Délmagyarország, 1968. július (58. évfolyam, 153-178. szám)
1968-07-14 / 164. szám
Szeged bolygói 18. Kübekháza Sajátos határmercö falu. Magyar és német nyelvű lakossággal. A tanácselnök mondja; — 1938-ban, akkor még gyerek voltain, gyalog mentünk be Szegedre. Hajnalban indultunk három óra körül anyámmal, ruhát vettünk. Vasút most sincs. 1939-ben egy maszek vállalkozó indított Szegedről buszt Kttbekházára, napjában kétszer. De csak a módosabb gazdák engedhették meg maguknak, hogy vele utazzanak. Falu, házak nélkül Kübekháza egy és negyedszázados község Jelenleg 4700 hold közigazgatási területtel rendelkezik, 1780 lélek él a faluban. Tizenkét utca, 536 ház. Talán egyetlen falu az országban, ahol 1945-tól nem épült egyetlen egy ház sem. Az idén kettő elkészül. Negyedszázaddal ezelőtt a lakosok 25 százaléka sváb volt, Jó gazdaságokkal, zsíros földekkel, termelőeszközökkel. Vagyis a földterület és más vagyontárgyak csaknem az ő kezükben összpontosultak. Sokan eljártak Szőregre a kertészetekbe, vagy itt vállaltak munkát a gazdáknál. Negyvenöt után 330 új gazdának osztottak földet és válogathattak a kisebb-nagyobb üres házakban. Ezért nem építkeztek. Később meg az ötvenes évek elején rengetegen hűtlenek lettek a földhöz. faluhoz, a termelőszövetkezet gyengécskén fizetett. S akkor meg ezért.. Most már egyre inkább hnzabátorod nak az ipartvSl és megtérül a közós asztal is, a Sarló Kalapács Termelőszövetkezet kilábal a régi, hoszstzúéves .bajokból, gondokból. A mezőgazdasági termelés meghatározó. Igaz, naponta 280-an eljárnak, zömében Szegedre, mégis a többség a közösben találja meg a megélhetését Az ötvenes években a hagyományos kultúrák mellett kenderrel próbálkoztak a faluban, beletört a bicska. A hatvanas évek elején aztán a vöröshagyma, a fűszerpaprika és a napraforgó hódított tért. úgy ahofj-. Jelenleg a mák és a borsó társult még mint intenzívebb növény, s ezzel általában a termőterület 12 —13 százalékán a hagyományos kultúráktól eltérően „jobb pénzű" növényekkel gazdálkodnak. Közös asztal A kertekben, a portákon elenyésző a fóliázás. Jelentős a háztáji állattenyésztés. Közepes kertkultúra alakult ki, uborkát, zöldbabot, zöldtiorsót és salátát termesztenek. Sajnos az idén „megfürödtek" a salátával. A falu határát sokszor megkárosította már az ár- és belvíz A termelőszövetkezet 1949-ben alakult, s valójában csak most teremti meg a korszerű nagyüzemi gazdálkodás alapjait. 3400 holdon Járadékosokkal, nyugdíjasokkal, alkalmazottakkal együtt 351 ember gazdálkodik. Az utóbbi három évben a tagság jövedelme megkétszereződött, első esztendő, amikor havonta rendszeresen készpénzzel Tizet a termelőszövetkezet A közösség tiszta vagyona kétszeresére nőtt ma már meghaladja a 10 millió forintot. Változtattak a termelési szerkezeten. gépesítettek, a részes műveléssel és a segédüzemágakkal sokat lépett előre a nagyüzem. Mégis, bizalmatlanok még az emberek. Visszaperelt vagyon Hatvanan nem léptek be a termelőszövetkezetbe, 600 holdon gazdálkodnak, ki így, ki úgy. Akad olyan, ald tavaly megkérdezte a tanácselnöktől; mint csináljon a megtakarított 300 ezer forintjával. A takarékba mégse tette, mert „sose lehet tudni". Inkább a vejének vett egy házat Újszegeden és egy személyautót. Szép számmal akad olyan egyéni is, aki „legatyásodott". A végén már dolgozott Itt-ott, építőiparban, szállító vállalatnál, még a tsz segédüzemében is munkát vállalt, mégsem boldogult. Annak idején K. B. is a kuláklistára került. Valamikor jó 30 holdja volt, de aztán szétszaladt a föld, a lányának. aki 'férjhez ment, s a fiának, aki megnősült. A lányát egy szegény ember vette el. Meglehet,-nemcsak a szépségéért. Később megbetegedett az asszony, csaknem másfél évtizedig volt tehetetlen. gyógyíthatatlan. A férje hűségesen ápolta, kitartott mellette, ellátta mindennel, a legjobb ruhákba járatta. Két karjába vitte el, ha valamilyen szebb ünnepségre került sor a faluban. Aztán meghalt az aszszony. Maradt még a régi vagyonból, egy kis pénz a takarékban, a fél ház. meg a föld. Az apa, aki annak idején anyit tiltakozott a kuláklista ellen, visszaperelte a vagyont. Pénzt, földet, házat, majdhogy mindent. Most aztán ismét egybe van a birtok, összejött a 23 hold föld, évi 40 ezer forint adót vetettek ki rá. Kondás lesz belőled A falubeliek, akik a szövetkezetből élnek, becsületes munkáért becsületes megélhetést kapnak cserébe. Többen máig is idegenkednek a közöstől. Legalább is szólásaikban. Az idén 39-en végeztek az iskolában. A korábbi beszélgetések során tizenegyen a mezőgazdasági pályát választották volna. Aztán egyik nap beállítottak a szülők a tanítókhoz. — Hogy gondolja? Ne agitálja őket. tanító úr. Az én fiam is a földet túrja? Aztán már csal: öten vállalkoztak mezőgazdasági pályára, végül Is ketten szerződtek. Tizenegyen középiskolába, 23 iparitanuló intézetbe jelentkeztek, hárman pedig csak tengnek lengnek a faluban. A családokban így feddik meg a fiatalokat: — Tanulj kölyök, mert a téeszbe adlak kanásznak! Micsik József állatgondozó a közös gazdaságban. Negyedik éve. Az óbébai részen lakik, a hajdani módosabb gazdák utcájában. Egyénileg gazdálkodott, de eladósodott, tönkrement. Elhagyta a családja is. Nem kellett a föld. Aztán belépett a közösbe. A szomszédok még most sem veszik tőle jónéven, nem is köszönnek. Német búcsú Régebben divat volt a német búcsú. Különösen a svábok szerették, novemberben egy hétig tartott. Díszesen felöltöztek a kirvalyos legények és kirvalyos lányok. Rezesbanda kísérte őket, a szegedi honvéd zenekart fogadták meg. Meglátogatták a családokat, ettekittak. aztán megkezdődött a híres kugliverseny. A győztes nyerte a kirvalyos kost. Aztán májusfttt. állflbttak a templom elé. díszes kalapot húzta, a „tetejébe. Rozmaring csokrot is kerítettek és megkezdődött az árverés. Végül is a kalap egy fiúhoz, a rozmaringícsokor egy lányhoz került, rendszerint, akiket már összeadott a falu. Üjra elmentek a lányosházhoz, újra eltek, mulatoztak. Sajátos, ellentmondásos falu. De az idén már megépülnek az első házak. Az emberek magukért építik. Sz. Lukács Imre Jövő társbérlet jsjcts/< — Ember! Vigyázzon! Hiszen az az én kenőolajom! Palackautó A mai au főkonstruktőrök minden lehető módon igyekeznek növelni a szélvédöüveg felületét Egészen érthető a mérnököknek ez a törekvése, hiszen minél jobb kilátást akarnak teremteni a vezető számára. Különösen fontos ez a nagyvárosokban. Egy francia mérnök ebben a versenyben valamennyi kollégáját lepipálta. „Átlátszó" autót épített A karosszériához 9,5 mJ edzett üveget használt feL A különös autóban még a műanyagból készült ülések is átlátszóak. S éta a napfényes utcán. Körülöttünk nyüzsögnek az emberek. Kirakatokat néznek, gyermekkocsikat tolnak, mások új, nyári öltözéküket mutatják be. Az úttesten egyre több a külföldi rendszámú gépkocsi. Ismerősömmel elmélyült beszélgetést folytatunk a közelgő amerikai elnökválasztás esélyeseiről. Míg kombinációimat magyarázom, átlép a baloldalamra s a járda széléről végez törzshajlítási gyakorlatokat a szembejövő kocsisor felé. Megrántja a zakómat, hogy figyelmeztessen, én meg csak tovább szavalok. Mikor a fekete Mercedesek elsuhannak a közelünkben, félig rendreutag)'tóan, félig okosítólag jegyzi meg: itt haladt el a miniszter-meg a kísérői. Ismered ? — kérdezem. Tagadólag rázza a fejét, de hozzáteszi, hogy a kocsikban ott ültek a helybeli vezetők is. Nem mondja, de látom a szemén a reménysugárt: vajha észre vették volna, hogy észre vette őket. Vége a külpolitikai értekezésnek, aztán a sétának is. Egyedül haladok tovább, s most már figyelem az autókat és a gyalogosokat Igen, a hivatalos kocsikat — nevetségesen, mégha csak sofőr ül is bennük — megbókolják. Aztán eszembe jutnak hasonló képek, esetek. A díszhangversenyre új esugyanakkor utazik a vállalati üdülőbe, amikor a személyzeti osztályvezető, sőt Sanyikát csak szerdán és pénteken viszi a mamája az angol nyelvtanárhoz, mert akkor „edz" a professzor kisfia Is. Jó napot, MercedesI télylt rendelt X. felesége. Napokon át izgalommal készültek az eseményre, csak másnap derült ki, azt sem jegyezték meg, ml volt a műsor. Az élmény viszont hogy ott volt Y is, a szünetben kölcsönösen üdvözölték egymást ez azóta is dicsekvő szóbeszéd tárgya körükben. Pofafürdő. Mint azok a „véletlenek" is, hogy Piriké a bérelszámolóból éppen ott akkor és olyan frizurát csináltat mint az igazgatója felesége. Avagy Kerekes Más. A szakszervezeti gyűlésen, a termelési tanácskozáson ismertek azok a felszólalók, akik mindig a főmérnök, az üzemvezető után és az ezek által elmondottakra hivatkozva fejtik ki „konstruktív" véleményüket Meg azok a kritizálók is, akik újságból vett idézetek bedobásával érvelnek vélt vagy valódi igazságok mellett Divat ez? Kl, ho! kezdte? Van-e értelme, haszna? A séta közben elkezdett meditáció végűi fs aazal zárul, hogy semmi szükség nincs rá. ha volt akkor is régen megszűnt a létjogosultsága ennek a magatartásnak. Nevetséges, korszerűtlen figurák a magukmutogatók, a külsőségekkel figyelmet felhívók, a hajbókolók. Komolytalan, néha ellenszenves is a törtető Igyekvés, elsősorban azért mert akiknek állítólagos kedvéért teszik, azoknak a legkellemetlenebb. A Mercedeseknek Jó napot köszönök direkt gyanússá válnak ott, ahol sikerre számítanak. Gyanú születik arról, hogy ez az ember nem a munkája, nem a képessége révén akar elismerést sz®. rezni, hanem a sörgölődésével, amit éppen azalatt végez, míg dolgoznia kellene. Summa summ4> rum: nem jó befektetés már a pofafürdő. De ennek kultiválóit vajon hányszor kell még újra meg újra figyelmestetni? Kondorost János Kiküldött munkatársunk riportsorozata Rigából Móportrék, gyökérfejek 14—15 éves, 8 ált. iskolát végzett (Szeged környéki) leányokat és fiúkat fonó- és szövőipari tanulónak felveszünk Jelentkezni lehet: szombat kivételével minden munkanap 7-től 11 óráig a Szegedi Textilművek szakoktatási előadójánál (Tolbuhin sgt 87.) Ezúton hivjuk fel azon szegedi lakosok figyelmét, akik 1968. szeptember 1-tői ipari tanulóink részére ALBÉRLETI SZOBÁT TUDNAK BIZTOSÍTANI, szíveskedjenek mielőbb értesíteni gyárunk személyzeti oktatási osztályát. Kedvező feltételek mellett a szállásadóval szerződést kötünk. Pamutnyomóipari Vállalat Szegedi Textilmüve DK. 510 4 DEL-MAGYARORSZÁG. VASÁRNAP. 1968. JÜLIUS 14. — Nekünk is van ám Skanzenünk, nemcsak a svédeknek! Lita Bamheluoska, a Cina kultúrrovatának üdvöskéje dicsekedik. De úgy dicsekedik, hogy közben kutat is. Üjra meg újra kirámolja, átpörgeti papírhabokban fuldokló íróasztalának minden kis lapját, cetlijét. Bányászmozdulatai végre gyémántot érnek: egy csalódottnak semmiképp sem nevezhető mozdulattal felmutatja, amit keresett. A „Lett Etnográfiai Múzeum" harmonikázó prospektusa lobog a kezében ... — Ide most kimegyünk! Míg a kocsi szalad, képről képre haladva elmagyarázza a nehezen előkerült papírcsík mindpn ábrázolatát. — Lábas parasztház a XIX. századból; XVIII. századi vasveretes nagykapu; szobabelső, függő gyermekbölcsővel ; nemrég rekonstruált, négylapátos szélmalom ... S milyen jó, hogy már előre mindenről tudósított! A rigai skanzenben ugyanis korántsem jelzett etnográfiai kincsek érdekelték a szegedi látogatót Inkább a bejárat Zaurs szobrászművész Házigazda című szoborkarikatúrája melletti fészert nézegette. Pontosabban a fészer gerendás tetőzete alatt sorakozó szobrokat... Aki hiszi, hiszi; aki nem, nem, de tényleg egy szoborkiállítás várja látogatóit az oszlopos építmény padlótlah padlóján! Egy különös szoborkiállítás. Egy nagyon különös szoborkiállítás... A közszemlére kitett szobrok ugyanis — akár a föléjük boruló etnográfikus építmény — szintén fából készültek. De nem sima, kéznek engedelmes ágakból-derekakból, hanem görcsös-durva tuskókból, gyökerekből. Hatalmas tuskókból, jókora gyökerekből. S ami az érdekes: minden egye „műtárgy" emberi fejet mutat. Tuskóportrék, gyökérfejek sorakoznak rigai skanzen hatalmas fészerében ... Kérdezni sem kell, ott a jókora plakát, amely tüstént elárulja, hogy Martin Zaurs szobrászművész keze — baltája, bicskája — alól kerültek kl ezek a különös készítmények. Ö, a rigaiak 53 éves, hazáján túl is jól ismert „szkulptora" jött rá, hogy mennyi felfedezésre, kibontásra váró motívum rejtőzik az öreg fák földbe kapaszkodó felében; hogy már néhány szakértő mozdulatra Is, miképp válnak embert csúfoló karikatúrává az amúgy sokba nemigen vett részek. Járta a fatelepeket, feldolgozó műhelyeket, s előbb rámutatott egy-egy jövőjéről mit sem sejtő tuskóra, majd hazavitte, és nekiállt, hogy egy elképzelt modellt parodizáló vonásokat bontson kl belőle. így készült el többek kőzött — láthatóan téOgha sokórás munka után — a Házigazda című la remeklése, amely minden egyéb műfajú torzképeknél jobban mutatja a maga birtokára büszke, zseniális eszűnek aligha mondható „tulajdonos" lelkevilágát, vagy a Lakáj nevet viselő portréja, amelyből megintcsak a művész „No most jól megmondtam neki!" kamaszos, viccelődő jókedve árad ... Nézzük a katalógust: tölgyből, nyírfából, lucfenyőből, kőrisből metszegette ki a művész — lényegében 1964—65ben — remeknél remekebb fatorzításait, s a jól tájékozott beszámoló még azt is elárulja, hogy hazáján kívül már Ausztriában, Angliában, Lengyelországban, Csehszlovákiában, Dániában turnéztak többek között a nemcsak teljesítményre, de méretre sem kicsi alkotásai. — Magyarországra miért nem hívták még meg Zauris kiállítását? — kérdezi a tuskóremekekbe időközben szintén beleszerelmesedett Lita. — Talán nem tudnak róla, talán attól tartanak, hogy nem lenne sikere... — Tudja mit? írja meg, amit látott! Hátha majd így. hátha majd akkor... — Feltétlenül megírom! Megírtam. Akácz László c