Délmagyarország, 1969. január (59. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-05 / 3. szám

Gazdagodó úttörőélet Nincs fagyszabadság az építőiparban Szegeden 1700-an dolgoznak Sűrű pelyhekben havazik, a hőmérő higanyszála jóval ebben a tanévben az oktatás a fagypont alá süllyedt, az építőipar azonban a szokottnál szolgálatába áll. is nagyobb erővel dolgozik Szegeden. Tegnap meglátogat ^ ^^itkíJsen tuk a Csongrád megyei Építőipari Vállalat legfontosabb is ^ijes az üzem. Az öt-, ilmunkahelyeit. Megfordultunk a Tarján telepen, a Károlyi letve nyolcszintes házak si- ^ utcai lakótömbben, a téglagyárban, a járási tanács épüle- ker^n tetó alá kerültek; a küldötIse"gek7ezetőT-üdvö | A Belügyminisztérium közi ponti klubjában szombaton ' befejezte munkáját az úttörővezetők III. országos konferenciája. A tanácskozás befejező napján a külföldi vendégek — a szovjet, a bolgár, a lengyel és az NDK-beli pionírteben — s mindenütt szorgos kőművesekkel, ácsokkal szakiparosokkal találkoztunk, akiknek keze nyomán új lakások születnek, középületek szépülnek. Néhány évvel ezelőtt az ződik itt a munka. Heim Jáéj ítőiparban fagyszabadságra küldték a munkásokat a nos közölte, hogy az első ne kettes számú épület ablakszemeit műanyagfólia borítja. Itt is dolgoznak a szerelő mesterek, a villany-, gázés fűtésszerelők. Az egyes számú — magasabb — házon külső falazáson foglalatosteli hónapokban. Az már nem kerül erre eyedév végén sor kerülhet 84 kodnak a munkások. Innen tályának vezetője vonta meg .. ... nem mp«7p „ iáráiil tonárs , r zolték a konferencia részvevőit. Az egyes szekciók vezetőinek beszámolói után Szabó Ferenc, a KISZ Központi Bizottsága úttörő oszidén lakás átadására is. sor. De nemcsak az' épületek épületében ugyancsak nem messze, a járási tanács . a konferencia mérlegét. órn'ilnióKnn nmrijnocolr a 1 Elmondta, hogy — a vitaAmint Heim János főmérnök gazdagodnak a Tarjántele- ^^f^ó^zéSn folyik ! indító referátumon kívül — aki végigkalauzolt az pen, hanem a közművek is. epulec Delb° res^nen ioiyin i építkezéseken — megjegyez- Az úgynevezett külső körte, több mint 1700 ember úton csatornát, a 305-ös épüa munka. 21 kiselőadás, korreferátum, A Csongrád megyei Építő- j valamint 161 felszólalás dolgozik téliesített körűimé- lettel szemben pedig már a lpan VaUalat — helyesen - hangzott el a tanácskozáson. nem a mindenáron való telinyék között. A lakásprogram víztornyot építik. A víztor- • végrehajtásához rendkívül nyot Szegeden még nem al- Sh Lnkavé^st s^efte fűződnek, kalmazott módszerrel, úgyne- munkavégzést szervezte vezett csúszózsaluzással eme- meg. összpontosította dolmint li a 31-es építőipari vállalat ^zoit a pontos, sürgető feladatok elvegzese erdekeben. fontos érdekek ezért a vállalat csupán lakásépítkezéseken több embert foglalkoztat Az A téli időjáráshoz képest jól ált esztendőben — a vál- haladnak, eddig mintegy 10 flz ,.emDerek egészségére ku-12 méteres épületrész ké- loPosen vvgyáznak, biztosít jak a megfelelő vedofelsze 700 elmúlt lalat fennállása óta többet — összesen 954 lakást szült el a a leged tak át és ennél kevesebbet az idén sem szeretné- Mucsi Lajos termelési nek építeni Éppen ezért különösen nagy gondot fordí- tarjántelepi munka tanak a tarjántelepi munkák lyét is bemutatta. A 217. és Heim János főmérnök és regeket Sajnos egy nehézsege mégis maradt a vallatályvezetó a legérdekesebb " Matkó István A konferencia anyaga önálló kiadványban is napvilágot lát. A megszívlelésre érdemes észrevételek, javaslatok alapján szorgalmazzák majd a legidőszerűbb feladatok megoldását, illetve a szükséges intézkedéseket a kisdobosok és úttörők nyári programjának, szórakozási, sportolási lehetőségeinek gyarapítására. késés nélküli elvégzésére. 216-os számú házak alapozáA Tarjántelepen olyan kép sa is megkezdődött Itt az a | fogad, mint az igazi építő- különleges, hogy az épülete- | ipari szezonban, úgyszólván ket teljesen új technológiávalamennyi építőtevékeny- val, a dunaújvárosi házgyár seggel foglalkoznak. Mint nagyméretű előregyártott megtudom, több mint 530 elemeiből állítják össze A ember sürgölődik az új vá- vállalat külön szerelőüzemet r< isrész gyarapításán. A 102 hozott létre a fontos munka —103—104-es épületeket már zavartalan lebonyolítására, a szerelők vették birtokuk- Az üzem kizárólag ezzel fogba Most vezetik be a fűtést, lalkozik majd. A kapott tás/abályozzák a vízcsapokat, jékoztatás szerint jövőre szerelvényeket, javítják az mintegy 700 lakást építenek apróbb hibákat Az egyik fel ily módon; a 217. és 216brigád vezetője elmondta, os számú ház alapozása azért hogy sokat segítene, ha a készül, hogy amikor márcigázmű megépítené az alap- usban megérkeznek a házvezetékeket az átadás előtt gyári elemek, késedelem nélélló házakhoz. Pontosabban kül hozzá láthassanak a szea 105., a 106. és 107-es szá- relóshez. mú épületekhez. Az utóbb Újszeged legszebb és legemlített házakon ugyan még korszerűbb iskolája lesz az nincsenek üvegablakok, a Odessza-lakótelep 12 tanműanyagfólia azonban véd a termes új oktatási épülete, hideg ellen, lehetővé teszi a Tegnap már valóban az belső munkát A falakon be- utolsó simításokat végezték, lül kőművesek dolgoznak, az építőipari vállalat három válaszfalakat készítenek, víz- brigádja szakipari munkáéi gázszerelők helyezik el a kon dolgozott. Hamarosan közmű vezetékeit A tervek bekapcsolják a központi fűszerint márciusban befeje- tést így az új iskola még Megkezdik a közúti híd felújítását 50 Történelmi emlékeztető (Folytatás az 1. oldalról.) nius 30. — tüntetik el, hogy addig ne zavarja bontás az amúgyis nehézkes forgalmat. Ezután ideiglenes gyalogosfeljárókat készítenek a hídfőkben, majd hozzálátnak az említett szerkezetek átépítéséhez. A beruházó és kivitelező közlése szerint az építkezés idején csak a két hídfőben lesz forgalomkorlátozás, de a szűkületekben is mintegy 5,50 méteres pályát szabadon hagynak, ahol két jármű óvatosan elférhet egymás mellett. A pontonhíd építő-ének gondolatát elvetették Amint az 5-ös villamos leáll, helyébe lép a 6-os autóbusz, amely körjáratként közlekedik majd a Széchenyi tér—Kállay Ödön utca—híd —Vedres utca—Csanádi utca •—Odesszai körút—Népkert sort—híd—Tanácsköztársaság útja—Vörösmarty utca —Széchenyi tér útvonalra. Indul és érkezik a Széchenyi térre, megáll a Vedres utcában, a gyermekkórháznál, a Rózsa Ferenc sugárút sárii in, a Rózsa Ferenc gimnázium előtt, a Liget vendéglőr 1 és a Múzeumnál. A 10-es <ÖV csuklós autóbuszokat •lekedtet majd, melyek vonta 46—47 ezer utast kéziek szállítani. Csúcsidőben, •hát hétköznap 4.30-tól 8.00 < iig és 12.30-tól 10.00-ig 5 I r cenk ént járnak, máskor — \ .sarnap pedig egész nap — 10 percenként. Az első kocsi 1 iO-kor, az utolsó 23.00 órakor induL A autóbusz gyorsabb, kényelmesebb, jobb közlekedési eszköznek ígérkezik tehát mint volt a villamos. A viteldíjak alakulásáról már nem lehet ilyen egyértelműen jót mondani. Azt a dolgozó embert, aki eddig is autóbusszal járt Újszegedre vagy Szegedre, a munkahelyére. nem érinti a változás, aki villamossal, azt igen. Bár a tanács szerette volna, hogy a 6-os autóbusz villamos viteldíjjal járjon, a KPM és az Anyag és Árhivatal elzárkózott e kérés elől. Az 1 forintos villamosjeggyel szemben tehát az autóbusz-jegy ára 2 forint, a 25 forintos villamosbérlettel szemben az autóbusz-bérleté 80 forint. Van azonban úgynevezett egyvonalas autóbuszbérlet is 50 forintért, tehát ha valaki ezzel jár majd a 6-os autóbuszon, de Szegeden villamossal, annak 75 forintjába kerül majd havonta az utazás. (A félreértések elkerülése végett: a tanulók és a nyugdíjasok összvonalas autóbuszbérletének ára 30 forint.) Újfajta bérletek is lesznek február 1-től: két olyan kombinált bérletet adnak ki, melyek a város valamennyi villamos- és autóbuszvonalára egyaránt érvényesek. Az egyiket a dolgozóknak 100 forintért, a másikat a tanulóknak és nyugdíjasoknak 40 forintért. A bérletek megváltásának módjáról rövidesen külön tájékoztatjuk olvasóinkat Fehér Kálmán Munkanélküli asszonyok sora 1919-ből 1919. január 5—6.: Fegyveresen törik le a salgótarjáni bányszok megmozdulását. 1919. január 7.: Megjelenik az Ifjúmunkások Országos Szövetségének lapja, Az Ifjú Proletár. 1919. január 8.: A budapesti munkástanács ülése a kormányválságról tárgyal — Szegeden La Hongrie Républicaine címmel francia nyelvű hetilap jelenik meg. 1919. január 11.: A Nemzeti Tanács Károlyi Mihályt ideiglenes államfőnek nyilvánítja — Szegeden a Zárda utca 7. szám alatt alakuló ülést tart a kommunista párt. 1919. január 17.: Hamis hír jelenik meg a Szegedi Friss Újságban a szegedi kommunista párt feloszlásáról. 1919. január 19.: Közel 2500 munkanélküliről ad jelentést a Délmagyarország. 1919. január 24.: A Szeged és Vidéke megcáfolja a szegedi kommunista párt fölosztásáról lábrakelt hamis hírt. A párt új otthona a Maros utca 8. számú ház. 1919. január 25.: Kettészakad a Károlyi-párt. 1919. január 29.: Kommunisták és szocialisták hatórás heves vitája zajlott le Szegeden a proletárdiktatúráról. „Gyakorló" év után A

korábbi években más miliője volt az év eleji startoknak. A vállalatok csupán arra figyeltek, hogy a felülről meghatározott és kötelező tervelőírások idöirányos részének rendben eleget tegyenek, sőt jól indulva egy kis előnyhöz is jussanak. Erre koncentrálták, mert elegendő volt ennyi. A vállalatnak lényegében csupán egy dolga volt: termelni. Az új gazdasági mechanizmus elvei sokkal többet követelnek a gazdálkodó szervektől. A legfontosabb a hatékonyság, a nyereséges munka. Ez viszont eleve feltételezi, hogy a termelés menete nem fejeződik be azzal, hogy a gyártmány elkészült, hanem csak a realizálással. A gyárnak, az előállító üzemnek tovább kell kísérnie termékének útját, hiszen nyereségét csakis akkor „kapja kézhez',, ha bevételeiből fedezte kiadásait, s még maradt is valami. A gondos gyárat, vállalatot az indulás már nem zavarhatja, hisz előzően tájékozódott a piacon, a beszerzéseit és eladásait illetően. Az új irányítási rendszer első esztendeje — úgymond — „gyakorló év" volt, s sikeres esztendőről adnak számot a gazdasági vezetők. Lehet, hogy óvatosak voltak és nem minden fedi a valóságot a múlt év nyereségeivel kapcsolatban, bár a nyereség nagyságától sem szabad félni. A vállalatok lassan megtanulják figyelni a piaci helyzetet, a kereslet és a kínálat mozgástörvényeit. S ez a jó, mert csak így képesek gyorsan reagálni a jelzésekre, 3 amennyiben reagálnak arra, akkor megtalálhatják azt a pluszt is, ami biztos nyereséget jelent számukra. Tavaly még tartózkodóak vagy bátortalanok voltak a piaci viszonyokkal kapcsolatban. Gondolok itt az árakra: nem volt olyan mozgás, mint amilyenre számítottunk. A mozgás irányát persze nem csupán felfelé, hanem lefelé is értem. Jó példákat bőven találunk a szegedi üzemek, vállalatok gondos előrelátásában. A Kenderfonó és Szövőipari Vállalat egész esztendőre lekötötte kapacitását, biztos vevők várják a jó minőségű termékeiket. Ez megnyugtató nem csak a gazdasági vezetők számára, hanem a nagyvállalat közel hatezer munkásának és családjának a jelenére és a jövőjére is. A ruhagyáriak „szorítottabb" helyzetben vannak, mint a kenderfeldolgozó ipar, mert sokkal több hazánkban az önálló ruhagyár és következésképpen nagyobb a verseny is. A Szegedi Ruhagyár gondoskodását jelzi, hogy bérmunkát vállaltak külföldi cégek megrendelésére. Ez a fajta export egyike a legelőnyösebb üzletkötéseknek. A versenyről egyre több szó esik manapság. Ez is igen jó, mert csak a verseny képes elősegíteni annak az elvnek a megvalósítását, hogy a termelők piacából a fogyasztók piaca alakuljon ki az új gazdasági mechanizmus körülményei között. A versenynek is sok szép eredményéről beszélhetünk már, amikor a termelők keresik a vevők kegyeit. Sok vállalat elhagyta korábbi merevségét: egyetlen példa, hogy a karácsonyi és újévi ünnepek alatt a gázpalacktöltő állomás az igen tisztelt fogyasztók rendelkezésére állt Persze sokkal több példát is el lehetne mondani, olyanokat, amelyek ma még említésre érdemesek, pedig emlftésnélküliek, természetesnek kellene lenniük. Persze ennek is eljön az ideje, s ebben az esztendőben is közelebb lépünk ezekhez a természetes dolgokhoz. A versenynek van egy belső oldala is, amely nem a termékek közötti rivalizálásban jelentkezik, bár avval is összefügg. Ez a gyárak belső élete: a szervezettség, a munkaidő, a keresetek, a munkahelyi biztonság és a munkavégzés melletti szociális körülmények. Az előbb felsoroltak jelentős hatást gyakorolnak a munkaerő-piacra. Aki munkát akar vállalni, az az előnyösebb feltételeket keresi, s nyilvánvaló, hogy ott fog kopogtatni, ahol a legjobb ajánlatokkal várják. E

zek a kiadások legalább úgy visszatérülnek a vállalat kasszájába, mint a termék nyersanyagának az ára. Sőt létbiztonságot, jó hírnevet szereznek a gyárnak kapuin kívül is. De visszatérnék az elején említett mennyiségi szemléletre, de más irányból. Nem is egy termékféleségből nincs elegendő, vagyis sokkal nagyobb a kereslet, mint a kínálat. Ilyen cikkekből érdemes többet gyártani, azaz túlteljesíteni a terveket, mert biztos az eladás. A gazdálkodás, a termelés teljes útja sok-sok apró dologgal is összefügg. Érdemes az apróságokkal is többet törődni, mert ezek elhanyagolása sokszor „homokot jelent" a gépsorban. Summázva mégis elmondhatjuk, hogy a szegedi vállalatok, üzemek optimisták lehetnek ebben az esztendőben, mert tavaly bizonyították, hogy értik az új gazdasági mechanizmus elveit. G. I. KGST kereskedelem Szovjet szakértők véleménye szerint a Szovjetuniónak a KGST-tagországokka 1 folytatott kereskedelme 1969-ben rekordösszeget, több mint 10 milliárd rubelt, ér majd el. A Szovjetunió már majdnem valamennyi KGST-tagországgal megkötötte az 1969. évre szóló árucsere-megállapodást. Legjelentősebb kereskedelmi partnere továbbra is az NDK. A szovjet—NDK kereskedelem összege 1969-ben eléri a 3 milliárd rubelt, az NDK-t sorrendben Csehszlovákia. Lengyelország és Bulgária követi. A jelek szerint a Szovjetunió külkereskedelmében az ötödik helyre Magyarország kerül. A Szovjetunió 1969-ben is a legfontosabb energia- és nyersanyag-szállítója lesz a szocialista országoknak. Ugyanakkor a szocialista közösség országai jelentős szerepet játszanak a Szovjetunió ipari termék-importjában. A Szovjetunió gépekre és berendezésekre vonatkozó megrendeléseinek kétharmadát juttatja ezeknek az országoknak, főként az NDK-nak és Csehszlovákiának. A nagyösszegű szovjet megrendelések kedvező feltételeket Biztosítanak a KGST-országokban a nagyvolumenú sorozatgyártás és a gépipar szakosítása megszervezéséhez. Nem kevésbé jelentősek lesznek a Szovjetuniónak a szocialista országokban eszközölt közszükségleti cikkvásárlásai. (MTI) VASÁRNAP, 1969. JANUÁR 5. DEL-MAGYARORSZÁG 3