Délmagyarország, 1968. szeptember (58. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-04 / 207. szám

Magyar küldöttségek Koreában A Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság kormányá­nak meghívására kedden dr. Ajtai Miklósnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Poli. tikai Bizottsága póttagjának, a kormány elnökhelyettesé­nek vezetésével kormánykül­döttség utazott Phenjanba, ho© részt vegyen a Koreai Népi Demokratikus Köztár­saság kikiáltása 20. évfordu­lójának ünnepségein. A de­legáció tagjai: Asztalos Lajos, kohó- és gépipari miniszter­helyettes és Kádas István, hazánk phenjani na©követe. aki Phenjanban csatlakozik s delegációhoz. Kedden még két ma©ar küldöttség érkezett Phenjan­ba. Szakszervezeti küldöttsé­günket, amely a Koreai Szak­szervezetek Országos Szövet­sége meghívásának tesz ele­get, Kiss Károly, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja, a SZOT alelnöke vezeti. A Ma©ar Kommunista Ifjú­sági Szövetség delegációjá­nak élén Méhes Lajos, a KISZ Központi Bizottságá­nak első titkára álL, Az ország egyik legnagyobb és legkorszerűbb konzervgyára épül 650 millió forintos befektetéssel Debrecenben. A tervek szerint az új gyár néhány részlegében már a jövő szezonban megindul a folyamatos termelés. Képünkön: az épülő melegiizemi csarnok Töményebb A salétromsav-©'ártásban egyedülálló eredményt értek el augusztusban a Péti Nitrogénművek üzemében. Az eddigi 97 százalékos tö­ménységű helyett 98,5 szá­zalékos salétromsavat sike­rült előállítaniuk. A meg­rendelő külföldi vállalato­kon kívül elismeréssel fo­gadta ezt a terméket a fűz­fői nitrokémiai ipartelep is, ahol a 98,5 százalékos sa­létromsav felhasználásával tovább tudják javítani a ni tro-vegyületek minőségét. Ülést tartott a járási tanács Tegnap Szegeden a megyei tanács termében ülést tartott a szegedi járási tanács. Érté­kelte Röszke tanácsának munkáját, meghallgatta a járás közrendjéről és közbiz­tonsági helyzetéről szóló be­számolót, az állattenyésztési és állategészségü©i eredmé­nyekkel, problémákkal fog­lalkozó jelentést, valamint az első félévi költségvetés Kilenc nap érdekes tanulságai Az utóbbi hetek esemé­nyei váratlan helyzetet idéz­tek elő a megszokott menet­rend szerint bonyolódó ex­port élelmiszerek kiszállítá­sában is. A külföldre terve­zett zöldség- és gyümölcs­szállítmányok a határok kényszerű lezárása miatt belföldi értékesítésre kerül­tek. Sőt, a Bolgár Népköz­társaság ©orsan romlandó, nyugati piacokra irányított élelmiszer-szállítmányai is lent a gazdasági vérkerin­gésben. S szinte automatiku­san következik a feladat: a termelés korszerűsítésével mihamarabb oda kell érkez­nünk, ho© valamennyi fo­©asztói igényt — még a legkisebbeket is — kielégít­hessük. A politikai feszültségtől terhes napokban a paraszt­ság rendkívül na© politikai érettségről és .elvi tisztánlá­tásról tett tanúbizonyságot. ma©ar üzletekben találtak Sehol, egyetlen felvásárló­vevőkre. 1© esett meg, hogy pár napig Szegeden is lehe­tett kiváló minőségű bolgár csemegeszőlőt és őszibarac­kot vásárolni. A legteljesebb örömünkre szolgál, ho© a rövid fenn­akadás után a kereskedelmi szállítások is normalizálódtak; s most már nyitva vannak ismét a Csehszlovákián ke­resztül vezető kereskedelmi utak. Mégsem haszontalan néhány érdekes tanulságot levonni a kilenc napig tartó szokatlan árubőségből és a mindenki által igazán meg­fizethető, kényszerűen kiala­kult olcsó árakból. Meg­mondhatjuk: ilyesmire gon­dolunk valahányszor, ami­kor a hazai fogyasztók töké­letesebb kiszolgálásáról, a magas fo©asztói árak letö­réséről beszélünk. Az elmúlt kilenc nap megmutatta- mi­lyen hatalmas árukészletek elnyelésére alkalmasak bel­földi piacaink azon az óriási árutömegen felül, melyet normális viszonyok között biztosít a magyar mezőgaz­daság belföldi értékesítésre. S ez gazdasági „kísérletnek" sem volt haszontalan. Tulaj­donképpen az lenne jó. ha a mezőgazdasági termelőüze­mek továbbra is hasonló árubőséget tudnának tartani a hazai piacokon, de termé­szetesen ugyanakkor a kül­földi megrendeléseket is igény szerint ki tudnák elé­gíteni. Ez persze ma még vá©, de olyan, melynek ko­moly realitásai vannak. Most szemmel láthatóan bizonyosodhattunk meg ar­ról, hogy e©ik-másik me­zőgazdasági termékünk ön­költségi ára bizony még meghaladja a kisebb jöve­delmű fo©asztók vásárló­erejét Pedig az ő pénzük is pénz és sok-sok milliót je­telepen, áruátadó helyen sem hangzott el méltatlankodó szó amiatt, hogy a portéká­ért kevesebb pénzt kaptak, mint amennyire természetes j viszonyok között számíthat- í tak. Sőt: sokaknak éppen ez nyitotta fel a szemét. Meg­értették, milyen beláthatat- j lan hátrányos következmé-1 nyekkel járt volna a ma©ar parasztság számára is, ha a csehszlovák reakció, szövet­ségben nyugati kenyéradójá­val, magához ragadta volna a hatalmat a Csehszlovák Szocialista Népköztársaság­ban. Hiszen Nyugat felé a kulcsfontosságú kereskedel­mi útvonalak itt is halad­nak keresztül. Az eset nem volt minden tanulság nélkül való a ke­reskedelmi vállalatok szá­mára sem. A Csongrád me­©ei MÉK-nek a korábbi vi­szonyokhoz képest minte© félmillió forinttal lett ki­sebb a bevétele, mintha az általa bonyolított export­szállítmányok megérkeznek rendeltetési helyükre. Ám a belföldi kereskedelemből ere­dő jövedelme na©obb lett a megnövekedett forgalom mi­att. Tehát — bár még nin­csenek végleges adatok — ami elment a „réven", bizo­nyos értelemben megtérült a hazai „vámon". Az imént azt mondtuk: most e©szeriben láthatóvá vált, milyen nagy, eddig is­meretlen igényekkel számol­hatunk még a hazai piaco­kon. Ezek kielégítése pedig nemcsak a tennelő paraszt­ság érdeke, hanem mind­azoké a vállalatoké is, me­lyek kapcsolatban állnak a mezőgazdasággal. Szövetkez­zenek hát e gazdasági lehe­tőségek kihasználására. A termelés korszerűsítése, az önköltségek leszorítása és ezen keresztül az áru meny­nyiségének növelése azon is múlik, ho© a jövőben ol­csóbban kapják-e majd a gazdaságok például a nö­vényvédő szereket, a műtrá­gyát, a gépeket és a többi nélkülözhetetlen ipari árut. A szövetkezeti parasztság csak í© képes a belföldi piaci igények teljes és töké­letes kielégítésére. Csépi József teljesítéséről és a felhaszná­lási alapról szóló beszámo­lót. Az elmúlt években tovább javult a járás közbiztonsága, mint országosan, itt is szilárd a közrend. Sajnos, gyakori az ittas emberek kilengése, ve­szekedés, verekedés, alko­holgőzösen járművezetés stb. Tavaly 189 esetben történt súlyos testi sértés. Növek­szik a járművek száma, és sajnos, a balesetek száma is. A szegedi járásban 1966-ban 145 súlyos sérülés történt, és 19 halálos kimenetelű, ta­valy pedig 178 súlyos sérülés és 22 halálos baleset volt az utakon. Az összes előfordult balesetek 11,7 százalékánál az ittasság játszott szerepet. A rendőrök megfelelő eréllyel lépnek fel a szabálysértők el­len, és ahol szükséges, alkal­mazzák a helyszíni bírságo­lást. A vitában felszólaltak: dr. Bereczki János vb-titkár. Ka­lapos István (Szeged). Niko­lényi Györ© (Szatymaz), Ocskó Imre (Kistelek), Na© Sándor (Balástya), Noel Jó­zsef (Röszke), Tanács Imre (Röszke), Márki Vincéné (Röszke), Bujdosó Albert (Pusztaszer), dr. Farkas Jó­zsef (Szeged), Gyuris Szil­veszter járási tanácselnök­helyettes, Ballabás Sándor ál­lattenyésztési felü©előség, dr. Gi-uber János (Szeged), Farkas István, a járási tanács vb elnöke, dr. Kiss Imre (Szeged). Fontos vizsgálatok Segítség q magánépítkezőknek A Csongrád me©ei Népi Ellenőrzési Bizottság 1968. második félévére ismét szá­mos olyan témát tűzött vizsgálatainak napirendjére, amelyek közvetlenül szol­gálják a lakosság érdekeit. A munkatervben fontos té­ma a kiskereskedelmi háló­zatfejlesztés, a külvárosi te­rületek kereskedelmi ellátá­sa, hiszen itt még mindig ke­vés az üzlet, kisebb a válasz­ték, ©engébb a kiszolgálás színvonala. Az utóbbi időben mind ©akrabban lehet hallani megengedhetetlen vizszeny­nyezésekröl s ezekből eredő károkról. Számos víztisztító berendezés rossz hatásfokkal működik, bizonyos üzemek pedig tisztítás nélkül bocsát­ják az élővizekbe a szenny­vizet, s ez kárt okoz a vízi növényi és állatvilágban. Az ezzel kapcsolatos vizsgálat során felmérik az ide vonat­kozó kormányrendelet vég­rehajtásának helyi tapaszta­latait. A magánlakás építők sok­sok panaszának forrásaira dérit majd fényt az a vizs­gálat, amely célul tűzi ki a főbb akadályok feltárását és megszüntetésének lehetősége­it. A tervezéstől az anyagel­látásig és az építőkapacitásig mindenre kiterjedő fi©elem érintheti az építkezések körül még tapasztalható visszaélé­sek kiküszöbölésének módját is. A megyei népi ellenőrzés részt vesz országos vizsgála­tokban is, és az említetteken kívül több gazdasági témát megvizsgál. A pártvezetőségek újjáválasztása A pártélet törvényei szerint kétévenként újra kell vá­lasztani a párt-alapszervezetek és a csúcsvezetóségek tisztségviselőit. Most is erre kerül sor. Ez év október 1 és november 15-e között vezetőségválasztás lesz a párt­ban. Előírja ezt pártunk Szervezeti Szabályzata. Üjra vá­lasztja a párttagság a jól dolgozó, a párt politikájáért, a proletár hatalomért minden körülmények között harcolni tudó és akaró, a kommunisták bizalmát élvező vezetőségi tagokat, titkárokat,-és újakat választ azok helyet, akik va­lamilyen oknál fogva nem vállalják tovább, nyugdíjba, va©­más munkahelyre kerültek, vagy méltatlanná váltak a párt­tagság bizalmára, vagy éppen az új követelményeknek nem felelnek meg. Ez a kétévenkénti választás ismételten mérlegre teszi a pártvezetőségeket és a párttagságot is. A pártvezetőséget azért, mert a beszámoló és vezetőségválasztó taggyűlésen összegezésre kerül az alapszervezet kétéves tevékenysége, a titkár és minden tisztségviselő irányító és szervező munká­ja. A tagság meg abból vizsgázik, hogy jól tudott-e élni a partdemokrácia által biztosított jogaival, hogy két évvel ez­előtt valóban a legalkalmasabbakat választotta-e meg. Jó alkalom tehát mind a vezetők, mind a vezetettek számára a végzett munka mérlegelésére. A szeptemberi tag©űlések egyik lényeges feladata meg­választani a jelölő bizottság, a szavazatszedő bizottság el­nökét és tagjait, valamint a vezetőségválasztó taggyűlést levezető elnököt. Helyes, ha a taggyűlések most — egyéb rendeltetésük mellett — erre fordítanak na© fi©elmet. A vezetöségválasztást előkészítő és lebonyolító bizottságokba olyan elvtársakat válasszanak meg ezen a tag©'űlésen, akik képesek alapos körültekintéssel és felelősséggel, a párttagok­kal folytatott széles körű véleménycsere alapján a lehető legjobb személyi javaslatokat előterjeszteni. Éppen ezért ajánlatos, hogy a párttagság teljes aktivitással ve©en részt, figyeljen oda e na© fontosságú bizottságok elnökeinek és tagjainak megválasztására. A párt Szervezeti Szabályzata biztosítja a párton belüli demokrácia érvényesítését. Éljen vele a párttagság. Célszerű, ha a megválasztott jelölő bizottságok mielőbb elkezdik munkájukat. Az új pártvezetőségek alkalmassága na©mértékben függ a jelölő bizottságok lelkiismeretes munkájától, javaslásától. Ezzel a felelősséggel vállukon dol­gozzanak. E© egész hónap áll rendelkezésükre a választáso­kig. A szeptemberi taggyűlések tehát akkor érik el célju­kat, ha minden tekintetben alkalmas munkabizottságokat választanak. Ajánlatos, ha az alapszervezeti és csúcsvezetőségek mielőbb hozzáfognak a vezetőségválasztó taggyűlések be­számolóinak elkészítéséhez. Elemezzék gondosan a IX. pártkongresszus óta végzett tevékenységüket. Adjanak meg­bízható képet a párt-alapszervezetek és a csúcsvezetőségek kétéves munkájáról. A legfőbb mérce minden pártszervezet számára, ho© a pártkongresszus, az irányító pártszervek határozatait ho©an hajtották végre. Az erről szóló szám­adás alkossa a beszámoló gerincét. Hasznos volna, ha min­den pártvezetőség fi©elembe venné az 1966 őszi vezetőség­választó taggyűlés beszámolóját, áttekintené az itt elhang­zott vitát, a hozott határozatokat és ezek végrehajtásáról is számot adna. Pártunk egésze óriási munkát végzett az elmúlt két évben. Ennek érzékeltetésére elég hivatkoznunk a gazdaságirányítás új rendszerének kidolgozására, előkészí­tésére és bevezetésére. A kérdés az, hogy ezekből a nagy po­litikai akciókból az egyes pártszervezetek tagsága és vezető­sége hogyan vette ki részét és járult hozzá a párt politiká­jának végrehajtásához, területi alkalmazásához. A vezető­ség beszámolója foglalkozzon persze a pártmunka e©éb fontos kérdéseivel is; mint az oktatás, az agitáció, a helyi gazdaságpolitikai feladatok megoldása, a tömegszervezetek pártirányítása, a pártépítés tapasztalataival. Foglalja össze az eredményeket, de legyen bátorsága a hibák, a gondok és feladatok pártos megfogalmazására is. Me©énk minte© 800 párt-alapszervezetének túlnyomó többsége becsületesen helytállt, dolgozott és nincs miért szé©enkezniök. Nem lehet eléggé hangsúlyozni annak fontosságát, ho© i a vezetősé©álasztó taggyűlés beszámolója alapos és kollek­\ tív munka legyen. A vezetőség egésze készítse és ne marad­jon csak a titkár feladata. Na©on helyeseljük azt a törekvést, ho© a párt cso­portok elvtársias légkörben megbeszélik, elemzik az e©es párttagok munkáját, a kapott pártmegbízatások teljesíté­sét és a tanulságokat hasznosítják a vezetőség beszámoló­jában. C sak ilyen gondos, közös erőfeszítésre épülő felkészülés biztosítja a beszámoló és a vezetőségválasztó tag©-ű­lések sikerét. Minden pártvezetőség kommunista kö­zösségben mérettetik meg, éppen ezért lelkiismeretesen ké­szüljön fel rá. Dr. ÁGOSTON JÓZSEF. a me©ei pártbizottság párt- és tömegszervezeti osztályának vezetője Hazánk a Zágrábi Nemzetközi Vásáron A magyar külkereskedelem a tavalyinál csaknem 65 szá­zalékkal na©obb területen, a korábbinál sokkal szélesebb áruválasztékkal jelentkezik a szeptember 12-én megnyíló hagyományos Zágrábi Nem­zetközi Vásáron — jelentet­te be keddi belgrádi sajtóér­tekezletén Lantos Dezső ke­reskedelmi tanácsos, a belg­rádi magyar kereskedelmi kirendeltség vezetője. A magyar kiállítás elsősor­ban a két ország közötti ipar e©rüttműködését kívánja szolgálni. A Jugoszláviában 1965-ben bevezetett gazdasá­gi reform s az új magyar gazdasági mechanizmus kö­vetkeztében mindkét ország részéről új igények jelent­keztek, s ez az áruforgalom a kooperáció profilját is szé­lesebbé teszi. A tavalyi 14 helyett most 23 külkereskedelmi vállalat vesz reszt a zágrábi árube­mutatón s a korábbinál jóval több ma©ar ipari és keres­kedelmi szakember utazik a horvát fővárosba. A zágrábi vásár fő szerepe az 1969. évi árucsere-forgalom megala­pozása. Siker Erfurtban Az erfurti nemzetközi ker­tészeti kiállítás második ren­dezvényén, az exporttermék bemutatón kitűnően szerepel­tek a ma©'ar kiállítók. Negy­venöt hazai üzem, közöttük 22 tsz és 19 állami gazdaság mutatta be legszebb ©ü­mólcs-, zöldség- és disznö­vényíajtáit. összesen 123 árumintát állítottak ki, több­nyire csemegeszőlőt és téli almát. Az exporttermékek bemutatóján a magyar kiállí­tók 30 aranyérmet nyertek. SZERDA. 1968. SZEPTEMBER L , Del-Mágyaror&ag 3 í

Next

/
Oldalképek
Tartalom