Délmagyarország, 1968. augusztus (58. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-11 / 188. szám

Ünnepi Hetek Ma este Aida A szegedi szabadtérin ma, vasárnap este kerül a közönség elé a játékok idei programjának egyik legnagyobb érdeklődéssel várt produkciója, Verdi Aida című operája. Az előadást Mikó András rendezi és Vaszy Viktor vezényli A szabadtéri jó közérzete Mikó András a jubiláló játékokról Tíz esztendővel ezelőtt, 1959. júliusában Mikó András rendezésében került a Dóm előtti színpadra a húsz esztendős szünet után újra kezdett szabadtéri játékok első előadása, Erkel Ferenc azóta itt sok előadás megért és sok sikert aratott operája, a Hunyadi László. Mivel is kezdhetnénk ma beszélgetésünket Mikó Andrással, mint visszapillantással? Hogyan látja az elmúlt tíz évet a rendező, a játékok egyik elindítója, a adása a mű eredeti nyelvén, olaszul hangzik el stb. Mégis úgy gondolom, a következő feladat a szabadtéri művészi feltételeinek fejlesztése, többek között például a próbalehetőségek bővítése. — Az Aida idei előadását is Mikó András rendezi. Változik-e a mű színrevitelének koncepciója a legutóbbi Aida előadáshoz képest? — A mai kőszínház fejlődésének iránya az intellektuális fogalmazás felé halad. Radames Pedro Lavirgen Vészjóslóan csapódtak asz- ta játszanak. Szervezeti egy- hangi távolságok; a folytofalthoz a kövér esőcseppek, ségben rendezőktől a súgó- nos ugrások alaposan próbáéppen jó ütemben kerültünk kig, karmesterektől a tech- ra tettek, azóta sem találkozfedél alá sajtófogadásra a nikai személyzetig vala- tam ilyen nehéz operával, szabadtéri játékok igazgató- mennyien együtt dolgoznak; — Lavirgen ma keresett, ságán. Velünk egy időben állandóan, rendszeresen — népszerű művész, megfordult még hárman indultak ugyan- ami a nyugati staggione- a legjelentősebb európai színidé, az Aida külföldi ven- rendszerhez képest optimáli- padokon: Angliában, Olaszdégművészei. Mégsem jöttek HHM^aHHgMMHHHH^ atléta toppant be vizesen, flrfj ja. csak jóval később . . . Mi- , MHUk- IBÉ % ria Biesu és Pedro Lavirgen ^Hí L^Mp^P^^^l^^^lr^x^^BlH^Hin^ szabadtéri művészi struktú- Szabadtérin ez az út termérájának, dramaturgiájának és játékstílusának egyik megteremtője? — A tiz esztendő legfőbb eredményei szerintem — mondja —, mindenekelőtt abban foglalhatók össze, hogy a nagy lelkesedéssel kezdett szabadtéri az elmúlt esztendőkben eljutott a stabilitás állapotába. Annak idején nagy érdeklődéssel és kíváncsisággal indultunk, körülvéve a közönség izgatott lelkesedésével, hogy mit is tudunk majd csinálni ezen a hatalmas színpadon. Később, néhány év után az volt az érzésünk, mintha a kezdeti lendület lanyhult, és a közönségérdeklődés fáradtabb lett volna. Ma viszont, más a helyzet. A szegedi szabadtéri hazánk kulturális életének szerves részévé vált Művészi szetesen járhatatlan, itt továbbra is marad a látványosság, mint fundamentum. Akárcsak a legutóbbi Aida előadás, ennek megfelelően kerül színpadra az idei is. Vagyis ami abban a régi Aida előadásban jó volt, azon magától értetődőleg nem változtattam. Néhány ponton viszont jobb megoldások kínálkoztak. — Például? — Megváltozott az utolsó felvonás rendezői terve. Töb- taxival"érkezett." bek között azért is, mert ak- A Barcelonai Operaház kor például a sírelzárás moz- fiatal tenoristája jó kedélyű, zonata kisszerű volt. Monu- szívélyes művészember; közmentálisabb hatású megöl- Vetlen, elegáns társalgó, dást kellett keresnünk. Ehhez gesztusai, érzékeny mozdusokféle eszközt igénybe vet- iatai mögött temperamentutünk. Megváltozott ezenkívül mos színpadhős jellegei viba díszlet is. Régebben a szín- rálnak. Először jár Szegepadképet a háttérben elhe- den, harmadszor Magyarorlyezett vászonra vetített kép szágon. Budapesten már kéthatározta meg. A szabadtéri szer hallották az Operában, világítástechnikájának fej- honi kritikusaink általában lettsége azonban ma már ki- dicsérték. Szerepcserével zárja ezt a megoldást. Ezért kezdjük az interjút, s mint a díszleteket óriási méretű- aikalmi kritikussá avanzsált re növeltük, s az előadást tenoristát, kértük Lavirgent, ilyen értelemben szuggesztív- mondjon véleményt a mavé Varga Mátyás díszleteinek gyar operajátszásról, hatalmas méretei teszik. Re- _ Tagadhatatlan, hogy mélem, ezekkel a változások- Európa egyik legjelentősebb kai együtt az egész előadás éleAte Magyaror, . ,. , , szágon. Ami az operajátszást elnyeri majd a közönség tet- meü> hihetetlenül komoly szését. előnye színházaiknak, hogy egész évadban, szinte naponEnyedi Zoltán felvétele Ámnerisz Komlóssy Erzsébet — Egész évben . , , , , .. ,. csak egy hét balatoni pihentemben és az erőteljes nés Készülődés a Hamlet kozonsegigeny szempontjából Gertrud szerepére, Amneris 31-én szepcgyaránt stabilizálódott. Szegeden, augusztus -Mit jelent ez a stabili- Kölnben ' Álarcosbál. iálódás közelebbről? — Jó közérzetet. Minden intézmény akkor stabil, vagy kicsit színesebben mondva. tember 2-től a Hamlet színpadi próbái, s októberben premier. Májusban felvette a munka, Szegedet már nem a paprikáról ismerik az emberek, hanem a fesztiválról, erről a nagy zenei reprezentációról, biztosan támogatnák részvételükkel az újítást! Sokba, nagyon sokba került ez a színpad, most már él- kulturális híressége és örülnek a feltételek: bánni ké- tem, hogy esetleg ezt én is , Decca Londonban a Háry Ja- ne velük! Amúgy, szegedie- elősegíthetem szerény ké akkor „boldog , na erzi. hogy nog£ decemberben ismét ki- sen! Tudom, közönségsikere pességeimmel. Megépült a szükség van ra. Ez az erzes, u£azom ggy Dvorzsák-lemez- volt a Bánk bánnak és a Já- gyönyörű öltözősor. a zuhaaz a tapasztalat tehát, hogy felvételre. Jövő tavaszra Er- nos vitéznek is, de a cél, nyozók, de az első próba a játékokra szükség van, da szerepe Wagner Rajna gondolom, a továbblépés, hogy a közönség igényli, kincséből, s Bánk bán hang- egy kis lépcsőfok a kultúra okozza es jelenti a szabadtéri lemezen, Gertrudist ének- templomába, és ez a szajó közérzetét. lem, ezután szintén hangié- badtéri remek eszköze a — Azt jelentene ez, hogy a meZj Kodály Te Deuma. Pi- közönség ízlésformálásának. szegedi szabadtérinek nmcse- henni talán jövő nyáron sl_ Meg kellene próbálni. Ha én nek gondjai, problémai? kerül egy rövidke hónapot, lennék az igazgató, meg— Egyáltalán nem. De 1969 szeptember 1-től egy próbálnám, most már fel sem vetődik az évre szerződésem van Köln- — Szeged nagyon kellea kérdés, hogy szükség van-e be Komoly nekibuzdulással mesen fejlődik, elég sok a a játékokra. Ha vitatkozunk, akarom tanulni a németet, parkolóhely, szép a strand, nem arról van szó, hogy le- A Sámson és Delila és a gyen-e vagy ne legyen, ha- Carmen címszerepeként keU nem arról, hogy mikeppen németül énekelnem. haladjunk tovább. S e tekin- Hogy szeretem Szegetetben még kétségtelenül det és a szabadtérit, nem vannak fontos tennivalóink. keu mondanom. De úgy érÜgy gondolom például, hogy zem> néha érdemesebb lena technikai feltételek fejlő- ne változatosabb programsabb feltételeket biztosít, országban, Ausztriában, sőt Ilyen körülmények csak jót, szívesen látott vendég az színvonalas munkát eredmé- Egyesült Államokban, még nyezhetnek, miként a magyar Mexikóban is, pedig ott... operajátszás is nemzetközi- — Általában nem viszik leg elismert, kitűnő. túlzásba a spanyol szimpá— Személyes tapasztalatai tiát. De hát azért megvolis ezt igazolják? tunk, a közönség egy-egy — Feltétlenül. Jómagam szép momentumért elfelejtetpéldául nagyra értékelem a te a jelmez alatti civil állammagyar rendezőket, Mikó polgárságom. András, Békés András ki- — Panaszkodott a Marina váló ismerői a színpadnak, „gyilkos" szólamaira. Vajon különösen a tömegjelenetek próbálta-e már torkát mobeállítását, mozgatását irá- dern szerzők művein? nyitják bravúrosan. Partne- _ Nem Túlságosan fogreim közül Komlóssy Erzsé- lait vagyok) sok szerződés hogy Szegednek legyen ez a bet erőteljes szerepalakitása- szólít szerte a világban s ra> Házy Erzsébet nagyszerű ahhoZ) hogy valamely moadottsagaira emlekszem. dern operát megtanuljak, a — Palyaja templomi kö- rendesen szükségesnél több rusban indult, aztan szukse- jdd kejj ges kitérőkkel - gimnázium, Pedro Lavirgen, a szegedi a madridi egyetem bölcsész- fesztivál-Aida tenoristájairodalomtanan ként Luigi Ottolini és Alfon— Jóformán azóta itt dolgozom a szabadtérin, amióta ismét életre keltették. Emlékszem a kis lyuk öltözőkre, a szegényes gázsira, de jöttem, mert én is akartam, kellemetlen élménye volt a csöpögő tus. Ha már sok pénzünkbe es munkánkba került nekünk eddig ez a híresség: hát őrizzük meg és vigyázzunk rá! Lejegyezte: ördögh Szilveszter katedra egy fővárosi iskolában — Saragossában folytatódott. — Spanyol szerző, Arrieta: Marina című operájában léptem először közönség elé, mondhatom t beleizzadtam. Kimerítő áriák, nagy so La Moréna „szerződéses jogutódja", augusztus végén visszatér hazájába. A sevillai ünnepi játékokon sem lesz könnyű dolga, hiszen ott is Radamest énekel. Nikolényi István désével — értem ezen a mai kirukkolni. Láttam szépek a parkok, tiszta a város! De: próbáltam a kislányomnak venni kis fehérneműt, nem sikerült, mert kifogyott. Kicsit boszszantott, hisz ilyenkor Szegednek maximálisan ellátottnak kell lennie. Sok a külföldi is, vendég is, keltóTfppTrátustgltaSmegnövllt íövő évi tervet - tudomá- lemetlen az ilyesmi! Pedig színpadteret stb. —, nem tar- sul vettem ismét Az ember én magamat szegedinek értett lépést a művészi munka tragédiáját és a Háryt — zem! Ez apróság, de olyan, feltételeinek fejlődése. Bizo- biztosan tudom, hogy le- bosszantó, mint a szúnyog nyos fontos változások erte- , , . ... . . , c _ _ két ezzel természetesen nem hetne talalni mas- S7jnten a Szoke Tiszan' Ez a akarom tagadni. A játékok ilyen grandiózus szín- vendeglo remek ötlet es előadásain például most már padra való darabokat, most nagyon-nagyon kellemes hivatásos énekkarok működ- hirtelenjében persze nem hely, de az embert megtiek közre, az Aida idei elő- tudok erdemben ajanlani. eszik a szúnyogok! Kom lóssy Erzsébet mint Somogyi Károlyné felvétel® Amnerisz AZ AIDA MONUMENTÁLIS SZÍNPADKÉPE 4