Délmagyarország, 1968. november (58. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-22 / 274. szám

Beszámoló a megyei pártbizottság üléséről Győri Imre elvtárs ünnepi beszéde Tisztelt Elvtársnök, Elv­társak! Ünnepi pártbizottsági ülés­re jöttünk, hogy megemlé­kezzünk a Kommunisták Magyarországi Pártja meg­alakulásáról. Együtt va­gyunk itt ma " párt három, nemzedéke; akik fnár ötven évvel ezelőtt tagjai lettek a pártnak, olyanok, akik a két háború között kapcsolódtak be a kommunista mozgalom­ba — ós az élet törvényének megfelelően — legnagyobb számban azok, akik a felsza­badulást követően léptek a párt soraiba. A magyar nép története — mus népekhez hasonlóan — évszázadokon át az elnyo­más és a kizsákmányolás el­leni osztályharcok és a ma­gyar függetlenségért, annak megtartásáért, vagy vissza­szerzéséért, u nemzeti fel­emelkedésért folyó küzdel­mek sorozata volt A nem­zeti katasztrófák száma több a magyar történelemben, mint a nemzeti felemelke­dést szolgáló eseményeké. Ezeréves sorsunk mutatja, hogy történelmi lehetőségek sora maradt kihasználatla­nul, rendre elhervadtak a nép legszebb reményei. A Kommunisták Magyar­országi Pártja akkor szüle­tett, amikor egy nemzeti tra­gédiának és a forradalmi fel­emelkedésnek lehetősége egyidejűleg jelentkezett a magyar történelemben. 1913 őszén forradalmi helyzet alakult kt az országban a háború szenvedései és a tár­sadalom életében felgyülem­lett megoldásra váró problé­mák sokasága miatt. A for­radalmi fellendülést táp­lálták olyan külső körülmé­nye*, mint az Európa-szerte erősödő antimilitarista moz­galmuk és a cárizmust meg­döntő 1917-es februári, majd a tőkés rendet is elsöprő ok­tóberi forradalom Oroszor­szágban. Nálunk az 1848-ban elkez­dődött, de félbemaradt pol­gári demokratikus átalaku­las befejezése, valamint a megoldásra váró szocialista feladatok egy Időben kerül­tek napirendre. A hatalmon levő nagybir­tokosság és nagypolgárság el­lenzett mindenféle társadal­mi változást. A liberális és radikális polgári erők akar+ tak ugyan vulumelyes előre­haladást. de féltek a polgári demokratikus feladatok meg­valósításától. Ilyen körül­mények közölt a munkás­osztályra hárult a demokra­Ml? HOL? l'IMrU 1988. NOVEMBER 22.. PENTEK — NÉVNAP: CECÍLIA MÉRSÉKELT SZEL, KOD Várható Időjárás prntrk estig: időnként felszakadozó fel­hőzet, helyenként még kisebb esővel. A többfelé élénk észak­nyugati, északi s/.él fokozatosan máraéklődlk. A reggéll és dél­előtti órákban több helyen köd, ködazllálás. Várható legmaga­sabb nappali hőmérséklet 3—8 'ok között. A Nap kel 8 óra 58 perckor, és nyugszik 16 óra 01 perckor. A Hold kel 10 óra 03 perckor, ós nyugszik 17 órs 28 perckor. vízállás A Tisza vízállása Szegednél csütörtökön 418 cm. (Áradó.) SZAZHATVAN ÉVE született Thomas Cook (1808— 1892). a társasutazás angol fel­találója. Tízéves korában kerté­szetben dolgozott, majd a fa­cs/tergákros szakmát hagyta ott és kitanulta a nyomdászmes­terséget. Később teológiával •séget. Később teolóel foglalkozott, ós alkoholellenes prédikátor lett. Egy vidéki al­koholellenes gyűlés résztvevői­nek odaszállltására különvonatot — ez volt a történelem első ki­rándulóvonata! — bérelt, amely zsúfolásig megtelt. Ekkor pályát változtatott és 1841-ben megala­pította az első utaztatási válla­latot. Vállalata csakhamar az egész világra kiterjedt. HETVENÖT ÉVE halt meg Czógler Alajos (1653— 1893), a szegedi főreáliskola fi­zika tanára, tudománytörténész, több tankönyv és a fizika tör­ténetének irőja. ÖT eve halt meg gyilkos golyótól talál­va John F. Kennedv (1917—1863). i9G0-tö) az Egyesült Államok elnöke. SZÍNHÁZ Nemzeti: Simoné Bocca­negra. Bartók-operabérlet. (7). Játékszín: Koktél hat­kor. Bemutató-bérlet. (7). MOZIK szabadság: Egy ember az örökkévalóságnak. (Színes an­gol. fél 4, háromnegyed 8 és 8.) I nklyn délután: Riporterek „gyöngye. (Színes angol. 3 és I.) Fáklya este: A ..Saturnus" nem válaszol. (I—II. rész, m. b. szovjet. 6.). Mihálytelek: Zűrzavar a Park Hotelben. (6). BALESETI ÜGYELET Ma a balesetet szenvedett sze­mélyeket u U. sz. Közkórház (Tolbuhin sgt. 67.) veszi fel. INSPEKCIOS ALLATORVOS1 SZOLGALAT Szeged Város területére November 18-tól 2S-lg este 6 óratói reggel « óráig (vasárnap nappal ls) elsősegély és nehéz­elles esetére ügyeletes dr. Rosti Ince állami állatorvos. Lakása: Szeged. Gogol u. 6. Telefon: 13-848. Az állatorvos kiszállításáról a hívó köteles gondoskodni. [ ~$~RÁdí5 ? Kossuth 4.30 Hirek. 4.3z Hajnaltól reg­gelig . . . 5.00 Hírek. 5.30 Regge­li krónika. 5.45 Falurádió. 8.00 Hírek. 6.45 Hallgatóink figyelmé­be: 7.00 Reggeli krónika TI. 7.15 Körzeti időjárás. 7.30 ÜJ köny­vek. 8.00 Hirek. 8.05 Műsorismer­tetés. 8.20 Kedvelt régi melódiák. 9.00 „Igazi nagyszerű földrengés lesz . .." Irodalmi műsor. 10.00 Hírek. 10.10 Óvodások műsora. 10.30 Édes anyanyelvünk. 10.35 Kabaré. Zenésjáták részletek. to.89 Lottóeredmények. 11.00 's­kolarádló. 11.35 Pálló Imre éne­kel. 12.00 Hfrek. 12.13 Táncze­nei koktél. 13.00 A világgazdaság hlrel. 13.03 Budapest kulturális programjából. 13.08 Vita a kor­szerű mezőgazdaságról. 13.21 Faust. Opcrarészletek. 14.21 Qi­sella May énekel. 14.30 Zsibongó. 13.00 Hírek. 13.15 Üzenetek. 15.55 Falusi délután. 16.53 A budapesti nemzetközi műfordítói konferen­ciáról. 18.58 Hallgatóink flgyel­mebel 17.00 Hírek. 17.05 Külpo­litikai figyelő. 17.14 Lemezmü­zeum. 17.40 Nyitott stúdió. 18.00 Üj zenei újság. 18.40 Magyar táncok egy régi menyegzőn. 16.58 Hallgatóink figyelmébe I 19.00 Esti krónika. 19.25 Sporthír­adó. 19.35 Sínek. Rádiójáték. 20.28 Liszt: Les Préludes — szimfonikus költemény. 20.45 Tánczene. 21.00 Hírek. 21.05 Ked­ves lemezeim. 22.00 Hirek. 22.15 Dél-Vietnam ma. n 22.25 A szókimondó asszonyság. Daljá­ték részletek. 22.40 Korszerűen a magyarságról. 23.00 Zenekari muzsika. 24.00 Hirek. 0.10—0.25 Könnyűzene. Petőfi 4.30—8.05 Azonos a Kossuth Rádió műsorával. 9.54 Idegen nyelvű vizjelzőszolgálat. 10.00 A Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekarának felvéte­leiből. 10.45 Válaszolunk hallga­tóinknak. 11.00 Román művészek operai el vételeiből. 11.30 Könnyű­zene. 12.18 Szép magyar novella. 12.26 Schubert: Pisztrángötös. 13.05 Nóták. 13.47 Vízállásjelen­tés.. 14.00 Kettőtől hátig ... 18.00 Hírék. 18.10 Fúvószene. 18.21 Mi az Igazság a termelékenység ala­kulásáról? 18.38 Glovannl Marti­néul énekel. 18.54 Gábor Andor és a künnyűmúzsa. 19.54 Jó éj­szakát, gyerekek! 20.00 Esti kró­nika II. 20.23 Sporthíradó. 20.35 A Prágai Szimfonikus Zenekar hangversenye. 21.42 Ifj. Magyart Imre népi zenekara Játszik. 22.20 Láttuk, hallottuk. 22.40 Brahms: Ül szerelmi dalkerlngők. 23.00­23.20 Hírek. r fl TÉVÉ ] Budapest 8.25 Iskola-tv. Angol nyelv. (Középisk.) III—IV. oszt.) 9.05 ,Orosz nyelv. (Alt. isk. 5. oszt.) 11.05 Fizika. (Alt. lsk. 8. oszt.) 14.00 Orosz nyelv. (Ism.) 15.50 Fi­zika. (Ism.) 17.25 Pedagógusok fóruma. 17.58 Hírek. 18.05 Éle­tünk és a kémia. 2. Elemek és atomok. — 1. rész. 18.30 Nyílik a rózsa. Népdal- cs nótaéneke­sek versenye. — VI. elődöntő. 10.00 Esti mese. 19.10 A Tv poli­tikai tanfolyama. Egy év a vi­lágpolitikában. 19.40 Finnországi ütijegyzetek. Megyeri Károly és Fehér! Tamás műaora. 4. Láto­gatás a vörös Keml-ben. 20.00 Tv-hiradó. 20.20 Martin a felhők­ben. Magyarul beszélő Jugoszláv film. 21.35 Tv-hlradó. — 2. ki­adás. Belgrád 17.18 Híradó, pverms'—knev 17.30 Hadd lássuk, hadd lás­suk . .. 19.03 Panoráma. 20.35 Svejk. a Jó katona élményei — film. 22.20 Ismeretterjesztő elő­adás. 22.30 Szimfonikus hangver­seny. Bukarest 17.30 Balkáni látékok. 18.00 If­júságnak. 19.00 Mezőgazdasági adás 19 30 Zenetörténetek. 20.00 Reflektor. 20.13 Könyvek és szer­zők 20.30 A harminchárom — szovjet 'átékfllm tikus haladást és a szocialis­ta fejlődést gátló valameny­nyi akadály leküzdése. Csak a proletariátus törekedett igazán a háború befejezésé­re, a nemzeti függetlenség biztosítására, a tömegek ki­zsákmányolásának, nemze­tiségiek elnyomatásának megszüntetésére, a társadal­mi nyomor, a jogfosztottság, a szellemi elmaradottság megszün tetésére. A helyzet forradalmi pár­tot követelt, olyan pártot, amely az eszmék mellett a tettek pártja is. Part, ame­lyik képes a helyes célok ki­választására és azok megva­lósításáért harcot is tud szer­vezni. Ez telte történelmileg• szükségszerűvé hazánkban is az új, forradalmi párt életre hívását. A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom hatására Eu­rópa-szerte, nálunk Magyar­országon is, egyre több for­radalmi csoport alakult, amelyik szembefordult a re­formista vezetéssel. Ezek a baloldali irányzatok, csopor­tok lettek hazánkban is az új marxista párt gócai. A következetes osztályharc zászlaját emelték magasra a régi baloldali ellenzék kiváló harcosai (Vágó Béla. Szántó Béla, László Jenő, Hirossik János, Somló Dezső és tér­' sai); i — a Szabó Ervin vezette forradalmi szindikalista munkások (Mosolygó Antal, Végh Dezső); — az új szociáldemokrata ellenzék képviselői (Hambur­ger Jenő, Landler Jenő, Nyisztor György, Hajdú Gyu­la); — az üzemi és szakszerve­zeti ellenzéki bizalmiak (Chlepkó Ede, Fiedler Rezső, Jakab Rudolt, Szaton Rezső és mások); — a forradalmi szocialis­ták, a Galitlei-kör forradalmi szárnyának neveltjei, Ady tisztelői, Szabó Ervin tanít­ványai (Sugár Tivadar. Kelen József. Hevesi Gyula. Korvin Ottó, Sallai Imre, Révai Jó­zsef). E csonortok keresték a forradalom kibontakozásának útját, érezték, hogy a prole­tárforradalom hamarosan megvalósulhat, de nem értet­ték még meg, hogy a prole­tárdiktatúra megvalósításá­nak kiinduló pontja, sarkkö­ve a megalkuvókkal való ha­tározott szakítás és új, for­radalmi munkáspárt létreho­zása. Elsősorban Kun Béla meggyőző, felkészült érvelé­sére a hazai forradalmárok többsége megértette és támo­gatta az SZDP-től független, a forradalmi elvekre támasz­kodó új munkáspárt létreho­zását. Ilyen előzmények után alakult meg a KMP 1918. november 24-én, amelynek Vezetője Kun Béla, az Orosz­országból hazatért forradal­már lett. A KMP a hazai forradalmi talajból sarjadt, történelmi szükségesség hívta életre és léte nagy nemzeti és nem­zetközi jelentőséggel bírt — hangsúlyozta az előadó, majd így folytatta: A KMP megalakításához döntően hozzájárult a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom világtörténelmi jelen* tőségű eseménye, ami köz­vetve és a marxista párt élelrehívása útján közvetle­nül is történelmi forduló­pont volt a magyar munkás­mozgalom fejlődésében. A magyar munkásosztálynak most először volt olyan ve­zérkara, amely magáénak vallotta a marxizmus—leni­nizmus eszméit' és történel­mi küldetésének megfelelően felismerte és képviselte a munkásosztály érdekeit, tu­datosan vezette harcát. A KMP megalakulásával megjelent az a párt, amely képes volt egybekapcsolni a magyar nép felemelkedéséért vívott harcot a nemzetközi munkásmozgalomnak a né­pek békéjéért, a szabad, igaz­ságos, emberi társadalomért, a szocializmusért vívott küz­delmével. A kommunista párt befolyása rohamosan nőtt. Történelmi okmányok bizonyítják, hogy megyénk munkásosztálya és parasztsá­ga is felsorakozott a KMP forradalmi irányvonala mö­gé. Nem véletlen, hogy a kommunista eszmék gyorsan terjedtek a viharsarok forra­dalmi mozgalmakban gazdag talaján. Az agrárszocialista megmozdulásokban, a szer­vezett munkások sztrájkjai­ban, a szociáldemokrata párt által irányított politikai küz­delmekben a megye dolgozói már korábban is tapasztala­tokat szereztek. Szántó Ko­vács János agrárszocialista mozgalma, a szegedi textil­munkások 1905-ös nagysza­bású megmozdulása, a hábo­rú előtti és alatti sztrájkok jelzik e táj forradalmi erje­dését. Kommunista pártszervezet alakult Szegeden, Makón és á megye más városaiban. A párt politikai befolyása meg­haladta szervezeti erejét. Szegeden napok alatt tízezer­nyi párttag fogjalt állást a pári programja mellett és a párt széles ' bizalmihálózat támogatását élvezte az egész megyében. Alig négy hónappal a kommunista párt megalakí­tása után Magyarországon gyözött a proletárforrada­lom, megalakult ' a Tanács­köztársaság, létrejött a pro­letariátus diktatúrája, a munkások és parasztok ha­talma, elsőként követve az orosz példát. Hazánk 1848 óla először, ismét az emberi haladás élvonalába emelke­dett. ' A Magyar Tanácsköztársa­ság hatalmas gazdaságszer­vező, államépítési és kul-, turális munkát végzett. Rö­vid, 133 napos fennállása is gazdag tapasztalatokat nyúj­tott nemcsak a magyar pro­letariátus és a ml pártunk, de a nemzetközi kommunis­ta mozgalom számára Is. A történelem elégtétele Győri elvtárs beszéde to­vábbi részében a két világ­háború közötti időszakot elemezte, s beszédét így folytatta: A Tanácsköztársaság bu­kása után- az ellenforrada­lom kegyetlen uralma kö­vetkezett; leszámolás a kom­munistákkal, haladó embe­rekkel. A fehérterror megyénkben előbb kezdődött, a tanácsha­talom itt rövidebb ideigélt. Sok áldozatot követelt a fe­hérterror megyénkben is; Makón Vásárhelyi Kálmán, a hadügyi népbiztos politi­kai helyettese, Árvái Bálint, a szentesi proletárok ismert vezetője. Szoboszlai Imre, a Csanád megyei forradalmi törvényszék tagjai haltak mártír halélt. Hódmezővá­sárhelyen egyetlen napon végeztek ki az intervenció­sok árnyékában mintegy fél-' száz kommunistát, haladó embert, becsületes állampol­gárt. A fehérterror után a Horthy-rendszer parlamen­tizmussal próbálta szalonké­pessé tenni uralkodását, a kommunisták üldözése ál­landósult. De a munkásosz­tály, a dolgozó parasztság, a nép legjobbjai között min­dig voltak -olyanok, akik az elpusztított harcosok he­lyére álltak. A szörnyű vér­veszteséget szenvedett kom­munista mozgalom mindig új erőre kapott. A párt élt, mindig kiheverte a csapá­sokat. Ébren tartotta a Nagy Októberi Szocialista. Forra^ dalom és a Tanácsköztársa­ság eszméit, ápolta és szí­totta a néphatalom győzel­mébe vetett hitet. Egyes embereket, sőt po­litikai csoportokat is meg lehetett semmisíteni, dc egy egész társadalmi osztályt, a munkásosztályt ncm leheteti felszámolni. 25 év alatt har­cát a munkásosztály egy pillanatra sem szüntette be. Jellerrfeű. hogy 11 évvel a proletárdiktatúra leverése után, 1930 szeptemberében már újra százezrek tüntettek és harcoltak Budapest utcá­in a burzsoázia ellen. A kommunista mozgalom cl­,pusáíthatatlanságának és életerejének ékes bizonyíté­ka az a nagyarányú, a Dél-Alföld városait is fel­ölelő kommunista szervezke­dés, amelyik 1930 telén, ta­vaszán zajlott le. Szeged, Makó és más városok kom­munistái a szervező munka előrehaladásával 1930. má­jus 18-án Tápé mellett, a Tisza-parti füzesekben ille­gális konferenciát tartottak. A rendőrség rajtaütése kö­vetkeztében 24 elvtársat le­tartóztattak, bíróság elé állí­tottak. Közöttük volt Sze­gedről többek között Gera Sándor. Gladics József, Gombai Mihály, Komócsin Antal. Makóról Diós Sán­dor, Igaz Pál. Bökönyi Já­nos és mások. Bármilyen veszteség érte ls a pártot, akárhányszor ls vették fe­jét, a munkásosztály ismét újra és újra kinevelte veze­tőit. Magyarország felszabadu­lása 1944. szeptemberében kezdődött meg és 1945. áp­rilis 4-én fejeződött be. 25 éves mély illegalitása utána Magyar Kommunista Párt most már a felszabadult or­szágban legális körülmények között folytathatta tevékeny­ségét. . Mintegy történelmi elégté­telként 1910-cel szemben, amikor az ellenforradalom Szegedről indult el, a máso­dik világháború után a Szovjetunió felszabadító had­seregei harcai nyomán ép­pen innét, megyénkből, Sze­gedről indulhatott meg a harc hazánk újjászületéséért. Itt alakult meg a Magyar Kommunista Párt ideiglenes (Folytatás a 3. oldalon.) Tóth Béla: V4 Egy szegedi újságárus félszázados emlékei új­ságokról. szerkesztőkről, történelemről DEL-MAGYARORSZÁG PÉNTEK, 1968. NOVEMBER 22. rí C Mikor kicsi időm akadt, ' vJ. nem minden lelkii3­meretfurdalások nélkül szá­moltam a napokat. Apám többhónapja odavan, s én egy lépést is alig tettem az érdekében. Pedig milyen erőt éreztem magamban, hogy mindent megteszek, ami se­gíthet. Nem mondhatom, hogy elaludt volna bennem a segítés lángja, csak sok­szor nem tudtam odafigyelni. Tudtunk egymásról. Sebe­sült katonatársaitól is üzent és három tábori lapot kül­dött. A harmadik kártyán, amely most is az egész csa­ládnak szólt, úgy február derekán, azt írta nekem, de olyan közvetlenséggel, mint­ha szóval mondaná: „No, ml lösz mán. Pétör?" Anyámék nem ls sejtették mire vonatkozik a kérdés, de engem rettenetesen szí­ven szúrt. Belémhasítotf a kérdés, mert sóhajtásnak, rimánkodásnak éreztem, hal­lottam. Már akkor nagyon utáltam a tehetetlen toporgást. s az maradt a véremben vén ko­romban ls, ha az ember hasznosan nem tudja magát forgatni valatnl dologban, akkor inkább aludjon, mint az ujjával malmozzon. Apám levélbeli sóhajtását követő éjszaka lecengéltünk a nyomdában. Az ilyen lé­zengések kényszerűek voltak, a várakozás parancsolta iánk. A lap készen állt tel­jesen. azazhogy a kiszedett oldalak benne ültek a Wör­ner-féle nyomógépekben, csak az első oldal feküdt még a tördelő-asztalon, mert sok esetben csak nagyon késve futott be a Hőfer je­lentés. Márpedig a Hőfer katonai tájékoztató iroda tudósítása nélkül szentségtö­rés lett volna bármelyik na­pilapnak megjelenni. Szóval a lecengélés azt je­lentette. vártuk a Hőfert. Hőfer tábornok nagybetűs jelentései akkor tündököltek a lapok első oldalain, ha va­lami elegáns győzelemről ad­hattunk számot Mikor visz­szavonultunk. Hőfer tábor­nok tájékoztató irodája min­dig mással volt elfoglalva. Olyankor nem jött jelentés. Mi ezt soha nem tudtuk előre, az utolsó pillanatig vártuk a táviratokat, s mi­kor nem volt Hőfer, helyébe másod-, harmadrangú, előre elkészített híranyag került. Akikor Dobó Vince gép­mester szeme intésével jelt adott, a berakólányok föl­állták a dobogókra, a gépek megindultak. Elkezdtek ka­lamolnl, köpték kifelé az oldalakat. Mondom, közvetlenül apám utolsó levelevételének esté­jén, míg vártuk a Hőfert, csönd volt a gépteremben. Már PJ. Inasok is főltakarí­tották a műhelyt, mintha vége volna a munkának, úgy ragyogtak az öreg gé­pek és a betonpadozat. Eb­ben a pauzában óvakodtam oda Vince bácsihoz rettene­tes nagy bajommal. De elő­zőleg azt is megszerveztem, hogy ezen az estén Tóth Jani komám menjen el a cenzor­hoz, és Benkő Pistát ls rá­vettem. táviratot várni men­jen a postára. Az különben mulatságos foglalkozás volt, hiszen a hat napilap hat em­bere ott kucorgott, kártyá­zott, beszélgetett úgy 8 óra utántól a főposta üveges lépcsőházában. félszemmel lesve, mikor dobják ki ko­sárba a táviratot. Ha repült a távirat, vége volt a játék­nak, futottunk vele a szer­kesztőségbe. Hát így összeszövetkezve kenyerestársaimmal ott ma­radtam a várakozás pauzá­jában. csöndjében Vince bácsival. — Vince bácsi, ne hara­gudjon. de valamit nagyon szeretnék megkérdezni, mert a magam fejével nem tudok eligazodni a világban. — No. mondjad te "kerek­fejű, tán kevesled a béred? — Más bajaim vannak. Akartam én ezt már Móra úrtól is kérdezni, de amikor kettesbenv voltunk egy-egy pillanatra, ő is mindig olyan szomorú, hogy nem is merek neki szólni. Alig tekint föl a munkájából. — Értelek. Szóval nem a bérrel, nem a beosztással van bajod. Csak nem estél szerelembe, te subagallér? — Á. gyerek vagyok én még ahhoz. — Hát nyögd ki. mit vá­rod, hogy faggassalak, mint valami gyóntató pap. — Vince bácsi megmonda­ná nekem, mikor tör ki a _ forradalom. — Micsoda? Csöndeseb­ben. piszeorrú, erről nem szabad beszélni, kölök, tna­gad is látod a tilalmakat. Február 15. óta a békesóvár­gásokat is tiltja a miniszter­elnökségi sajtóiroda, nehogy az ellenség azt olvassa ki az ilyen írásokból, hogy nem bírjuk már szusszal a velük való háborúságot. Jaj. gye­rök. gyerök, hát aztán minek azt neköd tudni, hogy mikor tör ki? — Mert apámnak azt üzentem. amikor elment, hogy mindent megteszek az érdekében. — Nem értem én ezt Pétör. — Maguktól hallottam pedig, hogv rajtunk póri né­peken ebben a háborúban csak egy tisztességes prole­tárforradalom segíthetne, az szabadítana meg bennünket minden bajtól. Hát én ezért ahajkodok annyira utána. — És te azt gondolod, hogy én tudom, hogy nekem az orromra kötötte valaki? — Hát maga bizalmi itten és forradalmár, hát magának ezt azért tudni ls kell f (Folytatjuk.) ,

Next

/
Oldalképek
Tartalom