Délmagyarország, 1969. január (59. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-05 / 3. szám

4 Egy hét a világpolitikában Az esztendő fordulásán világszerte nagy figyelmet kel­tett Koszigin szovjet miniszterelnök interjúja, amit egy ja­pán lapnak adott. Ebben nagyon találóan összegezte a leg­fontosabb tennivalókat a béke érdekében: el kell oltani a legnagyobb veszélyt rejtó háborús tűzfészkeket Ez Vietnám, Közel-Kelet; ugyanakkor tovább kell fáradozni az európai biztonság megteremtése érdekében. Kezdeményezés és halogatás Vietnám kérdésében a múlt év jelentós változást hozott — a korábbi esztendőkhöz viszonyítva —, a karácsonyi és az újévi viszonylagos fegyvernyugvás sem volt eredménytelen. A három amerikai hadifogoly átadása, ezzel kapcsolatban az USA és a DNFF megbízott tisztjeinek találkozói kis lé­pést jelentenek a DNFF elismeréséhez vezető úton. Persze ez az út még hosszú, de mint ahogy a VDK bombázásának beszüntetésére is kénytelenek voltak, ugyan úgy eljön az idő, amikor mind az USA-nak, mind a saigoni kormány­zatnak a DNFF-fel, mint teljes jogú delegációval, egy asz­tal mellé kell ülniök. Igen ám, de milyen formájú legyen a párizsi békekon­ferencia asztala? Hónapok óta tart erről a vita, a washing­toni—saigoni fél mindenféle manővert elkövetett, hogy kü­lönböző formai kérdéssel elódázza az értekezlet megkezdé­sét A VDK és a DNFF delegációja pedig rugalmas, megér­tést tanúsító javaslatokat tett éppen az új év első óráiban. Beleegyezett abba, hogy nem jelzik a delegációk nevét, zászlókat sem helyeznek el maguk előtt és a kerek formájú asztallal elkerülhető a kettes, vagy a négyes találkozó jelle­ge. E jószándékú, kompromisszumot is tükröző megoldást sem fogadta el az USA és a saigoni fél, pedig ennek alapján akár holnap ls megkezdődhetnének a párizsi tárgyalások. Az Izraeli agresszió hatása Az Izraeli helikopterek és vadászgépek meglepetéssze­rűen Libanon fővárosa fölé repültek és bombázták Beirut polgári repülőterét —, mint Jelentettük. A Biztonsági Ta­nács Szilveszter éjjelén egységes határozatában ítélte el Iz­rael lépését Bár e határozat nem követelt erélyes intézkedé­seket az agresszor ellen, mégis hatással volt a nyugati köz­véleményre és kormányokra. Ennek következménye a héten láthatóvá Is vált. Még Rusk amerikai külügyminiszter Is felszólította Izraelt, hogy az ismerje el: ez a „megtorló" po­litika nem hozhatja meg Közel-Kelet békéjét amelynek előfeltétele az USA szerint Is a BT 1967 novemberi határo­zatának végrehajtása. Az angol kormány szintén Izraelt el­ítélő álláspontot foglalt el ebben az esetben, Franciaország pedig még határozottabban. Rendkívül figyelemre méltóak voltak azok a kezdeményezések, amelyeket a Szovjetunió folytatott az új esztendő első napjaiban. Párizsban, London­ban, Washingtonban, a szovjet nagykövetek felkeresték a jelzett országok kormány-diplomatáit és a tárgyalásokon az a javaslat szerepelt; a nagyhatalmak közreműködésével kell megakadályozni az újabb háború kirobbanását Közel­Keleten. Érdemi válasz ezzel kapcsolatban még nem érke­zett, de ENSZ-körökből származó értesülések szerint a vi­lágszervezet számos tagállama érdeklődéssel fogadta a nagy­batalmi lépésre vonatkozó javaslatot. Az Izrael által Ismét felszított helyzetben bizonyos vál­tozások is jelentkeztek az elmúlt' héten a közel-keleti tér­ségben. Londonben bejelentették, hogy Roberts brit külügyi államminiszter rövidesen hivatalos látogatást tesz az EAK­ban. Ugyancsak londoni hír, hogy egy angol cég légelhárító rakétákat szállít Jordániának —, eddig az USA volt a fegy­verszállító. Tehát az alapjában Izraelt támogató Anglia tá­mogatja Izrael ellen Jordániát!... Ezzel egyidejűleg Nasszer elfogadta Husszein Jordániai Wrály javaslatát, hogy hívják össze az arab állam- és kor­mányfők csúcsértekezletét. A válság éleződése ugyanis kö­zelebb hozta az arab nézeteketl Ami pedig különösen szembetűnő: az eddigi hagyomá­nyosan nyugatbarát libanoni kormány úgy döntött, nem en­gedélyezi a 6. amerikai flotta látogatását. A beiruti-kabinet ülésén viszont elhatározták, lehetővé teszik a szovjet hajók libanoni látogatását, amennyiben a szovjet vezetők ilyen javaslattal fordulnak Libanonhoz. Járható és veszedelmes út A békés egymás mellett élés politikájának gyakorlati tettét mutatja a pénteken megkezdődött szovjet—francia kormányközi tárgyalás, a további együttműködés fejlesztése, kiszélesítése érdekében. Az európai biztonság megteremté­sének egyik fontos jelzője a két ellentétes> rendszerű ország folytatódó együttműködése, minden elvi gátló tényező elle­nére. Ez a járható és követendő lépés a Nyugat és a Kelet reális közeledésének útján. Veszedelmes út azonban, amelyen a bonni kormány jár. Hosszas szócsaták és huza-vona után ismét elhalasztották az újnáci NDP betiltásáról szóló beadvány továbbítását az alkotmánybírósághoz. Egyéb figyelmeztető hírek is jelzik az NSZK veszélyes törekvéseit Az úgynevezett „fejlődő orszá­gok megsegítésére alakult nyugatnémet szolgálat" újabb 161 küldöttet menesztett Ázsia, Afrika és Latin-Amerika orszá­gaiban. Hírmagyarázók ezzel összefüggésben megállapítják, hogy a nyugatnémet „önkéntes szolgálat", amely az ameri­kai „békehadtest" mintájára jött létre, Bonn ideológiai be­hatolásának eszköze a fejlődő országokban. Es egy másik értesülés: Bonn egyre inkább az északatlanti tömb kisebb államainak fegyverszállító]ává válik. A Rajna-menti poli­tikusok és tábornokok nyilvánvalóan arra számítanak, hogy korszerű fegyverek állításával közvetlen befolyást gya­korolhatnak a vásárló országok politikájára. Nyugatnémet sajtójelentésekből kiderül, hogy a fegyverexportban egyre nagyobb helyet foglalnak el a tankok és a tengeralattjárók. Az NSZK újévi „ajándéka"; kötelezettséget vállalt, hogy hat holland páncélos zászlóaljat Leopárd — típusú tankokkal szerel fel... Markovits Tibor Tanácskozik az Osztrák KP kongressiusa # Bécs (MTI) Pénteken délután és szombaton egész nap folyt a vita az Osztrák KP XX. kongresszusán a Központi Bizottság beszámolója fe­lett. Alfréd Ruschitzka, a Po­litikai Bizottság tagja el­mondotta: Ausztria és a szo­cialista országok erősödó gazdasági kapcsolatainak is köszönhető, hogy a nyugat­európai gazdasági visszaesés Ausztriában nem volt erős. Erwin Scharf, a KB tit­kára hangoztatta: a polgári sajtó el akarja hitetni ol­vasóival, hogy az Osztrák Kommunista Párt csak ak­kor lehet önálló, ha „eluta­sítja a moszkvai vonalat". A párt természetesen önálló, önálló akkor, is, ha szolidá­ris a Szovjetunió, a szocia­lista országok sikereivel, eredményeiveL Visszatérő téma volt a felszólalásokban: sürgetően szükséges a párt egységének helyreállítása, a vezetés megfiatalítása, munkájának megjavítása. A kongresszus ma folytat­ja munkáját. A CSKP KB elnök­ségének nyilatkozata a jelenlegi politikai helyzetről üzenet Burmába % Moszkva (TASZSZ) Nyikolaj Podgornij és Alekszej Koszigin táv­iratban üdvözölte a ba­ráti burmai népet, an­nak forradalmi tanácsát, minisztertanácsát és sze­mélyesen Ne Win tábor­nokot, a Burmai Unió miniszterelnökét, az ország függetlenné válá­sának 21. évfordulója al­kalmából. \ # Prága (MTI) A CSKP KB elnöksége 1969. január 3-i ülésén meg­tárgyalta a jelenlegi politi­kai helyzetet és felhívással fordult Csehszlovákia ál­lampolgáraihoz, kommunis­táihoz, a szakszervezetek tagjaihoz és a Nemzeti Front szervezeteihez. A felhívás megállapítja, hogy a párt vezetése és az állam felelős vezetői to­vábbra is el vannak szánva, minden január óta keletke­zett érték megőrzésére. Az elnökség biztosítani akar mindenkit, hogy amit az előző hónapokban magára vállalt, azt a gyakorlatban meg is valósítja. Ehhez azonban, mind a belső, mind a külföldi kapcsola­tokban megfontoltság és a nyugalom légköre szükséges. A társadalom tartósan nem élhet és dolgoznat viszá­lyokban és feszültségben — állapítja meg a felhívás. Ezért egyetlen felelős ál­lampolgár sem mehet el amellett a veszélyes helyzet mellett, amely az utóbbi időben kezd kialakulni. A továbbiakban megállapítja az elnökség, hogy különféle ultimátumszerű követelések hangzanak el, amelyek tar­tós nyugtalanságot váltanak ki a közvéleményben, fel­korbácsolják az érzelmeket és olyan emóciókat kelte­nek, amelyeket könnyű fel­használni a nép valódi ér­dekei ellen. E tettek a társadalmat konfliktusokba kergetik, amelyeknek következmé­nyeit a kezdeményezők el sem tudják képzelni, ha csak azokat maguk nem kí­vánják. Az elnökség ezért minden állampolgár figyel­mét felhívja a helyzet sú­lyosságára és azokra a kö­vetkezményekre, amelyekre sor kerülhet bármiféle meg nem gondolt lépés eredményeképpen. Sajnálatra méltó — álla­pítja meg a CSKP KB el­nöksége —, hogy a jelenle­gi helyzetben, amikor öntu­datosságra, fegyelemre és mértéktartásra lenne szük­ség, kampányt indítottak a szövetségi parlament elnöki funkciójának betöltése kö­rül; olyan kampányt, amely nem veszi figyelembe sem az idő komolyságát, sem a nemzetiségi kapcsolatok ér­zékenységét, sem a de­mokratikus élet szükséges szabályait. Különösen nyugtalanító — hangsúlyozza az elnökség felhívása —, hogy az ország nemzetei között ellentéteket szítanak, hogy eltorzított in­formációk alapján támadá­sokat intéznek egyes politi­kai vezetők ellen; sőt sztrájkkal fenyegetőznek, jóllehet ez teljesen indoko­latlan. Az elnökség felhívása a továbbiakban megállapítja: minden állampolgár elide­geníthetetlen joga, hogy de­mokratikus úton részt ve­gyen a politika kialakításá­ban. A jog azonban felelős­séget Is jelent — hangsú­lyozza az elnökség. Ezt a felelősséget az elnökség fő­leg a sajtó figyelmébe ajánlja, amelytói a közvéle­mény joggal vár magasfokú politikai érettséget Befejezésül az elnökség felhívása hangsúlyozza, hogy az országnak most nyugalomra, tevékeny és al­kotó munkára, gyakorlati tettekre van szüksége. A párt és az állam vezetése el van szánva, hogy a feltéte­leket megteremti ehhez. El­várja azonban a közvéle­mény teljes támogatását ezekhez az erőfeszítésekhez. 1 tygcszláy népgazdaság 1968-ban # Belgrád (MTI) A most nyilvánosságra ho­zott statisztikai adatok sze­rint Jugoszláviában lénye­gében sikeresnek minősítik az 1968-as gazdasági évet. Az ipari termelés hat száza­lékkal, a nemzeti jövedelem öt százalékkal, a munka termelékenysége hét száza­lékkal, a reáljövedelmek pedig négy százalékkal emelkedtek. A nagykereske­delmi árak növekedését je­lentéktelennek minősítették, a kiskereskedelmi árak emelkedése jóval nagyobb méretű volt Továbbra is gondot okoz a jugoszláv gazdaság számára, hogy a behozatal messze megha­ladta a kivitelt. A mintegy 486 millió dolláros külkeres­kedelmi mérleghiányt az idegenforgalomból és kü­lönböző külföldieknek nyúj­tott szolgáltatásokból szár­mazó bevételek s a mintegy 400 ezer külföldön dolgozó jugoszláv vendégmunkás hazautalásai csökkentik. Kivégezték a kémeket £ Amman A jordániai fővárosban hivatalosan bejelentették, hogy szombaton hajnalban végrehajtották a halálos ítéletet két izraeli kémeri. A Jordán-folyó nyugati partján fekvó és Izrael ál­tal 1967-ben megszállt terü­letekről áttelepült Szubhi Kharrub és Zahran Khar­rub a vád szerint 1964. óta kémkedett Izrael javára, rendszeres havi pénzjutta­tás ellenében. 1968-ban tar­tóztatták le őket, amikor megpróbáltak az izraeli megszállás alatt levő terü­letre meneküln4 2. DÉL-MAGYARORSZÁG VASÁRNAP, 1969. JANUÁR 5. OdesszaI tengerészek Az Iván Franko parancsnoka A Patyomkin lépgső tetejéről a ki­kötő úgy fogja a szemet, mint a mág­nes a vasat Hatalmas Ganz-daruk er­deje, hajók kavalkádja, teherautók nyüzsgése, emberek sürgés-forgása — ez a kép az odesszalaknak is mindig érdekes. Az egyik raktársor mögül hatalmas fehér hajó emelkedik ki: az Iván Franko. Odamegyünk. Amint közeledünk hozzá, egyre ma­gasabbra nő. Számolom az emelete­ket: a víz színétől felfelé nyolc. Vav laki megjegyzi, hogy a hajótestben lefelé is van még három, összesen tehát tizenegy. Vízkiszorítása kis hí­ján húszezer tonna, öt évvel ezelőtt épült 12,5 millió rubelból. Besétálunk a hídon. Elegáns fiatal matróz pattan elénk szolgálatkészen: — A parancsnokhoz! Beszállunk a liftbe és másodperce­ken belül kilépünk az egyik felső .lépcsőházba". Mikhael Grigor kapi­tány már vár bennünket. Egyenes, mint a cövek, fekete egyenruhájában, kitüntetéseivel maga az élő tekintély. Mosol vnak még az árnyéka sem fe­dezhető fel az arcán. A homloka feltűnően magas és szemüveget visel Udvarias mozdulattal Invitál a lak­osztályába. — Szegedről? — ez a legelső szava. — Igen — válaszolom, s mintha megenyhülnének szigorú vonásai. Is­mét megszólal: — Az Iván Franko alkalmazottai közül többen az odesszai Szeged utca 'akói. Francia konyakot, angol viszklt. Ha­vanna-szivart és különféle amerikai cigarettákat rendel az asztalra. Hang ->élkfl1. alig észrevehető szemmozdu­lattaL ő nem ül le rögtön, megvárja, hogy minden rendben legyen. Szem­ügyre veszem a legkényesebb ízlés­nek is megfelelő berendezést. Az 7?vik falon vitoriásbajót ábrázoló festmény. Dühöngő vihar dobálja ké­nye-kedvére a hullámokon. Jó kép, rajta felejtem a szemem. Kollégám, Mihail Ráfailovics észreveszi és meg­jegyzi: — A kapitány elvtárs festegetni is szokott Művészcsalád. A lánya az odesszai opera- és balettszínház tagja. Karmester és rendező... — Elnézést kérek — szólok közbe — de hány éves a kapitány elvtárs? Egészen fiatalnak látszik. — Hatvankettő — szólal meg ugyanolyan komolyan a vendéglá­tónk. —- Már negyvenmégy éve hajó­zom. Nem mondhatni, hogy bőbeszédű. Aztán mégis helyet foglal a mellet­tünk levő asztalnál és válaszol a kér­désekre. Hogy mennyit úszott már? Az Iván Franko 185 ezer kilométert, az ő útjának hosszát azonban nehéz lenne hirtelenjében kiszámítani. És útiélményeinek sincs se szeri, se szá­ma. Nemrég az Antillákra hajóztak, s kikötöttek az egyik szigeten. Előt­tük ott soha nem járt szovjet hajó. — Meleg fogadtatásban volt ré­szünk, igaz barátokra találtunk. Va­lóságos egyetem volt ez a találkozás, MIKHAEL GRIGOR KAPITÁNY a hajó személyzete számára is. Alltam. a parancsnoki hídon és gyönyörköd­tem a festői tájban. Egyszercsak ér­dekes, szép zenére leszek figyelmes. Odanézek a mólóra és látom, hogy a zenészek üres benzines hordókból ké­kített hangszereken játszanak és min­den hordónak más a hangja. De volt köztük tam-tam dob, egy gitár és egy énekes is. A mi tiszteletünkre adtak hangversenyt. Utána sok-sok virág­gal köszöntöttek minket Mindezt nem lehet elfelejteni Engem a festmény izgat ott a fa­lon. Egy tengerész miért nem idillikus tájképpel díszíti Inkább a lakosztá­lyát hiszen viharos óceánt elégszer Láthat Vajon emlékezteti a kapitányt valamire? — Igen. 1927-ben az Elvtárs nevű vitorláshajón inaskodtam. A kapitá­nyok esztelen viselkedése miatt a La Manche csatornán összeütköztünk az A1 Kantaro nevű olasz hajóval. Mi p-p— -csehben vészeltük át a ka­tasztrófát. Az Elvtárs orr-része besza­kadt a hatalmas nyíláson zúdult be­felé a víz, de a belső falat sikerült eltorlaszolnunk, majd bejutnunk egy kikötőbe. Sajnos, az olasz hajó sze­mélyzetéből csak a gépész maradt életben. Most már értem. Mikhael Grigor az egész világhábo­rút hajóskapitányként küzdötte vé­gig. Volt néhány dicséretes tette, de erről nem szívesen beszél, szerényte­lenséenek tartia. Háborús élménveit 1— K tanas7talatatt fel­használják a fekete-tengeri hajózás­ban. Bemutatja a hajóját S miközben megcsodáljuk a ragyogó folvosóka* a szuper-kényelemmel ellátott lakosztá­lyokat, a fényes tánctermeket, a szö­kőkutakat. az úszómedencét, a könyv­tárat, a 150 személves mozltermet. a virágoskerteket, a presszókat, a kapi­tány ismételten hangsúlyozza: — Amikor ezt építettük, a? ember védelmét és kénveimét tartottuk el­sősorban szem előtt És mondhatom: aki a mi halónkon utazik, tanasztal­hatia. hogy ez sikerült. Háromszéz­ötven fős személyzetünk egyet'en gondia: vendégeink elége^Uen bú­csúzzanak az Iván FrankotóL Mi Is elégedetten távozunk. írni*­nősen annak örültem, hogy egy ér­dekes és kiváló szovjet emberrel ta­lálkozhattam. F. NAGY ISTVÁN

Next

/
Oldalképek
Tartalom