Délmagyarország, 1968. november (58. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-24 / 276. szám

Befejeződött az őszi betakarítás Kétszáztíz mázsás cukorrépatermés a megyében A Csongrád megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának jelentése szerint a kukoricatörés után befejeződött az utolsó betakarítási munka, a cukorrépa szedése is. Az átlaghozam a közös gazdaságokban holdankint 210 mázsa, mellyel elégedettek a szakemberek. A kukorica átlagtermése — májusi morzsol tban számítva a termelőszövetkezetekben tizennyolc mázsa, ami százhúsz kilóval több a tavalyinál. Az országos átlagot pedig háromszázhatvan kilóval haladja meg. Ez az év az első, amikor a kukoricatöréstöl nem maradt el a szár letakarítása. A 110 ezer holdas tanácsi terület kilencvenhét százalékáról vágták már le a kukoricaszárat s ezzel idejében szabad utat nyitottak a tavaszi növények alá szántó traktoroknak. A termelőszövetkezetek most minden erőt az őszi mélyszántásra összpontosítottak. A Szegedi Felszabadulás Tsz-ben például tizenhét traktor dolgozik, valamennyi nyújtott műszakban. Megyeszerte a tervezett, terület mintegy hetven százalékán forgatták meg a talajt s ha az időjárás továbbra is kedvez, a gazdaságok a mélyszántás vonatkozásában adósság nélkül zárhatják az évet. A több mint 150 ezer holdon zöldellő búza, rozs, őszi árpa és takarmánykeverék fejlődésére jó hatással voltak a kiadós esőzések. Még azok az őszi kalászosok is erőteljesen keltek és megerősödtek, amelyek késve kerültek a földbe. Bemutató a Játékszínben A kezdet — s ebbe az egész első felvonást beleértem — megtévesztő. Mintha egy század eleji szalóndráma előadásán ülnénk, ismerős figurákat és ismerős helyzeteket szemlélve. Felbukkan itt a hűtlen férj, az elcsábított lány, a megcsalt feleség, akiről egyébként később kiderül, hogy a hűtlenség bűnében egyáltalán nem ártatlan. Mindez mesteri cselekmény alakit ássál, fölényes derűvel és fanyar iróniával átszőve. Mintha nem is T. S. Eliot, a nehezen követhető, szövevényes tartalmú versek és a magyar színpadok által elhanyagolt drámák költője írta volna ezt a darabot- Ha jól tudom, a pénteki előadáson kívül Magyarországon mindössze egyetlen drámáját mutatták be, még a harmincas evekben, a Becket Tamás vér tanú-püspökről szóló Gyilkosság a székesegyházbant. A második felvonásban aztán kiderül, hogy a Koktél hatkort mégiscsak Eliot írta. A szalonvígjátékok konvencionális hangjáról a költő hirtelen váltással átfordul saját világába. Ebből a meredek kanyarból mindenekelőtt az derül ki, hogy valójában egyáltalán nem vígjátékról van szó. Legalábbis nem a műfaj megszokott értelmében. A Koktél hatkor fekete vígjátéknak, vagy tragikomédiának. sőt talán még egyszerűen tragédiának is több okkal nevezhető, mint szimpla vígjátéknak. A második felvonás az első ellenpontja. Ebben a részben jelennek meg az angol költő írói világának sajátos színei és anyagai, elsősorban a filozófikus gondolatokkal és némi homállyal átitatott költőiség. A szalonvígjáték érték szerint bármilyen lehet, de akármilyen, mindig nyíltan világos (vagy a végén azzá válik) és csattanókra, meglepő fordulatokra épül. A Koktél hatkor a második felvonástól egyáltalán nem ilyen; a harmadik a két megelőző felvonás vegyüléke. Akárcsak egy Eliot-vers, ennek a drámának is tulajdonképpeni és végső lényege nehezen látható it. Az író nem érzi feladatának, hogy minden részletet megmagyarázzon, hogy drámájának minden homályos zugát megvilágítsa, sokkal inkább, hogy sajátos filozófiáját, amelyet ha címkézni akarnánk, talán keresztény egzisztencializmusnak nevezhetnénk, megfelelő események keretében ismertesse. Ma már ez a filozófia nem mond sokat, de még ennél is Csökkentett aron Sombor György-, a Villamos Berendezés és Készülék Művek kereskedelmi igazgatója elmondotta, hogy a régi, elavult csillártípusok gyártását fokozatosan megszüntetik, s a választékot a modern lakások igényéinél: megfelelően bővítik, máris negyvenhárom újfajta csillárt alakítottak ki. 1969. január 1-től az Elekthermax több termékének árát jelentősen leszállítják. Újdonságokat is forgalomba hoznak. Karácsony előtt a boltokba kerül a kétezer wattos elektromos készülék, amely télen fűti. nyáron pedig ventilátora segítségével hűti a lakást Ez a készülék körülbeiül 800 forintba kerül majd. 1969 első negyedében hozzák forgalomba gáztűzhelyüket is, majd fokozatosan megjelenik az Elekthermax új tűzhelycsaládja. Ötmilliós költséggel Megfiatalodik az ecsefgyár A Szegedi Ecset és Seprűgyár sokat fejlődött az elmúlt tíz esztendőben. A hagyományos szegedi iparág, és a gyár ecsetüzeme megtöbbszörözte termelését, megkétszereződött dolgozóinak létszáma is. Az elavult gépek helyett újakat állítottak munkába, korszerűbb lett a technológia. Az asszonyok ügyességét több új termék dicséri. Sajnos az épületek, szociális létesítmények időközben elöregedtek, s ma már nem felelnek meg a követelményeknek, zsúfoltak az öltözők, fürdők. Nemrég megszületett az elhatározás, a seprűgyár után alaposan korszerűsítik, átépítik az ecsetüzemet is. Végvári Istvánné igazgatónő arról tájékoztatott, hogy ez a munka már december elején megkezdődik, s előreláthatólag két évig tart Először a Kossuth Lajos sugárúti homlokzati épületet építik át: a földszinten és az emeleten, az irodahelyiségekből fürdő és kényelmes öltöző lesz. Az első emeleten még helyet kap néhány tanácskozóterem. s egy jól felszerelt könyvtár is. A rekonstrukció — amely 1 millió forintba kerül — előreláthatólag jövő év második felébe befejeződik. Ennél is jobban váltoeik az ecsetüzem többi munkahelye; a tervek szerint a roskatag, egyszintes segédépületeket lebontják, s helyükre tágas, szép műhelyeket emelnek a TMK és a finomecset-részleg dolgozói számára. Ugyancsak lebontják a jelenlegi összeszerelő csarnokot, amely egy 80 éves épületben van. A tervezők elképzelése szerint világos, kétszintes, a korszerű üzemszervezés igényeinek mindenben megfelelő csarnok készül, amelyben jobb körülmények között dolgozhatnak a munkásnők. Végvári Istvánné elmondotta, hogy az ecsetgyár teljes rekonstrukcióját saját erőből, mintegy 5 millió forintos költséggel, az üzem építőbrigádja végzi el. Előreláthatólag a muíika 1970 végéig befejeződik, s ekkor felavathatják majd az új ecsetgyárat. Garancialevél nélkül Siflis József felvétele A titokzatos férfi (Kovács János) és az elcsábított lány (Dentjén Gyöngyvér) nagyobb baj. hogy csak rendkívüli koncentrációval követhető. Épp ezért kézenfekvő a kérdés, nem lett volna-e helyes, ha a Bozóky István rendezte szegedi előadás ezeket a részeket okosan rövidíti? A darab meglehetősen terjedelmes; homályos részei miatt pedig még fárasztó is. Az előadás legnagyobb nehézsége a kétféle stílus, a szalonvígjáték és a filozófikus líra egybeötvözése, egységük megteremtése. Tűz és viz békéjéről van szó: nem volt könnyű dolguk a szegedi színészeknek. Vállalkozásuk azonban mégis sikerrel járt: az előadás átgondolt, egységes, a játékstílusban nincsenek oda nem való elemek. A leghálásabb feladat talán a Júlia szerepét játszó Miklós Klárának juott. Ez a — hogyan is mondjuk? — túlszínes, de mégis hiteles, sőt jellemző figura önmagában is érdekes, hát még ha kiderül róla — mint ebben a darabban is —, hogy van egy másik, igazabb egyénisége is. Miklós Klára játékában mindez magas színvonalon, kulturált és kiforrott szerepformálással valósult meg. A többi figura hozzá képest egysíkúbb. Szabó Kálmán a lelkiválságba került Edward színpadra állításával folytatja idei sikersorozatát; az alakítás beleillik ebbe a sorba. Kovács János titokzatos orvosa szintén jó színészi produkció, bár néhol külsőséges. Demjén Gyöngyvér, mint Celia, mint Edward szerelmes szeretője, a mondanivalót tekintve nagyon jelentős figura, de mint jellem kissé szimpla egyéniség. Demjén Gyöngyvér mindent megtett, hogy a figurát emberi színekkel átfesse. Máthé Eta felesége sem valami izgalmas színpadi feladat, s nem a szí-1 nésznő tehet rőla, hogy figurája nem képes a figyelmet ébrentartani. Király Levente Alex-szerepe viszont sok színnel jellemzett emberi 1 karakter. Király Levente a rá jellemző sokszínűséggel 1 formálta a figurát érzékié- I tesen hitelessé. Kiss István j Peterje néhol jellegtelennek . és szürkének, valahogyan I redukáltnak tűnt. Kállay Borit és Paál Istvánt villanásnyi szerepben láttuk. Az előadás érdekes díszleteit Székely László, a modern jelmezeket Takács Katalin tervezte. Ökrös László Nem végleges helyreállítás Hargittai Károly (Dózsa György utca 2.) olvasónk szóvá teszi szerkesztőségünknek irt panaszlevelében, hogy házukban a födémet tartó gerendák minőségét kisebb megbontásokkal megvizsgáltatta az ingatlankezelő vállalat. Részben kijavították a bontásból keletkező lyukakat, a parkettát azonban nem rakták vissza. A II. kerületi házkezelőséetől kapott információ szerint az IKV nem áll bérleti viszonyban a panasztevővel. Két lakásban valóban végeztek helyreállítási munkákat. Turai Géza, a II. kerületi házkezelőség művezetője ígéretet tett, hogy a jövő héten olvasónk lakásában a megbontott parkettát visszahelyezik. Dorogi Károly (Fadrusz János utca 4.) olvasónk ez év júliusában hajszárítógépet vásárolt a Vegyesiparcikk Kiskereskedelmi Vállalat 329es számú szegedi boltjában. Garancialevelet azonban nem tudtak az áruhoz mellékelni. Kérésére lebélyegezték és dátumozták a vásárlási blokkot, mondván, hogy az helyettesíti a garancialevelet. A készülék azóta elromlott, javíttatni kellett, amelyet garancialevél nélkül csak készpénz ellenében vállalt el a Szegedi Elektromos Ktsz Bajcsy-Zsilinszky utcai részlege. Kérdés: kinek kell fizetnie a javítást, a vásárlónak, a készüléket garancialevél nélkül eladó üzletnek, avagy a hajszárítógépet gyártó vállalatnak? Kékesi József, a Csongrád megyei Vegyesiparcikk Kiskereskedelmi Vállalat 329-es számú boltjának helyettes üzletvezetője arról tájékoztatott, hogy pótlólag megkérték a gyártó cégtől a garancialevelet. Amennyiben a hajszáritógép hibája beleillik a garanciális szolgáltatásba, ügy a javítási költséget magukra vállalják. Hol nézhefjük a csillagokat? Vörös Ilona zákányszéki középiskolás olvasónk arra kér választ levelében, hogy látogathatják-e középiskolások is a TIT csillagaszati és fizikai tárgyú előadásait? A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csongrád megyei titkárságán kapott tájékoztatás szerint a csillagászat iránt érdeklődő középiskolák szép számmal vesznek részt Szegeden az llránia csillagvizsgáló szakköreinek munkájában. Minden újabb érdeklődőt szeretettel várnak Szegeden, a Beke-épületbcn. ahol a VI. emeleten működnek az Uránia szakkörei „Lelakható" ráfordítás A mai magyar muzsika népszerűsítésének jeles hagyományát ápolja a filharmónia: évről-évre kamarabérleti sorozataiban ad helyet zeneirodalmunk ma is élő, alkotó egyéniségeinek. Olymódon, hogy müveiket neves hazai előadóművészek szólaltatják meg. Tavaly Kadosa Pál, tnost — péntek este a Tisza Szállóban — Szabó Ferenc szerzői estjét rendezték meg, s ezúttal rádiófelvétel is készült a koncertről. Annak ellenére, hogy a színházi premiernaptárt idén sem sikerült passzentosra hangolni a filharmóniai évadtervvel: a Játékszínben bemutatót tartottak — a szerzői estre meglepően szépszámú hallgatóság volt kíváncsi. Ez az érdeklődés annak tudható be, hogy Szabó Ferenc ért a szélesebb közönség nyelvén: óvatosan visszahúzódik a zenei avantgarde szélsőségeitől, mondanivalóját nyugodtabb, kellemesebb, tetszetős formában tudja közölni.- (Kamaraműveiben előszeretettel alkalmazza a rondo-formát: a népzenei, vagy saját ihletésű dallamok gyakori visszatérését.) Meglepő például az alkotókorszaka küszöbén írt első (1926) és az 1962-ben keletkezett második vonósnégyes zenei anyagának, kompozíciós építkezésének szoros rokonsága. (A Tátrai vonósnégyestől hallottuk). Muzsikájának igazi erejét, drámaiságát azonban most is (miként a Feltámadott a tenger monumentális kórusában) az énekhangra szerzett művek mutatták legszemléletesebben: Radnóti Miklós verseire írt dalait Sziklay Erika tolmácsolta. A gordonka szólószonáta (Perényi Miklós előadásában) kissé befejezettlenül hatott, míg a harmadik zongoraszonáta (Szűcs Lóránt eruptív erejű megszólaltatásában) Bartók mikrokozmoszainak közelségére vall. A klarinét— zongora szonátát Balassa György és Szűcs Lóránt mutatta be. N. L Dr. Szörényi Sándorné (Gutenberg utca 14.) olvasónk megküldte szerkesztőségünknek is lerelének másolatát, amelynek eredetijét az ingatlankezelő vállalathoz címezte. Panaszolja, hogy évekkel ezelőtt lakása felett a rossz bádogtetőt ugyan megjavították, de azóta is folyik. Esőzés alkalmával a víz a folyosóra zuhog. Az ügyben levelezéseket folytatott, de mindeddig eredménytelenül. Körösi Ferenc, az I. kerületi házkezelőség vezetője a panasszal kapcsolatban arról tájékoztatott, hogy mint illetékesek, ók nem kaptak levelet olvasónktól mind a mai napig. Annyi bizonyos, hogy rengeteg tetőjavítást munkát kell elvégezni a kerületükben. legalább 3M házon. Mindössze két cserepező szakmunkásuk van. Az ellen nem zárkóznak el. hogy olvasónk. mint ahogy ezt levelében is írja. megcsináltassa a hibát, amelyet számlával igazolhat. A javítási költséget beszámíthatja a bérleli díjba. Nem hiánycikk K. Lajosné Ságváritelepi olvasónk arról tájékoztat bennünket, hogy a minap a Kígyó utcai hentesüzletben 5 forintos szalámit kért. Az eladó azt válaszolta, hogy olyan nincs és nemcsak nála, de sehol másutt. Ajánlott más, olcsóbb hentesárut, de azt olyan hangsúllyal, hogy az sértő volt. Csikós János, a Szegedi Élelmiszcrkiskereskedclmi Vállalat áruforgalmi főosztályának vezetője arról tájékoztatott bennünket, hogy a VASARNAP. 1968. NOVEMBER 24. kért 5 forintos, illetve kilónként 50 forintos szalámi minőségi áru, csabai csípős felvágottként ismeretes. Egyáltalán nem hiánycikk, minden időszakban folyamatos abból az ellátás. A Kígyó utcai hentesüzlet vezetőjének igenis tartania kellett volna ebből a hentesáruból. Ha elfogyott, rendelhetett volna. Hogy helyette más árut ajánlott, az helyes, az viszont nem. hogy kifogásolható hangot használt.