Délmagyarország, 1969. január (59. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-08 / 5. szám

újdonságok Kedden a Róbert Károly körút 70. szám alatt meg­nyílt a Hódmezővásárhelyi METRIPOND Mérleggyár be­mutatóterme. A megnyitó al­kalmából a vállalat vezetői elmondották, hogy centri­g rammos mérlegektől a 200 tonnás vagonmérlegig egész sor típust gyártanak. Már so­rozatban készülnek a mo­dern elektronikus mérlegek, az optikai mérlegek, és a különféle adagoló mérlegek. Üjdonságuk az úgynevezett komponens mérleg, amely az állati takarmányhoz lyuk­kártya segítségével, előzetes programozás alapján, auto­matikusan adagolja például a darát, a korpát, a hallisz­tért. Ugyanez a mérleg a vegyiparban festékek össze­állítására is alkalmas. Ter­mékeik iránt olyan nagy a kereslet, hogy teljes idei ter­melésüket már a múlt évkö­zepére lekötötték a hazai és külföldi rendelők. Exportjuk 1068-ban túlhaladta a 34 mil­lió forintot, vagyis kétszer akkora volt, mint 1967-ben. (MTI) KISMAMÁK -OTTHON Messze van a Népkert sik házban élnek. Így együtt nagykorú. A fiam avatott utca vége — ismételgettem van az egész család. magamban türelem-óhajtás- A Patyolat-vállalatot di­ként, miközben a 78-as kapu- cséri, ahol munkahelye van. számot, illetve Csernok Jó- — Mióta befejezte az álta­nosékat kerestem. A kerítés lános iskolát, ott dolgozik — mögött letakart üvegágyások jegyzi meg a mindig mosoly­és egy haragos kutya vak- gó dédnagymama. S megint a a férje postás akcióban a kantásai fogadtak. De beljebb, a kisebb épület kellemes melegre fűtött szo­bájában már nem bántam meg sem a hosszú gyaloglást, sem a házőrző okozta első ijedelmet. Három, igazán kedves nő tartott „jószóval". A dédnagymama, az alig 18 éves kismama és — ezért az előbbi idézőjel — az éppen egyhónapos, élénken rúgka­páló csecsemő, Csernok Ildi­kó. Ági, a kismama mutatta be az akkor is hangosan rekla­máló pólyást — Mindig enne, olyan ét­vágya van. Akkor a legnyu­godtabb, ha az apja hazajön Szőregről (ott lakatos az épí­tő ktsz-ben), s dajkálni kez­di. Magáról is ismertetőt ad. Két éve, még 16 éves kora előtt tanácsi engedéllyel ment férjhez emberéhez, aki­vel mint katonával hozta ösz­sze a véletlen. — A szüleimmel lakunk, de tavasszal építeni akarunk. Itt, hiszen van még hely a telken. A nővéremék a má­Milyen legyen a téli tárlat? Vita a Művészklubban A szokásosnál is élénkebb volt az újságíró klubban működő Szegedi Múvészklub hétfő esti vitája. Dér István festőművész bevezető előadá­sa után ugyanis a most megrendezett Szegedi Téli Tárlatról hangzottak el szen­vedélyes felszólalások — arról a téli tárlatról, amely sok látogató véleménye sze­rint aligha érdemelne ki egy — képzeletbeli — „közepes" osztályzatot Mind a vitaindító, mind pedig a hozzászólók elmon­dották: a kiállított művek száma és művészi értéke szerint is rangosabb szerep­lés várható el a szegedi képzőművészektől. Hogy mi az oka a vártnál gyengébb bemutatkozásnak, arról több magyarázat is el­hangzott A vita részvevői­nek többsége a szegedi kép­zőművészek sokirányú köte­lezettségével indokolta a színvonalcsökkenést. A ha­gyományos Dél-Alföldl Tár­lat, a Szegedi Nyári Tárlat, á Vásárhelyi öszi Tárlat várja többek között a Sze­gedről postázott képeket, szobrokat s ennyi tárlaton rangosan szerepelni, valóban megoldhatatlan feladat. A Szegedi Téli Tárlatokra azonban mégis szükség var — hangoztatták a felszólalók —, hiszen lényegében ez az egyetlen olyan fórum, amely a fiatal, kezdő művészek je­lentkezését is várja, ahol a szervezetbe nem tömörült festők, szobrászok is kiállít­hatnak. Hogy a téli tárlatok mégis rangos képzőművészeti se­regszemlékké váljanak, arra Zombori László festőművész — kinek az ugyancsak mos megrendezett önálló kiállítá­sáról is sok dicsérő szó el­hangzott — tett egy jó ja­vaslatot. Azt ajánlotta, hogy a más kiállításokon már sze­repelt művek szegedi bemu­tatója legyen az évvégi kö­zös tárlat, s természetesen a fiatalok közönség elé lépésé­nek művészavató fóruma ls. Ez a sajátos rendezői elv márcsak azért is megfonto­landó, mert a városban dol­gozó művészek ecsetje, vé­sője alól valóban nagyon sok olyan mű kerül ki, amely — mivel már más kiállítás „fa­lán", posztamensén volt — a szegedi érdeklődőknek nem mutathatja meg magát. Reméljük, a javaslat „megfontoltatiki', s a követ­kező években majd sor is kerül erre a sokkal rango­sabbnak ígérkező képzőmű­vészeti „zárszámadásra". A- L. gőgicsélő Ildikó a téma. — Már két hetet késett a születéssel, azt hittük fiú lesz. Az apja örült legjob­ban, mert ő kislányt várt. Meg a munkatársaim, akik túlnyomórészt nők, s termé­szetesen nőpártiak. Meg is lá­togattak már a klinikán, s az­óta itthon többször is. — Ha lejár a szülési sza­badsága, itthon marad-e az­után is még? — Igen. Bejelentkeztem a gyermekgondozási segélyre. * A Londoni körút 1. szám alatt egy kis lakásban no­vember elején született ikre­ket pesztrált szintén a déd­nagymama. Révész Gabriella és Zsuzsanna aludt éppen. Kissé megfáztak, nemrég járt náluk az orvos. Révész And­rásné, a fürdővállalat dolgo­zója. Ö ls a gyermekgondozá­si segéllyel kezdi. — Szeretem a munkámat. Tanfolyam utón masszőr let­tem havi ezerkétszázért. A két baba után ugyanennyi se­gélyt kapok majd. Meg a csa­ládi pótlékot. Magam neve­lem őket, amíg lehet A fiatal kismama elmond­ta, hogy a férje szintén a fürdőknél villanyszerelő és a vállalat, meg a szakszervezet szépen ellátta őket segéllyel. Aztán megint a két kicsi: — Jaj, csak komolyan be­tegek ne legyenek, hiszen olyan aranyosak. - * Prágai Csaba egy napon született a kis Csernok Ildi­kóval. A Lenin körút 18. számú házban, központi fű­téses lakásban a szülőkkel élnek együtt Prágai Györ­gyék. A kismama éppen fü­rösztötte a kis trónörököst, mikor náluk jártam. —• Olyan, mint egy játék­baba, csak akkor nyöszörög, ha nincs kézben. — Azt hiszem, nem is olyan régen még valóban játékbabát öltöztetett — je­gyeztem meg, mikor fiatal korát elárulta. — Igen, de már nemcsak a házasságom miatt vagyok igazan azza. Elmondotta, hogy postai dolgozó, s társasház építési vesznek részt. — Jövőre talán már saját lakásunk lesz. Bár itt is jó. olyan aranyosak Csaba nagyszülei, az apósomék A kis Csaba a délutáni órákban már nyugtalan: négy órakor szokott haza­érni apja, s utána frissítő utcai séták -következnek. — Még két és fél évig, mert én is dolgozó vagyok és megkértem a gyermek­gondozási segélyt. — S 'ga­zán nem bók: a csöppnyi kismamáról fel sem tételez­tem, hogy saját kereső fog­lalkozása van. * Az I. kerületi anyakönyvi hivatalban adták a címeket riporthoz. A legfiatalabb anyák felől érdeklődtem. De annyian vannak a vá­rosban, hogy egy hónapig sem tudnám felkeresni va­lamennyiüket. Inkább há­rom adatot jegyzek még fel befejezésül: 1961-ben 1303 születést, 1967-ben 2201-et jegyeztek be. 1968-ban pedig meghaladta a 2500-at az itt anyakönyvezett újszülöttek száma. Kondoros! János Elcserélném Elcserélném első kerületi belvárosi kétszoba összkom­fortos szövetkezeti lakáso­mat, első kerületi belvá­rosi kétszoba összkomfor­tos szóvetkezeti lakásért. Hogy nem tetszik érteni? Nem csodálkozom. Mióta így elszakadtam Szegedtől, és kitelepültem az újszege­di tanyavilágba az is lehet, hogy elfelejtettem a köz­nyelvet, és valamilyen új­szegedi tájnyelven beszélek. De azért megpróbálom el­magyarázni. Szóval: én még néhány naDDal ezelőtt sze­gedi. mitöbb belvárosi la­kos voltam. Nem, nem vál­san. Mert mi. újszegediek már eleve kimaradunk eb­ből az életszínvonal-emelke­désből. Sőt életszínvona­lunk csökkentésével járu­lunk hozzá a szegedi híd felújításához. Mindezt nem azért írom le. mintha re­rnénvkednék benne, hogy a KPM és az Árhivatal ellen <— ahogy mondani szokták szél ellen — lehet havat la­pátolni. hanem csuoár azért, hogy ha fél év múlva kiderül, miszerint az újsze­gediek válla'ták sőt fel­ajánlották. sőt lelkesen he­lyeselték... Akkor önök emlékezzenek rá. hogy én tozott meg a lakcímem, vál- nem tartozom közé iük. Nem tozatlanul a Torontál téren lakom négytagú családom­mal. És mégis, december 31-ről január l-re. Illetve még pontosabban január 4-ről 5-re virradó éjszaka megváltozott a státus quo. Újszeged kiszorult Szeged belvárosából, és ugyanaz a Torontói tér amelyet addig csak egy híd választott el a Széchenyi tértől, a világ másik végére került. Leg­alábbis erre következtetek abból a tarifából, amelyet a KPM és az Anyag és Ár­hivatal az újszegedlek köz­lekedésére megál'apított. Tehát egy egyszerű admi­nisztratív intézkedés há­romszorosára növelte a Szeged és Újszeged közötti távolságot, amelyről azt hi- gyén. vállaltam, nem ajánlottam fel. nem helyeseltem csak kifizettem, mert muszá' volt. Erról jut eszembe: ki­tört a ceruzám hegye. Vá­sárolnom kell egy új he­gyezőt tíz forintért. So< ahogy így elnézem, mái­igazán kiszolgált öreg ka­tona ez a ceruza, rászorul a felújításra Azt azonban nem {(övetelheti tőlem a főnököm, hogy a felújított abszolút és garantóltón mo­dem munkaeszközömmé1 ugyanannyiért dolgozzam mint addig, amíg írásaima1 korszerűtlen, elavult va­cakkal állítottam elő. Egy­szóval fizetésemelést kérek ceruzakorszerűsítés ürü­hettük volna, hogy objektív Olvasom a lapokban, hogy kormányzatunk erre az esztendőre is mérsékelt, szolid, de határozott élete színvonal-emelkedést ter­vez. Természetesen globáli­Mlndezeken kívül termé­szetesen továbbra ts fenn­tartom lakáscsere hirdeté­semet. Kalandorok és úi­szegediek kíméljenek jel­igére. Fcnákel Judit Hő a magánkiskereskedok száma Gyakran hallani Szeged külső részein, a telepeken élőktől azt -A panaszt, hogy kevés a bolt, sokszor jelen­téktelen cikkekért is be kell jönniük a városközpontba. Például Újszegeden csak egyetlen trafik van, Ságvári­elepen pedig nem lehet cér­nát, gombot, egyéb rövidárut vásárolni. Hasonlóan nehéz egyes területeken az élelmi­szer és zöldség-gyümölcs be­szerzés. A kereskedelmi forgalom növelését és az ellátási hiá­nyok megszüntetését szolgál­ja az a tavaly megjelent bel­kereskedelmi miniszteri ren­delet, amely nagyobb lehető­ségeket ad magánkereskedői engedélyek kiadására. Szege­den ennek alapján 1968-ban húsz kiskereskedő kapott új engedélyt, bár közülük tízen (yyetekek nagy panasszal Kisgyerekek Jöttek szer­kesztőségünkbe nagy panasz­szal. Két Józsika: az egyik másfél éves, a másik két esztendős, ök persze a sírás ősi módján kezdték fogal­mazni érzéseiket, de végül csak szóhoz jutott a két anyuka is: Fodor Józsefné, Batthyány utca 3. és Eszlóthy Jánosné, Hunyadi sugárút 22. szám alatti lakosok. A Lenin körúti gyermekszak­rendelésrő1 jöttek ide a két kics-'vel. Panaszuk summája a következő: Szaktárgyi versenyek A Művelődésügyi Minisztérium és a Magyar Úttörők Szövetsége — a társszervekkel közösen — az 1968—69-es oktatási év időszakára eső kiemelkedő történelmi jelentő­ségű évfordulók: a KMP megalakulása, a KIMSZ létre­jötte és a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának fél­évszázados jubileuma alkalmából országos szaktárgyi ver­senyt hirdet az általános iskolai tanulók részére, különböző tantárgyakból. A szaktárgyi versenyeken részt vehet a ki­írásnak megfelelő' osztályba 5„ 6., 7„ 8.) járó valamennyi általános iskolai tanuló, az elégtelenek kivételével. — „Az Oskola utcai gyer­mekszakrendelő helyiségei­ben idestova már egy hó­napja folyik valamiféle ja­vító munka — állítólag a kályhákat rakják át, hozzák helyre. Tudomásunk szerint még a festéshez sem fogtak hozzá. Húzódik az ügy, mi­közben nekünk — és még sok-sok szülőnek — a Lenin körút 20. szám alatti rende­lőbe kell vinnünk a kicsi­nyeket. Ott két kerületből gyűlnek össze szülők és ba­bák egy kis váróhelyiségben összezsúfolódva. Nem ritka a 3—4 órás várakozás, beteg vagy gyógyult kisgyerekkel De. ha meggyógyult is, és csak igazolás kell hogy újra mehet a bölcsődébe, vagy óvodába, fennáll a veszély, hogy holnapra Ismét beteg lesz ebben a zsúfoltságban. A doktornő is túl'erhelt ilyen körülmények közt, ma is legalább ötvenen voltak az Idő alatt — nyolc és tizenegy óra között — míg mi ott várakoztunk. — Vajon éssrerű dolog-e a kivitelezőktől, hogy de? cember eleje óta ilyen hely­zet elé állítanak bennünket? Végső soron egyikünknek sem mindegy, hogy a beteg gyerekkei néhány utcahosz­szat megyünk, vagy pedig villamoson törjük, karon húzzuk őket lázas állapot­ban! — Miért van ez így? És miért engedhették meg?"' — "teszik föl a kérdést jogosan a szülők. Reméljük, az illetékesek — a javítást végeztetők, de a végzők is — mihamarabb megadják a választ Külö nősképpen a „meddig?" kér désre! Mert a dolgok gyors rendezést követelnek. Teg nap délben még mindig szér számmal várakoztak a ren delésre, pedig csak U-igtar tana hivatalosan. Senkinek sem mellékes egy másik kö­rülmény: ugyanott, ugyan­ekkor szaktanácsadás is van egy másik rendelőben, ahová eg'szséges gyermekeket hoz nak a szülők. 8. ML az elhalálozás és egyéb ok miatt megszűnt előző enge­dély jogát vették át csupán. Ténylegesen tehát tízzel nőtt a magánkiskereskedők szá­ma s így jelenleg 183-an vannak összesen. Legtöbben, 35-en használtcikk kereske­déssel foglalkoznak, de te­kintélyes a száma a zöldség­gyümölcs (32), a rövid-, ba­zárdivatóru (28). a dohány­áru (24) és a vegyeskereske­dőknek ls (14). Az új enge­délyesek többsége is zöldség­és gyümölcsárusítássál fog­lalkozik. Ezek főleg a Marx téri piacon nyitottak üzle­tet. A magánkiskereskedelem hasznos kiegészítője lehet az állami, a szövetkezeti és a tsz-kereskedelemnek, elsősor­ban azokon a helyeken, ahol az említett szektorok nem árusítanak, illetve nem tud­ják ellátni a lakosság teljes szükségletét A vállalkozói kedvet állami kölcsönnel is ösztönzi az Országos Taka­rékpénztár, amely új üzlet nyitásához a berendezési és árukészlet beszerzési költsé­gek felét hitelezi az Igénylő kiskereskedőnek. A városi tanács végrehajtó bizottsága pedig azzal a határozattal tá­mogatja a magánkezdemé­nyezést, amely kimondja, hogy a magánkiskereskedő üzlethelyiségét a lehetőség szerint továbbra is hasonló célra hasznosítsák. Az üzlethelyiség hiánya a 'egnagyobb akadálya a több magánbolt nyitásának. Je­lenleg is több engedély ki­adása emiatt húzódik ho&z­-.zabb ideje. A határozat végrehajtása ugyanis nerr mndig következetes. Példáu! a Nádas utca 17. szám alatt llhalálozás miatt megszűn' /egyeskereskedés helyiségé' — az igénylés ellenére — 'roda céljára utalták ki. He 1yes lenne, ha a város külső részein családi házat építők közül olyanok nagyobb építé ti kölcsönhöz juthatnának, akik a lakóházban kereske­désre alkalmas üzlethelyisé­get is szándékoznak építeni. A magánkiskereskedők a piactereken is szerepet tölte­nek be a fogyasztói igények kielégítésében, az egészséges konkurrenciában. A Marx téren nemrég épített szép rö­viddivatóru pavilon tulaj­donosa is tavaly kapott en­gedélyt, s példája nyomán több magánkiskereskedő vet­te tervbe hasonlóan korszerű és tetszetős pavilon építését Bizonyára biztosítanak is elegendő és megfelelő helyet a hatóságok az Ilyen kezde­ményezések megvalósításá­hoz. Hiszen a piac korszerű­sítése amúgy is égetően szükséges Szegeden. Éppen ezt a célt szolgálja a KI­SOSZ-nak az a törekvése is, hogy a piac átépítése során tagjai, a gyümölcs-zöldség és egyéb szakmába tartozó kis­kereskedők teljesen új, a követelményeknek minden szempontból megfelelő pavi­lonsort építsenek. Az elkép­zelés megvalósítására a kis­kereskedők nagyobb része vállalkozott K. J. Érkeznek a gépsorok Újabb nyugatnémet gyárt­mányú gépsort helyeztek üzembe kedden a Győri Ma­gyar Vagon- és Gépgyár "lemzetközi kooperációban ípülő motorgyárában. Egy xancia gyártmányú géocso­corton ugvanakkor megkezd­jék a próbagvártást. A kül­'öldí gépszállítmányok me­••etrerdszerú nontos«áf«-<a1 ér­keznek. ísv az év első felé­hen mind a 31 gvártó cso­port helvére kerül a 28 ezer jócvzetméteres nagvc«am0k­ban. SZERDA, 1969. JANUÁR 8. DÉL-MAGYARORSZÁG 3 j

Next

/
Oldalképek
Tartalom