Délmagyarország, 1968. szeptember (58. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-29 / 229. szám

Barátunk: az óra Ellenszer Világszerte ismert problé­ma a túlzott gyógyszerfo­gyasztás. Még az ebben li­berálisabban gondolkodó or­vosok is azt tartják, nogy három speciális, jó orvosság­ból — kettőt felesleges szed­ni. Az Amerikai Egyesült Államokban a Tudományos Akadémia szakértői megál­lapították, hogy a gyógyítás érdekében milyen orvosságo­kat lehet és kell forgalomba hozni. A régi orvosságok 10 százalékát teljesen hatásta­lannak, további 10 százalé­kát kevés értékűnek tartják, és mindezeknek a készíté­sét és forgalombahozatalát megtiltották. Az orvos tanácsa Az órák élettartamát meg­növelhetjük, ha a karórát naponta egyszer és akkor húzzuk fel. mielőtt felcsa­tolnánk a csuklónkra, de ak­kor teljesen. A felhúzást le­hetőleg asztal felett végez­zük, mert ha az óra véletle­nül kicsúszik a kezünkből, így még megúszhatjuk ká­ros következmények nélkül. Tapasztaltuk már, ho© az egyébként jól járó óra várat­lanul sietni kezd napi fél órát, vagy még ennél is töb­bet. Gyakran csak egy hir­telen kézmozdulat okozza, amitől a hajszálrugó fenn­akad. Az órás perceken be­lül rendbe tudja hozni a hi­bát. Nem ritkán javíthatatlan károsodást okoz a fürdéskor kézen felejtett órába hatoló víz, va© pára. ami kézmo­sásnál is előfordulhat, ha nem vi©ázunk. Rozsdásodást okozhat a szerkezetben az is. ha meleg, párás helyiség­ből hirtelen hidegbe visszük az óránkat. A hirtelen lehű­lés kicsapja a tokban levő levegő páratartalmát, s az igen apró cseppekben ráta­pad az alkatrészekre, meg­támadja azokat. Milyen pontosság mellett lehetünk elégedettek óránk­kal? A kiváló minőségű óráktól természetesen tökéle­tes pontosságot várhatunk. A középminőségű férfi karóra szokásos hibahatára heti 1,5 perc. Az olcsóbb, ún. pecek­járatú köves karóráé napi 1 —1,5 perc, cilinderjáratú karóráé napi 1—5 perc. A kisméretű női karórák ennél pontatlanabbak is lehetnek. S ne feledjük el, hogy bi­zonyos időnként még a leg­jobb minőségű órák is álta­lános tisztításra szorulnak. Az elmondottak pedig nem­csak karórákra, hanem zseb­és ébresztőórákra is vona* koznak. Szép bútorok m Időjárás és egészség Régi megfigyelés, ho© időváltozás előtt a madarak élénkebben röpködnek, a bé­kák hangosabban kuruttyol­nak, a reumás betegek idő­jóslatai pedig sokszor meg­bízhatóbbak, mint a Mete­orológiai Intézet prognózisa. Sokan fölényesen mosolyog­va leintik az esőt jósoló na©mamát, pedig már évti­zedekkel ezelőtt is megfi­©elték az időjárás változá­sainak hatásút az emberre és allatra. Hippokratész, a nagy görög orvos mar két és fél ezer evvel ezelőtt rájött ar­ra. hogy egyes betegségek bizonyos évszakokban, kü­lönösen pedig az időjárás megváltozásakor lépnek fel A meteorologia és az orvos­tudomány fejlődése nagy­részt lehetővé tette, ennek a misztikusnak tünö, furcsa je­lenségnek a megfejtését. Mi az a változás, amit a beteg ember szervezete meg­érez? Ez a kérdés régóta foglalkoztatja a kutatókat, a probléma megoldása azon­ban sok nehézségbe ütközött Az időjárás és az egészségi állappt kapcsolatának tudo­mányos magyarázata csak akkor születhetett meg, amikor statisztikailag jól feldolgozható beteganyagot tudtak összehasonlítani az atmoszféra egyes szintén jól mérhető fizikai tulajdonsá­gaival. Ilyen adatokat olyan rohamokban jelentkező sú­lyos belső szervi betegségek szolgáltattak, amelyeknek bekövetkezése halálos szö­vődményt vagy legalábbis azonnali kórházbaszállítást von maga után. Az agyvér­zés ós szivtrombózis számai­nak halmozódása jól össze­hasonlítható volt az időjárási tényezők változásával. A kó­rós jelenségek tehát mérhe­tőkké váltak, de hogyan mérhető az időjárásnak az emberi szervezetre kifejtett hatása ? Az időjárás összetett fo­lyamat, amely a levegő nyo­másának, mozgásának, elekt­romosságának, és még jó néhány tulajdonságának vál­tozása során gyakorol bioló­giai hatást A sok közül va­jon melyik a legfontosabb az ember szempontjából? Bé­gebben a légnyomás jelentő­ségét becsülték a legtöbbre. A meteorológia már régen kimutatta az időváltozások szoros összefüggését a lég­nyomás ingadozásaival, és tudott dolog volt. az is, hogy a légnyomás változása meg­előzheti magát az időválto­zást. Innen ered a házi lég­nyomásmérók közkedveltsé­ge és ezért nevezték régen a reumásokat „élő barométer­nek". Az alaposabb rizsgálatok azonban kideritették. ho© a dolog nem ilyen egyszerű. Nyilvánvaló, hogy a lift. a sikló, a hegyi pálya va© a repülőgép használatakor fel­lépő légnyomásváltozás sok­kal ©orsabb és nagyobb mint amilyet időváltozáskor átélünk, és ezek mégsem okoznak az időjárás megér­zéséhez hasonló jelenségeket. Ha nem a légnyomás, ak­kor vajon a klíma melyik egyéb alkotórésze a valósá­gos kórokozó tényező? A vizsgálatok kiderítették, hogy az élettani hatást az emberi szervezetre a külön­böző fizikai, főleg elektro­mos tulajdonságokkal bíró levegötestek határfelületei, az úgynevezett „frontok" gyakorolnak. A tapasztalatok szerint a sima izmok gör­csén alapuló fájdalmak (pl. az epegörcs) főleg a meleg va© mas néven felsiklási frontok hatására keletkez­nek. Ilyenkor a távozó hű­vös legtömeget felváltó me­leg levegő ferde síkú mozgá­sa következtében az ember me©áltozott fizikai tulaj­donságú levegőbe kerül, még mielőtt maga a front átvonult volna rajta. Ezzel ma©arázható, hogy ilyenkor a betegek az időváltozást „előre megérzik". A hideg, úgynevezett betörési front kiváltotta idegfájdalmak rendszerint utólag, az idővál­tozást követően jelentkez­nek. Az időjárás me©áltozásá­nak előre megérzése tehát nem valami transzcendtális jövöbelátás, sem pedig tá­voli vidékek időjárási álla­potának valami rejtélyes tá­volhatása, hanem a helyi légköri helyzet olyan tulaj­donságának megérzése, amely az időjárás durva megváltozását megelőzi. A meteorológiai viszonyok emberi szervezetre ©ako­rolt hatásat ujabban a nap­foltok tevékenységével is kapcsolatba hozzák. A nap eruptív tevékenysége tizen­egy éves időközökben nö­vekszik és csökken. A nap­tártevékenység foltok révén nyilvánul meg. Ezek a fol­tok az égitest felületének meghatározott részein tűn­nek fel és nagymértékű elektronkilóvelésekkel jár­nak. Ezek az elektronok el­érik atmoszféránk felsó ré­tegeit és az elektromos vi­szonyokat annyira megza­varják, hogy hatásuk alatt még a rádióösszeköttetés is lehetetlenné válhat. A feltételezés szerint mindazon földi jelenségek, amelyek lefolyásában ez a tizene© éves szakaszos jel­leg kimutatható, kapcsolat­ban állnak a napfolttevé­kenységgel. Francia orvosok pl. szívtrombózisok számá­nak halmozódását fi ©élték meg, a napfoltok tevékeny­ségével kapcsolatban. A nap­tevékenység lényegéről és biológiai hatásáról még ke­[llll! nnnm Iliim II ím lliiiii A közkedvelt Varia bútor kidolgozására emlékeztet a Budapesti Bútoripari Vállalat egyik újabb terméke a Napfény nevű garnitúra veset tudunk, de világszer­te folyamatban van a jelen­ség tanulmányozása. A fentiekben vázolt tudo­mányos eredményeknek van-e valami gyakorlati je­lentőségük is, va© csupán elháríthatatlan kellemetlen­ségek ma©arázatára alkal­masak ? A kutatók megfigyelése szerint az atmoszférikus té­nyezők az idegrendszer köz­vetítésével fejtik ki hatásu­kat az emberi szervesetre. Kézenfekvő az a gondolat, ho© az idegrendszer műkö­dését befolyásoló ©'ógysze­rek adagolásával meg le­het előzni a frontátvonulás és a napfolttevékenység ki­váltotta kóros tüneteket. Az ez irányú kutatások folya­matban vannak, és remélhe­tő, hogy a kóros jelenségek alaposabb megismerése után lehetségessé válik az időjá­rás okozta betegségek kiala­kulásának megakadályozásá­ra. ' A betegek „időérzése" te­hát távolról sem nevezhető babonának. Ezzel a ma már tudományosan igazolt jelen­séggel világszerte a kutató­intézetek egész sora foglal­kozik, és az orvosok igye­keznek a meteorológiai és élettani vizsgálatok eredmé­nyeit a ©ógyítás és meg­előzés területén felhasznál­ni. Dr. Sándor Róbert Ennek a szép szobaberendezésnek a neve Modul 69. ami egyrészt arra utal, hogy szintén variálható, másreszt ar­ra. hogy .jövőre kerül forgalomba f-logom a cekkert és el­4 indulok vásárolni. Nem, dehogy: liszt, cukor, zsír, sőt só is van ott­hon, másra vásik a fogam, de magam sem tudom, hogy mire. Illetve azt tudom, hogy nem a Széchenyi téri olpsóságok boltjába- indulok, nincs kedvem sorbaállni. Inkább talán a Kiss utcai böngészbolthoz lenne ked­vem. Ja, de azt bezárták. Akkor a Lenin körúti apró­cikk boltba megyek. Azt vi­szont egybevonták a bön­gészbolttal, s azóta se apró­cikk, se böngészés ... Hát akkor? Ha legalább tudnám, mit akarok. De nem az, hogy nem tudom, hiszen tulajdonképpen tudom, hogy csak úgy nézelődni szeret­nék. Ha valami ügyes apró­ságot háztartásba való hol­mit találnék, azt szívesen megvenném, pedig már ala­posan hónap vége van. Ajaj! Például kellene egy olyan hosszabbítóféle a konyhai csapra, ami műanyagból van, s egy rövid kis gumi köti a csőhöz. Persze jó len­ne kapni csapot is, szintén műanyagból, de azt meg sem próbálom, hiszen már a Ludas Matyi is megírta, hogy reménytelen. Várjunk csak!... Szifon tű szintén nincs... A konzervnyitó el­fogyott... Megvan! Galus­kaszaggató! Már hónapok óta szeretnék venni egyet Csak tudnám, hol árulják? Az állami áruházban, a vil­lamossági boltban vagy a terménynagykereskedelmi­nél? Hogy hamarább nem ju­tott az eszembe: a piacon! Holnap reggel kimegyek a Marx térre. Ott ugyan nincs se böngészbolt, se más, de van sok maszek és kapható vagy tízezer aprócikk! Szegedi Mária Műanyag edények A háztartási boltokba azért is érdemes időnként bekukkantani, mert rendsze­rint rábukkan az ember va­lami hasznos újdonságra. 1© fedeztem fel azt a színtelen műanyagból készült kenyér­dobozt, amelyet szellőztető nyílással láttak el. Így a ke­nyér megtartja benne frisse­ségét, se ki nem szárad, se át nem nedvesedik benne. Nagyon hasznos darabja lett a háztartásomnak, éppúgy, mint az a lábon álló színes ©ümölcsmosó is, amelyben gusztusosán tálalható a gyü­mölcs az asztalra is. Új­donság a recés aljú mű­anyag tálca, amelynek az az előnye a sima felületűekkel szemben, hogy a csészék, po­harak nem csúszkálnak raj­ta. A háztartásban használa­tos műanyag tárgyak nagy része polietilénből, sztirolból, bakelitből készül. Az etilén edények könnyen felismerhe­tők arról, hogy kézzel is for­málhatók, hajlékonyak. Arra vigyázzunk, hogy az első al­kalommal ne öntsünk belé­jük nagyon forró ételt és ne mossuk forró vízben, mert ilyenkor vesztik el eredeti formájukat. E©ébként a ké­sőbbiek folyamán jól bír­ják még a 100 Celsius-fok meleget is. A bakelitből ké­szült tárgyak formatartóak, de törékenyebbek, erös ütés­re elpattanhatnak. A közked­velt kristályutánzatú edények, tálcák sztirol alapanyagúak, nem lágyulnak, tűzhelyre, gázláng közelébe azonban ne te©ük, mert kiéghetnek. A könnyen mosható és tisztán tartható, sokféle célra fel­használható, változatos for­májú műanyag edények kü­lönösebb gondozást tehát nem igényelnek és tartósak. KRB Az örök Madách 8 DK MMMMG VASARNAP. 1968. SZEPTEMBER 29. Nyolcvanöt éve a Nem­zeti Színházban mutatták be Madach Imre: Az em­ber tragédiája című drámá­ját. Ez alkalomból néhány Madách-dráma címét he­lyeztük el rejtvényünk víz­szintes 1.. 43., 67., és függő­leges 1., 13., és 54. számú soraiban. VÍZSZINTES- 1. Dróma­palyazata dícseretben része­sített Madách-dráma. A zárt betű: G. 14. Fövény­fürdő. 15 Elhagyá. 17. Nép. 18. Működő vulkán. 20. Da­ganat 21. Arab bíró. 22. Enek angolul. 23. Állatkert 24. Takarékpénztár. 25. Igekotó. 27. Idegen szóösz­szetételben: kettős. 28. Rit­mus mássalhangzói 29. Bű­nöző teszi. 31. Bíró páros betűi. 32. Teljes, fordítva. 33. Talajművelő eszköz ré­sze. 37. Idegen összetételben: inneni. 38. Szálas anyagot munkál. 40. Személyes név­más. 41. Állapot. helyzet 43. 1859-ben írt komédiája. (A zárt betű: i.) 45. Építő­anyag. 46. S. T. I. 47. Veze­téknév. 48. Olasz férfinév. 50. Utánoz. 53. Som szélei. 55. LP. 55 a. Angol férfinév. 36. Győri sportegyesület. 57. Állóvíz Etiópiában. 61. Idegközpontja. 62. Mesefilm. 63. Időmérőnél 65. Malőr magánhangzói. 66. A késnek van. 67. Drámai kísérlete I. Lajos tragikus sorsú öccsé­ről. (A zárt betűk: I—N—E.) 68. Melós vége. FÜGGŐLEGES: 1. A ko­rabeli megyei élet keserű szatírá.ja ez a műve. (A zárt betű: E.) 2. Farasztó munka, felesleges ékezettel. 3. Nö­vekszik a viz. 4. Afrikai neptörzsek. 5. V. N. 7. Olasz politikus. 8. Pest megyei község. 9. P. V. 10. Most — németül. 11. Finnország, né­velővel 12. Erős. 13. Nagy, romantikus szerelemről szól ez a műve. (A zárt be­tűk: F—F—I—N.) 16. Álló­víz. 19. Fenyő termése. 26. Régi iskolatípus. 28. Rubri­ka 30. Olasz férfinév. 31. Pusztítás. 32. Ludolf-féle szám. 34. Takarmánytároló. 35. Bútor. 36. Hugó Viktor egyik alakja, névelővel. 37. K'ettősbelú. 39. Pest megvei község. 42. Hegység a Szov­jetunióban. 44. Ilyen fény is van. 45. Ízlelő. 48. Óriáskí­gyó. 49. Két állampolgárság közül választ. 50. E nap. 31. Nói ruhadarab betűi kever­ve. 52 Te egyedül. 54. Bibli­ai témájú műve. 58. A. R. A. 59. N. A. P. 60. Nem ily. 64. Egyes személyes névmás. BEKÜLDENDŐ: a vízszin­tes 1., 43., 67. és függőleges 1., 13., 54. számú sorok meg­fejtése. K. I. MEGFEJTÉSEK — NYERTESEK A két héttel ezelőtti rejt­vény megfejtése: Mit csinál­tál idáig, hogy semmit sem hallott rólad az ember. Mó­ric? — A megfejtők kózül könyvvásárlásra jogosító utalványt vehet át a szegedi Móra Ferenc könyvesbolt­ban (Kárász utca), ahol azért ott vásárolhat: Ádám Ferenc, Lőcsei u., Koltai Béláné, Kisteleki u., Kalász Sándorné. Borbás u„ Terhes Sándor. Etelka sor, dr. Zol­tán Ferenc. Kossuth Lajos sugárút, Bíró Béla, Bihari u. Könyvet kapott postán: Harmath Józsefné. Siófok, Szigetvari Marianna, Csen­gele. Varga József, Mezőtúr, Ott Endre, Tápé.

Next

/
Oldalképek
Tartalom