Délmagyarország, 1968. november (58. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-10 / 264. szám

Eleven művészst Veszélyes, mert alattomos Az európai kertek első tervezője a görög Epikuros, Athénia kertjét szobrokkal, márványpadokkal díszítette. Virágokkal telt kőedények állottak az utak mentén, amelyekre ciprus, tamarisz­kus vetett árnyékot. A korai középkorban csök­kent a virágok fontossága. Párizsból jött A templomok, oltárok díszí­tésére tenyérnyi kertecskék­ben termesztettek rózsát és lilomot, de a kert szó alatt abban az időben tulajdon­képpen veteményes kertet értettek. A renaissance ide­jén a szépség újra elnyeri rangját. Szívderítő fantáziá­val épültek a renaissance idők kertjei. A kor legszebb olasz kertjét Alberti mér­nök tervezte a Rucellei csa­lád részére. Szigorú rendszer zárta bi­lincsbe a német kertet. Ezek szigorú rendjét, összezsúfolt és bekerített ágyásait Le Notre, francia mérnök törte szét. Kertjei mérnöki re­mekművek voltak, s a bota­nika és biológiai szabályait, a természet törvényeit sem­mibe vette. A harmincéves háború idején telepített tu­lipánt először Törökország­ból Európába. Kivirágzott a spekuláció és a tulipánhagy­ma-kereskedelem. Egy közös vonása volt a régi kerteknek: a fal, a ke­rítés, amely elzárta őket a kinti világtól, a szegények irigy és vágyakozó pillantá­sától. A XIX. században lehul­lanak a kertfalak. Az an­gol kertekben fák, bokrok családias együttesben dísze­legnek és megjelenik a pá­zsit, amely kitágítja a ho­rizontot. Manapság botani­kusok és kerttervezők tele­pítik városrendező mérnö­kökkel együtt. így a kert összefüggő képet alkot a várossal és jelentősége szo­ciálhigiéniai szempontból fel­mérhetetlen. A színek és formák összehangolása mű­vészetté vált. A széngázmérgezés A fűtési idényben min­dig megszaporodik a szén­gáz, azaz szénmonoxid mérgezések száma. Hány­szor olvashatunk az újsá­gokban arról, hogy gya­nútlan, makkegészséges emberek este lefekszenek és reggel holtan találják őket az ágyukban. A tra­gédia oka csupán a ha­nyagság, vagy a tájékozat­lanság. Hogyan kerülhet­jük el az ilyen szomorú eseteket? Először is mit kell tud­nunk a széngázról, a mér­gező szénmonoxidról ? A széngáz a modern techni­ka terméke, a természetben alig fordul elő. Míg a szén­monoxid minden égés ter­mészetes mellékterméke, ad­dig a szénmonoxid csak akkor jön létre, ha a levegőben nincs elég oxigén. Még az autéüan is A széngázmérgezés veszé­lyességét fokozza, hogy a szénmonoxid színtelen, szag­talan gáz, tehát jelenléte a levegőben alig vehető észre. Alkotórésze a világítógáznak is és így a háztartási gáz­mérgezéseknek egyik fő oko­zója. Ha a kályhában nincs megfelelő léghuzat, az égés tökéletlenné válik, ugyancsak széngáz keletkezik. De szén­monoxid van az autó kipu­fogó gázában is, ami csukott ajtajú garázsban a motor üresen járatása esetén, köny­nyen összegyűlik és mérge­zést okozhat. Fennállhat azonban a széngázmérgezés veszélye, a kialakult aia­csony légnyomás következte­ben a száguldó autó belsejé­ben is, amikor a karosszé­ria alatt a felgyülemlett, me­leg kipufogó gázok behatol­nak a kocsi belsejébe. Ez elsősorban a gyermekekre veszélyes, akik közelebb he­lyezkednek el a kocsi pado­zatához és a szervezetük is érzékenyebb. Ezért sohasem szabad megengedni, hogy a gyermekek a felnőttek lábá­nál üljenek, vagy feküdje­nek, ha a motor jár, mert mérgezést szenvedhetnek. Tudnunk kell, hogy a do­hányfüstben is van bizonyos mennyiségű szénmonoxid, s valószínű, hogy az erős dohá­nyosok gyakori fejfájása, hányingere ezzel kapcsolatos. Bekerül 2 vérbe Mi történik, ha az ember szénmonoxidot lélegez be? A szénmonoxid éppúgy a vérbe kerül, mint a jó' levegővel belélegezett oxigén. Mind­kettő a vörösvérsejtek fes­ték anyagához, a hemoglo­binhoz kötődik. A szénmo­noxid azonban olyan szoros kapcsolatba kerülhet a vér festékanyagával, hogy az oxigént már nem képes fel­venni. Így természetesen a vér, ezt az élethez nélkülöz­hetetlen anyagot nem tudja eljuttatni a szervezet sejtjei­hez. A szégázmérgezésben meghalt ember tehát, tulaj­donképpen megfullad, mintha csak a torkát szorították volna össze. Ezt a halálne­met „belső fulladásnak" is nevezhetnénk, hiszen ilyen­kor a szervezet belső légzése mondja fel a szolgálatot. A széngáz mielőtt a vért megmérgezné, eszméletvesz­tést és bénulást idéz elő. Az első felületes kábulatból a mérgezettet a fejfájás és a hányinger még felébresztheti. Ilyenkor ösztönösen az ab­lakhoz megy, hogy oxigén­dús levegőhöz jusson. Ha nem esik össze, megmenekül. De ha nem jut el az abla­kig, akkor elveszett, mert teljes eszméletlenségbe süly­lyed, melyből még a súlyos égési sérülés sem tudja fel­ébreszteni. Figyelemmel elkerülhetjük Tessék parancsolni! Courreges modell: Homok­színű esőkabát új kidolgo­zású szatén gyapotszövetből. Széles öv, különleges lekere­kített zsebek, fekete bőrrel bevont gombok és csat díszíti Az orvos tanácsa Patou modell: Katonás gal­lér és érdekes övbeállítás jellemzi ezt a modellt. Anyaga türkizkék gyapjú­szövet, s különleges fekete sapka, meg fekete szarvasbőr cipő egészíti ki az öltözéket Sokszor gond, hogy a házi­asszony miben, hogy szerví­rozza a vendégeknek a kü­lönböző mártásokat, öntete­ket. Ez a garnitúra kiválóan alkalmas kínálásra. A fatál­cán levő eloxált alumínium­edények szépek és praktiku­sak is. A száj betegségeiről A száj nyálkahártyáján, a fógínyen, a nyelven, illetve az 0,ikakon keletkezett betegsé­geknek a legtöbb ember nem tulajdonít nagy jelentőséget. Pedig az itt keletkező kóros elváltozások — noha látszó­lag kis helyi betegségnek lát­szanak — az egész szerveze­tünk működését befolyásol­hatják. Mosatlan pohár, evő­eszköz, idegen fogkefe hasz­nálata után gyakori a száj­fertőzés. Fűszálak rágcsálá­sa súlyos, hosszan tartó gom­bás szájbetegséget okozhat. Gombás szájbetegségek cse­csemőknél is gyakran fordul­nak elő. Szájukban, illetve nyelvükön fehér lepedékes, gyulladásos folt képződik. A vérző, súlyosabb esetben fekélyes fogínygyulladás le­het fertőzés, erős testi le­romlás, vitaminhiány követ­kezménye. Fenntarthatja az egyoldali rágás, általában minden olyan ok, ami a rá­gás csökkenéséhez, hiányá­hoz vezet. Ilyenkor ugyanis a fogak öntisztulása elma­rad. A száj- és fogtisztítás el­hanyagolása, a fogak nyakára rakódó lepedék és fogkő is előidézhet ínygyulladást. A fogak meglazulásához, kihul­lásához, fogínysorvadáshoz más okok mellett nem egy­szer a huzamosabb ideig tar­tó fogínygyulladás, a fogíny alá felrakódó fogkő vezet. Gyakran mechanikai, fizi­kai. kémiai hatások a száj­gyulladás előidézői. A túl forró, vagy hideg ételek, ita­lok nemcsak a fogzománcot károsítják, hanem hosszan tartó nyálkahártya-gyulla­dást idézhetnek elő. Gyakori kiváltó ok lehet még a túl­zottan fűszerezett, csípős étel, tömény alkohol fogyasztá­sa, az erős dohányzás is. Egy­mástól különböző anyagú fémkoronák és hidak kelle­metlen égő érzést okozhat­nak a szájban. Az arra hajla­mos egyéneknél allergiás túléx-zékenységi szájbetegség­gel is találkozunk. A hiányos fogazató szájban rágás közben gyakran kelet­keznek sebek. Ezért is cél­szerű hiányos fogazatunkat minél előbb pótolni. Letört fogak, gyökerek, hidak, ko­ronák, tömések elsősorban a nyelvet károsítják, szinte ál­landósult fekélyt okozhat­nak. Minden embernek más és más a fájdalomtűrő képessé­ge, és ez a magyarázata an­nak, hogy egy ugyanolyan nagyságú seb az egyik em­ber táplálkozását szinte le­hetetlenné teszi, míg a má­siknál különösebb panaszt nem okoz. Bármilyen elvál­tozást, tünetet észlelünk a szánkban, legyen az egy kis seb, fogínyvérzés, nyelvégés — ne kísérletezzünk otthon különböző szájvizekkel, vagy szomszédtól kapott, „bevált" gyógyszerekkel: keressük fel fogorvosunkat, mondjuk el neki a panaszokat, vagy az észlelt jelenséget és bízzuk rá a gyógykezelést. Általunk nem látható, fogíny alatti fogkő eltávolítása után pél­dául a makacs, hónapokig tartó fogínyvérzés egy-két nap alatt megszűnik! Következetesen tartsuk be az alapvető higiénés szabályo­kat: étkezések előtt folyóvíz­zel, szappannal mossunk ke­zet, ne használjuk mások po­harát, fogkeféjét stb. Ven­déglőben, italmérésekben csak folyóvízzel elmosott po­hárból fogadjunk el italt. Minden étkezés után öblít­sünk erőteljesen szájat és napjában legalább kétszer alaposan mossunk fogat. Mi a teendő*, ha lezárt szo­bában eszméletlen személyt találunk, akinek arca piros, erősen horkol, testhőmérsék­lete a normálisnál alacso­nyabb és nincs alkoholszaga, (Ez utóbbi ismertetőjel azért fontos, mert a szénmonoxid­mérgezés tünetei sokban ha­sonlítanak a részegséghez, A fő különbség, hogy a részeg mámorából felébredve ká­bult, „macskajajos"; a szén­gázmérgezettet viszont ilyen­kor rendszerint különös düh­roham keríti hatalmába.) Akkor széngázmérgezésre gyanakodhatunk. Széngázmérgezésnél legelső felaílat, hogy minden ajtót, ablakot azonnal kinyissunk. Ha gázömlésre gyanakszunk,­akkor sem villanyt, sem gyu­fát nem szabad gyújtani, a robbanási veszély miatt. A mérgezettet minél előbb friss levegőre kell vinni, vagy legalábbis az ablak közelébe helyezni. Azonnal kezdjük meg a mesterséges lélegezte­tést és hívjunk orvost A széngázmérgezés meg­előzésének egyik legfon­tosabb feltétele ebben az idényben a helyes fűtés. A kályhák ajtaját csak akkor szabad lezárni, amikor a fű­tőanyag teljesen leégett és már csak vörösen izzik. Ha újra ráteszünk a tűzre, ak­kor a szén vagy a fa ne fedje be teljesen a parazsat, mert ez is tökéletlen égést idézhet elő és széngázömlést eredményezhet. Gondosság­gal, figyelemmel elkerülhet­jük a szomorú haláleseteket, s egyáltalán a mérgezés le­hetőségét. Dr. SÁNDOR RÓBERT Mint a hegyomlás... VASARNAP, 1968. NOVEMBER 10. Komját Aladár November 7. című verséből idézünk rejtvényünk vízszintes 1., függőleges 12., valamint a vízszintes 42. számú sorai­ban. VÍZSZINTES: 1. A vers­idézet kezdete (folytatás: függ. 12., és vízsz. 42.). 12. Követségi gépkocsikon lát­ható rövidítés. 13. Vetetlen szántóföld. 14. Iskolatípus. 15. Recept. 16. Vonatkozó név­más. 17. Angolszász helyes­lés (fonetikusan). 19. Felső­fok. 21. Egyesület latinul. 23. Nagymama. 25. Duna menti város. 27. Üdítő ital. 28. Kor­jelző rövidítés. 29. Személyes névmás. 31. Bizony — a régi magyaroknál. 32. Rang — jel­ző. 33. Föld alatti várbörtön — névelővel. 37. Kettős betű. 38. Határrag. 39. A te sze­mélyedre. 40. Verő fele. 42. A versidézet befejező része. 44. Heverő. 46. Női név. 47. ... dézia. 49. Fizikai mérték­egysége a din. 50. Nemzeti Vállalat. 52. Geometriai meg­határozás. 55. AK. 56. Év­szak. 58. A föld felé. 59. Kö­tőszó. 60. Duna menti város az NSZK-ban. 61. A héber nyelv „a" betűje. 63. ... fa­kó. 66. Észak-amerikai tó. 67. Égitest. 69. Menni — la­tinul. 70. Becézett női név (—'). 71. És — latinul. 73. Nem sietős a dolga. 75. Göb, csomó (—'). 77. A vízszintes 28. fordítottja. 78. Folyó a Szovjetunióban. FÜGGŐLEGES: 2. Közte­rület (—'). 3. Szemetesvödör. 4. Becézett női név. 5. Náci terrorszervezet volt. 6. Hegy­csúcs. 7. Paszta. 8. Latin ket­tős magánhangzó. 9. Lapos edény. 10. Orosz férfinév. 11. Dagály. 12. A versidézet foly­tatása. 16. Török méltóság. 18. Borfajta. 20. Kocsis mondja lovának, induláskor. 22. Ro­mán pénzegység (ford.). 23. Átnyújtó (ford.). 24. Ritka férfinév. 26. Évszak. 28. Ige­végződés. 30. Fordított sze­mélyes névmás. 33. Dísznö­vény. 34. Harsogja. 35. ... beigli. 36. Irodalmi mű névelővel. 38. Zamata (+')• 41. Étkező. 43. Mindent el­mond. 45. Portugál pénzegy­ség. 48. ... si mouve (és még­is mozog a föld). 51. Gondol. 53. Dél tábornoka az ameri­kai polgárháborúban. 54. Be­cézett női név. 55. Török fér­finév. 57. Textil növény. 60. Svájci kanton. 62. Tanya, gazdaság — az angolszászok­nál. 64. Gyümölcs. 65. Monda. 66. Férfinév. 68. Bibliai alak. 70. Vonatkozó névmás. 72. Kettős mássalhangzó. 74. &. A. 76. Elege van belőle. 77. Szolmizációs hang. BEKÜLDENDŐ: A vízsz. 1., függ. 12., valamint a vízsz. 42. számú sorok megfejtése. E. B. MEGFEJTÉSEK — NYERTESEK Az olimpiai rejtvényver­seny megfejtése: birkózás, evezés, labdarúgás. — Köny­vet kap postán: Balázs Iván Gutenberg u., dr. Basch And­rás Alsókikötő sor, Benedek István Odessza-lakótelep, Borda István Csanytelek, Bö­röc István Mórahalom, Búzá­si Vilmos Szűcs u., Bartyík Lászlóné Hunyadi J. sugár­út, Bíró István Magyar Ta­nácsköztársaság u., Csongrá­di Sándorné Hódmezővásár­hely, Dáni Mihály József A. sugárút, Diviki Károly Odesz­szai körút, Csiszér Előd Deák F. u., Dezső Ferencné Bar­tók B. tér, Elekes Tamás Odessza-lakótelep. Füredi Fe­renc Honvéd tér, Franki Klá­ra József A. sugárút, Gajdács Ferenc Római körút, Gyuris Istvánné Gém u„ Halász Ist­vánná Partizán u., Hegyi Éva Bocskai u., Illés Erzsé­bet Dorozsma, Jójárt Jó­szefné Eszperantó u., Kovács László Petőfi S. sugárút, Laj­kó Ferencné Lechner tér, Lénárt Magda Földvári u., Lippai Sándorné Erdő u., Márkus Mihályné Róna n., Molnár Jánosné Róna u„ dr. Polyák Sándor Brüsszeli kör­út, Révész Éva Bercsényi u„ Ruttai Judit Oskola u., Sá­vai Mihály Szatymaz, Schil­ler Ágnes Fényképész Szöv., Szabó Pál Szappanos u., Szegfú Mária Londoni körút, Szekszárdi István Katona u., Tóth Jánosné Tavasz u., Tóth Péter Nádor u., Varga Endre Odessza-lakótelep, Zsarkó Gábor Alföldi u.

Next

/
Oldalképek
Tartalom