Délmagyarország, 1969. február (59. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-20 / 42. szám

Fő a mondanivaló Egyetemi felvételi vizsgák A felsőoktatási Intézmények nappali tagozatára pályázók június 26. és július 20. között tehetnek majd felvételi vizsgát. A tanítóképző intézetek tanítói szakéra és az óvónőképző intézetekbe jelentkezőknek azonban még a felvételi vizsgát megelőzően pályaalkalmassági vizsgán kell átesniük. Mindazok, akik olyan egyetemekre, szakokra, karokra jelentkeztek, ahol a felvételi vizsga tárgya matematika és fizika, továbbá, akik a bölcsészettudományi, állam- és jogtudományi karokra pályáztak országosan azonos időben, központilag Válaszúton a civilizáció Egy könyv margójára A Korunk Világnézeti Kérdései sorozatban megjelent, „Válaszúton a civilizáció" című könyv tallózgatása közben sok, szerteágazó gondolat vetődött fel bennem. A tudomány nem hagyja érintetlenül az embert, minsával foglalkozóknak, egyre többet kell foglalkozniok a tudományos-technikai forradalom eseményeinek és eredményeinek terjesztésével, mert minden emberben ki kell alakítanunk a tudományos világképet, ugyanis denképpen beleszól életünk- szocializmus egyik alappillébe, amidőn meghosszabbítja re a sikeresen alkalmazott az életet, népbetegségeket tudomány és technika, írt ki, a föld termékenysé- A könyvből Igen alapos és gét növeli, a levegőben, a szá- jój felépített képet kapunk a razföldön biztonságossá teszi tudományos-technikai forraa közlekedést, az éjszakát a dalom jellegéről, az emberi nappal fényével világítja be, élet termelőerőinek struktunöveli az emberi látás hatá- rális átalakulásáról, a műralt, megsokszorozza az em- szaki és a társadalmi változáberi izom erejét, gyorsítja a sokról. Külön kiemelést érmozgást, csökkenti a távolsá- demel a könyvnek az a fegot. A tudomány és a techni- jezete, amely a munkában, a ka hatással van ránk, sőt Irányítja az embert, a társadalom fejlődésót. Életünkbe mindig és mlnszakképzettségben és a művelődésben beálló forradalmi átalakulásokkal foglalkozik. Felhívja a figyelmet a tudenütt, akarva és akaratlanul dományos-technikai forradabeleszól a tudomány; van lom nyugati leegyszerűsítőiamikor áldásos hatását él- re, akik az ún „kompenzációs vezzük, máskor rettegjük elmélet"-tel szűken vett műeredményeit. A tudomány a szaki, s nem társadalmi főtechnikával dialektikus egy- lyamatról beszélnek, pedig ez ségben — egymással szem- nem „második ipari forradaben Igényeket támasztva — lom", jóval több annál. A tuaz ember életével, civilizáció- dományos-technikai forradajával együtt fejlődik, s ilyen- lom és a művelődés kapformán az egész emberi társadalmat befolyásolja. Ma még csak megismerünk egy tényt, holnap annak segítségével könnyftünk életünkön. csolatának tárgyalása során, bő teret ad a kultúrforradalom eredményeinek, új művelődési rendszerekről beszél, amelyektől a műszaki A tudomány birtoklása az tudományok eredményei nem embert még nem teszi töké- választhatók eL A könyv letesebbé, ahhoz az ls kell, utolsó két fejezetében a mohogy tudását megeméssze, sa- dern civilizáció és az emját és a társadalom lelkiségét ber fejlődéséről, továbbá a azzal gazdagítsa, azaz mű- tudományos-technikai forraveltté váljék. És itt következhet az a kérdés, hogy műveltségünknek, civilizációnknak mi köze a műszaki haladáshoz? Erre a kérdésre a könyv előszavából F. Sorm akadémikust Idézem: „A tudományos megismerés mérhetetlenül dinamikus fejlődése, amelyre a legutóbbi évtizedekben sor került — csakúgy, mint az emberi élet anyagi alapjainak gyors fejlődése — minőségi, forradalmi változást jelent, távlatilag is megváltoztathatja a civilizáció jellegét is hatalmas lehetőségeket nyithat meg a szocializmus és a kommunizmus előtt. F.zért nézünk szembe azzal a sürgető szükségességgel, hogy komplex tudományos módon behatoljunk korunk tudományos-technikai forradalmának lényegébe, ennek társadalmi és emberi előfeltételeibe, következményeibe." A technika és a természettudományok történetében nagyon sokszor a tormófu»ottudományok lendületes fejlődése «d új gondolatokat a technikai megoldásokra, de az is Igaz, hogy a technika előrehaladása segíti a természettudományos megismerést. Ezzel a szoros tudománykomplexummal pedig hatást tudunk gyakorolni a társadalomtudományokra, a társadalomra, s vegsősoron az emberre. Ehhez viszont a műszaki haladás eredményeinek ismertetésére, azok társadalmi hatására egyre súlyozottabban helyet kell adnunk művetlségtink pallérozásában, mert a tudomány és a technika soha nem látott rohamléptekkel halad, s mellette nem maradhat le a társadalom, de egyetlen ember sem. Ügy érzem, a népművelés és a népműveltség pallérozádalom korában kialakult társadalmi fejlődés új vonásairól olvasiiatunk. A könyv, amely a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottsaga és Csehszlovák Tudományos Akadémia elnökségének kezdeményezésére még 1966-ban jelent meg, nálunk hiányt pótló szerepet is betölt, mert n mi ilyen Irányú irodalmunk nem bővelkedik nyomtatott munkákban. A könyv olvasásakor talán azt érezheti az ember, hogy túl előre szóló tanulmányt tart a kezében. A szerzői kollektíva gondolataival talán túlságosan előrevágtatott, de az is érezhető a lapok soraiból, hogy a társadalom számára segíteni akarással tették, mert ezt ls kötelességeik közé tartozóknak tartjék. Valahogyan úgy lehetne ezt kifejezni: „Ha az ember teljesen képtelen volna ily módon álmodozni, ha nem tudna néha-néha előrevágtatni, és képzeletében nem tudná előrelátni azoknak az alkotásoknak teljes és befejezett képét, amely éppen csak kezd kialakulni kezei között, akkor igazán nem tudom elképzelni, milyen indítóok tudná arra késztetni, hogy nagyszabású és fárasztó munkába kezdjen a művészet, a tudomány és a gyakorlat terén, és azokat be is fejezze." (Lenin.) Mindama írásoknak, amelyek a legfinomabb társadalmi szeizmográf igényeit is kielégítik, amelyek élet-rezgéshullámainkat mindig időben regisztrálják, egyre nagyobb szerep jut a társadalom, de végsősoron az ember énfejlődésében. Dr. Bátyai Jenő megadott egységes írásbeli feladatokat dolgoznak ki. Ugyancsak Ilyen módszer szerint bonyolítják le az írásbeli felvételi vizsgákat a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen és felsőfokú szakiskolákon. A felvételi vizsgán — az öt fokozatú osztályzási rendszert alkalmazva, de az elégtelen osztályzatot 0-nak véve — külön-külön osztályozzák az írásbeli dolgozatokat és a szóbeli feleleteket, illetve gyakorlatokat. A pályázók Itt maximálisan tíz pontot érhetnek el. E pontszámokat egészítik ki a felvételi vizsga tárgyaiból a középiskola második, harmadik ós negyedik tanéve végén elért eredmény és az érettségi rendűségének figyelembevételével számított pontok. Az országos középiskolai tanulmányi verseny, a Kür schák József matematikai verseny, az Eötvös Loránd fizikai verseny 1—10. helyezettjei, valamint a televízió Ki miben tudós? — szellemi vetélkedő első és másodk helyezést elért résztvevői mentesülnek a felvételi vizsgakötelezettség alól abból a tantárgyból, amelyből a helyezések egyikét elérték. A felvételi bizottságok határozatáról a jelentkezők írásbeli értesítést kapnak. Az elutasítottakkal közlik a felvételi vizsgán elért pontszámot, a döntés okát. valamint a fellebbezési lehetőségeket Saját gyártmány? Minden városi ember örömmel üdvözölte azt a mo»gást, amely kereskedelmi életünket „meglegyintette" az új gazdasági mechanizmus bevezetése után. Üzletet nyitott a cipőgyár, s boltjában nagyobb választékkal áll a vevők elé, saját gyárában készített termékekkel természetesen. A televíziókészülékeket gyártó vállalat is így cselekedett Ez helyes, mert bizonyos mértékben versenyt jelent, elősegíti a termelők és a vásárlók közvetlenebb kapcsolatát, következésképpen az igények pontosabb megismerését, de az árak alakulására is hatással lehet A gyárak példáját a mezőgazdasági termelőszövetkezetek is követték. Standokat, üzleteket, elárusító helyeket létesítettek városokban. Egy szövetkezet önállóan vagy több szövetkezet közösen. Szegeden ls van egy „városellátó" üzlet a Széchenyi téren. Nagy bizakodással és reményekkel várták az üzletnyitást. Nem is csalatkoztak a jámbor városiak. De, sajnos, az Idő múlásával ez az üzlet éppen olyanná vált, mint bármelyik állami élelmiszerbolt. Árusítják az állami készletekből a konzervgyárak készítményeit, a tésztagyárak tésztáit, az állami húsfeldolgozó ipar szalámiját, kolbászérult és így tovább. Még egy példa: a szegedi Móra Ferenc Tsz csirkecsárdát nyitott a város kellős közepén. Valami deÜkátesz dologra gondolt az ember. Termelőszövetkezet, csirkecsárda. S aztán mi lett? Éppen olyan étterem, mint bármelyik a városban, sőt egy „Jégkunyhó"-szerű éjjeli bárnak már semmi köze a termelőszövetkezeti tevékenységhez. Legfeljebb annyiban, hogy nincs megfelelő szervizük, s a fél deci konyakot borospohárban szolgálják feL természetesen magas áron. Mást várna a városi ember: saját készítésű hurkát, kolbászt, savanyúságot..., tészát, tarhonyát, sonkát, tojást a „segítségünkre siető" termelőszövetkezetektől, s nem Globusz-árut és éjjeli bárhelyiséget. A szőlő is gyümölcs. Olcsó elmer Nagy-Britanniában hét fontsterlingért bárki vásárolhat nemesi címert, amelyre a londoni Mowlan cég ráírja, vagy belevési a nevét A fő megrendelők a turisták, elsősorban az amerikaiak. A címereken a cég heti 5000—7000 fontsterlinget keres. A ravasz cégtulajdonos kifürkészte, hogy a brit jog nem tiltja a már kihalt családok címerének használatát, ha az új címertulajdonos ezzel kapcsolatban nem támaszt semmiféle igényeket A címerekért, amelyeket vagy olyan nagyságban készítenek, hogy kifüggeszthető legyen az ajtóra, vagy pedig miniatűr formában, valóságos dulakodás folyik. • • Pontosabban fogalmazva nem csak a kövidinka szőSS tekintendő szőlőnek, mivel sok másfajta is van a világon, sőt környékünkön is. De baj van az arányokkal. Figyelemmel kísérve az elmúlt évek szőlőtelepítéseit, a szegedi piaci viszonyokat, az áruajánlatot és az előzőekkel párhuzamos árakat, kiderül, hogy nincs minden rendjén. A szőlő igen finom gyümölcs, s nemcsak folyékony állapotában, hanem bogyós formájában is kedvelt csemege. De hol vannak a régen látott csemegeszőlők? A Csabagyöngyétől a ropogós „kecskecsöcsűlg"? Sajnos, csak mutatóban lehet velük találkozni és igen borsos áron. Termelőszövetkezeteink leginkább csak rizlinget és kövidinkát telepítettek, mondván, hogy a nagyüzem nem bajlódhat csemegeszőlőveL Csak félig-meddig van igazuk. Nem százholdas szőlőkre gondolnánk, hanem tíz-húsz holdakra. A Szeged környéki szövetkezetekben ekkora táblák megművelésére akadna munkaerő is. Gondoljanak a városi emberekre, gyerekekre, akik kérdőjelezve mondogatják az ismert kijelentő mondatot: „Lesz még szőlő lágy kenyérrel"? A lő meg állat Elfogynak-e a lovak Magyarországon? Ha így fogyatkoznak, mint az elmúlt esztendőkben, akkor irmagjuk se marad. Pedig a magyar mezőgazdaság belátható ideig még nem nélkülözheti a lovakat, mint igavonó állatokat De a ló más tekintetben is hasznos. A lótenyésztés jó jövedelmet jelent. A szegedi járásban hagyományai vannak a lótenyésztésnek, sőt a sándorfalviak külön sportlótenyésztéssel foglalkoznak. Érdemes felfigyelni a lóra — mint állatra. Régebben a vágóhidak 4—5 forintot fizettek a vágóállat kilogrammjáért, manapság az exportkövetelményeknek ls megfelelő, vágásra alkalmas ló kilója 10—12 forint. A „pecsenyecsikó" ára még kedvezőbb, 15—22 forint kilója. Érdemes odafigyelni a traktorok mellől a lovakra is! Gazdagh István PINTÉR ISTVÁN EGÉRFOGO MÓDRA J DOKUMENTUMREGÉNY Himmler egy szólni kíván. 17. kézmozdulattal Jelezte, hogy — Mein Führer, még nem volt módom részletesen jelentést tenni a kormányzó fiának szerepéróL Ez a fiatalember, részeként annak, hogy az admirális most az ellenséggel készül cimborálni, kapcsolatot keresett a jugoszláv partizánokkal. Balszerencséjére — mosolyodott el ördögien az SS birodalmi vezető — az az ember, akit közvetítésre kért fel, a ml egyik btzalmi emberünk volt. Höttl Sturmbannführer azonnal kidolgozta egy akció tervét Unternehmep Mausnak neveztük el, mivel... — Értem, kedves Heinrich, értem! — nevetett Hitler. — Hiába, a német férfi egyik erénye a jó humorérzék! Az emberei ezért a fedőnévért külön kitüntetést érdemelnének! — Talán inkább egy láda pezsgőt küldenék majd nekik jutalmuL mein Führer! — Egy láda pezsgőt? Nem rossz ötlet, beleegyezem ... De folytassa csak... — Szóval, úgy gondolom, hogy a helyzet olyan kedvezően alakulhat, hogy Skorzenynek nem is kell magát a kormányzót foglyul ejtenie. Elég, ha a fiát tőrbecsaljuk. Majd Höttl szállítja a jugoszláv partizánok küldöttét, akivel Miklós úrfi találkozhat Ott a mi embereink majd rajtaütnek, letartóztatják a fiatalembert, s akkor Horthy ls a kezünkben van. Azt tesz, amit mi kívánunk tőle. És nem lenne rossz, ha az átállás Magyarországon minél kevesebb bonyodalommal menne végbe. — Kiváló elgondolás! — mondta Hitler. — A ml embereink pedig, akik az ifjú Horthyt elrabolják, legyenek Skoreeny emberét. Ma már ennyit várahoetattuk a Jturmbannführert a főhadiszálláson, ne hagyjuk őt ki a magyarországi eseményekből, akárhogyan is alakulnak ,. — Rendben! — adta beleegyezését a Führer!. — Tehát Skorzeny, az ön feladatait ezzel kiegészítettük. Hitler felállt, egy oldalajtóhoz ment. Mivel még nem búcsúzott el tőlük. Himmler és Skorzeny sem távozott, de felemelkedtek a karosszékekből. Néhány másodperc múlva Hitler egy papírlappal tért vissza. A hosszú tárgyalóasztalra, a térképek tetejére helyzete, aztán töltőtollat húzott elő a zubbonyából. Alákanyarította a nevét, aztán a papírlapot átnyújtotta Skorzenynek. — Bízom önben és embereiben! — mondta, kezet nyújtott a Sturmbannführernek és távozott. Intésére Himmler is vele tartott. A különftményparacsnok egyedül maradt a szobában. Kíváncsian vette szemügyre a papírlapot, amelynek bal felső sarkát arany dombornyomású birodalmi sas és horogkereszt díszített. Alatta gót betűkkel ez díszelgett: „Der Führer und Reichskanzler". És a hitleri levélpapírra gépelt parancs így szólt: „Skorzeny Sturmbannführer személyes és rendkívül bizalmas Jellegű, különlegesen fontos parancsot hajt végre. Utasítok mindenütt minden politikai és katona! szervet, hogy adja meg nek! az általa kért szükséges segítséget és teljesítse valamennyi kívánságát". A teljhatalmat biztosító parancs alatt ott virított Hitler aláírása. Skorzenynek eszébe Jutott, hogy milyen reszketeggé vált a führeri írás azóta, hogy egy esztendővel előbb sajátkezűleg írta alá az ő kitüntetéséről szóló okiratot Skorzeny az órájára nézett, éjjel két óra volt már De elhatározta, felkelti Friedenthalban Foelkersam SS Hauptstrumführert, hűséges helyettesét hogy őt ls értesítse a fontos új megbízatásról. A késő éjszakai órákban már alig volt forgalom a főparancsnokság külön telefonhálózatában, s így a központos azonnal kapcsolta a Sachsenhausen melletti kastélyt Az ügyeletes Skorzeny parancsára felkeltette Foelkersamot, aki teljesen éberen lépett a telefonhoz. Hiába, a jó katona egyik tulajdonsága, hogy másodpercek alatt teljesen ébren legyen. (Folytatjuk.)