberrel találkozom. És bár a memóriám ... — Nem ismerhet Gróf Pejacsevich úrtól hozok üdvözletet! (Folytatjuk.) épületek, tehén, borjú, 12 hízó, sok aprójószág, autó.' Bent: modern előszoba, köves, két szoba parkettás, városi bútorokkal, festményekkel. Orion televízió, csillárok, rádió. A fiatal gazda kinyitotta a ruhásszekrényt, öt öltönyt, 10 Inget, cipőket mutatott. Nem panaszkodhat asszonya sem, ruhatáréból csak kettőt jegyeztem megj két bundát. Az egyik nercbunda. A fiatalember termelőszövetkezeti csoportban dolgozik. Soha nem járt szép napok melegítik a homokot. Kivirágzott a szegedi táj. Az ember megtalálja önmagát, levethette hajdani szegénységét, nyomorúságát. A hantházakról elfeledkezett. Én se találkoztam ilyennel, pedig mindenképpen hiányolok legalábbis egyet, amit eltehetnénk, múzeálls értéknek. A házak mindég is a Napra néztek. Sz. Lukács Imre szobrok Róma régiségeinek felügyelősége kimutatja, hogy 1962től máig 15 régi márványszobrot fejeztek le az ojasz főváros parkjaiban. A Villa Borghese óriási parkjában a főváros közepén, egy szatír vesztette el a fejét: fej nélkül maradt két Hermész-szobor is, legalább egy tucat egykori konzul, szenátor, katonai parancsnok és szónok antik szobra. „Ha ez a helyzet folytatódik — írja az n Messaggero —, a régi Róma egyetlen alakjának sem lesz feje." /