Délmagyarország, 1969. február (59. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-20 / 42. szám

Milliárdok gyógyszerekre Lázár Jenő, az Egészségügyi Minisztérium gyógyszerészeti főosztályának vezetője tájékoztatta a Magyar Távirati Iroda munkatársát az 1968. évi gyógyszerforgalom alakulásáról. Az elmúlt évben minden eddiginél több gyógyszert használtunk fel. A teljes gyógyszerfelhasználás pénzben kifejezve megközelíti a 3,7 milliárd forintot. A gyógyszertári forgalom 2890 millióra, a kórházi felhasználás 775 millióra emelkedett. A magas gyógyszerfogyasztás az egészségügyi kulturáltság egyik jelének tekinthető. Érdemes megjegyezni, hogy a csaknem 3,7 milliárdos gyógyszerfogyasztásból mindössze 300 milliót tesz ki a magánosok által teljes áron megvásárolt gyógyszerek értéke. A betegek által fizetett 15 százalékos hozzájárulás sem éri el a 400 milliót, az állam tehát csaknem három milliárdot fordított a betegek gyógyszerellátására. A vidék egészségügyi kultúrájának fejlődését jelzi a főváros és a vidék gyógyszerfogyasztása között egyre inkább csökkenő különbség. Az egy főre jutó gyógyszerfogyasztás például 1965 és 1968 között Budapesten 14,7, vidéken 26,5 százalékkal nőtt. Itt azt sem árt figyelembe venni, hogy a budapesti fejkvótát a csaknem félmillió bejáró dolgozó által elfogyasztott gyógyszerek is növelik. A „házipatikák" sok gyógyszert lekötnek, s nem jó az orvosi előírás nélküli gyógyszerfogyasztás! itt a földgáz, liol cb fölcigci Ha Szegeden tíz ember összeáll beszélgetni, közülük legalább öten-hatan bizonyosan szóba hozzák a földgázt: itt „terem" tőlünk egy hajításnyira, mégsem látja hasznát a város lakossága. Per; sze, kissé eltúlzott az ilyen ítélet. Szeged maximális napi fogyasztása 1967-ben még csak 75 000 köbméterre rúgott. tavaly pedig elérte a 120 000 köbmétert. Az észrevételek azonban mégis jogosak, mert nem halad megfelelően a földgáz bevezetése sem a lakásokba, sem az üzemekbe. A Szeged városi párt-végrehajtóbizottságnak is állandó gondja ez. Tegnap azért tűrte napirendre a „gáz-ügyet", hogy megvizsgálja: a DÉGÁZ végrehajtia-e a múlt év áprilisában hozott határozatot a gázprogram meggyorsításáról? Sírt panasz Siralmasak a tapasztalatok. Tavaly a Nagykörúton kívüli részeken 3000 helyett csak 1200 fogyasztóhoz kapcsolták be a földgázt Lassan halad a földgázfűtés beszerelése is a lakásokba. A DÉGÁZ — akárhogyan nézzük is — elhanyagolta Szegedet. Nem gondolt például a szolgáltató és a karbantartó kapacitás növelésére, pedig illetékes szervek és személyek tavaly erre is többször figyelmeztették. sőt a lakosság jogos panaszai is megszaporodtak. A szerviz-szolgálat munkája erősen kifogásolható, a hibákat gyakran több napos késéssel javítják ki. Mégis, amikor azt javasolták a vállalatnak, hogy a fűtési gézszereléseket — a program gyorsítása végett — adja át az építőipari ktsz-nek, a vezetőség csak hosszú huzavona után volt erre hajlandó. Súlytalan szavak Vajcm hogyan reagál ezekre a tényekre a DÉGÁZ igazgatója? Rosszul' Szerinte objektív akadályok miatt (milyen ismerős ez!) nem hajtották végre a feladatokat. Hivatkozik különféle felsőbb utasításokra, kötöttségekre, szigorításokra, cső-problémákra, szakemberhiányra stb. Nem ismeri el, vagy eltúlzottnak tartja a jogos bírálatokat Pedig sok-sok egybehangzó vélemény szerint gyakran önkényeskedik: nem fogadja el munkatársai használható javaslatait; egymással szembenálló klikkeket hagyott maga körül kialakulni; elzárkózott a lakosság kérései, panaszai elől: elmulasztotta utasításai végrehajtásának ellenőrzését: megtűri a szervezetlenséget, akadályozta a raktáron levő Héra-égők kiadását a szerelő ktsz-nek, és így tovább. Ez sem így volt, meg az sem úgy volt — ilyen „ellenérveket" hallunk tőle minduntalan. De azért optimista. „Bízom abban — jelentette ki —, hogy 1970 végéig végrehajtjuk Szegeden a gázprogramot" Csakhogy ezek egyelőre súlytalan szavak, a biztosítékát még senki nem látja. Az idei feladatokra már fel kellett volna készülnie a vállalatnak szakmunkásokkal, megfelelő felszerelésekkel és nem utolsósorGazdag néphadseregünk kulturális élete Szerdán a MUOSZ-ban Méreg László alezredes, a Honvédelmi Minisztérium kulturális osztályának vezetője sajtótájékoztatón ismertette a hadsereg kulturális nevelő munkájának rendszerét, eredményeit. Egyebek közt elmondta, hogy a néphadseregben KISZ-klubok, helyőrségi klubok működnek, amelyek jó lehetőséget biztosítanak művelődésre, szórakozásra egyaránt Az egységek évente csupán könyvek vásárlására több millió forintot fordítanak, s jelenleg több mint egymillió kötet áll a katonafiatalok, továbbá a tisztek és hozzátartozóik rendelkezésére. Meghaladja az egymillió forintot az az összeg, amelyet évenként a katonák színházlátogatására biztosítanak. A néphadsereg művészegyüttese több száz előadást tart minden évben az alakulatoknál. A filmellátásról központi és úgynevezett bázis filmkölcsönzők gondoskodnak. Az érdeklődésre jellemző, hogy az elmúlt esztendőben csaknem 70 000 alkalommal igényeltek kópiát a különböző egységek. A hadseregben nagy gondot fordítanak az ismeretterjesztésre is. A katonafiatalokat rendszeresen különböző kirándulásokra, helytörténeti jellegű látogatásokra, városnézésre, kiállításokra, múzeumokba viszik. Meghonosodtak az alakulatoknál a szellemi vetélkelők is. Érdekes adat, hogy a hadsereg tagjainak mintegy 50 százaléka rendszeres olvasó, de vannak alakulatok, ahol ez az arány 70—80 százalékos. Tavaly 186 irodalmi színpad működött a hadseregben. A legutóbbi felmérés szerint az öntevékeny művészeti csoportok száma másfél ezer, a tagok száma pedig megközelíti a tízezret. A csoportok egy év alatt 5600 előadást tartottak sokszázezer néző előtt. Májusban — a Tanácsköztársaság vörös hadserege megalakulásának 50. évfordulója tiszteletére — a hadsereg legjobb öntevékeny művészeti csoportjainak közreműködésével nagyszabású díszbemutatót tartanak. Ugyanebben a hónapban rendezik meg a katonai főiskolák művészeti fesztiválját Szolnokon. A néphadsereg művészegyüttese márciusban mutatja be a Tanácsköztársaság kikiáltásának 50. évfordulója tiszteletére öszszeállított „Egy matróz meg a többiek" című új műsorát. Az együttes egyébként tavasszal ünnepli 20. születésnapját, s ebből az alkalomból április végén jubileumi hetet rendez. Az utóbbi években rendszeressé vált a művészegyüttesek, valamint a Varsói Szerződés tagországai közötti katonai témájú nevelő-, illetve oktatófilmek cseréje. ban részletes, áttekinthető tervekkel. Különben nehezen képzelhető el, hogy az összetorlódott munkát maradéktalanul el tudja végezni. Idén a két körút közötti városrészben 5500 fogyasztóhoz kell beszerelni a földgázt. de a Nagykörúton kívülről elmaradt 1800-zal együtt 7300-ra ugrik az igény Mi lesz ennek a kielégítésével valamiféle koncepció nélkül? Mert egyelőre az elgondolásoknak is híjával vagyunk. A tröszt figyelmébe Anélkül, hogy elkendőznénk a DÉGÁZ igazgatójának, főmérnökének, pártszervezetének felelősségét, megmondhatjuk: az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt sem „törte össze" magát, hogy segítsen a bajokon. Ügy tűnik, mintha a trösztöt csak „nagyban" érdekelné a ssegedi gázügy. Nyilván nem azért fáj a feje elsősorban, hogy mikor tüzelnek már a Klauzál téren is földgázzal, annyit azonban megtehetett volna, hogy a városi pártvégrehajtóbizottság ülésén részt vesz valaki a vezetőségből. A szegediek ugyanis azt mondják: lehetetlen állapot. hogy ez a város, amely mér eddig is sokat áldozott az olaj- és gáztermelés fejlesztéséért, valahol az utolsók között élvezze majd annak előnyeit Szüksége lenne a DÉGAZ-nak például gépekre, hogy az elmaradást hamarabb megszüntethesse. A Tolbuhln sugárút külső részén is hosszú ideje ásóval, lapáttal készül az árok, s ha ezt a „technikát" nem korszerűsítik, egyszer még a közlekedést is lehetetlenné teszi. Ne ígéreteket! Csak egy módon léphetünk nagyobbat előre: ha a DÉGÁZ vezetősége sürgősen rendet cs'nál saját portáján, gyökeresen változtat eddigi munkamódszerén és nagyon komolyan veszi a hátralevő munkák határidős elvégzését. S ebben az üzemi pártszervezet is hatékony segítséget nyújthat. Hozzon megfelelő határozatot, kísérje állandó figyelemmel a vállalatvezetés tevékenységét, bátorítsa a jó kezdeményezéseket, s nyújtson segítséget, ahol szükséges. Nem ígéretekre van szükség — ebben eddig sem szűkölködött a lakosság —. hanem látható, kémei fogható munkára. F. N. I. Tervezés és kockázat H T tasítás, keret, kiutalás, kijelölés, átprofilozás, jutJJ tatás stb. — jól ismert kifejezések; valamennyi a gazdaságirányítás direkt vagyis tervutasításokon alapuló rendszerének kifejezési fegyvertárából való. Nem is egyszerűen kifejezések, hanem objektív viszonyokat tükröző kategóriák ezek; kategóriák, amelyek a gazdasági viszonyok meghatározott rendszerét tükrözik, köz* vetítik, fejezik ki. Ha az objektív viszonyok változnak — szükségszerűen megváltoznak az új viszonyokat kifejező kategóriák is. Szocialista piac, hitel, kamat, nyereség, kockázat, kereslet, kínálat, állami preferencia stb. — a többi között ezek az új gazdaságirányítási rendszert kifejező kategóriák, amelyek a gazdaságirányítás indirekt mólszereivel függnek össze. Az „új fegyverzet" eredményes forgatása érdekében mindenekelőtt meg kell ismerkedni az új kategóriák tartalmával, azokkal az objektív viszonyokkal, melyeknek kifejezői. Egyre gyakrabban hallunk például arról, hogy a vezetők vonakodnak kockázatot viselni, hogy az ipar a kockázatot igyekszik a kereskedelemre hárítani és viszont. Egyesek a kockázatot elmarasztaló értelemben használják és úgy vélik, az a jó vezető, aki kockázatmentesen „csinál üzletet". A kockázat a gazdaság döntésekben mindig jelen van, akár tudomásul vesszük, akár nem. A kockázat és a bizonytalanság összetartozó kategóriák, de mégsem azonosíthatók. A kockázat ugyanis mérhető, kalkulálható bizonytalanság és valamilyen cél vagy eredmény elérésének ismeretes valószínűségére utaL Kockázatról tehát akkor beszélünk, amikor elegendő tapasztalat vagy tényanyag (például statisztikai adatok) áll rendelkezésre a döntéshez. Az a vezető, aki mindenáron ,.kockázatmentesen" kíván dolgozni, eleve konzerválja a meglevő gyártmányszerkezetet és árukínálatot Emiatt viszont ellentétes következménnyel — nagyfokú bizonytalansággal — kéli majd szembe néznie. A kockázatok elől kitérni igyekvő vezető ugyanis rendszerint olyan helyzetbe hozza vállalatát hogy annak — éppen a termékválaszték stb. konzerválása következtében — piaci helyzete, hitelképessége megrendül. A vállalkozás lényege éppen a kockázatvállalás. Ez magyarázza, hogy a nagyobb kockázatviselési képesség, vagyis a kezdeményező, dinamikus vezetői döntések nagyobb gazdasági eredménnyel párosulnak. A kockázatviselésben fontos szerepe van a tervezésnek. Erre annál is inkább fel kell hívni a figyelmet, mart gyakran hallható, hogy a tervezés a kockázat kizárásának eszköze. Ez tévedés. Tervezésre azért van szükség; mert a jövőt — annak részleteit — nem, vagy nem elég pontosan ismerjük. A tervezés tehát fontos eszköz a vezető kezében, hogy felkészülhessen az alternatív helyzetekben való döntésre, vagyis arra, hogy tudatosan viseihessen, kisebb vagy nagyobb kockázatot. Az a vállalat, amely nem folytat következetes tervező munkát, előbbutóbb nagyfokú bizonytalansággal néz szembe. Ezzel szemben a megalapozott tervezés nagyobb kockázatok tudatos vállalását is lehetővé teszi, vagyis a vállalat dinamikusan fejlődhet. A tervezésnek abban is fontos szerű-' pe van, hogy a vezető reális kockázatokat vállaljon; a ter-' vezés révén megvonható a határ a még válla iható reális kockázat és a hazardírozás között. A tervezés és a kockázatviselés közötti kapcsolat ilv ban is kifejezésre jut, hogy a döntések kockázattartalma különböző. Ezért indokolt és szükségszerű, hogy a vállalatok terwariánsokat készítsenek, amelyek a választható döntési lehetőségek kockázattartalma szempontjából is különböznek egymástól. A

gazdasági reform — mint ismeretes — mindannak a kockázatnak egy részét, amelyet korábban, a társadalom viselt, a szocialista vállalatokra és azok vezetőire hárítja. A reform első évének tapasztalatai hoztak is kezdeti eredményeket e téren. Ám a kockázatviselés még nem vált a vezetői magatartás szerves részévé. Ennek részben az az oka, hogy a reform kedvező körülményeket teremtett: 1968-ban még különösebb erőfeszítések és kockázatvállalás nélkül is nagy nyereségekre lehetett szert tenni. Ezért ésszerű, hogy 1969-ben az állam — a reform szellemében — fokozza a vállalatokra nehezedő gazdasági nyomást; ezért csökken az állami visszatérítések összege, a készletnövekedést vállalati forrásokból kell finanszírozni, emelik a beruházási „pénz" árát stb. A nyereségszerzés feltételei tehát mindenképpen nehezebbekké válnak. Feltehető, hogy ezek a keményebb feltételek serkentőleg hatnak a gyártmánystruktúra célszerű átalakítására, a keresletnek jobban megfelelő kínálat, kialakítására és a messze néző vállalati poitika megalapozására. Varga György TÉL A MÁTRÁBAN Creszt az eresz Híres város Szeged. Ilyenkor télen döbben rá az ember, mennyi értékünk van, amit nem veszünk észre. Itt vannak például a vízesések. Nem az Aradi Vértanúk terének nyáron üzemelő vízilépcsőjére gondolok, hanem azokra a vizsugarakra, amelyek két emeletnyi magasságból zuhognak olvadásnak napfényes idején. Tegnap a Kárász utca közepén a Móra Könyvesboltnál csodáltam többedmagammal egy ilyen vízesést, természetesen kellő távolságból. Négyen-öten figyeltük hozzáértőén, miként próbál az üzlet eladója hozzáférkőzni a kirakathoz, ügyesen kikerülve a rossz eresz réseiből fröcskölő vizet Este a városjárás tapasztalatait összegezve állapítottam meg, hogy új felhívással kellene a külföldieket idecsalogatni. Ehhez arra lenne csupán szükség, hogy műemlékké nyilvánítsunk néhány buzgó ereszcsatornát, amely rozoga állapotát tekintve úgyis régen kiérdemelte ezt a megtisztelő címet Már meg is fogalmaztam az új reklámszöveget, remélem tetszeni fog: Jöjjön Szegedre, az ezer vízesés városába. * V. M. Irók együttműködése Szerdán Moszkvában, a Szovjet írószövetség székházában aláírták a Magyar írók Szövetsége és a Szovjet írószövetség ez évi együttműködéséről szóló munkatervet. A munkatervet a Magyar Írók Szövetsége nevében Dobozy Imre főtitkár, a Szoviet Írószövetség részéről pedig Vitalij Ozerov titkár írta alá. A most aláírt munkaterv előirányozza a két ország íróinak kölcsönös látogatását is. CSÜTÖRTÖK, 1969. FEBRUÁR 20. DÉLMAGYARORSZÁG 3 v