Délmagyarország, 1968. július (58. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-07 / 158. szám

Simányi Imre versel CS. PATAJ MIHÁLY LEMENŐ NAP ZENEI MERLEG Tíz színház!, öt-öt kama- lékműsorra 81, Zara Doluha- Es Itt érkeztünk el a sze­rakoncert szerepelt a filhar- nova matinéjára 19 szabad- gedi zenekarhoz, amely szín­mónia elmúlt évadi műsor- jegy talált gazdát. házi opera-musical és a tervében, mégis ha pusztán M(. ... .. . . -t f1, hangversenyzenekar folya­ennek a húsz hangverseny. ' tterzst^Biai- matos színeváltozásában vég­nek súlyával tesszük mérleg- ™A vasárnak ^elötti t z eredményben önmagát felül­re a szegedi kirendeltség ^^tawK B biztosította a szegedi programját — megállapítása- r kam„-Bhzri„ti .nrn_ tuuaunuiua eieiszinvonala­ink hiányosak. Statisztikai l «amarao^ieu soro nak létminimumát Papagájt adatoktól elindulva: a húsz ".S „ meghazudtoló konoksággal filharmónia életszínvonalá­talanul inkább szólt az előbbi programjának: a B­sorozatot 400 bérletes válasz­vény" közönséglgénye mellett. műsor ^özött^lllc hiányzik - ~ Szegednek'" "az " számottevői A neves btcsl ónálló filharmónikus zene­rozat négy-négy előadásénak 750 középiskolai, ugyanennyi általános iskolai bérlője volt, 800 bérletese a vasútforgal. koncertre eladott 601 bérlet mennyiségileg eltörpül a többi filharmóniai rendez írogattuk mór papírra, mennyire hiányzik — ha a hangversenyélet általában sáffi hangversenyein két so. " Riccard0 Od- kar' Hi*ba- Persze a költség­— --. "i- nesedümuvesíL Kiccarao ua veté, kuiisszáinak iőtávolán zseniáLis^kamasz Tplnyo! kívül kön^ű °k°skodni, de­„zscnians-Kamasz , spanyol h-t p/„,i> r.»í. SZERELMES LEVÉL Merre élsz barátném mióta elhagytál s mióta én elhagytalak? A régi utcában még a régi házban szivedben még a régi tövissel? En errefelé ahol a küzdelmes határ hajnaltájt a küszöbömig ballag a vadnyulak nyomán — csak úgy mint anyai nagyapám [idején. — Egyszóval eléggé távol tőled s a Jóreménység fokától — de pár lépéssel már közelébb a csillagokhoz: itt a domboldalon — az öreg présházban — s a vén csősz a barátom. Tudatom hogy azóta sem történt velem semmi különös csupán egyik éjjel a holdvilágnál egyszer csak látom hogy bottal kezében tarisznyával a vállán — át a Körösháton — elgyalogolt Mályvád felé negyvenesztendős viseltes ifjúságom — Utóirat s tudatom még hogy errefelé már a november didereg a kertek alatt — s esténként ha megvetem az ágyam meleged hiányát a fázásomban érzem mióta elhagytál barátném s mióta én elhagytalak — MÁJUSI ZÁPOR Ma délután megint úgy elpocsékolt ez a májusi zápor, mint valaha — emlékeztek fiúk — ott a bőrigázott barmodi gyepen. Nagyanyám, 6, Varga öreganyám, nagyanyáink I Ki szed össze bennünket immár, mint az esővert klskakasokat, s hárászkendőbe ki csavargat, mint a keletlen kalácstésztát? S ki rak száradni a kemence mögé, mint a didergő kiskakasokat, s hol az a kemence éleszteni melegével azt a kelellen kalácstésztát? S lehet-e még, lehet-e mégegyszer a régi, élesztős kedvvel gyanútlan kiskakasokként leskelődni a babákkal játszó, mindenttudá kislányok szoknyája alá.? virtuóz: Raffael Orosco — ml technikumban tartott öt, «„j„„t( 250 diákbérlője a MÜM 600- f®dezett fel ~ zon­as iparitanuló Intézetének gJl hirdetett négy koncertnek. hát Miskolcon, Pécsett, Győr­ben már megoldották. Deb­Szegeden összesen 45 hang versenyt rendeztek 3151 bér­-ta recenben a " MAV-együttes helvi művé- szintén garantálja a hang­7„"/„ versenyélet sima qua non­ját. — Szeged mégis megőr­zi privilégiumát. Noha a hangversenyzenekar egyszer a szeknek f Román Zoltán, Delley József, Bódás Péter) pódiumot biztosító Szegedi lettel. A megye nagyobb vá- ^^"szTrS'en ^C-sore! á'mTndeXrra'feUzór^Sfná^a rosaiban tartott négy-négy a külföldi ha- szabadtéri íátékok ^nekar kncerten arányosan keveseb- Snkttafból alakult vd ághírű gondjait is! bet: Csongrádon 350, Szente- Ma^w VonSnéefMt szép- Az elmúlt évadban több zo" 3rv"ÓdaZZK^rhe,Hen »^mú közönség, Kadosa Pál külföldi művész járt nálunk. 492, Makón 300 bérlője volt a szerzől egtjét a modern ma- Jogosan várunk viszont az filharmóniai hangversenyek- f muzsika híveinek tal- ^következendő évadtól ran­iili ClAadÓ,So«n7ak kissebbsége, a Szegedi gosabb gárdat Budapestre összesen 1442. Az 1967- Tanárkép2Ó Főiskola európai e,^rnak - jöjjenek Szeged­«8-as évadban tehát az or- szlnten jg jeg tt női koTU. re is. Még akkor sem szabad szagos filharmónia szegedi á é hálág érdekl6des feladni erre az igényt, ha kirendeltsége 61 előadást rendezett 4593 bérletessel. hallgatta. Hogy a bérlettulajdonosok J^tTorezat szervezeti kiskapuk bújócs­. kajátékán kell érte kopog­műsorat tatni, érvelni, hadakozni száma ílven elhatározó han«- """""" bérletben Mert kell — annyi bizonyos. han86uUval ÍSKl • rtt kapta' 8 egy egy orgonaha"g' Nem ritkán azért, mert ­toszttUákban üfXnoet se^n versen>rt hirdettek még, Vt- úgymond, s nem viccből meglepő a langverelnvek rd(7 Endréé,t ^ ügymond - valuta-problé­horéí- s a korábban sürgetve ma. Dehát hozzá kellene lát­i ttánn.z?rml. h.ztnsítha követelt - bár akkor sem „1 ezen a téren is annak a tó áZu öHef líWfoÍL" igényformálással, szócsépléssé silányult szó­tük az Országos Rendezőire- ^ü^ozott - mS hog* intessük meg da szegedi es megyei prog- müvek< huszadik századi ma- » Pest-központúságot A ramját, aminek közönséget szerzők alkotásai sem művészeti életben ls lehet­szinten a Wrendeltseg tobo- játszottak alárendelt szerepet ne... rozta - jóllehet a kifejezés műsortervben. Sőt! Túlzás túlzás, hiszen beat vagy tánc- n(Mkül ánithatjuk: filharmó­zenei estekre köztudomású­piai programban ennyi mo­Nlkolényi István VINKLER LÁSZLÓ A TRÓJA-SOROZATBÓL an csak bravúrral lehetett dern mű gohasem kapott pó- m^m—mm jegyet szerezni!) A bérlők diumot. Színházi matinéban al,g , csökkent az ment Farkas Ferenc szvitje, 1966/67-es évadban igénylő a Furfangos dlákok, Szabó 649-cel szemben - ós'zeté- Ferenc EUelejtett szerenád- eímön «m/l tele pedig éppenséggel vál- ja_ Bartók m rongoraverse- *'mon tm" tozatlan: egyetemisták és Járdányi Pál hattyúda­pedagógusok, zeneművészeti ,a a vivente e moriente, egy szakiskolások, főiskolai hall- te)jes Kodály műsor; Hacsa­gatók és tanárok, néhány iro- tur]in hegedűversenye, Pro­dai dolgozó, orvosok, művé- kofjeo VII- szimfóniája. a »zek - » hangtalanul bezá- kubai karmester E. G. Man­rult a buvö. kör. az úgyne- tlci maga vezényelte Nyi­vezett „városi intelligencia" tanvai mndemith operából láthatatlan szellemköre. Két- is szegeden megismert Ma­kezl munkásokat, gyári üze- thls szimfóniája, a ma élő ml termelőszövetkezeti dolgo- ^jgár Coleminov f. szimfó­*ók túlnyomó többségét, úgy nlája hazai szóltstátnk latszik, nem érdekli a ko- közül előnyösen mutatkozott moly zene. Igaz viszont, hogy ^ sirokay Zsuzsa, Szegedi A fűtő az órára nézett Éppen a hármasra ugrott a az üzemi közönségszervezők Anlkó, Perényi Miklós, Kóié nagymutató, amikor a fiú besettenkedett Mérgesen rán­A KAZÁN­HÁZBAN sem állnak mindenütt fel- László, halványabban hallot­adatuk magaslatán. tuk viszont Antal Imrét; s nagyot csalódtunk a svájci Dehát egy Bach műsorra, Blaise Calame hegedűjátéká­vagy — horribile dlctu! — ban. Jeanne Marié Darre mai magyar komponista da- változatlanul slágere a sze­rabjaira lasszóval sem lehet gcdt koncertközönségnek, s elkönyörögni valakit mond- csak sajnálhatjuk, hogy nem Juk a televíziós krimiről kap több lehetőséget, a sze­vagy a vasárnap délelőtti gedl Várnagy Lajos művé­futball-derbiről. A bérlete, szete. A karmesteri pultnál sek mellett persze helyi áru. vezető dirigenseink: Komor tatással ls elkel néhány jegy Vilmos, Kóródy András, — váltakozó szerencsével. Lukács Ervin és Erdélyi Jeanne Maria Darre tongo- Miklós mellett a vegyes be­ramatinéjára 242 — a leg- nyomásokat keltő E- G. több. Kadosa Pál szerzői Manticit és a csiszoltabb estjére 22 — majdnem a leg- technikájú bolgár Konstantin kevesebb. Érdekesség még, ftjeuet hallottuk a Bartók hogy a Magyar Vonósnégyes Bela zenekar élén, — Vaszy kamarabérlett hangversenyé- Viktort és Szalatsy Istvánt re 65, a színházi Kodály-em- nem kell bemutatni. colta a homlokát, nem szerette a fiút Folyton késett, s a munkára is noszogatni kellett. A gyárnak csaknem min­den részlegét végigjárta, most meg idehelyezték. — Fa­ragjon embert belőle! — mondta az üzemvezető. A fiú bólintva köszont gyorsan átöltözött aztán oda­sündörgött a fűtőhöz. Mondani akart valamit, de a másik megelőzte. — Tudom, összecsomósodtak a villamossínek 1 — A fiú vállatvont. Kemény embernek ismerte meg a fűtőt Nem félt tőle, de azt már mégsem merte megmon­dani, hogy ma éjjel okvetlenül el kell szaladnia egy órá­ra. Megígérte a fiúknak! Nagyon fontos! A fiú felült a vaskorlátra, a tekintete elkalandozott — Mit nézel? — kérdezte szigorúan a fűtő. A fiú a fehérre meszelt falra mutatott, ahol az árnyékuk ma­gasra nőve hajladozott — Ött vagyunk mi — mondta. — Ez nem cirkusz! — förmedt rá haragosan a fűtő. — Inkább azt figyeld, mit csinálok! — Én nem akarok fűtő lenni! — vágta rá hetykén a fiú. A fűtő szemében ez veit a legnagyobb sértés. Leg­szívesebben felpofozta volna a fiút Máskor talán meg is tenné, de most fékezte magát. Minden percben értesíthe­tik hazulról, hogy megszületett a fia. Mert az bizonyos, hogy fiú lesz! — Csak azt tudnám, minek jöttél ide? — kérdezte haragosan. — Tettek! — mondta rá a fiú. Amíg a fűtő a kazán­nál bajlódott lopva az órára lesett A fűtő kezet mosott, leült az asztalhoz, evéshez terí­tett Egyszer csak odajött a fiú is, összegörnyedt a padon, gyomrára szorította a kezét — Mi bajod van? — kérdezte a fűtő. — Fáj — mondta a fiú. — Mese! — legyintett a fűtő. — Jó, majd ha elvisznek a mentők, megtudja! — A fűtő abbahagyta az evést, elsétált a kazánok közé. „Leg­jobb, ha nem törődöm vele! — gondolta. — Reggel majd szólok az üzemvezetőnek, helyezzék máshová!" A fiú a szeme sarkából sandított a fűtőre. Azt már látta, hogy a gyomorgörcsöt hiába színleli. Az óra mu­tatója vészesen kapaszkodott előbbre. — Salakozunk! — adta ki a fűtő. — A fiú megder­medt. Ha nekifognak, hajnalig nem szabadul! Kelletlenül tápászkodott fel a padról. Magára szíjazta a védőálarcot, közben sebesen forogtak a gondolatai. Ha lemegy a pin­cébe, a lapáttal elvághatja a szellőző vezetékét! Akkor aztán nincs salakozás! A fiú kinyitotta a pince vasajtaját, majd döngve be­csapta maga után. A fűtő várta a dudajelzést. Egy Idő múlva türelmetlenül dörömbölni kezdett a vasajtón. Nem­sokára felbukkant a fiú. — Bedöglött a szellőző! — mondta. — Hozd az álarcomat! — kiabált rá a fűtő. Felcsa­tolta az arcára, rohant le a pincébe. Megnyomta a szel-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom