Délmagyarország, 1969. február (59. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-02 / 27. szám

Ha nincs alkatrész Bartucz Béla (Lehet út 15.) olvasónk tavaly szeptem­berben Urán típusú csehszlo­vák magnetofont vásárolt, amely december 8-án elrom­lott Szavatossági javításra a Van víz a postán Pócz Nagy János, a sze- Lovas Lajos, a pályafenn­gedi 2. számú postahivatal tartási főnökség vr-zetőjear­munkavédelmi felügyelője ról értesített bennünket, levelében arról értesítette hogy az épület alagsori ré­szerkesztőségünket, hogy a szében fedezték fel a veze­nagy állomáshoz tartozó épü- ték hibáját s ez után azon­letük hivatali helyiségeiben nal intézkedett a javításról, hosszabb ideje nincs víz. Közlése szerint a postaniva­Ezért kérték a pályaíenn- talban 1—2 napon belül új­tartási főnökséget, hogy ra lesz hideg és meleg víz. vizsgáltassa meg a hiba okát Megjegyzésünk: A mi ér­és intézkedjen megszűnteté- deklődésünk után órákon séről Szemóivesén is tár- t*^1 megtalálták a hibát s özeme.yesen is tai hozzáfogtak a munkához: gyalt ez ügyben, de mindhia- miért nem tették meg ba, vizük csak nem lett. ugyanezt 1968 nyara óta? Miért hideg a konyha? Dr. Gráf ínue (Párizsa konyháját is. De — a ház­Gelkához vitte még akkor, körút 43,/d) olvasónk kifő- kezelő szerint — ők erről azonban azóta többszöri ér- gásolja, hogy a konyhája — nem tehetnek, deklődésre is csak azt a vá- arnely cement lapozott — Megjegyzésünk: Tehetnek laszt kapta, hogy magnetofon- alatti mosókoayhát nem a és tenniok is kell róla. hogy jat meg nem javítottak meg, célnak megfelelően mosás- a céIllak nem megfeielő he­mert nincs olyan alkatrészük, ra, hanem szárításra hasz- iyiség-használat miatt a fő­amire szükség lenne. Mit te- nálják. A szárítás miatt a bérlő ne szenvedjen hát­magnetofon tulajdo-gyen a magnetoion tuiajdo- pincehelyiség ablakait ál nosa? 'andóan nyitva tartják s így A Gelka kirendeltség ve- alulról az 5 konyhája is ki­zetője érdeklődésünkre kö- hül. Erről panaszt tett a zölte, hogy a szóban forgó kül- III. kerületi házkezelősegen, földi gyártiiiányú készülék de ott nem orvosolták ba­javatásához már kétszer kér- ját tek budapesti áruforgalmi Tóth Sándor, a házkeze­osztályuktól alkatrészt Má- lőség vezetője közölte vé­sődik igénylésükre még nem lünk, hogy a kifogás megfe­jött válasz. Ha ez megérke- lel a valóságnak. A lakók 'aik s megint azt közlik nem használják mosásra a Pestről, hogy nincs alkat- mosókonyhát, de mosott hol­résa, akkor olvasónknak mijaik nem fémek el az er­iiyilatkozatot ad a Gelka s re a célra készült szárító he­; 'sszakapja a hibás magne- lyiségben, ezért a mosó­tofant is. A nyilatkozat alap- konyhaban is szárítanak ján a készüléket forgalom- Több esetben tartottak t>a hozó vállalat, a RAV1LL szemlét a házban s mind­teljesen új magnetofonra annyiszor száradó ruhákat cseréli ki a régit Termé- találtak a mosókonyhában, szetesen a szavatossági idő A nyitott ablakokon be­i bben az esetben a csere áramlik a hideg levegő s ez időpontjától újra számít valóban lehűti levélírónk rányt Ötvenezer tonna olaj A Nagyalföldi Kőolaj és Földgáztermelő Vállalat sze­gedi üzemének dolgozói az algyői olaj- és földgázkitörés okozta nehézségek ellenére is túlteljesítették januári ter­vüket: az előirányzott negy­vennyolcezer-hatszáz helyett több mint ötvenezer tonna olajat hoztak a felszínre és továbbítottak a finomítóba. Ezt a mennyiséget tovább növeli a kitört százhatvan­nyolcas kút „terméke": mint­egy tízezer tonna tiszta, fi­nomított olaj, amelyet a kút körülj olaj tavak és patakok szennyes masszájából nyer­tek. (MTI) Nem gebinesség Bolt múzeumban A cím senkit ne riasszon el. Nem arról van szó, hogy a múzeum átalakult gebines fűszerüzletté. Nem is valami újfajta régiségboltról. A múzeum ezután sem árusít­ja ki képritkaságait vagy régészeti aranyleleteit. A múzeumban vadonatúj régiségeket árulnak. Ügy kezdődött az egész, hogy a Központi Múzeumigazgató­ság nemrégiben létrehozott egy műtárgymásoló osztályt, azzal a feladattal, hogy a múzeumok kincseiről való­sághű másolatokat készítse­nek. Mainapság divatbajöt­tek a régiségek. Miért ne le­hetnének ezek a falra akasz­tott, szobadíszként használt, vagy esetleg ékszerként, bi­zsuként viselt tárgyak szak­avatott kézzel készített má­Képernyő Két nap júliusban Egykori diákviccgyűjte- kalmas) — a napfényben mény őriz ily örökbecsű úszó Balaton himbálódzó vi­meghatározásokat, mint: „az torlása mellett felbukkan egy őserdő egy olyan rengeteg, fürdőző lány, Kata. Gyors ahová emberi kéz még be egymásutánban kiderül, hő­nem tette a lábát", meg „a sünk ismeri, sőt néhány perc Balaton egy olyan de olyan leforgása alatt fedélzetre nagy pocsolya, hogy mé- emeli és szerelmet vall neki. lyebbről szemlélve bárki is Csakis 6 tudja megvigasztal­nehezen viszi el szárazon." ni keserűségében, senki más. Ar. utóbbiban különösen ész- A feltámadt roppant vágy revehető az idézőjel, a több- kétséget ébreszt a lány­értelműség. A péntek esti ban. Tart tőle, pusztán az tévéfilm Balaton-históriájá- alkalom szüli a tolvajt, a ban viszont alig. A Két nap lázba jött fiatalember éppen júliusban nagyon is egyér- általa készül összetéveszteni telmű: izgalmas és igaztalan, a megkívánást a szerelem­Rubin Szilárd írta, Eszter- mel. így némi közelharc után a vízbe menekül, ahon­gályos Károly rendezte. ... ... , ,,, nan vetetett. Kiúszni persze Csuda tudja, mitől alakult A Rnlutn„ ki bennem az utóbbi evek­ben valamiféle sanda gya­nakvás az olyan ifjonti film reménytelen. A Balaton is felölti haragos arcát, komor felhőket küld a küzdőkre, s hősökkel szemben akik te- míg a fiú vitorlásáva] ottda­^ , , ., : coskodik az egyre kimerülő hetősebb papák, befolyásos hozzátartozók siheder re­lány mellett, egyszerre meg­., . . . . , . születik annak döntése: haj­landó beszállni a csónakba, romolják felsőoktatási intéz­ményeink kapuját S midőn alkalmanként elutasíttatnak, öngyilkossági kísérletekkel. ám csak azzal a feltétellel, ha helyet cserélnek, s a fiú úszik mellette. Werbőczi per­srsajs'ísaö: awsfs ssra; mas látványos marhasagok- ^ tudiuk meg eszmélet­kai nógatják környezetüket, j ^ f tJák M *valahoL A meg a hiszekeny filmnéző­két. Nos, ezúttal"is ilyesfajta fiatalemberrel néz farkas­szemet Bíró Miklós operatőr fiú feladja magát a rendőr­ségen. Végezetül rövid indoklás. kamerája. Amíg a Werbőczi Felnőttkorú fiatalemberek ál­filmnévbe bújt tehetséges talában tisztában vannak az Huszti Péter ábrándos-gond- életveszély fogalmával. Az­terhes tekintetén pásztáz, s tán a pavlovi reflexek is­emlékképekkel idézi vissza meretében azt is tudjuk, esetét Kata-Gyöngyössy Ka- hogy az erősebb inger le­talinnal — a film legsikere- fojtja a gyengébbet, tehát a sebb momentumaival aján- mentés ösztöne feltétlenül dékozza meg a nézőt. Hanem erősebb a szerelmi vissza­aztán hősünk vízre száll, ter- utasítás miatt dafkenál. (Aki mészetesen filléres gondok nem hiszi, járjon utána.) Ha­nélkül felszerelt külön bejá- csak nem bűnözőről, elvete­ratú vitorlásával, s egysze- mült gyilkosról van szó — riben vége az illúziónak, ami ez esetben kizárt. Mivel Ahogy ott mereng az orvos- a tévéfilm nem számol ezen egyetem „fura urainak" új- alapvető pszichológiai ténye­fenti eltanácsolásán. s igyek- zővel. minden izgalmassága, szik magának bemagyarázni remek részletmegoldása elle­orvosi elhivatottságát (hogy nére is igaztalan marad. Kár másokkal szöges ellentétben érte. ő nem fél a vértől, tehát al- Nikolényi István Szegedi tudósok Grasselly Gyula Huszonkilenc évvel ezelőtt gyakornokként jegyezték be azon a tanszéken, amelyet most — 1967 óta — mint professzor vezet. A gyakornokként megkez­dett három évtized alatt vé­gigjárta a tudományos és oktatói fokozatok mind­egyikét, s így — a közbeeső lépcsők pontos betartásával — jutott el jelenlegi poszt­jáig. Csak a fontosabb állo­másokat említve: 1952-ben lett kandidátus, 1959-ben a föld- és ásványtani tudomá­nyok doktora, s mint a Jó­zsef Attila Tudományegye­tem Természettudományi Karának dékánja is — a dékánhelyettesi tiszt viselé­se után — 1966-tól tudja magáénak a kar vezetésével járó gondok és örömök gar­madáját. Dr. Grasselly Gyula, a JATE Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszékének vezetője azonban nemcsak az 1941-ben kezdődött egye­temi szolgálat első napja óta él Szegeden: mint mondja, igazi „bennszülött­nek" vallja magát. S több­szörösen is annak, hiszen a város szülöttje, mint ma­gánember, s mint választott tudományának művelője is Szegedtől — pontosabban az itt működő egyetemtől — kapta meg a munkájához szükséges indítékokat. Ez indítékok sorába első­ként a tanszék" vezetésében előtte járt, s ma is igaz mes­terként szeretett és tisztelt dr. Koch Sándor professzor dolgozom a tanszék munka­társaival együtt, s amely munka — más vonatkozás­ban — mangánérctelepeink „feltérképezését" is jelenti. Máris elkészültünk az úrkú­ti telep vizsgálatával, s az eplényi bánya adatainak feldolgozása is befejeződik ebben az évben. Az említett témák mellett természetesen még több más feladat is foglalkoztatja a Grasselly Gyula vezette tanszéket. így többek között a mangánércek szerepét igyekeznek meghatározni az általános elemvándorlásban, s épp így a szulfidos ércte­lepek mállási folyamatának vizsgálatával is sok értékes órát eltöltöttek már. Ez utóbbi munka főképp az ércbányászat szakemberei számára ad igen fontos el­méleti tudnivalókat... Ami pedig az elkövetkező évek tennivalóit illeti, azok­ról egy minden részletében kidolgozott 3 éves terv programpontjai alapján ad választ dr. Grasselly Gyula: — A mangánércek kutatá­sa mellett többek között a Szeged környéki szénhidro­gén medence geokémiai vizsgálatával akarunk fog­lalkozni. Nem áll még ugyanis a szakemberek ren­delkezésére a jelzett terület teljes kőzettani és geokémiai elemzése — ezt szándéko­zunk mi elvégezni erőnk és lehetőségeink szerint.., Frő, lehetőség? Erről is van bőven mon­danivalója a tanszék vezető­éppen tíz évig volt az igaz­gatója, s amely kollégium­ból éppen 102 — azóta már szép karriert befutott — hallgató került a különféle tudományos intézetekbe. Azt, hogy többek között az érctelepek keletkezésével foglalkozó nemzetközi társa­ság mangánérckutató mun­kabizottságának. meg a mos­tanában alakult földtudo­mányi koordináló bizottság­nak is elnöke, csak többszö­ri kérdezésre, a napi mun­kához kapcsolódó újabb fel­adatként említi a, TTK dé­kánja. Éppígy a negyedszá­zada Szegeden kiadott Acta Mineralógia-Petrografia cí­mű tudományos kiadványról is inkább mint „szemre szép" nyomdatermékről szól, s nem mint nagyszámú tu­dományos dolgozatának sok országban szívesen olvasott fórumáról. Dolgozni kell — vallja —, nem az elért ered­ményeket emlegetni... Akácz László solalok történetileg értékes és érdekes eredetikről? A műtárgymásolók mun­kához láttak. A tárgyak, amelyeket létrehoztak, a va­lósággal művészi szépségű és értékű másolatok az ország különböző múzeumaiban, Budapesten és vidéken, mindenütt kaphatók. És ter­mészetesen csak múzeumok­ban! Szegeden Pócs Mártonnéj a Móra Ferenc múzeum ad­minisztrátora kezeli az anyagot. A múzeum előcsar­nokában egy kiállítási szek­rényben mutatják be a látó. gatóknak a mintadarabokat, árcédulával, pontosan úgy, mint egy igazi kirakatban — mérsékelt szolid árak! — s a látogató, ha valamelyik darab megtetszett neki, rög­tön ott a helyszínen megvá­sárolhatja. Az anyag két részre osz­lik. A másolóműhely régi — avar, germán, kelta stb. — régészeti leletekben talált ékszerekből tervezett bizsu­kat. Ezek tehát nem máso­latok, hanem kialakított, konstruált formák. Az anyag másik része viszont már minden részletében pontos, valósághű másolat régésze­ti és néprajzi leletekről, ál­arcokról, pecsétekről, kü­lönféle edényekről. Szegeden a választék egyelőre még szegényes. De tekintve az így is jelentkező nagy érdeklődést — fél év alatt 300 tárgy kell el — újabb anyagokat rendelt a múzeum. Aki tehát valame­lyik avar királynő nyaklán­cának mását szeretné hor­dani, vagy valami díszes kö­zépkori kályhacsempét, eset­leg néger álarcot szeretne lakása falára díszként akasztani, a hét vége •• felé már vásárolhat a múzeum addigra nagymértékben ki­bővülő anyagából. útmutatását említi, amely jének. Fájlalja, hogy mindösz­tanári és emberi segítség sze egy öttagú oktató és kutató nagyban hozzájárult ké­pességeinek kibontakozásá­hoz. Ahhoz is, hogy a jó munkához szükséges egész­séges légkörben tevékeny­kedhetett, s ahhoz is, hogy mint kutató, mindig a ma­ga útját járhatta. Hogy a tudományok mely tájai felé vezetett ez az út? — Elsősorban a mangán­érc-kutatás foglalkoztatott, s foglalkoztat ma is — mondja dr. Grasselly Gyula. — A mangánoxidok vizsgá­lata, amelynek során jelenleg is a szárazelemekhez szük­séges barnakőgyártás hazai feltételeinek megteremtésén csoporttal dolgozhat, joggal büszke viszont arra, hogy munkájukhoz minden szük­séges felszerelés megtalál­ható az egyre szebb arcú la­boratóriumokban, kutató­szobákban. S ha már a büszkeségnél tartunk... Nemcsak a föld­és ásványtan kutatójaként ért el megbecsülni való eredményeket dr. Grasselly Gyula, de mint a szegedi Eötvös Loránd Kollégium igazgatója isi Ő szervezte, alapította meg a tudomá­nyokkal társaiknál nagyobb ambícióval foglalkozó hall­gatók otthonát, amelynek Felvétel a felsőoktatási intézményekbe Hamarosan közzéteszi a' száméról, sőt — az utóbbi Művelődésügyi Minisztérium évek tapasztalatai alapján — a felsőoktatási intézmények- a várható jelentkezés ará­ról szóló tájékoztatót, amely nyairói is. részletes útmutatást ad a A felsőoktatási intézrné­felsőoktatási intézményekbe nyek nappali tagozatára az történő jelentkezés módjáról 1969/70-es tanév első évío­és a felvételi vizsgák rend- lyamaira — a korábbi évek­jéről, s megpályázható karok- hez hasonlóan — mintegy i 1Q„Q „„„„i „ ­ról, szakokról, A felvehetők 13 500 fiatalt vesznek feL 1 FKBKIJAK ­CpüH: M7-W9 Oskola utca 27 Egy pécsi tervezőművész kis ékszernek nevezte ezt a házat, amely a maga egy szerűségében is szép harmó­niát ad. A Dóm tér és az Oskola utca összhangját te­remti meg Dragonits Tamás alkotása: nemes téglaburko­lata, az árkádsort idézi, üzletei pedig Szeged most ala­kuló második „Váci utcáját" nyitják meg, mivel föld­szintjén az Éva eszpresszó és egy dohánybolt kapott helyet. Figyelemre méltó az épület bejárata, mely a Nádor utcába, illetve a Somogyi Béla utcába is átve­zet és igen érdekes megoldású udvari része is. VASÁRNAP. DÉLMAGYARORSZÁG 5 i

Next

/
Oldalképek
Tartalom