Délmagyarország, 1968. szeptember (58. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-22 / 223. szám

Másodszor virágzik Mindennapi vizünk Kiállítások tisztaságáért Somogyi Károlyné felvétele Rózsa János nyugalmazott tanácsi alkalmazott, Farkas utca 19/a. szám alatti kertjében szeptember 21-re ismét virágba borult az orgonabokor. A környékbeliek — főleg a gyerekek — csodájára járnak a másodvirágzáscak. Á Citroen válságban A Citroen Autógyár igazgatósága megerősítette azokat a híreket, hogy az utóbbi évekbe nehézségbe jutott nagy autógyár együttműködési tárgyalásokat folytat több európai autógyárral. Cáfolta viszont azt, hogy ezt a tárgyalást elsősorban a Fiat-tal folytatták. Ennek ellenére továbbra is tartják magukat azok a híresztelések, hogy a nagy olasz autógyár készül megvásárolni a nehézségekbe jutott francia autógyár részvényeinek egy jelentós részét A tervezett fúzió hírével kapcsolatosan az egyetlen nyitott kérdés, hogyan fogadja a második legnagyobb francia autógyár külföldi kézre kerülését a francia kormány, mindenekelőtt De Gaulle tábornok. Emlékezetes, hogy az elnök néhány évvel ezelőtt nagy haragra gerjedt, amikor utólag megtudta, hogy a Simca az amerikai Chrysler kezébe került Ezért most lehetségesnek tartják, hogy a kormány egy utolsó kísérletet tesz az ügyletnek a francia autógyárak átcsoportosításával való megoldására és igy próbálják megelőzni, hogy a Citroen a Fiat kezébe kerüljön. Mint hírül adtuk, több napig tartó országos tanácskozást rendeztek a héten Szegeden a vizek szennyezés elleni védelmének időszerű kérdésekről. Az emberek túlnyomó többsége olyan természetesnek tartja a víz mindennapi használatát, fogyasztását, mint másik nélkülözhetetlen éltető elemünkét, a levegőét. Ugyanakkor kevesen tudnak róla, hogy a huszadik század gyors technikai fejlődésével arányban, éppen ennek következtében milyen veszélynek van kitéve a víz minősége. Nem eléggé ismeretesek azok az erőfeszítések, amelyeket világszerte tesznek a víz használhatóságának és fogyaszthatóságának védelméért. Ezért, hogy lehetőségeinkhez mérten tájékoztathassuk olvasóinkat, kérdéseket tettünk fel Pásztó Péternek, az Országos Vízügyi Hivatal vízkészletgazdálkodási központ vízminőségi felügyelete vezetőjének. 0 Milyen adatokkal jellemezhető felszíni vizeink minőségi állapota? — A legújabb vizsgálatok szerint hazánkban a felszíni vízkészlet csupán 34 százaléka mondható tisztának, 53 százaléka kevésbé, 13 százaléka pedig nagymértékben szennyezett. Ezek a számok általános jellemzők, de vannak egyes folyóink — például a Sajó —, amelyeknek szennyezettsége jóval magasabb az átlagosnál. Ugyanakkor két legnagyobb folyónk egyes szakaszain is kimutatható az átlagostól eltérő szennyezettség. Ilyen tekintetben az Alsó-Tiszavidék, illetve Szeged vizeinek minősége nem szerepel még a legrosszabbak között, bár a környék iparosodása, az itteni nagy területű olajmezők feltárása — a szükséges intézkedések elmulasztása esetén — ronthatja a vizek minőségét 0 Lehet-e és milyen intézkedésekkel védeni a vizek minőségét? — A víz nem ismer országhatárokat. Hazánk felszíni vizeinek 90 százaléka határon kívülről érkezik. Európa felszíni vizeinek elszennyeződése egyes helyeken olyan méreteket öltött, hogy a víz ottani használatát, fogyasztását meg kellett tiltani. Vannak vizet dobozokban importáló országok. Az ENSZ, felismerve a vízszennyeződés veszélyét, az ötvenes évek elején nemzetközi összefogást kezdeményezett a vizek védelmére. Az Egyesült Államokban 20 milliárd dollárt irányoztak elő a víz minőség-védelmére, annyit, mint a világűrprogramra. — A KGST-országok, köztük hazánk vízügyi szakemberei 1960-ra kidolgozták a szükséges intézkedések kooperációs tervét. Ennek alapján kapcsolataink alakultak ki a vizek minőségének védelmére szocialista szomszé-1 dainkkal. Különösen jó ilyen nemű együttműködésünk Csehszlovákiával. — Országon belül törvény írja elő azokat a kötelességszerű tennivalókat, amelyeket a vízfelhasználóknak a víz minőségének védelme érdekében teljesíteniük kell. Minden ipari üzem vagy vizet használó gazdálkodási szerv köteles betartani a berendezések építésére, az új gyártási eljárásokra, a víz felhasználására, illetve a szenynyező anyagokkal kapcsolatos teendőkre vonatkozó előírásokat. Ellenkező esetben a gazdálkodási egység nyereségének terhére pénzbírságot ró kl a vízügyi hatóság. Az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatósághoz tartozó területen tavaly egymillió, az idén már eddig másfél millió forint bírságot vetettek ki a vizek szennyezése miatt s ez a bírságolás közel 50 üzemet érintett. Juhász Gyula húgánál Végigsiettem a Hajnóczy utca akácfái alatt, aztan egy szürke ház kapualjában nézegetni kezdtem a lakók névsorát. — Kit keres? — kérdezte egy barna arcú fiatal nő. — Juhász Margitot. — Itt nem lakik olyan — mondta kis gondolkodás után. — Dehát ezt a címet kaptam. Juhász Margit... Juhász Gyula húga . .. — Ja, igen; a Kőnigné. FHmtojtvény II. FORDULÓ 1. Hinj- Játékfilmet gyártottak 1551-ben? 3 (1) 9 <x) 16 (2) Máriássy Félix 1949-ben készített játékfilmjének címe? Szabóné (1) Kis Katalin házassága (x) Teljes gőzzel (2) i. Mikor került bemutatásra a CIVIL A PALVA.V című film? 1950 (1) 19Ö1 (x) 1952 (2) 4. A KŐSZÍVŰ EMBER FIAI című. film rendezőjének első játékfilmje? A harag napja (l) Nyugati üve/.et (x) Ifjú szívvel (2) 5. Az államosítás első 10 évében hány filmet rendezett Keleti Márton? 21 (1) 12 (x> 14 (2> 6. röreesik Mari első Mmíőezerene? Édes Aima ftl Körhinta <x) Vasvlraa & 7. Az 1952-ben készített Semmelweis cimú film rendezője? Herskó János (1) Bán Frigyes <x) Fábri Zoltán (2) 8. Móricz Zsigmond melyik regényéből készült először film az államosítás után? Üri muri (1) Rokonok (x) Forró mezők (2) 9. Az EGY PIKOLÓ VILÁGOS és a SZAKADÉK című film melyik fesztiválon kapott fődíjat? 1958 Karlovy Vary (1) 1956 Velence (x) 1956 Montevideo (2) 10. A nagysikerű KÖRHINTA című film operatőre? Hegyi Barnabás (1) Tóth János (x) Illés György (2) A hatfordulós rejtvénypályázat heivan kérdésének megfejtései a 6.. forduló utan egyszerre kell beküldeni a következő címre C.ongrád megyei Mozíüzemí Vállalat Hódmezót asarhely. Zrí nyí utca 2. A borítékra feltűnő helyen nairandói FUaMBEJTVENYi . •<•». - % «•••• Fenn lakik az első emeleten. A világosszürke ajtón, egy kis réztáblára vésve ez áll: Király-König Péter zeneszerző, és alatta kisebb betűkkel: özvegye. Csöngettem. Idős asszony fogadott. Mosolygós, sápadt arcán ismerős vonások. — Ügy tudom, hétfőn lesz Margit néni nyolcvanadik születésnapja... — Ne is említse — mondta csaknem nevetve, miközben hellyel és cigarettával kínált, ö nem gyújtott rá. — Nem szeretem, ha megemlékeznek a születésnapomról. Csak eszembe juttatják az idő múlását, és ezt egyáltalán nem tartom szükségesnek. A zongorán álló hatalmas óra a Westminster harangjátékát kezdte kongatni. Az asztalon vázaban három szál vörös rózsa, a falon szegedi festők képei, feszület és egy rajz Juhász Gyuláról. — Egy szegedi tanár rajzolta. Gyula észre sem vette, de jól sikerült. En nagyon szeretem. — Igen. Jó rajz: sokat szenvedett Krisztus-arc... — Hát, bizony, sokat is szenvedett. Már gyerekkorában nagyon zárkózott volt. Sokan nem szerették .. . vagy nem értették. Furcsa különc volt. Sokszor csak ült az ágy sarkán, és egy szót sem szólt. — Aztán az egyetemen mégiscsak barátokra lelt. — Az egyetem elvégzése után is sokat leveleztek Babitssal és Kosztolányival. Emlékszem: nagyon várta a leveleket, aztan amikor kapott, csak eltette a belső zsebébe, es fel-alá járkált a kertben. Kerdeztem tőle: s Gyula* miért nem bontod már fel? — Jó ez igy — felelte —, jó, hogy ők is gondolnak rám. Tudja, minél később olvasta el, annál tovább tartott az a kellemes, titokzatos érzés ... Persze már sok mindenre nem emlékszem. Mégiscsak több mint harminc éve ... Különben is, már mind megírták ... — Margit néni ismerte Annát? — Személyesen nem. Csak Gyula mesélgette, hogy van, de csak úgy, hogy milyen kedves, szép nő. Nem is tudtuk, hogy annyira tetszik neki..., nem is vettük komolyan. Mindig azt mondta, hogy ö úgysem házasodik meg. nem törődik a nőkkel. Csak a halála után \ derült ki igazán, hogy meny- ' nyire szerette. Jaj, hányszor akart végezni magával, már nem is emlékszem. Borzasztó volt. Aztán a végén mégis sikerült.. . — Mindig komor volt? — kérdeztem. A mozgékony, fekete szempár a múltat kutatta. — Az utolsó időben igen. Persze tudott nagyon jókedvű is lenni. Különösen, ha utazott. A forradalmi idők alatt pedig egészen vidor volt... Dehát már ezt is mind megírták. Én azt hiszem, elsősorban az tette tönkre, hogy nem élhetett nagy városban. Meg szeretett volna könyvtárba kerülni Meg is tehette volna, de valahogy ilyen dolgokban nem volt ügyes. Nagyon szerette a könyveket. Még sokáig beszélgettünk, de ró!a nemigen esett több szó. Ezt már úgyis mind megírtak. Csernak Árpád [ — Természetesen a szankciók alkalmazása nem kizárólagos módja a vizek védelmének. Sokkal eredményesebb a szennyeződés megelőzése, amit tervszerű munkával és a vízminőség-védelem fontosságának tudatosításával érhetünk el. A jó víz mindenkinek érdeke. 0 Melyek azok a tervek, amelyek a soron következő feladatokat előírják? — Az OHV megbízásából készül a regionális vízminőség-védelmi terv, amely fontossági sorrendben a földrajzi adottságoknak és a gazdasági berendezkedésnek megfelelően méri fel egy-egy terület helyzetét. Ezt követően és vele összefüggésben elkészül az az intézkedési terv, amely a vizek védelmének, operatív műszaki és beruházási teendőit írja elő. — Célszerű lenne megvalósítani a vízminőség-védelem készenléti szolgálatát, amely hasonlóan az árvízvédelmi szolgálathoz, gyors beavatkozással odacsoportosítana műszaki erőket, ahol a víz súlyos szennyeződése a növényzetben, az állatok között, esetleg az emberi fogyasztás során károkat okozhat. Ahol a szennyeződés megszüntetése azonnali beavatkozást igényeL — Itt, a szegedi tanácskozásokon szóba került, hogy az országban elsőként, kísérleti jelleggel az algyö—deszki olaj mezőt érintő Tisza-szakaszon kellene készenléti szolgálatot szervezni. Tekintve, hogy az AVIG országosan is kezdeményező a vízminőségvédelemben, s hogy az olaj termelésével, szállításával, tárolásával megnő a vizek szennyezésének veszélye, helyes, ha ez a javaslat mielőbb realizálódik. Annál is inkább, mert a készenléti szolgálat ellátásában a vízügyi szakemberek és az olajtermelők együttműködése kívánatos. 0 Hogyan lehet értékelni a szegedi vízminőség-védelmi napokat? — Az országban Szegeden tavaly először rendezték meg a vízügyi szakemberek ilyen jellegű találkozóját Szeged, úgy látszik, sok egyéb fontos és szép jelzője mellett a vízvédelem városának is nevezhető. A beszélgetések során aktuális problémákat tárgyaltak meg, kicserélték tapasztalataikat s egyeztették elképzeléseiket a különböző vízügyi igazgatóságok és vízfelhasználó szervek szakemberei. Ez a gyakorlat minél inkább intézményesebbé válik, s a szakemberek mellett a társadalom tagjai, a tanácsi szervek is hatékonyan közreműködnek, annál eredményesebben szolgálja a népgazdaság és a lakosság érdekeit. Ezért a vízminőségvédelmi napokat igen hasznosnak tartom. Kondorosi János Szombaton két kiállítás nyílt az Ernst-múzeumban. „Textil falikép 68" cimmel a Képzőművész Szövetség iparművész szakosztálya állított össze gyűjteményes anyagot a textilművészet sajátos ágának, a szövött, festett és más megoldásokkal készített fali képiek művelőinek alkotásaiból. A másik tárlat: Boldogfai Farkas Sándor szobrászművész 40 éves munkásságát ünneplő jubileumi, retrospektív kiállítást nyitott meg dr. Pogány ö. Gábor, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója. KÉPERNYŐ Egy vége Veszélyes játék a karrier. Veszélyes, mert szeszélyes, bárhol-bármikor végére szakadván, ha tulajdonosa nem rendelkezik kellő aranytartalékokkal, a „semmi ágára"; jut. Érett korban, megállapodott fejjel kell a semmiből mássá születnie, s nagyon hamar, hamar-gyorsan felzárkóznia generációjához. Űjra-programozni, átállítani életritmusát A karrier végén eltűnnek az előjogok, a karrier végén a pompa illúzióvá silányul, a fény elfakul, s az emlékek kárörvendően riasztanak, szint a elnémítanak az átlagemberhétköznapoktól. A karrier végén egyetlen mentsvár a regeneráció, az emberi természet frissülő-képessége, amihez persze nem mindenki vértezett elég szívóssággal, rugalmas konoksággal Soros István kétszeres Európa-bajnok például nem. Az Aranyszoba című Vészi Endre novellából — az íré aktív bábáskodása mellett — péntek este képernyőre került boxbajnokot (Szabó Gyula felfokozottan szuggesztív játékával) számtalan siker fényétől józanította ki egyetlen knock out Az ütés, mint kiderült, élete értelmétől fosztotta meg. S bár a rokkant-analfabéta exbajnok reménytelensége, falak közé zárt tikkadó nosztalgiája merő pesszimizmus, kiúttalan jövőt sejtet, semmit a realitásokhoz mért valós közeledésből, semmit a küzdelmes hétköznapokra számító valós elhatározásokból — a tévéjáték balladisztikus lejtése, finom lélekelemzése valami komoly figyelmeztetést is címez a nézőhöz. Aki persze tudja, ebben a társadalomban nincs önmaga elvesztésére kárhoztatva senki. Kiváltképp, ha gyönyörű villája van, anyagi egzisztenciája meg feltétlenül, ha átmenetileg is, még biztosított! N. I. Csomagolt levegő Üj talajjavító anyagot kísérleteztek ki a műanyagiparban. A „csomagolt levegő" néven forgalomba kerülő fehér polisztriol pelyhekből álló keverék vegyileg közömbös, szagtalan és a növényekre ártalmatlan. Lyukacsosságánál fogva térfogata 90 százalékának megfelelő levegőt képes magába foglalni. A talajjavítási célokVASARNAP, 1968. SZEPTEMBER 2S. ra felhasznált, hamar elbomtó trágyával, tőzeggel, homokkal szemben évtizedig megőrzi hatékonyságát. A talajba keverve, felületén csak igen kis mennyiségű vizet köt le. L«aza, levegős szerkezetét mindennemű időjárási, vagy talajból származó hatással szemben megtartja.