Délmagyarország, 1968. szeptember (58. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-01 / 205. szám

Szeged bolygói 25 sövényháza Az olaj Ma Ismét honfoglalók ta­lálkoznak Sövényházán. Ka­cagányos Árpád várja, hívja ide a népét, immár esztendő, ről esztendőre, hogy megem­lékezzenek a hajdanvolt vi­lágról, a szegénységből ba­tyujával kilábalni akaró kis emberkékről, a tegnap nap­számosairól, s a mai ünnep tartalmáról. Jövögetnek messziről, mindenfelől, ün­neplő gúnyát hoznak magu. kon, megelégedettséget, az ünnep tiszteletét, ami kijár valamennyi dolgos, becsüle­tes embernek. Tízezernél tóbben elzarándokolnak a nemzeti Arpád-ligetbe, mai honfoglalók, a legújabbkori honfoglalás örömével. Árpád unokái Történelmi hely. A legendá­kat még őrzik az öregebbek, elmondják téli estéken, ta. nyázgatásokon. A gyűlés he­lyén a hét vezér hét földből összehordott halmot emelte­tett ezek még ma is fellel­hetők a határban. Árpád­(azelőtt Kovácsné halma), Sáregyház-, Szárnyék-, Vesz. s/ős-. Kártyás-, Lukashalom­és Császárné halma. A hon­foglalást nemcsak ezek a ko­pottas halmok őrzik. Vala­mikor monostorok állottak a szeri birtokon itt Sövényhá­za mellett is, ahol állítólag Attila egyik főhadiszállása is volt. 1896., az ezredéves ünnep­ségek alkalmával Szeged és Kecskemét verseng, melyiké legyen az emlékmű felállítá­sának kötelessége. Az Or­szág® ülés történelmi szak­vélemény alapján a Szeged vonzási körébe tartozó Sö­vényháza mellett dönt. 1945. március 29-én az ez­redéves emlékműnél az e®­kori grófi birtok helyén le­tűzik az első földosztási ka­rókat. Ezt megelőzően a köz­ség lakossága szinte teljes egészében uradalmi cseléd­ségből állt. E táj 36 ezer hold akkor, mege®ezett az őrgróf FaLlavicini na®birtokával. A felszabadulás után elsőnek az országban Itt kértek, itt kaptak földet a parasztok. Később mint önálló község megalakult ebből a területből Raks, Dóc, sőt Pusztaszer, Tömörkény, Csanytelek, Sándorfalva, és Al®6 is in­nen kapott „birtokot". Lassú lépegetés Ma Sövényházán 10 ezer 500 holdon 2470 lélek éL Nagy a tanyavilág, belterüle­tén mindössze 100 ház épült eddig, a határban szétszórtan 630 tanya található. Másfél évtizeddel ezelőtt házat se na®on láthattak a központ­ban, 1954-ben épült az első tíz Azóta évenként 8—10 házra rakják fel a tetőt. Kl. alakultak az utcák, hatot számlálunk. Személygépko­csiból 30-at, na®motorból 86-ot. televízióból 122-t, rá­dióból 478-at tartanak. Ti­zennyolc esztendővel ezelőtt 28 rádió szólt ezen a vidéken. A pénzt többfelé elhordják, takarékba. Kistelekre, Balás­tyára. Itthon a postán olyan 1 millió forintot tartanak. Meg ami otthon elfér, a szal­mazsákokban, kinél-kinél más-más helyen. Lassan költöznek a tanyák. Szigorúak az emberekhez, s ®ökeret eresztettek. Kedve­ző a konjunktúra rájuk, s jó­formán állami segítséggel több mint 300 tanyát villa­mosítottak. Inkább csak a fia­talok költöznek a faluba. Ali­nak még a régi majorok is, a hajdanvolt cselédházak. A hantházi, pusztaszeri major, a Farkas-tanya. Hosszú idó, amíg ezek az emberek beköl­töznek a belterületre, s szo­kásaikban, életmódjukban teljesen felszámolják a régi világot. Nem látványos a falu fej­lődése, nincsenek rendezett üzletsorok. E®-két középü­let, azok is elszórtan, a szo­ciális otthon jelzi a közpon­tot. Iskolák, két termelőszö­vetkezet, három boltocska, egy kocsma, posta, orvosi rendelő. Jószerivel ennyi Sö­vényháza. Akik hűtlenek lettek a földhöz, főleg a fiatalok, el­járnak, az építőipar, a ®á­rak tárt kapukkal várják őket. Naponta 300 embernek adnak biztos megélhetést Más választásuk eddig nem­igen volt Nincs itt ipar, üzem, a még ®engécskén működő szövetkezetek mel­lett csupán a szociális otthon foglalkoztatott több-kevesebb falubelit. Az Iskolából legin­kább idehaza maradnak, a lányok segítkeznek a tanya körül, várják a kérőt. A fiúk traktorosnak, gépkocsiveze­tőnek állnak. A mezőgazda­sági na®üzemekben nem na® gondot fordítottak ed­dig a szakemberképzésre, majd mostanában jön el az ideje, ho® a fiataloknak is jobban kedvezzenek, a kö­zöshöz kössék őket A ha®o­mányos kultúrák mellett 525 holdon díszlik szőlő, ®ü­mölcs, ebből 100 hold na®­üzemi szőlő. Kertészkedéssel nem próbálkoztak, a fóliázás új dolog, az is csak a tsz-ben. Na®mértékben nincsen in­tenzív kultúra, s i® a jöve­delem ls kisebb, e®enletes. Nincsenek kiemelkedően jó­módúak, akik több házzal, több személygépkocsival ren­delkeznek. A családi kapcso­latokat szorosan őrzik, ápol­ják, a legnagyobb ünnep az Árpád-ünnepség, ilyenkor megérkeznek a rokonok, meghányják-vetlk ü®es-ba­jos dolgaikat Jámbor faluslak A tanyavilág meghatározó. Sok mindenben elválasztja egymástól az embereket. Ré­gen a majorok szabták meg az e®éni boldogulást ezek a közösségek csak most ol­dódnak. A tömegszervezetek tevékenysége sem olyan erős, mint máshol. Sportkör sincs. Jellemző eset az alábbi. Két ember utazik a buszon. E®más mellett ülnek. Idő­sebbek már, s látni rajtuk, ho® életüket a földdel baj­lódták végig. 1® szól az e®-ik: — Maga hová utazik? — Sövényházára. — Vendégségbe? Látogató­ba? — Kl a tanyámra. Hallgatnak. Aztán megkér­dezi a másik: — Maga? — Én is. Az italt nem vetik meg. Évente egymillió 200 ezer forint „csurog le a torkukon". A községfejlesztési alap a lakosság hozzájárulásából 160 ezer forint. Nincsen igazi szegényember. Akinek a ke­nyéren túl, ruházatra nem te. lik, az az önmaga szegénye. Harminc diplomás ember él a faluban. Egyedül ifj. Varga József az, aki innen küzdöt­te fel magát — a felszabadu­lás után —, kijárta az e®e­temet, vissza ls Jött. A töb­biek szétszéledtek országszer­te. Technikus már akad bő­ven, hiszen legutóbb is 12-en végezték el a kihelyezett me­zőgazdasági technikumot. Sajnos, közülük csak hárman tsz-tagok. A kerítésnél A régi kastély szociális ott­hon. Szép park, módos épü­let, az udvaron öregek matat­nak. Asszonyok, férfiak. Te­lik az idejükből. A kerítéshez közel jön az idősebb. Kér e® cigarettát. Fújjuk a füstöt. — Látja azt a mocsarat? — mutat hátra a fák lombja közé. — Nem, nem látom. — Nézze jobban. Ráha®om. Felvidámul. — Le kell csapolni. Ott felépülhet az új falu. Már szóltam is a tanácselnöknek. Helyeslem. És tovább me­gyek. Látom a kedves öre­geket a megfáradt emberké­ket, akik önmagukkal most nem tudnak mit kezdeni. Szép, ápolt, gondozott világ — innen kívülről. Tévé meg a ház Major, mindjárt az út mel­lett A régi cselédházak. Az öreg jószággondozó. Itt nőtt a birtokon. Innen kapja most kenyerét a közösből. Ezt mondja: — A cselédsoron szület­tem. Itt nőttem fel. Kár ar­ról beszélni, elborul az em­ber. Szégyellt Dolgoztam, mint a többi ®erek. Alud­tam, sokszor felrázott szülém, dolgoztam. Ne®venhárom­ban nősültem, a feleségem is itt nőtt fel, az e®ik cse­lédgulyás lánya. Volt e® ! ünneplő ruhám, neki is ki- | sikerítették az esküvői ruhát. Éltünk. Még ezt mondja: — Földosztáskor kaptam két és fél holdat. Nem boldo­gított. A szövetkezetben 1954­től boldogulok. Megdolgozok minden napért S megelünk. A múltkorában televíziót vettünk. Oriont Esténként nézzük. Jó í®, a televízió mellett, s e®ütt a család. Most már csak e® ház kel­lene, a faluban. Eljutok-e addig? Friss, ®orsmozgású az öreg, Drabant Pál. Jól bírja magát. Elnézem. Tisztelem az életét — Milyen házat szeretne? — Olyan magamhoz valót. De fürdőszobával. Megérjük még, ho® zöld­ág virít a ház tetején. Sz. Lukács Imre és a madár E két fogalom e®más mellé állítása első pillanat­ra energetikai összehasonlí­tásra lenne alkalmas. Az emberi boldogulást, köny­nyebb életet elősegíteni hí­vatott olaj, melyet e®re­másra hoznak fel a föld kér­géből, milyen energia megta­karítást jelent az egyes em­beri szervezetekben. Viszont a madár mennyi saját maga által termelt energiát használ fel élete során. Azt már ki­számították, hogy a 60 éves emberi szív az 5 liter vérnek félpercenkénti forgatásával a gőzmozdony mily mennyisé­gű energiateljesítményével hozható egyenlegbe. Jó len­ne azt is tudni, ho® a- sarki csér nevű madár, mely éven­te kétszer megteszi az északi és déli sark közötti távolsá­got, élelemszerző útjaival e® ütt több mint százezer ki­lométert, mennyi energiát termel ezen idő alatt. Az olaj az embernek elő­nyét szolgálja, a madarakra viszont veszedelmet jelent. Százezernyi hajó szennyezd olajjal a tengerek, a folyók, a tavak vizét. A partokra sodródó olajréteg elsősorban a vízimadarakra jelent pusz­tulást. Vonulások során az úszó és bukó madaraknak százezrei lepik el a parti vi­zeket, és ekkor tízezerszámra pusztulnak kacsák, bukók és parti madarak. Tollazatúk összetapad, elvesztik repülési készségüket, megszűnik tes­tük hőszabályozási képessége, szemüket olaj hártya fedi be, A szerző felvétele Az algyői olajmező első madáráldozata: fiatal bakcsó táplálkozni nem képesek, biz­tos halál vár rájuk. A madarakra leselkedő sok veszedelem között az olajkér­dés ma már a Madárvédelmi Világszövetség kontinentális szekcióínak konferenciáján az egyik legfontosabb kérdés. Ennek megszüntetése e®es világhíres tengeri fürdők megmentése érdekében is sürgős. A Shell világtröszt dolgozott ki e® fiziokémiai megoldást, mely állítólag az olajnak vízkeveredését ártal­matlanná teszi. Ho® azonban nemcsak az úszó, bukó, sárjáró, partfutó madarakra ártalmas az olaj, de még a hosszú lábú gázló­madarakra is, bizonyítja an­nak a fiatal bakcsónak az esete, melyet a múltkoriban az al®ői olajmezőröl juttat­tak hozzám. Ott valahol ola­jos víz környékén leshetett prédára, amidőn csőrével a vízbe vágott, feje, szeme olajréteggel szennyeződött, majd tollainak tisztítása köz­ben az egész madár olajjal ivódott át. Remélhetően az olajmezöről a fúrások befeje­zése után eltűnnek az olajos tócsák, mert a talajvízbe szivárgott olaj megfelelő szűrőrétegek híján az ásott kutak vizét is használhatat­lanná teszi. A vízi úton törté­nő olajszállításnál is ü®elnl kell a parti olajszennyeződés elkerülésére. Az első olajár­talomban pusztult madár óvatosságra int. DR. BERETZK PETE R Emeletráépítés, gdi|és fé|árBR tetőtér-beépítés Az építésügyi és város­fejlesztési miniszter és a pénzügyminiszter az Orszá­gos Tervhivatal elnökével e®etértésben módosította az emeletráépítésről és a te­tőtér-beépítésről hat évvel ezelőtt kiadott rendeletet. Az új rendelkezés első­sorban a pénzügyi feltételek megváltoztatásáról intézke­dett. Korábban ugyanis az e®-es lakások bérlőit terhe­lő költségeknek csak hatvan százalékát tehette ki a visz­sza nem térítendő állami támogatás, s ez az összeg e®szobás lakás esetén nem haladhatta meg az 55 ezer, két- va® több szobás lakás­nál pedig a hatvanezer fo­rintot. Most a visszatérítés nélküli állami támogatás arányát 70 százalékra emel­ték. Ennek megfelelően az új rendelkezések szerint az e®-- és a másfél szobás la­kásnál 73 ezer, a két- va® több szobás lakás építésénél a 88 ezer forintot is elérhe­ti az állami támogatás ösz­szege. Na®obb lehet az ál­lami támogatáson felüli költségekhez nyújtott hosz­szú lejáratú kölcsön ls. 1® a lakosonként! 45 ezer helyett már 55 ezer forintig terje­dően adhat hosszú lejáratú kölcsönt az Országos Taka­rékpénztár. A visszatérítés feltételei változatlanok, te­hát évi 2 százalékos kamat mellett 15 éven belül kell visszafizetni a kölcsönt. Az új rendelet a kihir­detés napján lépett életbe Nem mindennapi meglepe­tést tartogatott a Veszprém me®ei Idegenforgalmi Hiva­tal az őszi Balaton kedvelői­nek: szeptember 1-től az Ide­genforgalmi Hivatal tulajdo­nában levő kempingekben, motelekben és faházakban ötven százalékos kedvez­ménnyel üdülhetnek a ven­dégek. A na®arányű árle­szállítást hat és félezren éL vezhetik a Balatonpart leg­szebb vidékein; Tihanyban, Balatonfüreden, és Keszthe­lyen. Az űrkutatás gyakorlati haszna E® külföldi lap munka­társa Konsztantyinov fizi­kussal, a Szovjetunió Tudo­mányos Akadémiájának el­nökhelyettesével beszélgetett. A beszélgetés végefelé ve­tődtek fel a legkényesebb kérdések: vajon megéri-e a na® anyagi és szellemi ál­dozatot, s nem kellene-e In­kább a földi életkörülmé­nyek javítására fordítani az űrkutatásra költött hatalmas összegeket? „Nem hiszem, ho® az emberek azzal lennének bol­dogabbak, ha máról holnap­ra abbahagynánk az űrkuta­tást" — válaszolta az újság­író kérdésére Konsztantyi­nov. „Nem. olyan drága, mint a közhiedelem tartja. És már napjainkban is gya­korlati hasznot hoz, nem is csak a tudomány és a technika fejlődésében. Hoz­zájárul a gazdasági élet előbbre viteléhez is. Meg­könnyíti az időjárás előre­jelzését, a geológiai kutatá­sokat, biztonságosabbá te­szi a tengerhajózási és a lé­gi forgalmat, egyszerűsíti a térképészeti felvételeket." Mi is hát a .helyzet az űrkutatás költségeivel és azok jelenlegi és várható megtérülésével? Nehéz lenne lemérni az űrkutatás valódi hasznát, hiszen pénzben nem minden vonatkozása fejezhető ki. Abban az erőfeszítésben, amely a világűr meghódí­tására Irányul, nemcsak a fizikus és a mérnök érde­kelt, hanem szinte minden emberi tevékenység szük­séges hozzá. Nos, nem lehet pénzzel lemérni, ho® a különböző tudományoknak milyen lökést adott már eddig is a na®obbnál na­®obb feladatok megoldása. A tudományágak, az emberi tevékenységek sikeres ösz­szehangolásának az eredmé­nyei csak később mutat­koznak meg. Ma csupán néhány összehasonlító ada­tunk van. Ilyen: az 1957-től 1966-ig eltelt tíz évben a Szovjetunió 235 kísérletet végzett, az E®esült Államok majdnem kétszer annyit, 437-et. Ezen belül a munka hatásfoka éppen fordítva alakult. Az amerikaiak 13, a szovjetek 25 alkalommal oldottak meg elsőnek bo­nyolult űrkutatási felada­tot. A világon hárommillió tu­dós és szakértő foglalkozik űrkutatással. A közvetlenül mellettük dolgozó, kisegítő személyzet még kétszer any­nyi ... Ezek az emberek, természetesen családjukkal együtt, ebből élnek. Az E®esült Államokban példá­ul éppen másfélszer annyi­an, mint az ország közis­merten hatalmas autóipará­ból. Lakodalmi és dísztorták Csokoládé, kávé, puncs, dió, fatörzs 1 órán belül is készülnek az ANNA PRESSZÖBAN (Bécsi körút 16.) Készíti: KOCSIS ISTVÁN mestercukrász és munkatársai. Előrendelést felveszünk. Állandóan kaphatók helyben készített, friss napi sütemények. CS. M. VENDÉGLATÖ VÁLLALAT xS. 56 665 DEL-MAGYARORSZÁG N vasarnap, 1968. szeptember 1. Az Üveg és Porcelán Na®ker. Vá!1 2 fiú ós 2 leány tanulót Jelentkezés: Szeged, Gutenberg u. 12. sz. alatt. TÜZÉP-TELEPEK, ÉRTÉKESÍTŐ SZÖVETKEZETEK, MG. TERMELŐSZÖVETKEZETEK, MAGANÉPITÖK, FIGYELEM! Azonnal szállítani tudunk nagyobb mennyiségben az alábbi méretű redőnysínes és expondált lemezbetétes, szép kivitelű minizált vaskapukat, kerítés betéteket Kedvező árajánlattal: 1800x3000 mm-es nagykapu. 1800x4000 mm-es nagykapu. 1800x 900 mm-es kiskapu. 1620x2000 mm-es kerítésmező keret. Megrendelés esetén fényképet és árajánlatot küldünk. Vegyes- és Építőipari Ktsz, Tompa.

Next

/
Oldalképek
Tartalom