Délmagyarország, 1968. december (58. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-19 / 297. szám

Tegnap megnyílt az országgyűlés ülésszaka világ proletárjai. egyesüljetek' DÉL-MAGYARORSZÁG a magyar szocialista munká! 5párt lapja 58. évfolyam. 297. szám Ara: 70 fillér Csütörtök, 1968. december 19. Szerdán délelőtt 11 órakor megnyílt a legfőbb törvényhozó testület, az országgyűlés idei utolsó ülésszaka. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke. továbbá Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Nyers Rezső és Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője foglalt helyet. Az ülésszakot Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke nyitotta meg, majd megemlékezett az elhunyt Dobi Istvánról, akinek érdemeit az országgyűlés jegyzőkönyvében örökítették meg. A képviselők egyperces felállással adóztak Dobi István emiékének. Kállai Gyula javaslatára az országgyűlés ezután elfogadta az ülésszak tárgysorozatát. A napirendnek megfelelően következett a Népköztársaság Elnöki Tarácsának beszámolója, amit Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára terjesztett elő. Az országgyűlés a beszámolót, valamint a legutóbbi ülésszak óta az Elnöki Tanács által alkotott törvényerejű rendeleteiről szóló jelentést jóváhagyta. A napirend szerint ezután a Magyar Népköztársaság 1969. évi költségvetéséről és a tanácsok költségvetésének 1969—1970. évi költségvetési szabályozóiról szóló törvényjavaslat tárgyalása következett. A témához Vályi Péter pénzügyminiszter mondott expozét. Ezután Cservenka Ferencné, az országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának tagja, az 1969. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat előadója emelkedett szólásra. Bejelentette, hogy az országgyűlési bizottságok ülésein megtett javaslatok —amenynyiben az országgyűlés ezzel egyetért — mintegy 100 millióval emelik meg a költségvetést. Cservenka Ferencné beNapirendjén: gg A Népköztársaság Elnöki Tanácsának beszámolója. A Magyar Népköztársaság 1969. évi költségvetéséről és a tanácsok költségvetésének 1969—1970. évi költségvetési szabályozóiról szóló törvényjavaslat. CB Interpellációk. széde után megkezdődött a megve képviselője. Kovács törvényjavaslat vitája. Fel- Istvánné Pest megyei képszólalt dr. Jókai Lóránd, a viselő, majd dr. Lévárdi FeKözalkalmazottak Szakszer- renc nehézipari miniszter vezetének főtitkára, Fejér emelkedett szólásra. A továbbiakban a vitában részi vett dr. Noszkay Aurél budapesti, Weiszböck Rezsöné Győr-Sopron megyei, Szilágyi László Pest megyei. Busa János Zala megyei. Németh Imre Borsod megyei, dr. Varga Jenő BácsKiskun megyei, Horváth Kálmán Veszprém megyei, dr. Pilaszanovich Imréné Baranya megyei, Barta András Heves megyei képviselő. Valamennyien elfogadták a jövő évi költségvetési tervezetet, s az országgyűlésnek elfogadásra javasolták. Az országgyűlés ma délelőtt 10 órai kezdettel folytatja a költségvetési törvényjavaslat tárgyalását. Vályi Péter: Gazdálkodási alkalmazkodnak a népgazdaság helyzetéhez Tisztelt országgyűlés! Az 1968. évi gazdálkodás tapasztalatai azt bizonyították, hogy az új gazdaságirányítási rendszer alkalmas éSSktlz - gazdaságpolitikánk megvalósítására és a tervgazdálkodás továbbfejlesztésére. A népgazdaság fejlődése ebben az évben is tpretlen volt. A nemzeti jövedelem növekedése hasonló, mint az elmúlt évek átlaga. Az ipari termelés 6 százalékkal emelkedett. A mezőgazdaság bruttó termelése elsősorban az állattenyésztés növekedése miatt némileg meghaladja a tavalyit. A lakosság fogyasztásának bővülése megegyezik a nemzeti jövedelem növekedésével. Az export emelkedése- meghaladja a termelés növekedését. A beruházások volumene is nőtt, de lassabban, mint a kiemelkedő 1967-es évben. Nemzetközi fizetési mérlegünk bizonyos javulást mutat, de még további céltudatos munkára van szükség e téren is. Az elmúlt évekhez képest a társadalmi tiszta jövedelemből a vállalatok ma többet. az állami költségvetés kevesebbet kap. Ez lehetővé teszi, hogy a vállalatok önállóbb és felelősebb gazdálkodást folytathassanak. összességükben a vállalati gazdálkodásból származó jövedelmek mintegy 4—5 milliárd forint többletbevételt eredményeznek 1968-ban az állami költségvetésben. A Népgazdaság 1969. évi terve a jövő évi fejlődés megítélésében megalapozott és mértéktartó. Két legfontosabb célunk jövőre is: a népgazdaság kiegyensúlyozott továbbfejlesztése és a gazdasági hatékonyság növelése. Változatlanul nagy gondot fordítunk a fogyasztói piac stabilitására; tervezzük a beruházási tevékenység hatásfokának javítását, segíteni kívánjuk a beruházási javak iránti kereslet és kínálat összhangjának megteremtését. Fokozni kell áruink és szolgáltatásaink külföldi versenyképességét, az export gazdaságosságát. E követelményeknek megfelel a társadalmi termék és a nemzeti jövedelem 5—6 százalékos növekedése. Az állami költségvetés jövő évi bevételei meghaladják a 154 milliárd forintot. Ez csaknem 10 százalékkal magasabb az ez évinél. A leggyorsabban a vállalatok és szövetkezetek befizetései nőnek. A nyereség várható erőteljes növekedése miatt a tiszta jövedelemből a vállalatoknál maradó hányad tovább nő. A jövő évi nyereA parlamenti ülésterem elsó padsoraiban a párt és a kormány vezetői ségből az államot mintegy 43 milliárd forint nyereségadó illeti meg, 3 milliárd forinttal több, mint ez évben, részben a gazdálkodás javulása, részben a termelés és a forgalom növekedése következtében. Az állami költségvetés kiadásai 1969-ben megközelítik a 156 milliárd forintot. A kiadásokon belül nagy súlya van még mindig a különböző támogatásoknak. Ezek aránya az 1968. évihez képest bár — pénzügyi intézkedések hatására — javuló tendenciát mutat, azonban még mindig kedvezőtlen: az összes vállalati befizetéseknek csaknem egyharmadát alkotja. A támogatások egy része természetesen a jövőben is indokolt és távlati gazdaságpolitikai, árpolitikai és szociális célokat szolgál. A támogatások másik részét viszont átmenetinek kell tekinteni, mivel ezek a kevésbé jövedelmező tevékenységet folytató vállalatoknak kívánnak időleges segítséget nyújtani a szükséges átálláshoz. 1969-ben ezért — ha kis mértékben is —, de fajlagosan csökkentjük az állami költségvetésből nyújtott támogatások, mentesítések és a külkereskedelmi állami visszatérítés mértékét. A költségvetés feladatainak másik nagy és a gazdasági növekedés szempontjából fontos része a felhalmozás finanszírozása. A költségvetés beruházásokra és ehhez kapcsolódó tartós forgóeszköz-lekötés növelésére együtt 30,4 milliárd forintot irányoz elő a termelőszövetkezeti beruházás állami támogatása és az állami kölcsönből finanszírozott beruházások nélkül. Ez 14 százalékkal több, mint az 1968. évi. Az állam a továbbiakban (Folytatás a 3. oldalon.) Pullai Árpád elvtárs látogatása Csongrád megyében Tegnap Szegedre érkezett Pullai Árpád elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és részt vett azon a tanácskozáson, amelyet a megyei pártbizottságon tartottak a sajtópolitika és a tájékoztatás kérdésében. A megbeszélésen részt vettek: Siklós János elvtárs, a megyei pártbizottság titkára, Török László elvtárs, a megyei tanács vb elnöke, Sípos Géza elvtárs, a Szeged városi pártbizottság titkára, Szilágyi Júlia elvtársnő, a megyei pártbizottság osztályvezetője, a városi és járási pártbizottságok titkárai, agitációs és propaganda felelősei; a Csongrád megyei Hírlap és a Dél-Magyarország vezető munkatársai és más elvtársak. Siklós János elvtárs bevezető előadását tartalmas vita követte, amelynek során felszólalt Pullai Árpád elvtárs is. Délután Makón szintén vita volt a tömegpolitikai munka időszerű kérdéseiről. Pullai Árpád elvtársat elkísérték Makóra Siklós János és Szilágyi Júlia elvtársak. A tanácskozáson részt vettek: Szönyi Ferenc elvtárs, a makói járási pártbizottság első titkára, aki a bevezető előadást megtartotta. Arató Márton elvtárs, a Makó városi pártbizottság titkára, dr. Forgó István elvtárs, a Makó városi tanács vb elnöke, dr. Kovács József elvtárs, a makói járási tanács vb elnöke, a pártbizottságok több tagja, tanácsi vezetők és más elvtársak. A vitában felszólalt Pullai Árpád elvtárs is, aki az esti órákban visszautazott Budapestre. Enyedl Zoltfin (elvételt Képünkön (Jobbról balra): Pullai ArpAű. Török László, Sipos Géza és Siklós János elvtársak Szabadságharcosakciók Dél-Vietnamban Miután nyilvánvalónak tűnik, hogy a saigoni—amerikai huzavona oka a párizsi tárgyalások „elnapolása" január 20-ig, a közvélemény figyelme földrajzi értelemben is inkább Vietnam felé fordul. A DNFF harci tevékenysége továbbra is élénkülőben van: 48 óra alatt tizenhárom komolyabb tüzérségi támadást hajtottak végre a szabadságharcosok amerikai és a bábhadsereghez tartozó célpontok ellen. A saigoni rezsim közleKGS T-ülések Szerdán befejeződött a KGST gépipari állandó bizottsága 7. sz. autóipari szekciójának december 11— 18 között Győrött megtartott 424. ülése. A szekció kidolgozta az 1969—1970. évre szóló műszaki és tudományos kutatási tervet. Ugyancsak szerdán fejezte be munkáját a KGST tudományos és műszaki kutatásokat koordináló állandó bizottságának ülése, amely december 13-án nyílott meg Moszkvában. ményben jelentette be, hogy noha a DNFF háromnapos tűzszünetet hirdetett, a maga részéről csak egynapos karácsonyi tűzszünetre hajlandó. Ez újabb jele annak, hogy Saigon mindent megtesz a helyzet kiélezésére és az esetleges közeledés megakadályozására. Kissinger professzor, aki a megválasztott elnök. Richárd Nixon első számú külpolitikai tanácsadója, a Foreign Affairs című tekintélyes lapban azt fejtegeti, hogy a saigoni rezsimnek közvetlenül kellene tárgyalnia a DNFF-fel. Az Egyesült Államok és a VDK megbeszélései elősegíthetik ugyan a kérdés rendezését, de DélVietnam belső problémáit nem oldhatják meg — írja Kissinger, akinek cikkét a megfigyelők alapos elemzés alá vették, különös tekintettel az állítólagos Saigon— Washington nézeteltérésekre.