Délmagyarország, 1968. november (58. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-19 / 271. szám

Gratuláció a közösségnek Apró Antal látogatása a falemezgyárban Amikor a Szeged városi már nem kell a gyárnak át- az anyagot, és otthon — olypártbizottság vezetői meg- vennie a rossz, használhatat- kor a családtagok közrenűkérdezték az ünnepi pártbi- lan fát, mint a korábbi terv- . r ,„cr„„, _ , • , . zottsági ülésre érkezett Apró ulasitásos években. Egy nrá- d Antalt, az MSZMP Politikai sik megjegyzés: Ugyanakkor gyümolcsosladakat. Bizottságának tagját, a Mi- azonban jó lenne korszerűbb, nagyobb teljesítményű gépe- • .. ket beszerezni, de egyelőre r(7nU//ŰC/CK nisztertanács elnökhelyettesét, hogy délután mivel szeretné eltölteni Szegeden az időt, a válasz mint már korábban annyiszor — így hangzott: „Ha nincs akadálya tekintsünk meg egy üzemet." A Szegedi Falcmezgyárra esett a választás. Nem tudni, kinek volt hasznosabb ez a gyárlátogatás: a gyáriaknak, vagy a helyettes miniszterelnöknek? Annyi azonban több mint valószínű, hogy kölcsönösen sokat taultak egymástól, sőt a megyei és a városi pártbizottság jelenlevő vezetői is szereztek hasznos tapasztalatokat. nincs miből. Szükséges volna javítani a szociaális ellátottságot, sőt a gyári utakra is ráférne a renoválás, csakhogy erre most nemigen kapnak beruházási hitelt a banktól. Kérték a Minisztertanács elnökhelyettesét, hogy lehetőség szerint támogassa a faipar fejlesztését. A gyári műhelyekben fegyelmezett, szorgos munkának lehetlek tanúi a látogatók. A bútorlap-középrész üzemben Kulcsár Istvánné művezető, és Benczúr AndI » r rás, a II. sz. pártalapszervezet jo nyereseg titkára köszöntötte az érkevagy gaz. Megismerkedhettek a vendegek egy érdekes problémával: a falemezgyárban fahulladékkal tüzelnek és így egy tonna gőz önköltsége mindössze 48 forint. Ellenben azokban a szegedi gyárakban, ahol földgázt használnak, 100 forintnál is többe kerül a gőz tonnája. Ez bizony elég drága és nem nagyon ösztönöz arra, hogy a szegedi üzemek gyorsabb ütemben térjenek át a földSikerről, gondokról, tervekről kezdődött rögtön eszmecsere, mihelyt a vendégek beléptek a gyárkapun. Dani János igazgató, Simon Árpád, az MSZMP üzemi csúcstitkára, Szabó Lajos főmérnök és Orsy Árpád főzöket. A lemezcsarnokban gáztüzelésre, többen is készségesen adtak Véget éri a gyárlátogatás, információt a gyártási folya- Mindent egybevetve, a venmatról és a minőségről. Id. dégek kedvezőnek ítélték a Kónya Ferenc présgépvezelő látottakat. A Minisztertanács részletesen válaszolt Apró elnökhelyettese gratulációval Antal kérdéseire, amelyek búcsúzott a gyár vezetőitől, könyvelő számokkal, adatok- nem kis szakmai hozzáértéskai bizonyították, hogy a gyár a nehézségek ellenére sem működik rosszul. A tervezett nyereséget jelentősen „meghajazzák", s a dolgozók — ez már szinte biztos — közel egyhónapi keresetnek megfelelő részesedésre száröl tanúskodtak. A munkások szeretik az ocumé nevű 110—130 centiméter átmérőjű import rönköket, mert azokról jóval gázdaságosabban lehet szeletelni a lemezt, mint a két-háromszorakik megköszönték gondjaik, eredményeik, törekvéseik meghallgatását. Hősök nyomában Négy csapat, húsz válaszra elszánt fiatal, ötvenkét kérdés, egy játékvezető és persze az öttagú zsűri. Ezek voltak a vasárnap délután legfontosabb tényezői ahhoz, hogy a balástyai fiatalok érdekes vetélkedőnek izguljanak a társadalmi munkával ötletesen, ízlésesen berendezett, hangulatos helyi ifjúsági klubban. A KISZ Hösök nyomában címmel hirdette meg versenysorozatát az 1918/19es forradalmak fél évszázados jubileumára — melynek szegedi járási döntőjén a balástyaiak látták vendégül Tápé, Kiskundorozsma és Üllés csapatát. A magyar történelem, irodalom, művészeti élet és sport 1918—19-es fejezeteit idéző kérdésekre feleltek a versenyzők. Legjobban az üllésiek. A földművesszövetkezeti lányok: Négyökrü Mária, Barna Mária, Tóth Istvánné, Vass Éva, Zsíros Júlia megérdemelten nyertek a házigazda balástyaiak, valamint a dorozsmai, és tápéi fiúk előtt, így Szetei József, a járási KISZ-bizottság titkára az üllésieket hívta meg a megyei döntőre míthatnak év végén. A gyár- Ul vékonyabb bükkfatörzsek_ nak nincsenek ertekesitesi gondjai, sőt a vezetők örülnek, ha minden igényt ki tudnak elégíteni. Szállítanak árut a bútoripar, a hajóipar, a Ganz-MÁVAG, sőt az építőipar részére is. összesen mintegy 30 vállalattal állnak üzleti kapcsolatban, csak az ről. Csakhát az importfa elég drága. A színfurnír üzem munkásai némi büszkeséggel mondották el, hogy a nyereség idei kedvező alakulásához ők igen jelentős részben járulnak hozzá. A ládaüzemben . . ., (két éve épült) a Május 1. a bai, hogy kozuluk egyik- . ,. . , . . . . . . szocialista bngad tagjai vonták magukra a figyelmet. Az egyik brigádtag, Tábith Jánosné elmondotta, hogy műszakonként 230 ládát szegez össze. A brigádvezető Vass Kálmánná azonban 260—280ra is tud menni, olyan ügyes, könnyű a keze. Az ő keresete eléri a 2000 forintot is, míg az átlagos munkabér 1500—1600 forint körül mozog. A ládaüzem egyébként mintegy 50—60 bedolgozót is foglalkoztat, akik hazaviszik másik nem mindig tud időben fizetni. Ez pedig komoly nehézségeket okoz egy ilyen kis üzemben, mint a falemezgyár. Mű helyi tapasztalatok Apró elvtárs az önállóság eddigi tapasztalatairól behatóan érdeklődött. A válaszok egyike: Jellemző, hogy idén Negyvenezer felszállás Búcsúznak a növényvédő repülők A Repülőgépes Növényvédő Állomás kilenc gépe dolgozott az idén Csongrád megyében és szezonjuk már befejezéshez közeledik. A szegedi járásban és Makó környékén állomásozott gépek visszatértek Budaörsre, a Hódmezővásárhely, Szentes tak olyan hónapok, amikor sem szél, sem esőzés nem akadályozta munkájukat. A gépek együttesen több mint negyvenezer felszállást hajtottak végre, s teljesítményük meghaladja a 200 ezer holdat. Ilyen hatalmas területen segítették a termelőés Székkutas körzetéből fel- szövetkezetek az állami gazszálló brigádok még rövid időt itt töltenek. A mélyszántás előtti műtrágyázást fejezik be, iletve az állami gazdaságokban vetett újfajta, daságokat a kalászosok tavaszi fejtrágyázásában, a gabonafélék gyomirtásában. Makó környékén négy alkalommal végeztek a vöröshagyma nagyterméshozamú búzák táblákon porozást a perofejtrágyázása a feladatuk az elkövetkező hetekben. Ez az esztendő kedvezett a „légi földművelők"-nek, volRendelő — orvos nélkül A kübekházi orvos májusban elköltözött a faluból. Üres maradt a rendelő, a szomszéd községből, Szőregről. Üjszentivánról jár ki hetenként az orvos helyettesíteni. A jövő hónapban Kübekházi gondok nek — több idős kommunistát meghívnak. 1945-ben 200an sorakoztak a kommunisták zászlai alá Kübekházán. — Erre a párttaggyűlésre, erre az elvtársi találkozóra a régiek közül sok barátunkat, azonban — mint mondják pács Tsz segítget. így aztán elvtársunkat meghívjuk, hia falunak lesz orvosa, most is az foglalkoztat ben- szen az ő munkájuk is szerKel! is nagyon, mert ősszel nünket, jövőre mivel gyara- ves része a mienknek — podhat a falu. Sok a panasz a közvilágításra. Jövőre 120 ezer forintot tudnak erre fordítani, s rögtön más fényben, csinosabban ragyog a feketeföldi mondták a község vezetői. * A határ csendes. Régen a földben pihen már a jövő évi kenyér magja. Betakarííi földművelő emberek jobban ráérnek, be-bejönnek a tanyákról, szaporodnak a betegek. Néhány évvel ezelőtt jó pénzért vásárolta a községi tanacs az orvosi rendelőt és „ , , , . a szolgálati lakást. Kérték takarekossaggal meg 2 ezer a segítséget, az igényük meter járdára is futja, megvan, szerencsére most — A társadalmi munka már az ígéret is. Jelentkez- nélkül létezni sem tudnánk, tek többen is, akik szívesen Számítunk az emberek segíttelepednének le a faluban, ségére. és ők szívesen iön- kenységéről gyógyítgatnák az arra rá- nek. Á parkosítást elvállal- _ Ba értékesíteni tudjuk szorulókat. Karácsonyi aján- iák és az utcák csinosítását. a megtermelt áruinkat, akdéknak nem is lenne rossz És segítenek ebben is a ha- kor nem jesz probléma — ez Kübekházán. tárőrók. mondja Gyürefi István, a * * Sarló és Kalapács Tsz elnöke. — Sajnos, ezidáig nincs — Akad itt bőven gond, A falu bensőséges ünnepre kereslet, pedig piacra adhiszen Kübekháza sem „ki- készül. Nem feledkeznek "ánk 3 ezer pulykát. 2 ezer emelt" község. így aztán fii- meg azokról, akik annak Iibat- 26 hízott marhát. 450 lőrékből rakosgatjuk össze idején, a nehezebb eszten- birkát, s a fejünk se fájna, azt az összeget, amin csino- dőkben szavukat hallatták a Jelenleg még csak az idei sítani tudjuk a falut. Évente pártért és kiálltak a köz- év számbavétele, értékelése a lakosság 90 ezer forintot ügvek mellett, az emberibb kezdődött meg. De néhány fizet be. ebből bizony nem holnapért. December 3-án hét múlva már jobban előre sokra haladunk — sorolja ünnepélyes párttaggyűlést kel1 tekinteni, hiszen maholZsótér András, a községi ta- tartanak, amelyre a veterá- naP itt az újesztendő. S a rács vb elnöke. — A közös nok közül, a pártalapítók terveket valóra váltani! gazdaság, a Sarló és Kala- közül is — akik másfelé él^ Sz. Lukács Imre noszpóra megelőzésére és a rizsföldeken eredményesen irtották vegyszeres permetezéssel a káros vízi növényeket. A gépek közül nyolc PZL típusú, amelyek hasznos terhelése öt mázsa, enynyivel tud egy gép a levegőbe emelkedni. Egy nagyteljesítményű szovjet gép is dolgooztt az idén, amely tizenöt mázsás teherbírású. December közepe táján hagyja el valamennyi gép Csongrád megyét, de már január végén újból visszajönnek és folytatódnak a „bevetések" a szántóföldeken. T. B. Milliós sereg zocialista módon dolgozni, tanulni, élni — ez az a hármas jelszó, amelynek egy évtizedes diadalútjáról sok szó esik napjainkban. És méltán, mert serege, tábora van ma már a tizedik életévét betöltő szocialista brigádmozgalomnak. A kisszámú veterán osztagok tíz esztendeje tették meg első vállalásaikat, lelkes seregük azóta már hatalmas utat tett meg, s immár létszámuk közelíti az egymilliót. „Valamennyi dolgozó társadalmi aktivitása megnőtt, s csak ezen a talajon fejlődhetett ki a szocialista brigádmozgalom" — mondotta Kádár János a Budapesti Harisnyagyárban tett üzemlátogatása alkalmával. Valóban: ez az alfája és ómegája a mozgalom nagyarányú kibontakozásának. A munkások társadalmi aktivitása talált utat magának a vonzó és népszerű versenyformában, egyszerű, de céltudatos, a maguk helyén nagyon is fontos törekvések váltak így egyesülve-hatványozódva nagyszerű társadalmi erővé. Gazdasági és gazdálkodási sikereinkben is mindenütt ott munkál a brigádok szorgalma, tisztességes, példamutató helytállása. Az, hogy meggyőződéssel, tudatossággal igyekeznek egyre közelebb jutni kitűzött céljaikhoz. Pontos, fegyelmezett, jól szervezett munkájukról ismerik, ezért becsülik a brigádtagokat. A műszaki fejlesztést, űjítómozgalmat szaktudásukkal, leleményességükkel segítik, kezdeményezik új, korszerűbb eljárások bevezetését. Különösen sokat tesznek a minőségért, tudják és tudatosítják másokban is, hogy a kifogástalan termékek iparunk jó hírét növelik külföldön is. Minden munkánk egy-egy bizonyítvány — mondta egy bútorgyári brigadéros —, amire a ml tagjaink kézjegye rákerül, azért mi bátran vállaljuk a garanciát A gondos, figyelmes, lelkiismeretes munka, a kiváló minőség érdekében kibontakozott jubileumi versenyben — mellyel a KMP megalakulása 50. évfordulójának tiszteleg munkásosztályunk — mint már annyiszor, ismét lendítő és alkotó erőnek bizonyult a hármas jelszó mozgalma. Felajánlásaikat év közben derekasan teljesítik, meg is tetézik sok helyütt, jól szolgálják munkájukkal gazdálkodásunk új rendjét, maguk és dolgozótársaik boldogulását. Helyenként, sajnos, még mindig fellelhetők formális elemek. Például a tapasztalatlanabb kollektívák általánosan fogalmaznak vállalásaikban. 1. Brigádterv teljesítése. 2. Takarékosság. 3 . Munkaidő-kihasználás. 4. Minőségjavítás — olvashatjuk a sablonos felajánlást egynémelyik naplóban. Nem derül ki, mit is kívánnak tenni a takarókosság, vagy a minőség érdekében, milyen módszereket alkalmazva stb.; egyszóval nem konkrét. Nehéz értékelni az olyan vállalást, amely egyetlen tagot sem kötelez különösebb feladatokra, azon túl, amit egyébként is el kell végezni a munkabér fejében. A művelődés: a hármas jelsző második része is sokat kamatozott már. Kialakul a helyes gyakorlat: minden brigádtag a vele szemben támasztott követelményeknek megfelelően, erejéhez, idejéhez mérten tanuljon, művelődjön; A többre törekvés, az új, társadalmilag és egyénileg hasznos ismeretek szerzésére, megvitatására való serkenté® sok és sokféle formában nyilvánul meg. A lezajlott „Mesterségünk címere" elnevezésű szocialista brigádvetélkedő ország-világ előtt felmutatta a mozgalom szellemi fényeit is. Ez alkalomból hangzott el a bejelentés; tavasszal megrendezik a szocialista brigádvezetők harmadik országos ér/ tekezletét. Ismét új mérföldkő a mozgalom történetében; Kifejezi a társadalom megbecsülését, érdeklődését, s egyben jó alkalmat ad a számvetésre, a sikerek és fogyatékosságok feltárására is. harmadik alkotóelem — szocialista módon élni -» összefoglaló jelentőségű; mindenre kiterjed ez a fogalom. Nem kevesebbre, egy új erkölcsi kódex humánus tételeinek életbe léptetésére, élésére vállalkoznak a brigádtagok. A szocialista gondolkodásmód és felelősségtudat hatja át tevékenységüket; munkatársaik segítésére, a társadalmi tulajdon óvására épp úgy gondolnak; mint más nemzetbeli osztály testvéreik támogatására. Szén példákat láthattunk erre a vietnami szolidaritási akciók során. A nagyszerű folyamat, amely erősíti az emberek közti bizalmat, az egymásért érzett felelősséget, a közügyekben való aktív részvételt — s egyben harcot hirdet önzés és karrierizmus, henyeség és nyerészkedés ellen —; mindinkább kibontakozik. Egyesek felvetik, hogy ez a jcllemformálódás nehezen megfogható dolog. Találkozni tanácstalansággal, formalizmussal is több helyütt. Pedig alaposan körülnézve minden brigádban jól meghatározhatók az ilyen irányú tennivalók. Társadalmunkban, ahol az emberért törétnik minden, az elvtársi viszony, segítőkészség, figyelmesség, az emberiesség szép jelei mellé újakat és újakat képes adni ez a mozgalom. Ilyen volt például a konzervgyári brigádok példája; egy dorozsmai sokgyermekes család házépítésénél szorgoskodtak társadalmi munkában. Ugyanitt, de más szegedi gyárakban is láthatjuk, hogy száműzték a szakmai féltékenységet, nemhogy nem kell „ellopni" már a mesterfogásokat, de a szocialista brigádtag mesterek maguk ajánlják fel szaktudásukat a kezdőknek, tanulóknak. Bizonyos, hogy még a legösszeforrottabb kollektívák házatáján is van ok önkritikus vizsgálódásra, számvetésre, megújító akarásra. Simái Mihály falu. Egy kis ügyességgel, tód ott már a termény, csak a lánctalpasok dübörögnek, i hasítják a zsíros, fekete föl- | det. Azért gond is akad, hiszen közeledik az év vége. a közös gazdaság nemsokára számot adhat az idei teveKorszerűbb a sütőipar Gázzal és olajjal fűtik a kemencéket Szeged csaknem valamenynyi péksége jelentősen korszerűsödött az idén. A működő sütödék közül egyben gáz, ötben pedig olaj váltotta fel a hagyományos fűtőanyagot, a szenet. A napokban véget ér a fontos munka, s volt. A pékségekben a gáz és olaj alkalmazása révén sokat javultak a munkakörülmények, a pékek higiénikusabb környezetben dolgozhatnak. A vállalat jövőre nagyobb beruházásba kezd: a a Szegedi Sütőipari Vállalat Tavasz utcában megszüntetik l-es számú üzemében is befejeződik az átalakítás, itt is áttérnek a gáztüzelésre. A Szegedi Sütőipari Vállalatnál kapott tájékoztatás szerint több mint félmillió forintba került az áttérés, amely a vizsgálatok szerint hasznos az elavult üzemet és több millió forint beruházással az ország egyik legkorszerűbb sütödéjét építik fel. Egészségügy Hétfőn ülést tartott az Orvos-Egészségűéi Dolgozók Szakszervezetének Központi Vezetősége, amelyen részt vett dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter is. Cserba László, az Egészségügyi Minisztérum főosztályvezetője arról tartott tájékoztatást, hogyan alakul a harmadik ötéves tervben kitűzött egészségügyi feladatok végrehajtása. Az ülésen a legutóbbi KBV-ülés óta végzett munkáról dr. Darabos Pál, az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének főtitkára számolt be. KEDD, 1968. NOVEMBER 19.