Délmagyarország, 1968. július (58. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-07 / 158. szám

Azt írja levelében Chrisztó Sándorné, Nyíl utca 49. szám alatti lakos, hogy utcájukba és a Tisza Lajos utcában egy hét óta hol van villany, hol nincs. Szóltak erről az áramszolgáltató vállalatnak, ahonnan ki is ment a szerelő, de a helyzet azóta sem változott. Varga János, a vállalat szegedi kirendeltségének vezetője azt ígérte, megkeresik a hibaforrást és a legrövidebb idő belül intézkednek. * Többen aláírták azt a levelet, melyben emlékeztetnek rá, hogy a Széchenyi téren nyaranta ivókutat szoktak felszerelni. Más években ilyen, a mostanihoz hasonló meleg napokban már működött a kút, s a szomjazó emberek, főleg az átutazóban levő kisgyermekek használni tudták. Az I. kerületi tanács építési csoportjánál kapott információ szerint az idén is állítanak fel ivókutat a téren. Nem ugyanazt, ami volt, hanem annál díszesebbet, műmárványból készült állandó jellegűt. A központi villamosmegállóval szemben már elkészítették az ivókút helyét, s amint a vízmű elkészül a szerelésekkel, vizet ad a kút. lárt ulat járatlanért... — A brigád elhagyta a is keresnek többet, mint zött nem lehet gazdálkodni, gyárat. Elmentek a tsz asz- nálunk — folytatta a gyár- Most olyan elképzelések talos részlegébe, mert ott állítólag többet lehet keresni — panaszolta Kispál Jenő gyárigazgató. Az egész brigád, a termelési felelőssel együtt. Pedig szép szakma az asztalos igazgató. vannak, hogy szűkítik a segédüzemek körét. A jelenlegi 15—20 asztalos helyett jövőre talán hat is elegendő lesz. Hogy kiket küldenek Lássuk hát a tényeket, eI? Azt nem lehet tudni. A megérte-e egyáltalán. termeszetes lemorzsolodas is megoldhatja a letszamcsokTanács János volt az em- kentést. Megérte-e? lített brigádvezető, s Papp mesterseg es erdekes mun- István a termelési felelős. A Az ujszentivam tsz segedka lehet egy hangszergyár- Hangszergyárban Papp Ist- üzemeinek és a pénzügyi ban dolgozni. Miért mentek ván múlt évi átlagkeresete visszaéléseknek a lényegét el? Ennyire nyugtalan em2300—2400 forint között in- nem bolygatom, az a hivatagadozott, Tanács Jánosé los szervek dolga, akik vizsberek lennénk mi? Vagy 1900 2000 között gálgatják is a mulasztasokat, ennyire „pénzimádókká" .. .'. .... s remélhetően pontot tesznek ... , , Atneztem az ujszentivani az ügy végére, azonban mas valtunk. termelőszövetkezet bérlistá- vonatkozásban is érdemes — A gyárban kétezren fe- íát is- PaPP István: 3033 fo- egy-két megjegyzést tenni, lül kerestek... A téesz se- rint 4021 és 2404 forintot ke-U .„..„ resett az elmúlt három ho- r|—..J.H geduzemeben állítólag negy- napban. Tanács János pedig FIlMSuOlt UZ6ITI ezret ígérték — így a gyár- 3015, 2916 és 2308 forintot. igazgató. Látszólag úgy fest, hogy Láttam a szövetkezet aszVannak H^i^t megérte a munkahelyváltoz- talosüzemet es egyeb reszVannak emberi dolgok, fat| mert m'agasabb legeit. Az asztalosuzem elamelyek egeszen termesze- jett a jövedelem De Az maradott. Szekeket gyartatesek. A többrevágyás, a első időszakban valamilyen nak a kézierő technológiájátöbbetakarás, a jobb élet elmaradott budapesti mun- val Minek? A bútorgyárak utáni óhaj pedig nem csak kat kellett elvégezni- aho1 a m°dern gCPekke1' Sabl°n°k" hogy természetes, hanem pótlékok is segítettek, egyenesen feltétele az embe- Tovább is marad a „de" ... riség létének, előrehaladásá- Most nincs egyik embernek nak, fejlődésének. Első lá- sem három-négyezer forintásra nehéznek tűnik az ál- tos jövedelme, sőt alig több lásfoglalás is. De csak az el- a régi fizetésnél a kereset. S ezután jön az igazi „de": van-e jövőjük ott, ahol épső látásra, hallásra. — Pedig labilis valami az a segédüzem, s ma már nem pen dolgoznak9 Járatlan út ra léptek-e vagy jártra? Járatlanra. Szövetkezeti nap A

világ termelőinek szövetkezeti eszméket. A mi szövetkezése mint szocializmust építő társadaleszme, korántsem a munkat sem tudnánfc elkep_ XX. század szülötte, de ez zelni ma mAr a szövetkezea kor ritte ffl'özelemre. Az tek ^ Nem ^^^ emberiség nagy gondolko- nénk példáuI a p^^. dói, újítói között már sok- got tömöntő termelői kö. kai korábban voltak, akik a zösségek nélkül a születój gazdasági összefogást, a szö- egységes szocialista parasztvetkezest a népjólét alap- 0SztálynM sem_ A „ jának, a nemzeti felvirágoz- SZÖVetkezeti mozgalom édestatás legfőbb forrásának te- testvére szocialista nagy. kintették. A múlt század iparunknak. Ellátja elegenderekán ott látjuk közöttük dő nyersanyaggal, a városok Széchenyi Istvánt, aki sok dolgozó „épét pedig éleegyéb nemzetgyarapító mun- lemmel. Szövetkezeti mozkássága mellett a szöveftke- gaimunknak oroszlánrésze zeti eszmékre alapozta a ma- van a külkereskedelemben, gyar hiteléletet, Anglia példá- ^ek nélkülözhetetlen seján felbuzdulva sürgette a ter- gítségével illeszkedik be melőerók összefogását. E népköztársaságunk nemzetcélból saját vagyonának jö- közi gazdasági életébe. vedelmét is a „haza oltára- Talan nincs is hazánknak ra tette. olyan polgára, aki így, vagy Alig egy emberöltővel ké- úgy nem volna kapcsolatban sőbb a szövetkezeti mozga- a szövetkezeti mozgalommal. lom már világmozgalom. Ha nem tagja valamely Negyvenhat évvel ezelőtt, szövetkezeti alakulatnak, 1922-ben június 7-ét Nem- akkor fogyasztója a szözetközi Szövetkezeti Nappá vetkezeti áruknak. nyilvánították. Azóta is . _ ... 1 incs abban tulzas, há N azt mondjuk: a szövetkezeti mozgalom a minden év július 7-e a nemzetközi szövetkezők ünnepe. Az emberiség legújabbkori béke mozgalma is. Naptörténete teljesen egybefo- jainkban a világ szövetkenódott a nemzetközi szövet- zetei egységesen ítélik el a kezeli mozgalom történeté- vietnami háborút, segítenek vei. Napjainkban alig van abban, hogy a sokat szenmég a világon hasonló vedett vietnami nép győzmozgalom. moly olyan sok hessen élet-halál harcában, sikerrel fáradozna az embe- A szocialista országok szöriség jólétéért, mint éppen vetkezeti mozgalma, benne a népeket óriás gazdasági, hazánké is, nagy erkölcsipolitikai kötelékbe tömörítő anyagi áldozatokat hoz az különfele szövetkezetek. Ha- arab nemzetek megsegítésétaraik rég túlterjedtek a ért is. A mi szövetkezeti fogyasztási javak hatványo- mozgalmunk sikerei is lelzott tömegű termelésén, a kesítik a fiatal, gyarmati fogyasztókhoz való eljutta- sorból felszabadult országok tásán. népeit, s e tudat megsokA magyar szövetkezetek szorozza erőinket. Nagy öröis elvitathatatlan érdemeket műnkre szolgál, hogy a mas'zereztek. gyar szövetkezeti mozgalom A százarcú magyar szö- erös láncszem az egész vivetkezetek - melyek ugyan- lago( atfogo szövetkezeti csak tagjai a világszerve, . . ... ,. mozgalom testeben. zetnek — lépésről lepesre Tiszák győzelemre a lenini Csépi József Könyvelési „dolgok" Beszélgettem az újszentiváni tsz elnökével. Az elnök és talán az egész szövetkezet egyik legnagyobb gondja a segédüzemek által okozott káosz, pénzügyi machináció tisztázása. Más szavakat nem tudok használni, mint hogy nagyon csúnya dolgok történtek a szövetkezet segédkai, szalagokkal rendelkeznek. Jó, rendben van, ideiglenesen elfogadható, ha bajban vagyunk. De mindezek a dolgok csak ideiglenesek. Ez az út nem a jövő útja, ez az út nem járható. Az üzemben odajött hozzám egy dolgozó, aki valamikor maga is a hangszergyárban dolgozott. Kétezerkétszázat keres. A barátjával egy motorkerékpáron járnak ki, hogy így olcsóbb legyen a közlekedés, mert mind a ketten szegedi lakosok. Bánja-e, nem bánja-e, isten tudja, de mintha azt se bánná, ha a lakásához közelebbi üzemben dolgozna. Ő mondta: — A Tanácsék állítólag kérték a gyárat, hogy visszamennének... Lehet, hogy visszamennéüzemeiben és a főkönyvelői nek" De most a gyár nem asztalon. (A. könyvöt azóta ^rja ki a karjait. Azt mond a tsz „elküldte".) -1966-os ügyek és tavalyi ügyek. A tsz ják, hogy akkor otthagyták őket, amikor nagyon kelletátutaltak tek volna- most a Syár is el~ zárkózik. Azt hiszem, igaza számlájára olyan összegeket, amelyek elsem van a gyárnak. A régi mondás szerint: amilyen az lenértékeként semmit végeztek el. Milliókról van szó. A Szegedi Víz- és Csa- aSgyonisten, olyan a fogadjtornaművek, valamint az i^00Egészségügyi Minisztérium Hallottam egyszer egy kőfelügyelete alá tartozó in- műves vallomását. Hívták tézmények fizettek, „átvet- másik vállalathoz csoportveték" a soha el nem végzett zetőnek, magasabb fizetésmunkát. A tsz átvette a sel. Nem ment el. Azt vápénzt és beiktatta rendes jö- laszolta, hogy nem rúgja fel vedelmei közé. két étvizedét, hü marad réMost beütött a krach. A & munkahelyéhez, ahol a pénzüket „átmentő" vállala- szakmára is megtanítottak, tok kérik az ellenértékeket. A Járt utat nem cseréli el a A bútorokat, székeket, szek- járatlanra, rényeket. A tsz viszont, mint Sokan mondják, nem csak rendes bevételét, elköltötte a az említett kőműves, hogy milliókat. Az elnök látta a ne cseréljük fel a járt utat dolgokat és jelentést tett, a járatlanra. S nekik van vizsgálatot kért. Ez menti a igazuk. Az élet nem egy felelősségét, valamelyest. A pillanatból áll. Nagyobb kőműves-részleg pedig épí- megbecsülést érdemel mintette a házakat a tsz égisze dig az az ember, aki úgy alatt, saját zsebre. gondolkodik, hogy holnap is Látják, hogy ilyen laza naP lesz! szervezeti körülmények kö G. I. A VÁROS RENDJE Furcsa udvariasság A hírverés lehet esztétikus, s lehet vásári. Hogy melyik hat jobban a publikumra, azt mégsem nehéz eldönteni. A Kárász utca fölé kifeszített transzparensek például ünnepi külsőt adtak a város centrumának, s bizonyára jó szolgálatot tesznek a szabadtéri játékoknak, az ipari vásárnak. De található Szegeden másféle felirat is. A Vidám park reklámtáblái ellen hiába emeltünk szót már korábban is, nem távolították el, át se festették őket. Primitív alkotások a Szeged térképét ábrázoló útbaigazító táblák is, és a fürdő reklámjai az E—5-ösön. Ilyesmihez nem szabad egyszerű címfestő-munkát választani. A Klauzál térre is gyakran tesznek ki ízléstelen, otromba táblákat Csúf betonnehezékük még inkább rontja a hatást. Akad ezenkívül néhány torz felirat is a városban. Szintén a Klauzál téren helyeztek el például egy útmutató táblát „Festivál" felirattal (s-sel és ékezetes á-val), s az Annakútnál levő rendőrlámpák tetején a nyílra is így festették rá: „Beográd". A hírverés, az útbaigazítás nem kötelező. Inkább csak udvariassági gesztus. Hát szabad így udvariaskodni? Rongyos plakátok Teli van a házak fala mindenféle idejétmúlt, rongyos plakátokkal. A házfelügyelőknek nem feladata eltávolításuk, ők csak a ház belső rendjéért és a járda tisztaságáért felelnek. Meg különben is: nem ők, nem az IKV, mégcsak nem is a tanács ragasztatta ki valamikor ezeket a plakátokat, hanem a Magyar Hirdető, amely mint reklámcég, annak megfelelő — vagy inkább drága — pénzért vállalja a kereskedelmi, kiállítási s a jóég tudja még hányféle hirdetés terjesztését, kiragasztását. S a Magyar Hirdető is azt állítja, hogy neki nem kötelessége a régi plakátok eltávolítása. Hát akkor ki tüntesse el őket, ha még nekik sincs semmi közük hozzá? Én már nem is emlékszem rá, mikor csináltatott Szegeden új hirdetőtáblát, hírdetőoszlopot a Magyar Hirdető! A város csinosításából részt nem vállal, de csúfításából annál inkább. . Ügy látszik, ez számára a legjobb reklám! S " fÍ Büntetni kell? 1 Ha nem megy másként, csak ez a megoldás marad. A város közvéleménye követelte ki! Annyit tárgyaltunk, beszéltünk, írtunk az utóbbi hónapokban Szeged köztisztaságának leromlásáról, hogy szót már nem igen lehet vesztegetni rá, a cselekvés ideje következik. Azok, akik a pénzt túlságosan is tisztelik, s a kereskedelemben, a vendéglátóiparban a nagy forgalomra hivatkozva nem érnek rá lesöpörni a járdát, vagy azok az építők, akiket sürgős munkájuk minduntalan a törmelék otthagyására késztet, s akik miatt elsősorban piszkos a város, tanulják meg — ha másként nem képesek rá, pénzbírság révén — az ízlést, rendet, kulturáltságot Az első két büntetést már kirótták a tanácsnál. Elég későn, de talán nem elég későn ahhoz, hogy hasson! Ne vegye sértésnek, ne keressen kibúvót senki, akit utolér a „sors". Inkább vegye elejét a bajnak, s tartsa rendben ezentúl portájának környékét Fehér Kálmán Kiállítás Szófiában Fegyenckitörés Pénteken délután a szófiai Magyar Kulturális Intézetben a IX. Világifjúsági TaPéntekre virradó hajnal- öltötte. Ezután az őrtoronyban kétórás tűzharc zajlott ba ment, hogy az ott tarlózle Chicago egyik nagy fegy- kodó őrt „leváltsa". Az igazi haza körül, öt fegyenc, köz- őrt megtévesztette a fegyenc tiik két gyilkos, szökési ki- ruhája és így nyugodt lélek,.., , . ... „ sérletet hajtott végre, de az kel adta át fegyverét, majd lalkozo jegyeben megnyUt a őrszemél és a segítségé- eltávozott. Az öt szökevény fiatal magyar kepzomuve- rg siető rendőrség elkesere- ezután az etelhordó liften dett golyóváltások után távozott. A fegyenceket megadásra kényszerítette a azonban az épületen kívül, menekülőket. A zűrzavar oly de még a fegyház területét nagy volt a tűzharc során, körülvevő magas biztosító hogy a seriff segédei a rend- fa]on belüi észrevették, őrökre is lőttek. (MTI) Az egyik fegyenc még éjmagvar képzömüvé szek stúdiójának kiállítása. A „Béke, barátság és szolidaritás" kiállításon tizennégy fiatal magyar grafikus 63 alkotását és kilenc fiatal szobrászművész 96 plakettjét mutatják be. A kiállításon Kádár János Miklós, a Szerdán ér Szegedre a Barátság vízitúra Június 28-tól július 12-ig 17 városon, sok-sok községen Barátság-túrán vesznek részt viszik át a magyar fiatalok a vízen járó fiatalok, így ad- zászlóit, üzenet-szalagjait ják meg a tiszteletet a IX. A vízitúra holnap, hétfőn Világifjúsági Találkozónak. indul Szolnokról és érkezik A Rábán, a Dunán, a Bala- Csongrádra, ahol már a tonon. a Bodrogon, a Tiszán Csongrád megyei víziúttörők úsznak végig ezekben a na- kísérik a Kőrös közelében pókban hajóik, 14 megyén, levő strandra. Kedden, július 9-én 35 sportoló folytatja az utat kajakokkal és kenukkal Mindszent felé. Csongrádon és Mindszenten is tábortüzet rendeznek a fiatalok a VIT tiszteletére. A csónakkaraván július 10-én, szerdán a vízirendőrök díszkíséretében indul Szegedre. Mintegy 140 —'50 szegedi evezős megy eléjük és este 6 óra tájban együtt érkeznek a hídhoz. Ezután tábortüzet gyújtanak a partfürdón. A Tisza-parti fiatalok zászlói és szalagjai július 11én gépkocsival utaznak Bajára, ott csatlakoznak az országos vízitúrához. A három motorcsónakkal induló hattagú küldöttség július 12-én érkezik meg a bulgáriai Vidinbe, ahonnan már szárazföldön továbbítják a magyar fiatalok ajándékait a IX. VIT városába, Szófiába. fiatal művészek stúdiójának léikor látott hozzá a meneKlSZ-titkáia — az egyik ki- i külés előkészítéséhez: megleállito művész — és Ligeti petésszerűen leteperte az VASÁRNAP. Erika szobrászművész kép- egyik őrt, azután megkötöz- 1968. JÜLIUS 7. viseli a kiállítókat. 1 te es egyenruháját magára DEL-MAGYARORSZÁG 6