Délmagyarország, 1968. szeptember (58. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-01 / 205. szám

A jármű­gyártás fejlesztése A Minisztertanács ez év jú­niusi határozata központi programmá nyilvánította a közúti járműgyártás fejlesz­tését. E kiemelt fejlesztési program megvalósítása lehe­tővé teszi, hogy gépiparunk e fontos ága gyorsan felzár­kózzék a műszaki. gazda­sági haladás élvonalába, ösz­szesen 8.9 milliárd forintot költünk a közúti járműgyár­tás fejlesztésére a harmadik ötéves tervben. A harmadik ötéves terv utolsó esztendejében, 1970­ben hazánkban összesen 7000 autóbusz készül, szemben gz idei 4 ezerrel. Felavatták az AKÖV új telepét Tulajdonosok Tegnap, szombaton dél- reműködő vállalatok előtt ünnepélyes keretek kö- tői, képviselői, zött átadták rendeltetésének A résztvevők előtt a szegedi 10. sz. Autóközle- polczai Kálmán, az kedési Vállalat új telephe- közlekedési Tröszt lyét. Az avatóünnepségen igazgatója mondott veze- rendezésekkel felszerelt. így lehetősége nyílik a válla­Ta- latnak arra, hogy jobb és Autó- megbízhatóbb kocsiparkkal, vezér- esztétikusabb megjelenéssel rövid álljon a fuvaroztató partne­megjelent dr. Komócsin Mi- beszédet, s rámutatott a be- rek rendelkezésére, hálv, az MSZMP Csongrád ruházás fontosságára. Kö- A szegedi vállalat nevé­megyei bizottságának titká- zölte, hogy ez a telephely a ben Csiszár Károly igazga­ra, dr. Perjési László, az nemrégiben Kaposvárott át- tó köszönte meg minden MSZMP Szeged városi bi- adott hasonló rendeltetésű közreműködő szervnek a tá­zottságának első titkára, dr. létesítménynél is modernebb mogatást és biztosította a Biczó György, a Szeged m. és jobban felszerelt. A 109 megjelenteket, hogy a 10. j. városi tanács vb elnöke, millió forintért létrehozott számú AKÖV jól gazdálko­Juhász József, az SZMT ve- szegedi AKÖV-komplexum dik ezzel a létesítménnyel, zető titkára, valamint a lé- kulturált munkakörülménye- Ezután a vendégek megte­tesítményt tervező, kivitele- ket biztosit a dolgozóknak, s kintették az autós létesít­zö és megvalósításában köz- a legjobb technikai be- ményt. Vizeink védelme Az Országos Vízügyi Hi­vatal elnökének utasítására a szennyvíztisztítással, kuta­tással foglalkozó 16 intéz­mény legutóbb létrehozta a Nemzetközi Vízszennyező­dés Kutatási Szövetség ma­gyar nemzeti bizottságát. Ez a bizottság lesz a gazdája hazai vizeink védelmének, a halpusztulás megelőzésének. A bizottság a hazai kutatá­sok eredményeit és a nem­zetközi tapasztalatokat ösz­szegezi, a biológusok fel­mérik, hogy az élővizekre milyen hatással van az em­beri beavatkozás, hogyan változtatja meg a vizek élő­világát a sok különböző me­zőgazdasági és háztartási vegyszer, valamint az ipari szennyvíz. Dr. Pónyi Jenő kandidátus, az Akadémia tihanyi biológiai intézetének osztályvezetője tájékoztatást adott a sokoldalú megelőző és felmérő tevékenység biológiai feladatairól. — Elsősorban is tisztázni kell a jelenlegi helyzetet, s ebben fontos segítőtársaink lesznek a vízi állatok és növények, — mondotta a ku­tató. — Az élőlény társulá­sok szerkezetének változásai ugyanis biztosan jelzik a víz szennyezettségét. A tisz­ta vizek élővilága merőben eltér a közepesen vagy na­gyon szennyezett vizekétől, s ezeket vizsgálva feltérké­pezzük élővizeink szennye­zettség! fokát. — A továbbiakban a nö­vényi és az állati szerveze­tekben felhalmozódott vegy­szermaradványok mennyisé­gét határozzuk meg, útját végig követjük a táplálék­láncon. A vízben igen híg töménységben levő vegyszer­maradványokat . az algák gyűjtik össze elsőnek, majd a lebegő rakok tovább kon­centrálják s már meglehető­sen tömény állapotban kerül a halakba. A kísérleteknek különösen jelentősége van. annál is inkább, mivel a ha­lak „méregszürő berendezé­sei" a szárazföldi élőlénye­kéhez képest hiányosan mű­ködnek. u Az avatóiin népség részvevői megtekintik az új telepet Szegedi Tömegszervezetek székháza Alighogy a Szegedi Ipart csak a társadalmi szerveze- dig kell befejezni az alag­Vásár és Kiállítás bezárt, tek kapnának helyet. Így máris beköltözött néhány tö- például a második emeleten megszervezet a Vörösmarty képzőművészeknek és a fő­utca '3. szám- alatt levő, volt toamatöröknek, valamint a Jancsó Kollégiumba, melyből TIT-nek lesz a klubja. A egyetemista lakói még a ta- színház KISZ-szervezetének vasszal új épületbe kerül- rendezvényeire is és fiatal- zőművészeti tek. A vásár idején pedig jainak tervezett irodalmi rülnek. néhány külföldi és magyar színpadi előadásának ugyan­cég kiállítási helye volt ez csak helyet szorítanak az az épület. A beköltözéssel épületben, régi óhaj, egy 1963-as elkép- A tervek, az elképzelések zelés vált valóra: a szegedi arra engednek következtetni, tömegszervezetek saját szék- hogy a kulturális élet egyik házat kaptak, s egyben a központja lesz Szegeden az tekintsék a székházat mely városi tanács művelődési új székház. A felújítás, az nyitva áll előttük. Hogy élet osztálya és a Hazafias Nép- átalakítás azonban még nem front városi szervezetének készült el. közös fenntartású művelődési Az átalakításnak és a he­V élemény, vélemény, vélemény ... Munkásokat, ve­zetőket hallgatva, termelési tanácskozásokat es brigádértekezleteket figyelve, ennek forrására és formálására figyel föl az ember. Valahogy mind töb­nek van beszélhetnékje, mondandója a gyáriak közül, s több is a magva annak, amit a szólási alkalmakkor el­mondanak. Az ötletek, javaslatok hallatán, a kezdemé­nyezések láttán kézenfekvő a következtelés: manapság, az üj gazdasági mechanizmus időszakában kedvezőbbek az üzemi demokrácia feltételei. S így van ez rendjén. Jól sáfárkodni az alkotó­kedvvel, okosan gazdálkodni, a nagyobb önállóság elő­nyeit teljesen kiaknázni csak a munkásközösség aktív részvételével lehet. Az évek, évtizedek tapasztalatai va­lóságos kincsesbányát jelenthetnek ott, ahol a vezetők igénylik ezeket a tapasztalatokat, van türelmük a feltá­ráshoz, a felhasználáshoz. Az igény a vezetők és a munkások szemszögéből egyaránt fontos. Gazda nélkül csinál számadást a vezető, ha tervezgetés közben épp azoknak a szerepét, észre­vételeit nem veszi tekintetbe, akiktől az elképzelés való­raváltása függ. Gazdasági vezetőink jobbik — s egyben nagyobbik — része, tudván tudja ezt. Nem nélkülözhetik munkatársaik véleményét, tehát kikérik azt, nem akar­nak légvárakat építeni, tehát a legnagyobb energiahor­dozóra, a munkásközösség erejére alapoznak. így ér­vényre juthat üzemükben a demokrácia. Másfelől pedig: izmosodik, terjed a kétkezi dolgozók, műszakiak között a tulajdonosi szemlélet is. Minden eddiginél fokozottabb igényt támasztanak a beleszólásra. Saját jól felfogott ér­dekük is arra készteti őket. hogy a termelés, a gazdál­kodás vezetésébe mindinkább bekapcsolódjanak, hogv a gazda mindenre ügyelő tekintetével nézzék a közös dolgokat Bizakodást és alkotókedvet ébreszt az így kia'>kult légkör. temeink legtöbbjében tehát megtalálták a közös nyelvet, vagy a legjobb úton vannak afelé, hogy közlékenyebb legyen a hangulat. Van mit mondani a tennivalókról, és van is, aki meghallja az okos szót. Persze nem mindenütt egyforma fokú ez a készség. Volt, ahol újszerű elemek bukkantak elő, föl tudták pezsdite­ni az érdeklődést, új meg új fórumot adtak a mindenkit érintő kérdések vitájának. A szocialista brigádok is mind nagyobb részt kérnek és kapnak az üzemi élet for­málásából. Javaslatokat tesznek, állást foglalnak a kol­lektívát foglalkoztató kérdésekben. A tudatos és tevékeaiy részvétel példái - ezek. Nem kevésbé tudatosan és tevékenyen vesznek részt a dol­gozók a 44 órás munkahét előkészítésében. Üzemi de­mokrácia a javából, ami például a jutaárugyárban ta­pasztalható ennek kapcsán. A közös gondok végiggondo­lásába bevonják a munkásokat, a gyári „közvélemény­kutatást", szinte szociológiai alapossággal végzik, a K1SZ­és a szakszervezet aktivistáinak segítségével. Érdemes lenne minél több helyen követni ezt a példás kezdemé­nyezést. Annál időszerűbb az ilyen tapasztalatok gyűjtése­felhasználása, mert minden új eszközt és formát meg kell ragadni, minél több beleszólási alkalmat kell terem­teni az üzemi demokrácia érvényesítése végett. A forrás bővebben buzog, vagyis nagyobb a beleszólási kedv, erősebb a tulajdonosi felelősségérzet; most azon kell zártkörű klub helyiségének j lennünk, hogy minden úton-módon szabad folyást bizto­kialakítását. Az alagsorban j sítsunk a tenniakarás energiáinak. Másrészt, ezzel pár­huzamosan ki kell már küszöbölni egynémely anakro­nisztikusnak ható jelenséget. A munkások jelzéseire, ötleteire, kérdéseire reagálni kell, egyetlenegy se maradhat válasz nélkül. Nos, egyes vezetők még mindig nem tudják, vagy nem akarják ész­revenni ennek fontosságát „Elfelejtődik" a dolog. Igen, de a csalódott dolgozó nagyon is emlékezni fog erre az elfelejtésre. Nem beszélve arról — mert sajnos ilyen is van —, ha a bírálatot nyíltan, vagy kerülő úton, meg is torolják. Somogyi Károlyné felvétele sorba tervezett étterem, a a MÉSZÖV egyik szövetke­zetének étterme működik majd. A falakra pedig kép­alkotások ke­Hofgesang Péter, a Haza­fias Népfront Szeged városi bizottságának titkára elmon­dotta, hogy arra törekednek: mindenki, fiatalok és az idő­sebbek egyaránt sajátuknak legyen a falak között, sok vitafórumot, hangversenyt, koncertet rendeznek, s egy­intézménye lett a kétemele- lyiségek rend behozásának ta- úttal a népfront munkáját is tes épület nulmánytervét a Szegedi A földszinten dolgozik Tervező Váltálat KlSZ-szer­már a népfront, a nőtanács ve5e£nek tagja' ldoben' t«­és a Vöröskereszt. A tervek ^dal_mi:„rnankaba^ vegezt?k szerint pedig ugyancsak a földszintén lesz a Somogyi Könyvtár kezelésében levő folyódratolvasó és a tv-szoba. A folyóiratolvasóban a szom­de az ipari kiállítás gátolta a kivitelezést. Pedig az egye­temi diákok kiköltözése és az ipari vásár megnyitása kö­zötti időben szinte minden szédos szocialista orszáeok szegedi vállalat, intézmény szeaos szocialista oi szagok rész(. vóllaU a társadalmi folyamatossá kívánják tenni. Lehetőség lesz arra, hogy a város dolgozói, vezetői, or­szággyűlési képviselői talál­kozzanak ebben a székház­ban. ahol az illetékesek tá­jékoztathatnak. s egyúttal önmaguk is tájékozódhatnak. Varga Edit A z üzemi demokrácia játékszabályait sem így, sem máshogy nem szabad megsérteni. Most, az új, két­évre szóló kollektív szerződések kimunkálásának idején különösen fontos a legkedvezőbb légkör megte­remtése, a véleménynyilvánítási alkalmak keresése. A munkások szükségét érzik, hogy minden lényege­sebb változásról, elképzelésről időben informálják őket. Ne legyen terhes ez az érdeklődés a vezetőknek, inkább ébresszék, élénkítsék, hisz a közösségnek szüksége van a munkapad mellől érkező észrevételekre. SIMÁI MIHÁLY magyar nyelvű folyóiratai mellett útikönyvek, útleírá­sokat, térképeket tanulmá­nyozhat az, aki külföldi utazásra készül, vagy kép­zeletbeli utazást szeretne tenni. Az első emeleten két elő­Termelékenyebben Vegyipari napot rendezett A résztvevőket dr. Zádor szombaton Almásfüzitőn a György, a Vegyipari Dolgo­Vegyipari Dolgozók Szak- zók Szakszervezetének alel­szervezete. Hat Komárom megyei és hat Győr—Sopron megyei vegyipari üzem kép­viselői. szakszervezeti akti visták. gazdasági és műszaki vezetők — mintegy kétszáz­ötvenen — vettek részt a ta­nácskozáson. munkából. A DÉMÁSZ dol­gozói a központi fűtést, az Ifjú Gárda ifjúsági város ipari tanulói a kőműves munkát, a kábelgyáriak a villanyszerelést, a megyei ruházati kiskereskedelmi vál­lalat és az építőipari vállalat adóterem van, az egyik 250, önkéntesei a vízvezetékszere­a másik 100 szemelyes. S iést végezték el A KIOSZ a ezen a szinten kap meg he- goO-as számú iparitanuló­lyet három, az ismeretter- intézet a Rózsa Ferenc és a jesztést szolgáló klub. A ma- Tiszaparti Gimnázium a sodik emeleten kulturális Szegedi Építőipari Vállalat jellegű szakkorok és ugyan- a MÁV Igazgatóság, a me­gyei tanácsi építőipari válla­lat a rostkikészítő és a paprikafeldolgozó is nagyon sokat tett azért, hogy a tö­megszervezetek minél előbb beköltözhessenek. A városi tanács az erköl­csi támogatáson kívül anyagi hozzájárulást is adott az át­alakításokhoz, még pedig 400 ezer forintot. S az említett társadalmi munkák bizonyít­ják, hogy a szegedieknek szívügye a tömegszervezetek központjának. Szeged új mű­velődési centrumának a ki­alakítása. Várható, hogy a terveknek megfelelően az év légéig a belső átalakítások­kal. a jövő év májusági pe­dig a külső tatarozással is elkészülnek. így például ad­nöke tájékoztatta a vegyipar jelenlegi helyzetéről és a ne­gyedik ötéves terv fejlesz­ési irányelveiről. Hangsú­lyozta. hogy a következő evekben mindenekelőtt a termelékenységet kell az ed­diginél nagyobb ütemben nö­velni. Pótalkatrészek gépekhez A Mezőgazdasági Gépal- különben hozzávetőleg 30 katrész Ellátó Vállalat vi- féle szántóeszközhöz biztosí­déki telepein és a központi tott cserealkatrészt. raktárakban felkészültek az A kukorica betakarításán őszi mezőgazdasági munkák országszerte 550 zmáj típusú gépparkjának „kiszolgálásá- jugoszláv kombájn dolgozik. ra'. A vállalat az előzetes igények ismeretében elegen­dő felszerelést, alkatrészt es kiszolgáló berendezést tarta­lékolt, úgyhogy az ellátásnál nem várhatók komolyabb zavarok. Különösen nagy az érdek­A vállalat a nyár folyamán többször is érintkezésbe lé­pett a gyártó céggel és ke­reskedelmi megbízottaival, ennek ellenére a kombájn­alkatrész-ellátás jelenleg sem megnyugtató. Nincs fennakadás a vetőgépalkat­lődés a nyári szárazságtól részek terén és ha szükség kiszikkadt földben elkopott ekevas- és kormánylemez­rseregarrú túrák iránt. A nap. mint nap érkező meg­rendeléseket hiánvtalanul ki tudják elégíteni. Egyedül a régebbi típusu PE—336-os ekénél számítanak kisebb al­katrészhiányra. A vállalat van. a szerelők gyorsan hoz­zájuthatnak a traktorok al­katrészeihez is Vándorgyűlés A TIT ötödik egészség­ügyi és első mezőgazdasági országos vándorgyűlése Nyíregyházán szombaton be­fejezte munkáját. A négyna­pos tudományos tanácskozá­son húsz tudományos kutató, orvos, mérnök tartott előadást. A tanácskozás célja az volt, hogy megoldást keressenek azokra az egészségügyi prob­lémákra, amelyek a mező­gazdaság kemizálásával kap­csolatban az utóbbi évek­ben mind gyakrabban merül­tek fel. A részvevők megál­lapították, hogy a mezőgaz­dasági területek egészségvé­delme elmarad! a kemizálás VASÁRNAP, 1968. SZEPTEMBER 1.1 DEL-MAGYARORSZÁG N

Next

/
Oldalképek
Tartalom