Délmagyarország, 1968. július (58. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-14 / 164. szám

Forró mezők \ Péter János hősei Yége az idei aratásnak a szegedi tájon Mire a forró búzamezőkre megérkezett az enyhülés, a munkából már csak a „söp­rögetés" maradt. Pedig pár évvel ezelőtt itt-ott még szeptemberben is arattak, de hát ezt már réges-régi hős­korszaknak számít. Lényegé­ben vége az idei aratásnak! Boszorkányos gyorsasággal eajlott le. Csörgei Sándor, a Csongrád megyei Gabonafel­vásárló és Feldolgozó Válla­lat igazgatója mondta teg­nap: — Harminckét esztendeje vagyok a gabonaszakmában, de ilyet még nem láttam. Azt sem tudja az ember, hogy kit dicsérjen. Az aratók és a mi munkásaink, a felvá­sárlók, mindenki sokkal töb­bet nyújtott most annál, mint amennyit emberileg el­várhatunk tőlük. Tudtuk — mert jóelőre megbeszéltük a tsz-ekkel —, hogy az idén sokkal gyorsabban jön majd a gabona, mint máskor. Azt persze álmodni sem mertük volna, hogy lesz olyan nap is, mint június 3-ra, ami­kor 761 vagon búzát fogad­tunk a tsz-ektől, 82-t meg az állami gazdaságoktóL A nappalok és az éjjelek a szó teljes értelmében eggyé váltak. És nem siránkozott (enld. Kálmán József felvásár­lási osztályvezető munka­naplójában oldalakat tölte­nek be az igazi munka hős­tettek. íme egy: a csongrádi malomtelep munkásai júni­us 25-e és július 7-e között 152 éra alatt 1223 szállító Járművet — vontatót, teher­autót — fogadtak. Ezekről 496 vagon búzát vettek át, t perc és 30 másodperc alatt fcrltettek ki, s adtak vissza S forgalomnak egy-egy jár­művet A csanádpalotai ál­lami raktár dolgozói a finis­ben 224 óra alatt 1326 gabo­paszállítmányt vettek át A munka óriás dinamiz­musáról csak akkor alkot­hatunk némi képet, ha arra gondolunk, hogy ezt a hal­latlanul nagy mennyiségű gabonát lényegében ugyan­ennyi idő alatt aratták le és juttatták el a tetthelyre. Hét­ezer 760 vagon kenyérgabona és jó 1200 vagon őszi árpa érkezett be eddig a megye gazdaságaiból. Árpából lé­nyegesen több van bent má­ris, mint amennyit terveztek, búzából pedig az egész fel­vásárlási program 82 száza­léka. Pedig a búzaterv már 800 vagonnal felemelt terv. Ezt a 800 vagont akkor tet­ték rá, amikor június 3-án és 4-én szinte a 24. órában esőt kaptak a vetések. Az utóbbi évek legjobb minőségű termése az idei. Megyei átlagban 80—81 kg a búza hektoliter súlya. Az idén először vezették be az úgynevezett acélossági fel­árat, 10 forintot mázsánként. Csakúgy ugráltak kifelé a jobb minőségért járó milliók, mondták a vállalat vezetői. Pedig az acélosság csalha­tatlan megállapítására már egy elektromos kis műszert is szerkesztettek. Megröntge­nezik a mintának vett búza­szemeket, s ha a szilvanagy­ságúra felnagyított szemeken törés nélkül haladnak át az elektromos sugarak, a búza acélossága kifogástalan. A lehető legigényesebb sütő­ipari terméket is előállíthat­ják belőle. Senki nem mondhatja: igen, hát ez most így sike­rült. Sokkal inkább az a valóság: mezőgazdaságunk most megmutatta, milyen sok meglepetést tartogat még számunkra. Rozsdás, üszkös, beteg búzát nem vettek észre sehol. Ez már a jó agrotechnika, a fejlődő növényegészségügy műve. Jelesre vizsgázott a munka­szervezés is. A vállalat és a termelők között több mint jó, bensőséges volt az össz­hang. Mindenütt késedelem nélkül segítettek annak, aki rászorult. Ha a vállalatnak kellettek munkaeszközök, a tsz-ek azonnal küldtek, s megvolt ez fordítva is. Csak így lehetett elérni, hogy csaknem 5 ezer vagon búzát már a tarlóban átvettek. Csépi József Törökországba látogat Péter János, a Magyar Népköztársaság külügymi­nisztere Ihsan Sabri Cag­layangil, a Török Köztársa­ság külügyminiszterének meghívására július második felében hivatalos látogatást tesz Törökországban. Elbúcsúztatták Gács Lászlót Szombaton a Kerepesi­temetőben mély részvéttel búcsúztatták el Gács Lász­lót. A munkásmozgalom nagy halottainak pantheon­ja előtt ravatalozták fel a gyászdrapériával és vörös szegfúkoszorúkkal borított koporsót. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságiad Központi Ellenőr­ző Bizottsága, a SZOT el­nökségének és a Textilipari Dolgozók Szakszervezete Központi Vezetősége nevé­ben Brutyó János, a KEB elnöke vett búcsút Gács Lászlótól. Vályi Péter pénz­ügyminiszter az V. kerületi pártbizottság, a Pénzügy­minisztérium és az Országos Takarékpénztár nevében vett búcsút Gács Lászlótól. A régi harcostársak nevé­ben Friss István, a Közpon­ti Bizottság tagja mondott búcsúszavakat. A hivatalnak packázásai... Mi van a panaszkönyvben ? A múlt évben a Szegedi Ingatlankezelő Vállalat a következőképp tájékoztatta irányító hatóságát: a hozzá 1966. évben beérkezett, 17.177 szám alatt előjegyzett re­dőnyjavítás tárgybani pa­naszt az év végére való te­kintettel, statisztikai meg­fontolásból érdemben nem intézi el, hanem felkéri az ügyfelet, hogy a következő év januárjában panaszát is­mételten terjessze elő. A bürokrácia szelleme bi­zonyára áldólag kiterjesztett kézzel lebeg e fölött a je­lentés fölött. „Statisztikai megfontolásból"! Éppen az a legnagyobb baj, hogy he­lyenként statisztikai adat­nak tekintik hús-vér embe­rek, családok valóságos pa­naszait, problémáit. Rossz címzés A jóhoz, kellemeshez könnyen hozzászokik az em­ber — gyakran már any­nyira természetesen illesz­kedik életébe, hogy tudo­mást sem vesz róla — a hibák, visszásságok, a „hi­vatalnak packázásai" ma­radandóan sértik, bosszant­ják. Kormányhatározatot dek­larálja a közérdekű bejelen­tések és panaszok lelkiisme­retes, gyors intézésének fon­tosságát. A Csongrád me­gyei Népi Ellenőrzési Bizott­ság a közelmúltban intéz­mények, üzemek házatáján nézett körül: mi van a pa­naszkönyvben? A 16 intézményhez, vál­lalathoz összesen 2 ezer 783 panasz érkezett be tavaly és az idei év első három hónapjában. Mielőtt áttekin­tenénk, mire panaszkodtak az emberek, érdekes az a kérdés is, hogy kinek? Az esetek harmadában nem azoknak, akik elsősorban il­letékesek lennének a szó­banforgó ügyben. Felettes hatóságokhoz, politikai és társadalmi szervezetekhez, újsághoz igen sokszor for­dultak a panaszosok; felte­hetőleg „helyben" nem bíz­tak a közvetlen, érdemi, igazságos elintézésben. Az első tanulság tehát: ki kell érdemelni az intézmények vezetőinek ezt a bizalmat. A panaszosnak pedig ked­vezőbb lenne, ha beadvá­nyával nem felettes, vagy éppen külső fórumok fog­lalkoznának. Így csak hosz­szadalmasabb lesz a vizs­gálat Például Tamási Jó­zsef né bejelentését — mi­szerint a szavatossági ha­táridőn túl eladott baromfi oltóanyag tetemes kárt oko­zott — a következő fóru­mok látták már: Csongrád megyei tanács kereskedelmi osztálya, Megyei Állategész­ségügyi Állomás, Népsza­badság szerkesztősége, Phy­laxia Állami Oltóanyag Ter­Vasutasok ünnepe A legjobbak kitüntetése Tegnap délelőt a Tisza-szálló nagyter­mében került sor a hagyományos vasutas napi ünnepségre. A 18. vasútasnapról, a vasutasok helytállásáról Kiss Károly, a MÁV Szegedi Igazgatóság vezetője emlé­kezett meg, majd a munkában kitűnt dol­gozóknak átnyújtotta az Érdemes Vasutas kitüntetéseket Az ünnepségen megjelent Sípos Géza, az MSZMP Szegedi városi bizottságának titkára, valamint Csakmag György a Csongrád megyei pártbizottság osztályve­zetője, aki köszöntötte a szegedi igazga­tóság dolgozóit, a kitüntetetteket. Ott voltak az ünnepségen a Csongrád megyei, a Szeged mj. városi tanács, az MSZMP vezetői, a jugoszláv vasutas dol­gozók küldöttei. Többek között Lángi Alajos főelőadónak, Varga László mozdonyvezetőnek nyújtot­ták át az Érdemes Vasútas kitüntetést; Orbán István, aki korábban a Szocialista Hazáért kitüntetést kapta meg — ezúttal soronkívüli előléptetésben és pénzjutalom­ban részesült. Budapesten a központi vasútas napi ün­nepségen dr. Csanádi György közlekedés­és postaügyi miniszter a Kiváló Vasútas kitüntetést adta át Balogh Jánosnak, Sze­ged-állomás kereskedelmi állomásfőnök­helyettesének, valamint Horváth Ferenc­nek, a MÁV Szegedi Igazgatósága osztály­vezetőjének. A vasútas nap alkalmából tegnap a Vasútas Szakszervezet Területi Bizottsága képzőművészeti kiállítást nyitott a vasútas képzőművészkör Széchenyi téri műtermé­ben. A MÁV dolgozói ma, vasárnap külön­böző sport- és kulturális rendezvényeken ünneplik meg a 18. vasútas napot. PMC Sok baromfi és gyümölcs Tegnap ismét elégedetten válogathatott a vásárló a piacon: az idei legnagyobb baromfi-felhozatal kedvező­en alakította az árakat is. Vágni való csirkét már 28 forintért, tyúkot 20 forintért is lehetett vásárolni kilón­ként A termelőszövetkeze­tek, az állami kereskedelem és a magántenyésztők egy­aránt kitettek magukért. Hasonlóan bőség volt gyü­mölcsből is. Az őszibarack­dömping mellett elegendő dinnyét és szőlőt kínáltak el­adásra. S azért, hogy min­denből sok volt, el is fo­gyott. Jó lenne, ha az árusí­tók a szerdai piacokra is több eladni valót hoznának, mert most, hogy megkezdő­dött Szegeden az idegenfor­galmi főszezon, már nincs különbség a fogyasztásban hétköznap és munkaszüneti nap között. Opró Untai Moszkvába utazott Apró Antal, a Miniszter­tanács elnökhelyettese dele­gáció élén szombaton dél­után Moszkvába utazott, ahol részt vesz a KGST Végrehajtó Bizottságának 35. ülésszakán. Ara (forint) FÜRÉSZÖRIÁS. A Szegedi Falemezgyárban sokat ja­vultak a munkakörülmények — uj gépeket állítottak munkába. Képünk a nagyméretű fűrészt mutatja be, amelynek segítségével az öles farönköket is kényelmesen felfűrészelhetik a dolgozók. Az áru megnevezése (kg) -tói -ÍR Őszibarack 5,­IV­Sárgabarack 3.— 6,— Kört, 4,— »,— Alma S.— 5,— Szóló »,­10,— Karfiol 4,­«.­Kelkáposzta 4.— 5,— Uborka 4,­(!,— Burgonja 5,— 6,— Zöldbab !,— lej­Paradicsom 4.— té­Csirke | a,— se,— Tyok es,— Kata* i i Eszperantó egyetem A nepek .barát&aga jegyé­ben rendezték meg Gy ulán a 6. eszperantó nyári egye­temet. Tizenkét ország két­száz eszperantistája esemé­nyekben gazdag hetet töltött az alföldi városban. Szom­baton záróünnepséget ren­deztek meló Intézet S a tavaly november 14-i keltezésű ügy még csak le sem zárult a NEB-vizsgálat idejére! Kívánatos lenne: a taná­csok hasonló esetekben olyan jogkörrel rendelkezzenek, hogy záros határidőre kér­hessenek jelentést a panaszt kiváltó okokról, az orvoslás módjáról. Legyen ez a ha­táridő kötelező. Udvariasság, óh! A megyei jogú városi és a megyei tanács, valamint a NEB postájában nagyon sok — közel 1900 — panaszt találtak az említett időszak­ban. A vizsgált intézmények­nél viszont aránylag keveset Ne hamarkodjuk el a kö­vetkeztetést, nem mintha olyan jól mennének a dol­gok ezeken a helyeken. In­kább arra gondolhatunk, hogy a kialakult helytelen gyakorlat bizalmatlanná, ér­dektelenné tette az embere­ket A Centrum Áruházban 1967-ben 19 panaszt jegyez­tek be. Itt találkoztak egy kirívó esettel a népi ellen­őrök. A kedves vevő kül­földi fogkrémet kért, a kedves eladó erre meglehe­tősen udvariatlanul Szófiába küldte, mondván, hogy ott biztosan kap bolgár fogkré­met Idén, az első negyed­évben is csak 9 panaszt foglaltak írásba, de hogy jó­val több hiányosság adó­dott azt mutatja a követ­kező adat: az ugyanebben az idóben tartott vevőanké­ton 109 közül 21 személy kifogásolta az eladók udva­riatlan magatartását. Kevés a szakember, megsértődnek az eladók, kényes helyzet­ben van az áruház vezető­sége — mondják, amikor ilyen ügyekkel kell foglal­koznia. Merőben téves el­képzelés! Elsősorban a vevő van kényes helyzetben. A TÜZÉP Vállalatnál a panaszok jelentós része az árukapcsolással, s a minő­séggel kapcsolatos. A megyei TÜZÉP központ tavaly kör­levélben szabályozta a szén­fajták keverési arányát A telepvezetők ezt az utasí­tást nem tartották be, ha­nem a telep készletétől füg­gően keverték a jobb és gyengébb minőségű szeneket. Hasonló volt az eljárás a kísérő tüzelőként, kapcsolt áruként eladott lignit eseté­| ben is. Lelkiismerete­sen A tanácsi apparátus hát­rányos helyzetben van az esetek jelentős részében, nincs hatásköre az intézke­déshez. Mint említettük, az látszik legcélszerűbbnek, hogy a tanács, hatóságként, a beérkező panaszt nyom­ban küldje vissza a „szüle­tési helyére", aztán pedig bírálja el, valóban érdemi, igazságos intézkedés szüle­tett-e? Van javítanivaló a lakos­sággal közvetlen kapcsolat­ban álló intézményeknél, vállalatoknál. Igyekezzenek kifogástalanul ellátni szol­galtatasaikat. s amennyiben közbecsúsznak a hibák és ezt a dolgozók szóváteszik, róvid idö alatt igazsagosan intézzék a panaszügyet. Ha a népi ellenőrök igazságke­reső, panaszkutató ügybuz­galma átterjedne rájuk, az illetékesekre is — és ezzel nem kívánunk lehetetlent — biztosan sokat nyerne a la­kosság. Lelkiismeretesség — ez a kulcsa egy ilyen minőségi változásnak. S. M. VASÁRNAP, 1968. JÜLIUS 14. DÉL-MAGYARORSZÁG 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom