Délmagyarország, 1968. július (58. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-21 / 170. szám

Kevés is volt Kevés is marad A TÉGLA Ismert dolgok: nagy az kőzni. Elgondolkodtató, hogy A téglaipari vállalat legberuházása a építkezési kedv, de kevés az a környék téglagyáraiban jelentősebb építőanyag, különösen hi- egyre kevesebb a munkás- szegedi l-es gyárban folyik. . ánycikk a tégla. Mit hoz az kéz. Hiába mondják, hogy Ez az építkezés is vontatot- , idei esztendő? Vajon több a szőregi gyár is modern tan halad. Az építési vállal- i lesz-e a tégla? Erről érdek- vizemnek számít, lehet, hogy kozóval — Csongrád megyei j Vitára bocsátjuk Szerkesztőségünk vitára bocsátja a munkahelyi közérzet témáját. Hogy érzi magát munkahelyén? című cikkünkhöz várjuk olvasóink hozzászólásait, leveleit, melyeket szintén közreadunk. lődtünk a Csongrád—Bács megyei Téglaipari Vállalatnál. Termelési adatok: a válaz, de csak viszonylagosan. Építőipari Vállalat — több A szomszédos üzemekhez vi- egyeztető tárgyalást folytatszonyítva, a többi környék- tak már, de a határidők álbeli téglagyárhoz. Mert eb- landóan „csúsznak". generálvállalkozónak rab nyerstéglát és 44,7 millió darab égetett téglát lene fordítani a saját érdeis bajok kében is fontos beruházásra, kemence- Végül is jövőre pontosan az lalat elhatározta, hogy az el- ben az üzemben is nehéz a ső félévben 56,5 millió da- munka, s gyenge a szociális sokkal nagyobb gondot kelellátottság. A keresetekkel gyárt. Az időjárás igen ked- vannak. Bár a vező volt, korán beköszön- munkások fizetése 1700—3000 építőipar sínyli meg a késetött a tavasz. Mégsem sikeréit eleget tenni az előzetes terveknek. A nyerstégla- kező hatást gyakorol anyagi dotálásra. A középfalblokk üzem eleve késve startolt, követkemennyisége pedig 43,4 millió zésképpen nem is tudták tel- amely alagútkemencében, darab (97 százalékos ered- jesíteni feladataikat. A ter- földgáztüzeléssel égethet, mény) volt. Tavaly körül- vezett 7.5 ezer köbméter he- Ha így haladnak, mint edbelül ugyanennyit gyártottak lyett csak 4 ezer köbméter dig, akkor kereken 10 mila vállalat gyáraiban. Egé- falelemet gyártottak. Pedig lió darab téglával lesz keveszen pontosan 42,9 millió da- erre is igen nagy szüksége sebb a jövő évi „termés". Ez rab téglát égettek a múlt év van az építőipari vállalat- a mennyiség 250 családi ház gyártás mennyisége 53,8 millió darab (95 százalékos teljesítés), az égetett tégla forint között ingadozik, az delmeket, mert továbbra is átlagbérszint kötöttsége fé- korlátozott lesz a téglaelláaz tás. Az eredeti tervek szerint 1969 tavaszán már üzembe kellene helyezni az új, modern téglagyárat, HOGY ÉRZI MAGÁT MUNKAHELYÉN? tarjántelepi első felében. Helybenjárás- nak a szegedi nak is minősíthetjük ered- építkezéseknél, ményeiket. De miért? A lemaradás legfőbb oká- fokozni tudják a nak a krónikus létszámhi- ütemét, s csökkentik az el ányt tekintik. Körülbelül 80 maradás menniységét. A tég dolgozóra lenne szüksége a vállalatnak. Csupán a szőfelépítésére elegendő! Átég laipar is „zavarja" az építTalán a második félévben kezés menetét, mert még termelés máig sem bontották le az úl melletti rozoga épületet, amelyben egy fűszerüzlet van. Vitatkoznak a tanácsés az élelmiszeripari laipar megegyezett az építőiparral és ezentúl havonta csal regi téglagyárból harminc 2200 köbméter falmennyisé- vállalattal, s közben fizetik ember hiányzik. Ebben az get adnak át Ha ezt az ígé- az „akadályoztatási" kötbért üzemben volt a legnagyobb retüket teljesítik, akkor év .. . , , kzrd(S, elmaradás is. végére körülbelül 16 ezer ',e lenne ebben a keldes A vásárlóknak sovány vi- köbméter gasz létszámhiányra hivat- gyártanak. középfalblokkot ben is megegyezni az érdekelteknek. Az odesszai küldöttség a kábelgyárban A küldöttség tagjai a szegedi kábelgyár makettjén az üzem jövőjének képét tanulmányozzák. Jobbról balra: L. J. Butenkó, D. I. Sztoljár, V, P. Bolenkov, Ny. V. Karám an és A. P, Panyecsnyikova Szeged szovjet testvérváro- Ipatyievics Sztoljárt, OdeszI tnéztem husz munkavállaló felmonJ\ dási papírját. Az egyik így. a másik úgy indokolta meg elhatározását. Volt, aki nem is magyarázkodott, csak egyszerűen felmondott és elment. Felkerestem azt a húsz embert és szóban megkérdeztem tőlük, miért hagyták ott munkahelyüket. A jobb keresetekre gondoltam, de meglepett a válasz, mert a húszból tizennyolc nem anyagi előnyökre hivatkozott, hanem másra. Arra, hogy nem érezték jól magukat régebbi vállalatuknál. A húszból tehát tizennyolc maradt I volna eredeti helyén, ha... Ha jól érezte i volna magát. De nem így volt, valami bántotta őket. Valami, vagy valakik megmerevítették körülöttük a levegőt. Azt mondták, még akkor is elmentek volna, ha új helyükön kevesebb fizetést kapnak. A húsz indoklás húszféle embert mutatott be. Sok mindenben különböztek egymástól, de egy sor dologban nagyon egyformák voltak: az emberi tulajdonságokban. A változatosságban, hogy az ember nem gép, hogy az embernek hangulata van. S ez a hangulat függ az otthoni körülményektől, az ember vérmérsékletétől, műveltségének fokától, munkatársainak magatartásától, az időjárástól, a piaci árak alakulásától, sőt még a villamoskalauz hangvételétől is. Az élet és annak menete egyébként igen egyszerű. Nem tudunk kibújni bőrünkből, a nap huszonnégy óráját felosztjuk három részre. S annak egyharmadát, — néha többet is — éppen a munkahelyünkön töltjük el. Ezért nem is lehet csodálkozni azon, hogy a munkahelyi körülményeket legalább olyan meghatározónak tartjuk, mint az otthoni, családi légkört. Az ember általában nem is a fizetést említi érzelmei meghatározójának. Egészen más dolgokat tart elsősorban fontosnak. A körülötte levő szervezettséget, a hangvételt, a munkakörülményeket, a munkatársak és a vezetők viszonyát, a becsületet, az igazságosságot, a szókimondást, a hozzáértést, s csak azután az anyagiakat. Hogy őt, mint munkás, dolgos, alkotó, érző embert hogyan és mennyire veszik számba ebben a bonyolult gépezetben, amelyben élünk, dolgozunk, amely társadalmi szerkezetnek eleven „alkatrészeivé" váltunk. Visszatérek az említett hűsz ember válaszaihoz. A szervezetlenség, a rossz munkamenet első helyen szerepelt a beszélgetés során. Egyikük azt mondta, azért nem érezte jól magát, mert ha szóvá tette a szervezetlenséget, akkor kukacoskodónak, renitensnek tekintették, aki minden lében kanál, aki talán felettesei beosztására vágyik. Nem üldözték ugyan, de „rá járt a rúd". A dolgok összefüggnek. Ha a gépe jó volt, akkor az anyagellátás akadozott, sok volt az állásideje,, s ennek következtében kevesebbet is keresett. Sok mindent haszontalannak, céltalannak látott. Kilépett. Szívére emelt kézzel mondta, nem szeret vándorolni, ő nem olyan ember, de értsem meg, nem maradhatott, mert szeretné jól érezni magát mindenütt és mindenkor. Hiányolták az üzemi demokráciát. S nem csak úgy „játszadozásból". Bensőjükben, szívükben és lelkükben érzik és magukénak vallják a szocialista rendszert. Tudják és megértik kettős szerepüket is: munkavállalók, de tulajdonosok egyben. Joguknak és kötelességüknek tekintik a beleszólást, s elvárják a viszonosságot. Az ember általában elismeri az alá- es fölérendeltségi viszony szükségességét. Van beosztott munkás, csoportvezető, művezető, üzemvezető, igazgató, miniszter. Mindenkinek megvan a maga munkaköre, hatásköre. Mindenki teljesíti a kiadott utasítást, mert az együtt jár a munkavégzés mechanizmusával. De nehezen viseli el azt a hangnemet, amely sérti önérzetét, amely a hamis tekintélyféltésből ered. Nem viseli el a pökhendiséget, a beosztással való visszaélést. Nem tekinti önmagát felettese szolgájának, hanem munkatársának, legyen az bármilyen magas beosztásban. A becsület, az igazságosság a munkahelyi légkör egyik legfontosabb meghatározója. Még a munkaszervezésben levő diszszonancia sem oly ártó, mint az, ha „bűzös" dolgok vannak a munkahelyen. Ha az igazgató kivételez valakivel, s az ilyen személy besúgással dönti el emberek sorsát, fizetését, jutalmát, kitüntetését. Ez rendkívül sértő. Az más kérdés, hogy szegénységi bizonyítvány a vezetőre is. A munkahelyi körülmények ... Poros a levegő, indokolatlanul fárasztó a munka, nincs megfelelő öltöző és fürdő, rosszul zárnak az ablakok, huzatos a műhely, elavultak a gépek. A másik gyárban jobbak a körülmények, nagyobb a tisztaság, a rend, fejlettebb a technika. Csoda-e, ha az előbbi helyről elkívánkozik a munkás? Az ember ott érzi jól magát, ahol rendet, fegyelmet, céltudatosságot lát, ahol érzi és értékelheti tevékenysegének hasznosságát. Ha a családban nincs egyetértés, ha a szülők nem szeretik egymást, ha otthon megromlik a légkör, akkor széthullik a család, az addig összetartozó emberek útjai elválnak. Az ember a munkahelyén sem tudja sokáig elviselni a megromlott légkört, ott is, — második otthonában is — igényli az egyetértést, a megértést, a megbecsülést. Valaki azt mondta, hogy amikor jó hangulata van az üzemben, kétszer annyi munkát képes elvégezni, jobban, szebben, megbízhatóbban dolgozik. Nem tudnak olyan príma gépet feltalálni, amely jobban segítené a vállalat tevékenségét, mint ha az emberek elégedettek a műhelyben, az íróasztaluknál, „státuszukban". [égegyszer a kérdést: Hogy érzi magát a munkahelyén? Nehéz erre választ adni. Ahány munkahely, ahány ember, annyiféle válasz. De egy dolog igaz: igen nagy baj, ha az ember nem érzi jól magát ott. ahol dolgozik, ahol életének egyharmadát eltölti. gazdagh istván RT sának, Odesszának pártmun- sza Lenin kerületi pártbikás küldöttsége tegnap, zottságának titkárát, szombaton délelőtt a Magyar A testvérváros képviselői Kábelművek szegedi gyárába nagy érdeklődéssel figyelték látogatott, ahová elkísérte a kábelgyártás technológiai őket dr. Perjési László, az menetét az üzem csarnokaiMSZMP Szeged városi bi- ban. Kérdések is gyakran elzottságának első titkára, Sí- hangzottak, pos Géza, a városi pártbizott- A húzalnyújtó sug titkára és Deák Béla, a városi párt-vb tagja, a pártbizottság osztályvezetője. A vendégeket a gyárban zető bemutatta Halász Árpád igazgató, Nagy pek működését. József gazdasági vezető, Ocskó Lajosné párttitkár, műhelyben a dolgozók virágcsokrokkal kedveskedtek a vendégeknek. Mihalecki Béla üzemvea nyújtógéműködését. A szép gyári környezet is tetszett a vendégeknek. ÉrKarnoth Györgyné szakszer- deklődtek, hogyan sikerült a vezeti titkár és Biik József hajdani huszárlaktanyát KISZ-titkár fogadta. A gyár ilyen kellemessé tenni. Hapártszervezeteinek munkája- lász Árpád elmondta, hogy ról Ocskó Lajosné, a gyár a dolgozok több mint. 10 e/.ej termelő tevékenységéről pe- órát segítettek társadalmi dig Halász Árpád tájékoztat- munkában az udvar és csarta a küldöttség tagjait, szovjet vendégek Vitkor Fefrovies az Ukrán Kommunista Párt nokok környékének parkon' nevében tásában. Bolevk.ov, A többi műhelyben is egyegy szál virággal várták a Odessza városi bizottságának delegáció tagjait, akik VItitkára köszönte meg a szíves meghívást és átadta az peskönyveket, odesszai kommunisták jó ki- modelleket és szonzásképpen odesszai készép hajójelvényeket vánságait, majd bemutatta a adtak a kábelgyári munkásdelegáció tagjait: Anna Pav- nőknek. Megtekintették még lovna Panyecsnyikovát, a gyár étkezdéjét, a könyvOdessza kijevi kerületi párt- társzobát és az orvosi rendebizottságának titkárát, Nyi- löt. kolaj Vasziljevics Karaman orvos-kandidátust, az Odeszszai Orvostudományi EgyeTestvérvárosunk küldöttei este a szabadtéri játékok előadását, a Bánk bánt néztem pártbizottságának titka- ték meg. A mai napjukat rát, Leonyid Jakovlevics városnézéssel töltik, látogaBtitenkót. Odessza tengermelléki kerületi pártbizotttást tesznek az ipari vásárban és este a Hattyúk tava ságának titkárát es Dávid bemutatóján vesznek részt. Fagylalt és higiénia Ezen a nyáron elég sokszor szerű eszközök mellett is — volt téma a napilapok hasáb- megszámláltatja esztendeit a jain a fagylalt. Szerencsére mind nagyobb tért hódító Szegeden és Csongrád me- konzervfagylalt, amelyet a gyében még nem fordultak Szegedi Konzervgyár is elő- árusíthatnak. De mi a higié elő a Pest meavei közséaek- állít már. nini hirtncíizt- amU.-r,„ „ hoz forgalomba, s ez dicséretes kezdeményezés. A mozgóárusok csak gyümölcs alapanyagú fagylaltot hez hasonló eseiek. Nem állít már. Dr. Vet ró János, a szegedi „ ... azért persze, mintha a cuk- KÖJÁL igazgató főorvosa el- port kavar a szél, ha az elörászdák mindegyikének higiéniája, a kényes áruk minőkonzervfagylaltot. Százötven niai biztosíték, amikor a nyílott. tégelybe szennyezeti , ha s mondotta, hogy intézetükben ző napról visszamarad vala11 hónapon át vizsgálták a mennyi fagylalt? A már egysége. tárolása és kezelése a lehető legtökéletesebb lenne, vizsgálati eredmény szól kies e tekintetben nem volná- valósága mellett. Hónapok nak további követelmények, múltával sem észleltek benA szegedi KÖJÁL rendszeres vizsgálatai azt bizonyítszer felolvadt fagylaltot nem szabad mégegyszer fagyasz tani, s főleg árusítani. X te gyük fel, a gyártó üzemek ne mikrobiológiai elváltó- egyike egy rekkenő zást. Ize. zamata több hónap ják, hogy a nagyon jó fagy- elteltével is olyan volt. mint laltkészítő üzemekben is ta- a gyártáskor. A gyümölcs- nap hűvösre fordul az i.dő. napon elkészít és szállít 15 mázsa fagylaltot, s délután és más konzervfagylalt után kísérle tezik a gyártó üzem a tejes alapanyagú előállításával, tejpor felhasználásával. Miért hangsúlyozzuk a szeláltak javítanivalót. A fagylaltkészítmények nem mindegyike tartalmazza a szükséges anyagok szabvány szerinti összetételét. Olykor kevesebb bennük az édesség a kelleténél, mintha a készítők sajnálnák belőlük a cukrot eredményét a konzervfagy stb. Változó a tojás, a tej a tejszin és más alapanyagok minősége is, hátha még azo- . . kat megcsonkítva adagoljak meg nincs vegc' « a fokozott Mi történik a már lefagyasztott. de felolvadó, állo fagykészítmények lalttal, különösen, ha az te elsősorban a jes alapanyagú? Vajon a visszamaradt árut megsemmisítik? Talán igen. talán nem. gedi KÖJÁL vizsgálatának Kg11 ilyen aktusra szívesen várnánk meghívást, hátha lalt jelenevel kapcsolatban? jövőjével A nyárnak csalatkozunk gyanúnkban. I„ F. Véget ért az UNESCO konferencia ötnapos tanácskozás után szombaton a Magyar Tudományéi, Akadémián a zárójelentés és az UNESCO vezető szervei ele terjesztendő ajánlások elfogadásával véget. ért a művelődési központok fejlesztéséről rendezett UNESCO konferencia. Az elfogadott ajánlások között szerejiel az a magyar javaslatra elfogadott ajánlás, hogy a művelődési miniszterek - világkonferenciája rizsgálja meg az állami szervek szerepét a művelődési központok különféle típusainak fejlesztésében. a fagylaltléhez. A hagyományos fagylaltkéelőrelátás csak hasznos lehet. Szegeden a földművesszövetVASARNAP, 1968. JtILIUS 21. VÉL-MAGYARORSZÁG 3 szítésnek — bármilyen kor- kezet már konzervfagylaltot