Délmagyarország, 1968. szeptember (58. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-01 / 205. szám

Széljegyzet igénytelen­ségről Mentegetőzve idézem a mafilm, sőt azok az alkotá­sorokat, hisz számomra il- sok sem, melyek a modern letéktelen magánlevélből filmtechnikával még hadi­valók, ám minthogy cím- lábon álltak. Ezért tovább zettje közzétette az És-ben, szűkítendő a kör, de válto­innen bátorkodom kölcsön- zatlanul irritál a kérdés: kérni: „azok a magyar fii- vajon miért sovány-idősza­mek, amelyeket kételkedve ko.sak a korszerű eszközök­ragy üdvözölve fogadtak, kel készült, kiemelkedő al­ázok a filmek, amelyek ön­álló irányzatként törtek a világ filmművészetébe, a magyar nézőket kikergették a moziból". Bármilyen fur­csa paradoxon, igy van rendjén. A művészetnek azon produktumai, me­kotások már egy-két esz­tendő múltán is a mozipla­kátokon ? Nemzedékek mennek, ge­nerációk váltják egymást, s a mai húszévesek például mit sem tudnak az új hul­lám vagy akár a neorealiz­lyek félfejjel, testhosszal mus stílustadó, irányzatte­vagy akár hüvelykujjnyira remtő filmjeiről. (Aztán le­előbb járnak a közízlés és hangoló látvány volt tavaly közönségigény jelen lépté- a Szabadság Moziban ásító kénél, rendszerint ritkán terem, mennyire közömbö­találkoznak az ezerfejű Cé- sek maradtak az egyetemis­zár konzervatív természetű ták a nekik hirdetett Pu­véleményező-kedvével. Ebben semi új, valójá­dovkin-film, a Szentpéter­vár végnapjai iránt.) Na­bán a művészetek egyik gyobb a választék, üteme­rendeltetése fogalmazódik: kitaposni a jövő generá­cióinak egyelőre ismeretlen ízlés-vadonját, a legjárha­sebb a termelés. Szerte a világon számtalan stúdió ontja a filmeket, belőlük mi is kapunk módjával, il tóbb reményekkel biztató letékesek vitatható szelek­ösvényeket. Meggyőződé- tálása után, amolyan kalei­sem, Jancsó Miklós film- doszkóp-félét a pillanatnyi jei évtizedek múltán épp- piacokról — mindenesetre oly megállapodott kedélyű eleget ahhoz, hogy az újak, publikummal találkozhat- frissek megőrizzék mono­pak, miként ma is többen polhelyzetüket a régebbiek­váltanának jegyet az olasz kel, nagyobbakkal szemben, neorealizmus korábban És ez a szünetelen válasz­unalmasnak titulált filmjei- ték, ha olykor-olykor silá­re. Feltételes módot kell nyabb árukat is mutogat, használni, hiszen a mozi- igénytelenségre hangolja a ban erre általában ritkán moziközönséget. Persze nem adódik lehetőség. Egyszerű- pusztán a kínálat-kereslet en azért, mert a filmek el­használódási üteme gyor­sabb, hamar „lefutnak": napokig játsszák, esetleg hónapok múltán prolongál­ják. Aztán méltóságteljesen bevonulnak az archívumok­ba, ahonnan időnként szűk szakmai vitákra, gyér szá­mú filmmúzeumokba vagy, mérl'egnyelvéből fakad az emberek igénytelensége. Ab esse, ad posse — a va­lóságból a lehetőségre, mondja józanul a latin, s a közönség filmi tájékozódá­sának szeizmográfját, an­nak esetleges alakulását vizsgálva, a jelen állapotot kell figyelni. Az idevonat­Szegeden például, rapszödi- kozó népművelési felület, s kus ritmussal, az Art Kino az iskolai filmművészeti ok­vetitésekre előcsalogatják tatás jelenlegi elégtelensé­— persze a széles nézőtá- géből. Valahol itt keresen­dők az ellentmondás gyöke­rei — tegyük hozzá: az in­kérdésem: dokoltnál is élesebb ellent­mondásról, véleménykü­bor keves beavatottja szá mára. " Ezek után a miért? Ha sántit is a ha sonlat, mégis megkockaz- lönbségről van szó —, me­tatom: mennyiben taksál- lyek a különböző fesztivá­ják kisebbre a filmszín­házak Eizenstein, Resnais, lókon kiosztott filmdíjak odaítélési miértjét erősen Tati, De Sica vagy mások elhatárolják a közönség ér­korántsem azonos mesz- tékítéletétől. Alapvetően el­szeségből ideköszönő — művészetét, mint a koncert­termek például Bach, Mon­fogadott, általános mérték­egysége, objektív érték­rendje nem lévén művé­teverdi, Beethoven, vagy szeti alkotásoknak — ez a C. Franck századokkal, választófal természetesen hosszú évtizedekkel is da­coló muzsikáját. A kérdés persze sokkal bonyolultabb. Mások a zenei hallásta­pasztalatok és mások a egyebütt ls megtalálható. Más aspektusból figyeli ugyanazt a szakember és a dilettáns, a tájékozott és a tájékozatlan. Ám az a fajta filmhagyományok. Csupán igénytelenség, hogy általá­egyetlen alapvető ellenérv: ban a filmre, mint művé­történetileg a muzsika év ezredes tradícióival nehe­zebben hozható közös neve­zőre. a másfajta orientált­ságot. tájékozódási érzé­szeti produkcióra, csak szó­rakozásból ül be a közön­ség, egész ritkán műkedve­lésböl. leginkább a mozik­ban divatos. A silány di­kenységet kívánó — egyál- vatot lenne érdemes tiszto­talán heterogénebb közön­ségre hagyatkozó — film évszázados jelenléte. Nem célozhatja meg ma már a széles körű publikum ér­deklődését mondjuk a né­gatni, formálgatni, amire a kulturális élet munkásai­nak, a népművelés megfe­lelő asztalai mellől, érde­mes odafigyelni. Nikolényi István Szegediek Odesszában A városi pártbizottság nevezetességeivel, múltjának Odesszai tartózkodásuk szervezésében nemrégiben évszázados emlékeivel, majd utolsó napján voltak a világ­harminctagű csoport látoga- továbbindultak Odesszába, hírű Filatov-intézetben, tott Szegedről Odesszába, a Az első odesszai nap üzemlá- melynek vezetői felajánlot­szovjet testvérvárosba. Az togatásokkal telt el. Kisebb ták, hogy a budapesti szemé­ipari üzemek, közlekedési csoportokban — mondhatni, szeti klinika után a szegedi­vállalatok, a tervező intézet ki-ki szakmája szerint — men- vei is szívesen felvennék a állami, párt-, szakszervezeti tek vendégségbe különböző tudományos és baráti kap­és KISZ-vezetőiből álló cso- üzemekbe, intézményekbe. A csolatokat. Délután a városi portot Csádon Gyula, a párt- találkozások eredménye a pártbizottságon fogadta a bizottság ipari osztályának sok-sok szakmai tapasztalat csoportot N. Ny.eizvesztnij, az munkatársa vezette, öt kér- mellett még az is, hogy több Odessza városi pártbizottság tük meg, hogy számoljon be helyen elhatározták: ezentúl első titkára. A tiszteletükre olvasóinknak utazásukról, él- minden évben csereüdülte- rendezett vacsorán nemcsak a ményeikről. tésre küldenek egymáshoz pártbizottság vezetői és mun­Az indulás előre nem lát- gyerekeket. katársai voltak jelen, hanem ható bonyodalommal járt: Egy teljes nap jutott arra minden olyan odesszai üzem augusztus "22-én reggel Buda- is, hogy megismerkedjenek az képviselője is, akiknél a sze­pesten tudták meg, hogy a Odesszától mintegy 140 kilo- gediek jártak. A beszélgetés­csehszlovákiai események mi- méterre fekvő Ukrajna-kol- ben sok szó esett Odessza éle­att nem indulhat el repülő- hoz munkájával, mely 6500 téről, fejlődéséről, a két vá­gépük Kijev felé, vonattal hektáron gazdálkodik. Voltak ros mindjobban mélyülő test­kell menniük. A csopi határ- a kolhoz hatalmas szőlőskert- véri barátságáról, állomáson hazafelé tartó len- jében, ahol hamburgi musko- Amikor augusztus 29-én a gyei, NDK-beli, bolgár turis- tályt termesztenek, az egyik csoport — most már Kijevtől ták népes csoportjaival ta- gépállomáson, azután a kol- Budapestig repülőgéppel lálkoztak össze, az indulásig hoz székhelyén, ahol bemu- „+„_._ _ h__aír+ háf azonban a szovjet határszer- tatták nekik a nemrég elké- utazva nazaerT' lagjai Dat" vek rendkívül gyors és kész- szült saját, 16 tantermes ál- ran elmondhattak, hogy uta­séges közreműködésével min- talános iskolájukat. S mi- zásuk elérte célját: az ő köz­denkínek jutott hely a vona- lyen kicsi a világ: a kolhoz reműködésükkel is terebélye­ton. elnöke 1945-ben nemcsak a Az utazás első állomása magyarországi harcokban, Kijev volt. Két nap alatt hanem Szeged felszabadításá­megismerkedtek a várossal, ban is részt vett. — Képernyő sedett Odessza és Szeged ba­rátsága. f. k. Drágább a gomb, mint az öltöny? fl Patyolat épülő üzeméről Helyesen határoztak évek- örökös problémánk, kel ezelőtt az illetékesek, egy-egy létesítményt hogy Szegeden egy új vegy- hosszú Patyolat Vállalat telepe nem felel meg a követelmények­nek. Az elhatározást tett kö­vette, s ha volt is huza­hogy a német szakembereket, oly hogy jöhetnek a technoló­ideig építgetünk, giai gépsor szerelését elvé­tisztító és mosó üzemet kell mint a Luca székét. Nem gezni. Az is legalább két felépíteni, mivel a jelenlegi ritkaság, hogy az induláskor hónapot vesz majd igénybe. még modernnek számító ob- Summa summárum, ebből a jektum elavulttá válik, mire mosodából legfeljebb a jövő elkészül. Talán a Patyolat- év közepére lesz valami, nál nem történik Ilyesmi, Azt mondják, hogy nin­de ennek csupán az a ma- csen rózsa tövis nélkül, de vona, 1966 nyarán elkezdték gyarázata, hogy a mosó- és úgylátszik gázégőfej, vagy építeni a modern és minden tisztító gépek egyelőre da- égőrózsa sincsen tövis nél­megfelelő colnak a technika rohamos küL S ez lenne a legérthe­fejlődésével. tetlenebb valami. Tessek A lassúság egyik oka a Pontosan figyelni a számo­kat: a két darab kazán be­_ szerelve, kompletten, az árat jobb összhangot pedig a be- fö^kerekítve^ 1,7 ^millió fo­ruházási piacon még ma is " '"" " * uralkodó ellentmondás aka­dályozza. A kereslet ugyanis beruházó olyan égőfejeket messze felülmúlja a kínála- rendelt a kazánokhoz, ame­tot Tavaly nyáron is lát- Jyek olajjal és földgázzal is tam ezt az építkezést, s az működnek. Ezeknek az égő­idei nyáron is. Az eltelt egy fejeknek az ára, a teljes esztendő során alig halad- műszerezettséget figyelem­tak valamit az ott dolgozó bevéve körülbeiüi 6 millió emberek, vallalatok. Akkor követelménynek telephelyet a külső-nyugati iparkörzetben. Az új terme- a lassúság egyik oka a lói árakat figyelem be ve ve kivitelezés összehangoltságá­körülbelül 52 millió forintba nak hiányában van.' A kerül az építmény s beren­dezése. Az üzem épülete igen szép, sőt mondhatni azt is, hogy reprezentatív. Megáll­ná helyét a belvárosban is. pláne a nagykörúton belüli földszintes házak helyett. Finom és drága klinker­téglával burkolták. Ezen egyesek vitatkoztak, hogy minek. Azt hiszem, azoknak van igazuk, akik ilyenre tervezték. Soha nem lesz gond az épület külsejével, nem kell öt-tíz évenként aa dolgoznf állványozni és vakolni. A gépi felszerelés is mo­dern lesz. Zömmel külföídi masinákat szerelnek majd fel az új üzemben, amelyek megfelelnek a jelenleg is­mert legjobb színvonalnak. Kár, hogy a Patyolat Vál­lalat vezető beosztású mű­szaki szakembere nem tud közelebbit a maholnap üzembe helyezendő gépek­ről, azok teljesítményéről és így tovább. Vagy nem mer nyilatkozni? Régóta, s úgy látszik már rintba kerüL Gőzt is előál­lító kazánokról van szó! A azt mondták, hogy vasszer­kezeti anyagok hiánya miatt állnak, s álltak egész télen át, pedig belől lehetett vol­Bosszantja a vásárlókat Az üzletek belső rendje, a környezet legalább annyira fontos „kelléke" a vásárlás­nak, mint az udvarias, gyors kiszolgálás, az áru kifogás­talan minősége, s nem utol­só sorban a pontos számo­lás is. A kereskedelmet csak dicsérni lehet. hogy minoen alkalmat és lehe­tőséget megragad vásárlói érdekében, hiszen a tegna­pi és mai vásárlók holnap is azok maradnak. Vannak azonban olyan visszatérő esetek, amelveket joggal nem tudnak meg­szokni s vásárlók. Ilyen panaszok hangzottak el leg­utóbb például a II. kerületi tanács ülésen. Szóvá tették, hogy a kulturált kiszolgá­láshoz az is hozzátartozik, hogy kerületük egyes üzle­teiben ne akkor takarítsa­nak az üzletben, amikor a legtöbb vásárló tartózkodik ott. Az sem nyeri meg a vásárlók tetszését, ha az üz­letek dolgozóinak köpenye — enyhén szólva — pisz­kos. Ügy tudjuk, hogy an­nak mosatását fedezi a vál­lalat, éppen ezért érthetet­len, hogy egyes kereskedők a külvárosi üzletekben meg­engedik maguknak ezt a ..hanyag eleganciát''. Visszatetszést kelt az is, amikor a hentesárut, kenye­ret és más élelmiszert ugyanaz a kereskedő szol­gaija ki, aki egyben pénz­táros is. A pénzérmék és bankjegyek ugyanis sok kézen mennek keresztül. Nemrégen olvan példával találkoztunk az egyik bel­városi üzletben, hogy az sem válik a kereskedelem nagyobb dicsőségére. Az üz­let előtt rekeszekben kí­nálta magát a sokféle gyü­mölcs. Az egyik almafajta megnyerte egy vásárló tet­szését, abból akart vá­sárolni az üzletben. Bent abból nem volt, mire a vá­sárló kérte, hogy a rekesz­ben levő almából mérjenek részére két kilót. ..Asszo­nyom — mondta a kereske­dő —. fogja a rekeszt és hozza be." Igy nem szabad keres­kedni! forint Szegeden már több üzem áttért a gáztüzelésre, s át­alakították kazánjaikat, de , ,, , nem fizettek két darab égő­Az elmúlt időszakban „ra- . .. . , , .,,.„ kapcsoltak" az építőipar fejert hat milllot Ha dyen dolgozói, s körülbelül 90 sokba kerülne ez a műszere­százalékban készen is állnak zett berendezés, akkor eleve az építménnyel. Kívül, s be- gátat szabnánk annak, hogy lol megfelelő munkát végez- • tek. Most még hiányoznak a ^fűtésről áttörjenek a az üzemeltetéshez feltétle- földgázra. Valami nem stim­nül szükséges berendezések, mel ebben az összegben, De ennél sokkal nagyobb még akkor sem, ha Ausztria­gondok is adódnak, sőt egé- . , ,, . szen érthetetlen árproblé- bo1 hozzak be es magas mák tornyosullak. vámtarifát szabnak. Igy Egy mosoda kazán nélkül, valóban szinte többe kerül melegvíz és gőz nélkül el- a gomb, mint az öltöny. A képzelhetetlen. A városi ta- Beruházási Vállalat vezetői nács beruházási vállalaté- sem értik miért számítanak nak igázgatója azt mondja, ekkora ÖSS2eget, s most rek­hogy amikor átvették az lámáinak, vizsgálatot kérnek építkezés irányítását, akkor és méltányosabb ármegáUa­a Láng Gépgyártól rendel- pítást Jogosan! ték meg a szükséges két ka- q zánt A gyár felajánlott A ketrec Nem kimozdíthatatlan vas­rácsok, csak fehérre meszelt iskolafalak — diákkiáltások jókedvű visszhangzói — tart­ják fogva a vidéki középisko­la igazgatónőjének húgát, akit lányfejjel „összeszedett" jövendő gyermeke miatt ítélt rabságra a nővéri szigor. A fehér iskolafalak kamasz­lány-fegyence, persze, nincs egyedül, hiszen rabbá, sok­szorosan erősebb bilincsekkel megkötött rabbá válik mel­lette az idősebb testvér is, aki direktori jóhíre érdeké­ben őrzi — szolgálati laká­sának zárt ajtaja mögött — a megejtett, az asszonyi állapo­tával rá lemoshatatlan szé­gyent hozót. A szokások, előítéletek ösz­szekattintotta zár mögött ver­gődik Benedek Katalin pén­teken este sugárzott, A ket­rec című tv-játékának két nőtestvére, s ez a zár szorí­tása aztán halálossá is válik; a vastag kárpitok mögé pa­rancsolt, a csak éjszaka meg­nyíló ajtók mögé rendelt lány a mélybe veti magát. A kétszemélyes kamara­dráma — mert mi másnak is nevezhetnénk ezt a folytott szenvedélyű asszonyi párbe­szédet? — ezzel a tragikus végkifejlettel válik igazán megrázó figyelmeztetővé, ez az értelmetlen kettős gyilkos­ság rázza meg, s gondolkod­tatja el igazán a nézőt. A mesteri kézzel tömörí­tett, a logika játékszabályai szerint ügyesen bonyolított, cselekmény nélküli „cselek­mény" végig megőrzi — sőt, percről percre fokozza is — a feszültséget, s tulajdonkép­pen egy csillagos dramatur­giai ötöst érdemelne péntek esti produkciójáért a televí­zió, ha a jó helyen elmondott, mondandójuk szerint is jól megfogalmazott mondatok­ban valami nem zavarna. S ez a valami: a modorosság! Az a szerzői törekvés, hogy a modernnek vélt novellák szóismétlő, mondatrész-repe­táló gyakorlatához híven a gondolatoknak egy mélyebb értelmet — persze: álmélysé­get — adjon, az igazságoknak egy erősebb visszhangját — persze: torzító visszhangját — keltse. És ami méginkább sajnál­ni való: az idősebb nővért alakító Psota Irén éppen ezekre az utóbb kifogásolt szövegrészekre „érzett rá" igazán, a maga — sajnos szintén modoros — stílusá­ban éppen ezeket az álmély­ségeket mélyítette, ezeket a torzító visszhangokat erősí­tette. Így aztán a halálba ugró kishúg szerepében látott Pálos Zsuzsa alakítását érez­tük hitelesebbnek, s a két nő tragédiája közül feltétlenül az övére mondhattuk rá: igen, az az igazi! Akácz László szállítási határideje azonban nem felelt meg a kívánal­maknak. Ezért a felettes szervhez fordultak segítsé­gért. Üj határidőt állapítot­tak meg a Láng Gépgyár számára. A generálkivitele­ző, a Csongrád megyei Épí­tőipari Vállalat ezután tár­gyalt a kazánok szerelését illetően, s a végső határidő 1968 december közepe lett. Lehet, hogy sikerül erre az időre a kazánokat be­építeni, de más viták is adódnak. Ha készen lesz­nek a kazánokkal és azok üzemképesnek bizonyulnak, csak azután lehet értesíteni Mikrobiológusok Szeptember 2 és 5 kö­zött Mosonmagyaróvárott nemzetközi tudományos tanácskozást rendez a Ma­gyar Agrártudományi Egyesület és a Magyar Mikrobiológiai Társaság. A tanácskozás részvevői a gümőkór és hasonló be­tegségek baktériumainak tulajdonságait, s a beteg­ségek járványtanát tár­gyalják majd meg a hu­mán orvosok és az állat­orvosok szemszögéből. (MTI) VASÁRNAP, 1968. SZEPTEMBER 1. DeL-MAGYARORSZÁG n % \

Next

/
Oldalképek
Tartalom