Délmagyarország, 1968. november (58. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-03 / 259. szám

Egy het a világpolitikában Az első lépés Az elmúlt hét, de túlzás nélkül állítható, az év leg­nagyobb külpolitikai esemé­nyére került sor a hét má­sodik felében, amikor meg­történt végre az, amit a vi­lág négy esztendeje követel: véget ért az újkori történe­lem leggyalázatosabb és leg­hosszabb hadüzenet nélküli háborúja a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság ellen. Az esemény már hetek óta úgyszólván „a levegőben ló­góit", s a szinte naponta megismétlődő amerikai hi­vatalos cáfolatok ellenére a világsajtó makacsul várta az esemény bekövetkezését. Kétségtelen, hogy Johnson elnök tv-nyilatkozata idő­pontjának szerepe van a vá­lasztási küzdelemben, de az is igaz, s az egész világ előtt nyilvánvaló, hogy az ameri­kai meghátrálás kikénysze­rítése a vietnami nép nagy­szerű győzelme, annak a hő­si ellenállásnak eredménye, amelyet világszerte támogat­nak a haladó és békeszerető erők, köztük elsősorban a szocialista országok. Közel-Kelet A Távol-Keleten mutatko­zó pozitív előrehaladással el­lentétben a világ másik neu­ralgikus pontján, a Közel­Keleten nem javul, sőt lát­hatóan rosszabbodik a hely­zet. Az elmúlt hét szombat­ján a Szuezi-csatorna egyip­tomi partjai ellen intézett izraeli tüzérségi támadás után az EAK részéről kije­lentették, hogy mindennemű további izraeli provokációra erőteljesen visszavágnak, mert azok a fegyverszüneti egyezmény megsértését je­lentik. Ugyancsak feszült a helyzet az izraeli megszállás alatt levő jordániai terüle­teken, ahol a legtöbb város­ban kijárási tilalom van. Szinte naponta ismétlődnek a tüzérségi párbajok a Jor­dán völgyében. Izrael északi szomszédja, Libanon is kény­telen volt panasszal fordulni az ENSZ tűzszüneti bizottsá­gához az izraeliek provoká­ciós támadásai miatt. Dajan tábornok, izraeli hadügymi­niszter. akit az utóbbi idő­ben háborús tervei miatt Iz­raelben is bírálatok értek, azzal fenyegetőzött, hogy „Izrael újabb súlyos csapást mér Egyiptomra". Az ügy to­vábbi fejleménye a Nílus vi­déke ellen Intézett rajtaütés­szerű támadás, amely miatt az EAK ismét a Biztonsági Tanácshoz fordult. Az elnökválasztás finise Sportnyelven szólva, a cél­egyenesbe érkezett az ameri­kai elnökválasztási küzde­lem. A jelöltek szinte futó­szalagon mondják beszédei­ket és a pártok amerikai re­cept szerint, maximális rek­lámeszközök bevetésével pró­bálják befolyásolni a szava­zókat. A legutóbbi felméré­sek szerint Humphrey esé­lyei mintha javulnának: a közvéleménykutatás adatai alapján Johnson eddigi alel­nöke kezdi megközelíteni az eddig vezető Nixon esélyeit. Ügy tűnik, hogy a finisben a fajgyűlölő, szélsőségesen jobboldali Wallace vissza­esik. A vietnami fejlemé­nyek kétségtelenül tovább javítják Humphrey kilátá­sait, azonban egyáltalán nem biztos, hogy akár a demok­rata, akár a republikánus je­löltnek sikerül majd meg­szereznie a megválasztáshoz szükséges abszolút többséget. Ez pedjg további bonyodal­makhoz vezethet. Prágai döntés Jelentős események zajlot­tak le az elmúlt héten a szomszédos Csehszlovákiá­ban. A köztársaság megszü­letése 50. évfordulójának megünneplésével egyidejűleg a Prágában megtartott nem­zetgyűlés elfogadta a föde­rációs törvényt, és azt Svo­boda elnök a pozsonyi vár­ban ratifikálta. Ezzel telje­sült a szlovákok régóta han­goztatott követelése, amely államjogilag is teljes egyen­jogúságot biztosít Csehszlo­vákia mindkét nemzetének. A nemzetgyűlés törvényt fo­gadott el, amely rendezi az országban élő többi nemze­tiségek — köztük a magya­rok — helyzetét is, és ki­mondja egyenjogúságukat. Klokoc, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke kijelentette, hogy a nemzetgyűlés által elfogadott törvényt konkrét intézkedésekkel kell kiegé­szíteni, hogy minden nem­zetiségi lakos saját hazájá­ban érezze magát. A törvény ideiglenes vév hajtására nemzetiségi bizottság, illetve nemzetiségi titkárság alakult. Mindkettőnek magyar ajkú vezetője van: Fábri István, illetve Tolvaj Bertalan sze­mélyében. Indonézia — Kína A hét eseményei közül ki kell emelni azt a világszerte felháborodást keltő hírt, amely arról számol be, hogy az indonéz rezsim folytatja példátlan irtóhadjáratát az ország haladó erői ellen és a világméretű tiltakozás elle­nére kivégeztette a betiltott Indonéz Kommunista Párt három vezetőjét: Njonot, Su­dismant és Martonot. Ugyan­csali Itt említjük meg, hogy hosszú szünet után Peking­ben tizennyolc napos ülést tartott a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága, amely Liu Sao-csit, akit az államfői poszttól a közel­múltban hivatalosan is meg­fosztottak, kizárta a pártból és megfosztotta valamennyi tisztségétől. Bejelentették, hogy megfelelő időpontban összehívják a párt IX. kong­resszusát. Kínában ugyanis több mint tíz éve nem tar­tottak pártkongresszust. G. I. Humphrey mosolya A VDK kormányának nyilatkozata Most már van oka a jókedv­re. Az elnöki döntés válasz­tási taktikának is elsőrendű. A bejelentést H H H kizá­rólag így fogta fel. Lehet, hogy igaza van? ... A BT új tagjai # New York (MTI) Az ENSZ közgyűlése szom­baton megválasztotta a Biz­tonsági Tanács új, nem ál­landó tagjait. Ennek értel­mében Kolumbia, Finnor­szág. Spanyolország, Nepál és Zambia fogja kétéves mandátummal betölteni Bra­zília. Kanada, Dánia, India és Etiópia 1969. január 1-én megüresedő helyét. A Ma­gyar Népköztársaság tovább­ra is tagja marad a Bizton­sági Tanácsnak. # Hanoi (MTI) Az Egyesült Államok a Vietnamra vonatkozó megál­lapodásokkal kapcsolatban vállalt kötelezettségeit sem­mibe véve, az elmúlt 14 év alatt szüntelenül beavatkozott és agressziót hajtott végre országunk déli resze ellen azzal a céllal, hogy azt gyar­mattá és amerikai 'támasz­ponttá változtassa és meg­hosszabbítsa Vietnam kelté­osztottságát. 1965 elején amerikai expedíciós hadtes­tet és csatlós-csapatokat küldött Vietnamba, hogy fo­kozza az agressziós háborút délen, s ezzel egyidejűleg repülőgépével bombázta és hadihajóival lövette a VDK-t. Honfitársaink délen, a Dél-vietnam1 Nemzeti Fel­szabadítás! Front éleslátású vezetése alatt csodálatos hő­siességgel harcoltak, ismétel­ten súlyos csapásokat mértek az ellenségre, szüntelenül egyre nagyobb győzelmeket arattak, főleg az 1968. tavaszi általános offenzíva és az az­zal egyidejű felkelések óta, az amerikai imperialistákat passzív védekezésbe szorí­tották. A testvéri szocialista orszá­gok, a világ békeszerető né­pei, az Egyesült Államok haladó népe, mind az igaz­ság oldalán áll és határozot­tan támogatja az amerikai imperialisták agressziója el­len küzdő vietnami népet, s ezzel egyre súlyosabb elszige­teltségbe , szorítja az ameri­kai imperialistákat. Egy olyan helyzet láttán, amit már semmi sem ment­het meg Vietnamban, a viet­nami háború okozta nagy ne­hézségek következtében, va­lamint a nemzetközi és az amerikai közvélemény nyo­mására az Egyesült Államok kormánya kénytelen volt be­jelenteni a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság ellen in­tezett légi bombázásoknak, a hadihajók és a tüzérség tá­madásainak teljes megszün­tetését. A Vietnami Demokratikus Köztársaság kormánya fel­hívja az öt kontinensen le­vő testvéreit és barátait, fo­kozzák támogatásukat és se­gítségüket, melyet a vietna­mi népnek nyújtanak a tel­jes győzelem kivívásáig, és határozottan harcoljanak azért, hogy az Egyesült Álla­mok fejezze be Vietnam-el­lenes agresszióját, végleg mondjon le a Vietnami De­mokratikus Köztársaság szu-» verenitása és biztonsága el­leni cselekedeteiről, vonja vissza Dél-Vietnamból az amerikaiak és csatlósai ösz­szes csapatait, számolja fel valamennyi amerikai tá­maszpontot és hagyja Dél­Vietnam népét, hogy maga intézze saját ügyeit a Dél-vi­etnami Nemzeti Felszabadí­tási Front politikai program­jának megfelelően, minden idegen beavatkozás nélkíiL Az Országos Béketanács távirata Az Országos Béketanács Elnöksége táviratban üdvözöl­te a Vietnami Demokratikus Köztársaság Béketanáesát, — Népünk nagy örömmel fogadta a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság elleni légitámadások, haditengerészeti és egyéb hadműveletek beszüntetéséről szóló Johnson­nyilatkozatot — hangsúlyozza többek között a távirat. — A vietnami nép hós! harcának nagyszerű győzelme, a nem­zetközi békeerők diadala ez a bejelentés. Mi. magyarok is együtt örülünk önökkel, mint ahogy a barbár támadások idején együtt aggódtunk vietnami testvéreinkért, örömünk azonban csak akkor lesz teljes, ba az agresszor feltételek nélkül távozik Vietnam földjéről, ha az USA elismeri a Dél-vlctnami Nemzeti Felszabadítás! Frontot. Álláspontunk változatlan: Vietnam sorsáról egyedül és kizárólag a viet­nami nép hivatott dönteni, dc anélkül, hogy elhatározását amerikai tengerészgyalogosok és tankok, Idegen zsoldosok befolyásolnák. Népi milícia az EflK-ban # Kairó (AP) Nasszer elnök pénteken dekrétumot írt alá népi vé­delmi hadsereg alapításáról, amelynek célja a hátország megvédése ellenséges akcióK ellen olyan területeken, amelyek a katonai övezetek­ből kiesnek. A népi védelmi erőket lehetőleg önkéntes je­lentkezőkből állítják Össze. Mii spíiii-Mii Teleíoto — AP — MTI — KS Bui Huu Nhan. a Vietnami Demokratikus Köztársaság sajtóattaséja Párizsban bejelentette, hogy jövő szerdán folytatódnak a tárgyalások a DNFF bevonásával Fél évszázad Jelentős évfordulót, ünne­pel az osztrák forradalmi munkásmozgalom: ötven esz­tendővel ezelőtt alakult meg Ausztria Kommunista Párt­ja. Az Októberi Forradalom hatására zúgott át Ausztrián is a változást követelő vihar. Ennek a folyamatnak állo­másai volt a bécsi és alsó­ausztriai munkások 1918 ja­nuári sztrájkja; a nagy tün­tetés, amelyben először hang­zott fel a jelszó: „Oroszul kel! beszélni!". s maga a pártalakítás. A kommunista párt ese­ményekben gazdag, harcos félévszázadról adhat számot A Magyar Tanácsköztársaság bukása, után a párt általá­nos munkabeszüntetésre hív­ta fel az osztrák dolgozókat, hogy így tiltakozzanak Horthy fehérterrorja ellen. Az osztrák munkások hatá­rozott cselekvésükkel meg tudták akadályozni, hogy az angol és francia imperialis­ták Ausztriát, a szovjetelle­nes intervenció felvonulási területévé tegyék. A dicső napok közé tartozik az 1927­es júliusi nagy tömegtünte­tés és a bécsi munkások hő­sies ellenállása 1934 véres februárjában. A kommunista pártot közben illegalitásba kényszerítették, de megal­kuvás nélkül folytatta küz­delmét. Harcra hívott a fa­siszta veszély, majd az anschluss ellen, hatékony népfrontpolitikát javasolt, s nem rajta, haner a jobb­oldali szociáldemokrata ve­zetőkön múlott, hogy az nem valósult meg. A náci megszállás éveiben sokezer kommunista áldozta életét, sínylődött a börtönök­ben és koncentrációs tábo­rokban. A párt központi bi­zottságának tizenkét tagja halt mártírhalált. Ám a nagy­vérveszteségek ellenére, a párt már a felszabadulás órájától kezdve a demokra­tikus fejlődés egyik legfőbb ösztönzője. Következetesen, síkraszállt az államszerződés, az osztrák semlegesség, a szocialista országokkal val j jó szomszédi viszony mel­lett. küzdött és küzd a hala­dó társadalmi reformokért. A párt most készül a janu­árban esedékes XX. kong­resszusára, ennek előkészíté­seként különös súllyal vizs­gálja az üzemekben és az ifjúság között végzett mun­káját. Az évfordulón eredményes munkát, további termékeny évtizedeket kívánunk oszt­rák elvtársainknak. Tóth Béla: iö. «4 rikkancs Egy szegedi újságárus félszázados emlékei új­ságokról, szerkesztőkről, történelemről 2 DÉL-MAGYARORSZÁG - VASÁRNAP. 196S. NOVEMBER 3. TL Augusztus 26-án 1040 Ji• sebesült érkezett Sze­gedre. Éjfél után 1 órakor Szeged-Eókus állomásra be­robog az első sebesülteket szállító vonat. A sebesülte­ket. akik valamennyien a Sabácon túl folyó harcokban sérültek meg, dobogókon vit­ték vonatról a villamosok­ra. Az éjszakai szállítás ko­mor képet fest. Acetilén fáklyák mellett- mentők, ápo­lónők. egészségügyi katonák filaklai mozognak.. .És a. késő éjszaka ellenére férjüket, testvérüket, apjukat leső szegedlek tömegei. Dg a vo­naton szegedi nem érkezett, még magyar is csak kevés. Zömükben cseh és szerb kö­zös hadseregbeli sebesült ka­tonák. Ajkukról a feszült csöndben sűrűn hangzik a sóhaj. oh. bozse moj. borsé moj. bog pot-nilul! (Istenem, istenem. Isten, segíts!) A betegszállításra fekvő­helyekkel berendezett villa­moskocsik óvatosan kúsznak befelé a kórházakká alakí­tott iskolaépületek elé. Ko­mor csöndben folyik a hur­colkodás, mintha bűnös cse­lekedet történne. Gyerekész­sze.l csak nekem fordul meg a fejemben, most senki sem kiáltja már, éljen a háború. Sok reggelig nyitvatartó vendéglőben vidám az élet. A Kossuth Lajos sugárúton is muzsikaszó tolakszik ki a reggelig nyitvatartó kocsmák ajtaján-ablakán át. A csehek, a sebláztól cserepes szájú idegen katonák bozsemojoz­nak, a mieink vadul mula­toznak idehaza. Én tudom, hogy világvégét érző bána­tukban. de azt is tudom, hogy nem a kendergyári munkások vagy a téglagyá­riak tivornyáznak. Negyednapra már temet­nek is a most érkezett sebe­sültek köz.ül Frost Ferenc­nek hívják, a VI. gyalogez­red közlegénye volt. született a csehországi Letbovisban, élt 26 évet, karját leszakí­totta az akna Sabáe alatt. A szegedi lapok így írnak az eseményről: ..A világháború első szégecit halottiét fenyes temetés kísérte Utolsó útjára A gyásszértariást » közkorbéz udvarán tartották meg óriási tömeg lelerúété'oan. A katonaság részéről Shuitetsz ,-Hábomsgy jelent meg és min­den stéged: fegyvernem fő­tisztje. A város részéről Bokor Pá! helyettes polgármester. So­mogyi Szilveszter főkrpítány. Oaá! Endre tanácsos voltak je­len. A gváse.zertartást Várhelyi •TOzsef rókusl plébános vezette, fényes paoi segédletlel. A gyász­menet a Tavasz utcán haladt a rókusl temetőbe. Az urnákon tf-eerekre menő tömeg állt sor­falat. Olyan Impozáns volt a temetés hogy ilyet szegény Forst Ferenc képzem i sem tu­dott életében. A város díszsír­helyei adott a-sabáei hősnek és Wlártts Károly cég ingven vé­gezi e a temetést. A tízezrekre mer.ö tömeg úgy gyászolta a magyarul nem tudó hőst. mint­ha saját rokonát temette vonta." E dátumtól kezdve nincs nap, hogy ne hozmának se­besülteket Szegedre- Negy­ventől 150-es csoportokban érkeznek ide. Most már más frontokról is. Ezekben a napokban zajlott le a krasz­niki csata. Tömörkény nagy­szerű elbeszélést írt róla két évvel később. Egy kocsmá­ban olajnyomatú képet árul egy kisasszony, szabadságu­kat töltő, lábbadozó katonák körében. — Tessék — nyújtja át a kisasszony —, ez a valóságos krasznlki csata, vegye meg vitéz úr! — Nem vöszöm én, kérőm, elég volt azt egyször látni, nehogy még a szobám falára akasszam a képit. Hanem tudja, ha majd azt a képet áruli. ahun a kirájok, mög a császárok szerbuszolnak egy­mással ..., aztat a képet majd mögvöszötri. — Akkor — mondja el­szomorodva a kisasszony — sokáig el köll neköm várni arra. amig magával üzletöt csinálok. A katonák szótlanul kö­nyökölve nézik az asztalt. Egy közülük nem állja so­káig a csöndet, sóhajtva szó­lal meg: — Csak fél óráig, fél óra. hosszáig lőhetnék én guta... A naponta hozott sebesül­tek közül naponta halnak meg. Naponta temetnek. De ha már néni szegedi az ille­tő. a tömeg oda se néz. Egy szál virág nem jut már a sírjukra. Csak az egyház és néhány temetési hivatalos úr intézi a hős sorsat. Természetesen nagy része fölgyógyul a sebesült kato­náknak. Akiknek alkatrésze nem hiányzik, azt felülvizi­tálják az orvos urak és újra elindítják a frontokra. Az ilyen frontokra indulók az újságokban lelkes nyilatko­zatokat tesznek: „Örömmel megyek vissza muszkát ver ­ni, visszaadom nekik, hogy a bal karomat ellütték!" A lassabban gyógyulókai lábbadozó utánkezelésre vi ­szik. Százegy gyöngélkedő katonának a deszki Gerlici báró kastélyában jelölt ki helyet az egészségügyi kato­nai bizottság. A népek köré­ben Gerlici bárót csak Gili­cének nevezték. Két közép­birtokos gazdasszony beszél­geti a piacon, akik azóta, hogy az uruk bevonult a frontra, maguk intézik száz holdnál kisebb gazdaságuk ügyét: — Nagyon el vagyok ke­seredve, hogy hozzám ötven lábbadozó katonát bekovár télyoztak. Mégis csak bor­zasztó. hogy ennyi embort ráültetnek a nyakamra. — Na. csak ne panaszkod­jón, mert úgy jár. mint Gi­lice báró. Mert a deszki pa­rasztok befogadták a hozzá­juk osztott lábbadozó kato­nát. de a báró azt mondta, hogy ú egyet se enged be. Möghallotta ezt a király, fölröndölte Gilicét a várba. — No, báró, nem engedted be kastélyodba, a százes rád kirótt katonáimat, möi: parancsolom, hogy életö l végéiig százegy élő eleven kutyát tartsál el a ka sú­lyodban Azóta van a deszki kr­télyban százegy- csaholó k' tya, csak nyugodalom nin benne. Mert azok akk< zajjal vannak, hogy azt s­ki emberfia ki nem birja báró is ezért jelentkev önként a frontra, mert o' hon nem leli azóta a nyug- ­dalmát. (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom