Délmagyarország, 1968. november (58. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-03 / 259. szám
Új gyáróriás Szombaton Székesfehérvárott felavatták a Fémmunkás Vállalat alumínium nyílászáró szerkezeteket készítő új gyárát. Az ünnepségen megjelent Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter is, aki avatóbeszédében rámutatott, hogy Székesfehérvár új üzeme Európában a legnagyobb, világviszonylatban pedig a második alumínium nyílászáró szerkezeteket készítő gyár. Építését 1966 novemberében kezdték meg a Fejér megyei Állami Építőipari Vállalat munkásai az olasz Feal cég szakembereinek irányításával. A költségek elérték a 122 millió forintot A legkorszerűbb célgépekkel felszerelt gyár évente 400 000 négyzetméter alumínium nyílászáró szerkezetet készít. Büréf®if között... A KISZ Csongrád megyei küldöttségének odesszai útjáról Az ötven évvel ezelőtt megalakult Komszomol jubileumi ünnepségeire háromtagú küldöttséget hívott meg az Odessza megyei és városi Komszomol-bizottság Csongrád megyéből. A Szeged szovjet testvérvárosában járt delegáció útjáról, az Odesszában eltöltött napok tapasztalatairól Hevér László, a küldöttség tagja, a KISZ Szeged városi bizottságának titkára tájékoztatta munkatársunkat: — A testvérváros ezúttal is a hagyományos szeretettel, az igaz barátoknak kijáró melegséggel fogadta a Magyarországról érkezett ifjúsági vezetőket — mondotta Hevér László. — Bárhol jártunk, mindenütt a barátság számos jelével találkoztunk. A különös megbecsülést leginkább talán az odesszai Operaházban megrendezett jubileumi Komszomol-ünnepségen tapasztaltuk, ahol Szögi Béla, a KISZ Csongrád megyei bizottságának első titkára, delegációnk vezetője az elnökségben képviselhette fiatalságunkat, s ahol mind felszólalását, mind pedig az általa átadott — a KISZ és a Komszomol jelvényeivel díszített — zászlót nagy-nagy örömmel fogadták. Külön öröm volt ezen az ünnepséHol lehet reggelizni a városban? — Kérek egy reggelit. Mondjuk, tejeskávét, brióssal. A nagyállomás közelében levő Gyöngyvirág eszpresszóba állítottam be délelőtt tíz óra tájban ezzel a kívánsággal. Sajnos, nincs. Minden reggel két liter kakaót készítünk, mert ennyit elhordanak tőlünk a sarki fodrászüzlet dolgozói. — Nem is tartanak tejet vagy tejes italt? — Nem, vevőink nem igénylik. IC'lépek az utcára: a gyorsvonattal érkezett mintegy 30 tagú diákcsoport kísérője. a tanár éppen egy járókelőtől érdeklődik: — Hol van olyan hely, ahol reggelizhetnénk, uzsonnázhatnánk? — A Boszorkánykonyhában, bent van a város közepén. „Palackozott bor kapható A következő megálló Újszegeden. a csinos, új Ibolya eszpresszó. Kirakatában hatalmas plakát hirdeti, hogy itt palackozott bor kiskereskedelmi áron vásárolható. — Téli szalámit adhatok reggelire. Esetleg átszaladok az ÁBC áruházba tejért, péksüteményért — udvariaskodik az eladó. — Talán nem tudnák hol hűteni a tejet? — Kitűnő hűtőberendezésünk van. De kérem, itt senki nem szokott reggelizni. Pedig nagy a nemzetközi autósforgalom az eszpresszó előtti útvonalon Románia felé és vissza. A József Attila sugárúti Kedves eszpresszóban, a petőfitelepi Muskátli-ban is azt a választ kapjuk, náluk senki nem reggelizik, uzsonnázik. A Szabadság téren levő Marika eszpresszóban üres a hűtőszekrény, hidegmelegvizet adó vilannybojler is van, mégis arra hivatkozik a boltvezető, hogy a KÖJÁL nem adott engedélyt tejes regelik készítésére, tárolására. Pálinkás emberek tántorognak az asztalok között, sűrű füstfelhöben. A Korzó másodosztályú presszó a Kárász utcában, itt is lehet már reggelit kapni. Igaz, az árlapon egyetlen tejes készítmény sem szerepel. Hasonló a helyzet a Bécsi körúton levő Anna presszóban is. Legtöbben a Virág cukrászdában reggeliznek, amelynek kialakult régi vevőköre van. A Hungária cukrászda, a Búbos, a Béke, a már említett Boszorkánykonyha, a Napsugár és az Expressz szintén egész nap árusít reggelit és uzsonnát. A két tej ivó pedig már nem is győzi sokszor a forgalmat. Nem ellenőrizték Amikor szeptember 25-én ! megjelent a belkereskedelmi miniszter utasítása, hogy az állami és szövetkezeti cukrászdák, bisztrók, eszpresszók egész nyitvatartási idejük alatt kötelesek reggelit és uzsonnát kiszolgálni, a vendéglátó vállalat erről értesítette az üzletek vezetőit. De nem ellenőrizte a végrehajtást. — Miért nem hirdetik plakátokon? — kérdeztük több helyen. — Még nem kaptunk propaganda anyagot — volt a válasz. Holott az utasítás azt is előírja, hogy reklámozni kell a reggeli italokat. Mindenütt szabad A városi tanács kereskedelmi osztálya mind a 19 szegedi üzletet ellenőrizte október végén, hogy az október I-től elrendelt utasításnak hogyan tettek eleget. Tizenkét helyen nem hajtották végre (a Korzóban is az ellenőrzés után vezették be a reggeliztetést). A kerületi tanácsok KÖJÁL csoportjai egyetlen üzletben sem tiltják el a tejesitalok készítését, árusítását, ahol az egészségügyi feltételek megvannak. Hűtőszekrény, hidegmelegvíz viszont szinte mindenütt van. Ahol nincs, ott a vállalatnak gondoskodnia kell ezekről. K. J. gen azt is látni, hogy az ötven év előtti idők veterán harcosait milyen megbecsüléssel övezi a szovjet fiatalság. Köszöntésük éppen keresetlenségével volt igazán megható... — A másik jubileumi ünnepségen — melyet* az Ukrán Színházban rendeztek meg, s amelyen ugyancsak alkalmunk volt képviselni Csongrád megye és Szeged ifjúságát, ugyanezt tapasztaltuk. Az itt megtartott felszólalásom utáni forró taps szintén hosszan köszöntötte a mi fiataljainkat. — Végezetül a delegációnk látogatása során megszületett — a kölcsönös barátságot tovább mélyítő — megállapodásokról szeretnék szólni. Többek között megegyeztünk abban, hogy a kommunista ifjúsági mozgalom megalakulásának 50.' évfordulója alkalmából decemberben megrendezésre kerülő ünnepségre Komszomol-delegáció érkezik Csongrád megyébe Odesszából. Tárgyaltunk újabb Barátság-vonatok kölcsönös indításáról is, valamint arról, hogy úttörők, illetve pionírok cseretáborozását is megszervezzük. Én, mint Szeged KISZ-eseinek képviselője 9 szegedi KISZszervezet címét adtam át azoknak az odesszai barátainknak, akik városunk fiataljaival szeretnék felvenni a kapcsolatot. Ez a tény is jól mutatja, hogy Szeged és Odessza barátsága már valóban a tömegek barátságává szélesedik. A. L. Szeged - olaj - vegyipar Jubileum lUiuö Ktsz-ben Jubileumot ültek tegnap este a Tisza Szálló nagytermében a Szegedi Nívó Faipari és Játékkészítő Ktsz dolgozói. Húszesztendős immár ez a kisipari szövetkezet is. Halmi Imre elnök ünnepi beszédében elmondotta, szép fejlődésre tekinthet vissza a szövetkezet. A termelési érték 23-szorosára nőtt két évtized alatt; idén már a 375 munkás várhatóan 33 millió 880 ezer forintos értéket termel meg, ennek jelentős hányada export. Mintegy 200 féle termékük között nagyszámban szerepelnek plüssmackók, fajátékok, különféle fakellékek. Csongrádon, Vásárhelyen is működnek részlegeik. A jövő perspektívája is biztató: új telepük 1970 végére felépül, s ezzel további fejlődés lehetősége nyílik meg. A szövetkezetiek ez alkalommal emlékeztek meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 51. évfordulójának jelentőségéről. A jubliáló ktsz-ben 15-en kapták meg a Kiváló dolgozó jelvényt, illetve okievelet. Közel 70 ezer forint jutalmat osztottak ki a munkában élen járó tagok között. szállítmány wmM i 1 Pl Sij?*.^ *< f t * í; Ft ' Ili i* mtm mmm ss mm mm Stv * tk'J&Sí??j?. • "Ím " * * m i "Fái 1' Wí sM^wéÉ jí VV*; , ''fúúf'rftwSS''' Wip| L §! " i . - mm ki- .<í<j2r ms m? ffis* mm •ív..... .Mtm • * « Somogyi Károlyné felvétele S zegedet hullámvasútra ültette az olaj. Előbb felhorgasztotta reményeinket, világvárosról álmodtunk, vegyipari kombinátról, gyógyszeripari alapanyaggyártásról, műtrágya üzemről. Aztán letettünk mindenről és a vérmesebbek úgy szitkozódtak, hogy jobb lett volna, ha a szomszéd megyében találják az olajat, most meg, hogy egyre inkább úgy gondolkozunk: „mibe kerül — mit hoz?", úgy gondoljuk reális reményeink vannak. — E tömör összefoglaló megfelelő egy baráti beszélgetés lezárásaként, de érvek nélkül nem sokat ér. Való igaz, hogy a tekintélyes algyői kőolaj- és földgázvágyon felfedezésekor a VEGYTERV előtanulmányokat készített a szegedi vegyipari kombinát telepítéséről. Szerepelt ebben például egy földgáz alapú nitrogénműtrágya-gyár építése. Gazdaságossági számítások viszont egyértelműen kimutatták, hogy kifizetődőbb a Péti Nitrogénművek további bővítése, mert ott gazdaságos nagyságrendben oldható meg a termelés és ez a nagyobb szállítási költségeket is tudja ellensúlyozni. Maradt az olefinkémiai ipar megteremtése, a földgázból kinyert etán és propán feldolgozása elsősorban műanyagokká, polietilénné, polipropilénné, PVC-vé stb. A földgáz alapú gyártási eljárás minden másnál egyszerűbb, gazdaságosabb, így sok szakember Szegedre adta a voksát. Ma már, ha Szegeden akarnák megvalósítani ezt az üzemet, félre kellene tenni patriotizmusunkat és az ország érdekében tiltakozni kellene. Bár az algyői fölgázvagyon európai viszonylatban is számottevő, a melléktermékként itt nyerhető etilén nem teszi lehetővé olyan hatalmas gyár felépítését, amely a termelés nagyságrendje folytán gazdaságos, és amire a gyorsan növekvő hazai igények miatt — különösen, ha figyelembe vesszük a nemzetközi együttműködés bővülő lehetőségeit — szükség van. Ilyen nagy jelentőségű beruházás sorsáról csak az ország érdekelnek figyelembevételevel lehet dönteni, ez pedig, a szegedinél jóval nagyobb, benzin atápon dolgozó üzem megvalósítása mellett szói. Akkor 1 át a városnak semmi : •vu.'nye sincs arra, l.cgy a* Oi-rzág második legnagyobb könnyűipari bázisa cím mellett a vegyiparnak is otthona legyen? Kéíagú a kérdés. Az egyik része a munkaerőhelyzet, amiben az utóbbi évek tervszerű vidéki ipartelepítési politikája, a beiyiipar jelentős fejlesztése alapvető változást hozott. Szegeden, de a megye nagyobbik részében is látszólagos munkaerőhiány mutatkozik. A Nyírségben, .Somogyban még mindig számottevő a munkaerő-felesleg. így ezeken a helv eken a munkaalkalom biztosítása a nagy elvándorlás az országosnál alacsonyabb életnívó rniatt nem esi pán gazdasági, hanem politikai kérdés is. Ahogy az iparnak ezek a fefcéi foltjai szűkülnek, úgy válik egyre inkább elsődleges szemponttá a gazdaságosság az új üzemek ielepítésőriél. Sőt már ma is gondot okoz mindenütt egy lobfc száz munkást fcglalkoztató üzemhez a dolgozók biztosítása, épp I ezért nem lehet egyetérteni azokkal, akik egyetlen kézlegyintéssel elintéznek, vagy elintézettnek vélnek minden szegedi vagy megyei ipartelepítési ügyet, mondván, hogy munkaerőhiány van. Már ma is, de az elkövetkező években különösen, nem lehet nagyobb beruházásról anélkül tárgyalni, hogy ne számolnának reálisan a „munkaerő-kitermelés" költségeivel, azzal az összeggel, amit a környező üzemekben kell a gépesítésre, korszerűsítésre fordítani, hogy szabad munkáskezeket nyerjenek. A másik kérdés a gazdaságosság. A szegedi gázprogram szerint a negyedik ötéves terv végén, az ötödik első éveiben mintegy évi 55 ezer tonna bután termelésére lesz lehetőség. Ennek szállítása oly bonyolult, hogy minden amellett szól: helyben valósítsák meg a műgumigyártást. És van még egy másik téma A kőolaj-kitermeléssel együtt mind nagyobb mennyiségben kerül felszínre kísérőgáz. Az idén 60—80, 1970-ben 230—340, 1975-ben 340—390 ezer köbméter alacsony nyomású kísérőgázzal lehet számolni. A helyi igény ezzel szemben az előbbi időpontokban 45, 65, illetve 140 ezer köbméter, vagyis egy része csak a lehetőségnek. Márpedig a kísérőgázt csak helyben érdemes felhasználni, mert ahhoz, hogy az országos hálózatba táplálhassák, 40—80 forintos előkészítési és 60—120 forintos komprimálási költséggel kell számolni ezer köbméterenként, így országos érdeknek tekinthető a helyi felhasználás bővítése. Ütja ennek a nagyon vontatottan, sok vitával zajló mezőgazdasági gázhasznosítás is, de ezzel a legjobb eredmények mellett sem lehet megoldani a kérdést. Figyelemre méltó viszont, hogy Szeged város általános rendezési tervének tárgyalásakor a Nehézipari Minisztérium bejelentette, gázturbinás erőművet kíván ide telepíteni és ez feltehetően a kérdés gazdaságos megoldását jelenti. Nem szabad még elfeledkezni arról sem. ha Szeged a nehézipar, és ezen belül a vegyipar meghonosításának gazdaságos lehetőségeit kutatja, akkor mindig számításba veszi, hogy a város tekintélyes tudományos, kutatási, oktatási bázissal is rendelkezik, nem beszélve olyan korántsem mellékes körülményről, amit a vízellátás szempontjából a Tisza és a környék víz-földtani adottsága jelent. Pünlíösti Árpád Kevés mézet fogyasztunk, pedig köztudomású, hogy rendkívül egészséges, különösen gyerekek számára hasznos táplálék. A hazánkban termesztett méz rendkívül kedvelt külföldön. Számos országba exportálunk — még a távoli Japánba Is. Képünk Szegeden, a Méhész Szövetkezet Arany János utcai begyűjtőhelyén készült, ahonnan Budapestre, a központi begyűjtőtelepre szállítják az édes rakományt. Az idei aszályos, kedvezőtlen időjárás ellenére 40 ezer kilogramm mézet pergettek a szegedi és környéki méhészek. Művelődés, szórakozás Mibálytelekea Szeptember közepén kezdődött meg az évad a mihálytelki Móricz Zsigmond művelődési házban. Mindjárt rangos rendezvénnyel, táncversennyel, amelyre messzebbi vidékekről, más megyékből is érkeztek vendégek és versenyzők. A folytatás sem marad el, heszen érdeklődést kiváltó kiállítást tekinthettek meg napról napra a mihálytelekiek, ugyanis a hagyományoknak megfelelóen a szegedi képzőművészeti szakkör fiataljai szobrokkal, olajfestményekkel, intarziákkal szerepeltek. A fiatalok szívesen járnak a korszerű, minden igényt kielégítő művelődési hazLa, s ma már nemcsak szombat esténként táncolni, televíziózni, filmvetítést nézni, hanem ha ritkán is, házasságot kötni. Az őszi-téli napok igen gazdag programot ígérnek A bélyeggyűjtő szakkör megkezdte már munkáját, a Tanácsköztársaság évfordulójának ünneplésére kiállítást rendeznek majd a gyűjtött anyagból. November 5-én ünnepi nagygyűlésen lép fel az irodalmi színpad. Szellemi vetélkedőre, klubestekre is készülődnek = mihályteleki fiatalok. VASÁRNAP, 1968. NOVEMBER 3. DÉL-MAGYARORSZÁG