Délmagyarország, 1969. január (59. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-16 / 12. szám

Küldöttségünk Romániában Szurdi István belkereskedelmi miniszter vezetésével szerdán délután öttagú kereskedelmi küldötség utazott Romániába. A magyar delegációt a Keleti-pályaudvaron búcsúztatták a minisztérium vezető munkatársai. Ott volt Dimitru Turcus román nagykövet és Jordán Georgiev bolgár kereskedelmi tanácsos. A magyar küldöttség útjának céljáról Szurdi István elmondotta, hogy — viszonozva Ion Patan, román belkereskedelmi miniszter múlt év végi magyarországi látogatását. Bukarestben befejezik az eddigi tárgyalásokat és aláírják az 1969. évi magyar—román belkereskedelmi választékcsere megállapodást. Az 1969. évi magyar—román választékcsere előreláthatólag 30—35 százalékkal lesz magasabb a tavalyinál. Aláírjuk a két minisztérium közötti — 1969. évre szóló együttműködési megállapodást is. — Küldöttségünk Bukarestből január 20-án Bulgáriába utazik, ahol ugyancsak belkereskedelmi választékcsere megállapodást kötünk. Utazik az áru Mit szállít a MÜSPEB ? — Hagy a forgalom Milyen áruk érkeztek az új év első napjaiban és milyen magyar export-termékek továbbítására kaptak megbízást az év első két hetében a MASPED szakemberei? — ezzel a kérdéssel fordulunk a Magyar Általános Szállítmányozási Vallalalat képviselőihez, akik a következő információt adták: A januári forgalom az eddiginél élénkebbnek bizonyul. A külkereskedelmi és az exportjoggal felruházott iparvállalatok az utóbbi két hétben is sok jelentős szállítmányt bíztak a MASPEDre, hogy azokat a megrendelőkhöz, elsősorban a tengerentúli vásárlókhoz jut-' tassa el. Ezek között voltak az argentin megrendelésre készült portáldaruk, — kettőt már decemberben útnak indítottak, — a másik kettőt most juttatjuk el Hamburgba, ahonnan további útját hajóval teszi meg. A múlt év utolsó napjaiban feladott húszonkét Ikarusautóbusz szállításának folytatásaként ezekben a napokban öt csuklós autóbuszt küldünk Rijekába, ahonnan szintén hajóval jutnak el rendeltetési helyükre, Alexandriába. Ugyancsak Rijekán keresztül két szerelőkocsi megy Ghanába. Pakisztáni megrendelésre száz vasúti tartálykocsit készített iparunk, ebből már 65 Rijekában van és várja a most útba indított további 35-öt. Szinte szünet nélkül érkeznek az importszállitmányok is, amelyek közül a lakosság elsősorban a déligyümölcsöt várja. A hajórakományok a jugoszláviai Koperba futnak be, s onnan vasúti kocsik hozzák a citromot és a narancsot. Megbízást kapott a MASPED többek között arra is, hogy gondoskodjék az Angliában lekötött Ford személygépkocsik első szállítmányának, 200 autónak a hazaszállításáról. (MTI) Üj bemutatókra a Játszik a család Amíg az operaegyüttes a nagyszínházban teljes lendülettel készül a Carmen bemutatójára, a Játékszínben Bozóky István főrendező irányításával egy másik bemutató előkészületei folynak. A prózisták Gyárfás Miklós új vígjátékát, a Játszik a család- ot próbálják a február 7-i premierre. — Miről szól a darab? — A vígjáték fő alakja a tudós — mondja a rendező —, aki a cselekmény kezdetekor ünnepli 50. születésnapját. Egyetlen pihenése a játék; családjával nagy regényeket szokott eljátszani. Ez a furcsa játék most is megkezdődik, de aztán váratlan fordulatok következnek, meglepő helyzetek születnek ... — A darab hangvétele, hangulatvilága? — A vígjáték humora nem nyers, nem éles. Derűs, finoman élcelődő darab, játék a játékban, sőt játék a játékkal. Szellemes többrétűsége azt mondja el, hogy még a legnemesebb ügy érdekében sem szabad hazudnunk, mert akkor éppen azt veszítjük el, aminek érdekében megpróbáltunk hazudni. — A darab helye Gyárfás színművei között? — Talán nem túlzok, de azt hiszem, ez a darab az író legjobb vígjátéka. Szándékai nemesebbek, anyaga finomabb szövésű, mint a korábbi Gyárfás-daraboké. Cselekmény- és helyzetalakítása világos, közérthető, olyan játék, amely minden bizonynyal — legalábbis szívből reméljük — elnyeri majd a közönség tetszését. — Szereplői? — Nemcsak rendezem a hatszereplős előadást, hanem a tudós figuráját játszom is benne. A feleség szerepét Molnár Piroska, a fiú szerepét Szendrő Iván játssza. A tudós apja Károlyi István, a feleség anyja Bartha Mária. Még egy érdekes szerep van a darabban, a játékba később bekapcsolódó idegené: ezt a szerepet Király Levente alakítja. — Bozóky István a Bánk bán és a Koktél hatkor után ebben a szezonban már harmadszor rendez, s mind a Játékszínben. — Ennek az az oka, hogy ezzel is szeretném elősegíteni a Játékszín sajátos előadási stílusának megteremtését. Üj vállalkozásról, alapok építéséről van szó. Ezért szükséges, hogy egy rendező minél több alkalommal rendezzen. Szoprán Carmen Herlea üdvözli a szegedi közönséget. A hírrel tegnap délben szolgált Vaszy Viktor, aki kedden érkezett haza wroclawi vendégszerepléséről, hogy a Carmen szombati szegedi premierjének próbáit átvegye. A szegedi dirigens Pillangókisasszonyt és Toscát vezényelt a lengyel város nemzetközi olasz-opera fesztiválján — Lucia Stanescu címszereplésével —, s itt találkozott az ugyancsak vendég Nicolae Herlea-val, az 1967-es szabadtéri Don Carlos világhírű Pósa márkijával. A szegedi dómszínpad idei nyarán első ízben csendülnek fel Bizet dallamai, s a Carment ennek mintegy előkészítésére tűzte műsorára a színház — miként hosszú évek gyakorlata szerint a nyári operát rendre a főévadban is játssza a színház. A szereposztás újdonsága: a mezzoszoprán Carmen szólamát drámai szoprán énekli: Harmath.Éva, és másik szereposztásban Alpár Mária. Igaz, a megoldás külföldön is divatos — elég csak Karajan híres előadását idézni a néger Grace Bumbry-val —, mégis mi adta a szegedi választás ötletét? — Művészi szempont és kényszerűség egyaránt — válaszolt Vaszy Viktor. — Ténykérdés, hogy a mezzoszoprán alkatú énekesnők ritkán felelnek meg azoknak az összetett feladatoknak, melyeket á címszereplőtől vár a mai közönség. Ugyancsak ténykérdés, hogy a partitúrában Bizet drámai szopránra is elkészítette a temperamentumos cigánylány szólamát — ennek ellenére mi a drámai szopránnal — a premieren Harmath Évával —, zömében a mezzoszólamot énekeltetjük. — A Carmen-modernizálásoknak világszerte se szeri, se száma — kapcsolódik be Versényi Ida, a darab rendezője. — Ezen vállalkozások azonban kérészéltűek, legtöbbször megbuknak. Teenager-Carmennek és hasonlóknak nincs helyük a korszerű operaszínpadon sem. A mi modernségünk az ízléses, józan korszerűség. A darabot visszatenni eredeti levegőjébe, s csak ezen a színpadon megfogalmazni a ma emberét. Ehhez segít az opera verista jellege is. Festészetileg díszletekben, színészi játékban alakítunk ki modern operaszínpadot. Vaszy Viktor harmadszor tanítja be a Carment Az elsőt 1942-ben állította színpadra. Azóta benne is módosult az opera érzésvilága, másként hallja a színpadi hangokat. Kiváltképp Micaela szerepéből kívánja zeneileg is száműzni az olcsó szentimentalizmust. Hogy milyen eredménnyel — szombat este kiderüL Felsőbb osztályba lépett Exportál az EMERGÉ Az exporttermelés jó bizonyítványt jelent az üzemek számára. Azt mutatja, hogy jó színvonalon dolgoznak, a termékek külföldön is kellenek. A szegedi EMERGÉ gumigyárat is dicséri az egyre emelkedő exporttermelés, az, hogy a négy év óta működő szegedi nehézipari üzem 1968-ban valamennyi exportmegrendelését teljesíteni tudta. Az eredményekhez tartozik, hogy csupán mélyfúró tömlőből — az egyik legértékesebb cikkből — több mint 200 millió forint értékű került ki a gyárból, főként a szocialista országokba, elsősorban a Szovjetunióba. A kedvező tapasztalatok és eredmények megalapozták az EMERGÉ idei exportmunkáját. Amint Mikes Sándor, az EMERGÉ gumigyár igazgatója tájékoztatott: 1969-ben jobban felkészültek a tőkés országok által megrendelt műszaki gumitermékek elkészítésére. Mivel a nyugati országokban szívesebben vásárolják a pamutbetétes hevedereket, ebből az árucikkből több ezer négyzetmétert gyártanak. Üj technológiával készítik a mélyfúró tömlőket 1969-ben, az eddigi megoldás helyett könnyített, ragasztott eljárást alkalmaznak, a műszaki gumilemezekből hideg-meleg víz-, olaj- és saválló példányok is készülnek. Újdonságot jelent, hogy megkezdték a nagynyomású 120—400 atmoszférás páncélbetétes tömlők gyártását is. Ebből a termékből ez ideig külföldről szerezte be a magyar ipar szükségleteit — az EMERGÉ-ben megindult gyártás nyomán most már hazai termékkel fedezik az ország igényeinek kétharmadát. Dicséretes törekvése a szegedi gumigyárnak, hogy a magyar gumiipar régi, külföldi vevőit vissza kívánja szerezni. Ennek megfelelően főként a közel-keleti országok — Libanon, Marokkó, Líbia — számára is gyártanak majd különféle műszaki gumiárukat. A sikeres exportmunka érdekében az EMERGÉ tovább korszerűsíti technológiáját, új gépeket állít munkába. Nemrég az NSZK-ból vásárolt új gépsort szereltek fel a szegedi üzemben, amelynek segítségével jó minőségű páncélbetétes tömlők készülnek. Hamarosan új NDK-gépsort is elhelyeznek a nagycsarnokban, amelyen szövetbetétes műszaki tömlőket gyártanak majd. Mikes Sándor azt is elmondotta, hogy az EMERGÉ nagyobb munkájához nemcsak új gépekre, hanem újabb dolgozókra is szükség van. Mintegy 100—150 nőnek nyújtanak munkaalkalmat az új berendezések, s a már működő gépek, ezért a gumigyár új dolgozókat vesz fel. Az elmúlt évben mintegy 4 százalékkal emelkedett az EMERGÉ dolgozóinak bére — s az eredményes munka alapján — legalább ilyen növekedésre számítanak az idén ís. I. M. Somogyi Károlyné felvétele Az új gépsoron elkészültek az első páncélbetétes (ömlők Csak postamunka? Egyszerűbb ügymenetet a gázszerelésnél — A Szegeden sokan örültek annak, hogy megalakult az Építő Ktsz gázszerelő részlege. Az új részleg valóban segített a bajon: rövid idő alatt több mint 500 sürgős munkát végzett el. Elsősorban azokat, amelyeket a gázmű adott át az építő szövetkezetnek. Igen ám, de a postamunkának is vége van egyszer. A részleg azon kapta magát az elmúlt év végén, hogy elfogyott a munkája. Mint Szekeres István, az Építő Ktsz elnöke elmondta: alól A megenyhült időjárás ellenére továbbra is jégpáncél borítja a tavakat. A Szegedi Állami Gazdaság fehértói kerületében a pontyokkal zsúfolt teleltető medencéken tizenhat-tizennyolc centiméter vastag a jégtakaró. Ez azonban nem akadályozza a városok elsősorban Szeged zökkenőmentes, egyenletes halellátását. Hetenkint háromszor húzzák meg a kis tavon a kerítőhalót. A jeget a partok mentén .vágják körül annyira, hogy vízbe engedjék a hálót, amit a tó másik felén húznak ki a „zsákmánnyal". Naponta ötven-hatvan mázsa pontyot emelnek szárazra. A halászok munkáját gyakran viharos erejű szél is nehezíti, de nem akadályozhatja meg, hogy a halszállítmány a kijelölt napokon menetrendszerű pontossággal megérkezzék rendeltetési helyére. Szegeden kívül Kecskemétre is indulnak halas vagonok. az idei mintegy 12 millió forintos termelésre beállított 70 fős részleg kapacitásának még fele sincs kitöltve. Miért van ez így? Szegeden a gázprogram végrehajtásának időszakában talán nincs a kelleténél is több ilyen „gázos" megbízatás, munka? Aligha. Sebő Lajos, az Építő Ktsz szerelő részlegének vezetője a gázművel való függőségi viszonyban látja az okot. A munkát lassítja az engedélyezési eljárás. A DÉGÁZ igazgatója viszont arról tájékoztatott, hogy a gázmű kéthetenként bírálja el a fűtési kérelmeket, azaz a beadványokra legkésőbb két héten belül válaszolnak. Ha a válasz pozitív, megkezdődhet a munka. Jelenleg senki nem áll sorba a gázműnél, nincs a régihez hasonló állapot Ahogy ritkul az új részleg feladata, más természetű problémák is akadtak: nemrég kellő előkészítés, megalapozottság nélkül akarták a szakmunkások bérezését, normáit megváltoztatni. Szerencsére a ktsz vezetői idejében közbeléptek, s nem lett komolyabb következménye a vitának. A ragyobb gondot — a kihasználatlanságot a ktsz egymaga nem oldhatja meg. Mondhatnánk úgy is, a kifejezetten lakossági megrendelések elvégzésére született szolgáltató üzemet jobban kellene segíteni, érdemes volna munkaerejét jobban igénybe venni. De meggyorsítaná a gázszerelést az is, ha tovább egyszerűsödne a jelenleg érvényes ügymenet. Jő lenne, ha a megrendelőknek csupán az Építő Ktsz-szel kellene kapcsolatba lépnie, s a további teendőket a szövetkezet végezné — a DÉGAZ-zal szemben is. A kéthetenként megkapott alkalmi engedélyeknél kétségtelenül jobb lenne az egyszer adott „nagy engedély", amelyben esetleg lakótömbök. utcák, városrészek szereléséről döntene a DÉGÁZ. Jobban gazdálkodhatna munkaerejével a ktsz és kevesebb adminisztratív intézkedésre volna szüksége a gázműnek is. Persze az építő szövetkezetnek is új utakat, módokat kell keresnie, hogy hasznosan foglalkoztassa új részlegét. >1. L CSÜTÖRTÖK, 1019 T 4NTTÁ1 16. 12 ŰEL-MAGYARORSZÁG