Délmagyarország, 1968. július (58. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-21 / 170. szám

CSAJKOVSZKIJ A hattyúk tava A hatalmas színpad ritmikus fehér hullámzásban kavarog. Az ifjú hercegnek mátkát kell választani az előtte felvonuló elókeló hölgyekből, ám az ifjú bol­dogtalan, csak a szerelem révén megváltott házas­ságra gondol. S íme, az ódon kastély romjaihoz éj­szakai vadászatra érkező ifjút, az erdei tiszta tó kí­sérteties fényénél megpillantja a szerelem. Csodálatos hattyú képében, amely gyönyörű lánnyá változva egy Gonosz Szellem varázserejéről mesél. Az ámuló herceg mátkájának kéri a csodalatos Odettét, de érte meg kell küzdenie a Gonosz Szellemmel. A hattyúk tavának legendája az igaz szerelem győzelmét hir­deti a kényszer, a gonoszság, az ármány felett. öst orosz népmondát választott első balettkölte­ményéhez Csajkovszikij, amikor a Moszkvai Nagy­színház igazgatóságának felkérésére 1876-ban megírta A hattyúk tavát. A neves francia komponista, Delibes S.vlvia című balettjének hatására eredetileg gyerme­keknek szánt színpadi mű komponálásához fogott, s valóban: A hattyúk tavának muzsikája azokat a tánc­darabokat is felhasználja, melyeket korábban a szer­ző Alekszandra nővére gyermekeinek gyönyörköd­tetésére írt. A hattyúlányok ősi mesemotivuma az orosz komponista „nagy ábrándjának" megvalósítá­sát ígérte, olyan balet.fckultúra megteremtését, mely az olasz, francia hagyományokat az orosz nép tán­cának karakterével, lendületével, mozgáskultúrájával egyesíti. Ennek lehetőségeire kiváltképp a múlt szá­zad utolsó harmada biztatott, amikor a patinás fran­cia. olasz balettkultúrák hanyatlásával Európa balett­művészete a pétervári császári balettiskolára figyelt. Csajkovszkij elképzelése nagy előd munkásságá­ból, Glinka operai balettzenéjéből fakadt. Mint B. Jarusztovszkij írja: Csajkovszkijnál az egyszerű tánc­dallamok nagy szimfonikus képekké állnak össze, nem gépies kapcsolatban, hanem a mű dramaturgiai tendenciájában. Csajkovszkij balettjei tehát koreog­raflkus drámák, A hattyúk tava ennek a törekvésnek első dokumentuma. S a zenetörténetben addig párat­lanul nehéz feladatot követel a kettős szerepet ala­kító táncostól. Odette és Odilia azonos személye olyan egyéniséget kíván, mely képes egyesíteni a fény és sötétség, az emberi és ördögi legfontosabb jellemzőit. Az 1877-es premier mérsékeltebb, az 1895-ös fel­újítás meggyőzőbb sikert aratott. A megismételt be­mutatón főszerepet alakító Pierrina Legnaniról je­gyezték fel, hogy a nevéhez fűződő sorozatos pergő fordulatokból, az úgynevezett „fouetté"-ből a harma­dik felvonásban 32-öt produkált, s a nézőtéren ülő „balettomániások" ezután valamennyi előadáson han­gosan számoltak, nehogy a művésznő egyet is kihagy­jon. Ugyancsak A hattyúk tava egyik 1889-ben szín­revitt előadásáról maradt az utókorra Anna Pavlova emlékirata, mely szerint az akkor hétéves kislányra az előadás akkora hatást gyakorolt, hogy szülei kénytelen-kelletlen beíratták a császári baiettiskolá­ba. A művésznő később éppen A hattyúk tavával aratta legemlékezetesebb sikereit. S ebben a névsor­ban kér helyet Tamara Karsavina, Alicla Markova, Alekszandra Danyilova, Galina Ulanova és Lepesinsz­kaja is. Csajkovszkij balettjét először külföldön a prágai közönség látta 1907-ben. s a mű világhódító útjára 1911-ben a New York-i Metropolitanból indult. Hetedikesek. Természetesen a rigai balettiskola hetedike­sei. S természetesen most, ti­zenöt éves korukban vannak először külföldön. Még a ne­vük Is hasonló: az egyik Zita, a másik Lita. Zita Errsz és Lita Beirisz. — Anyukád hogy engedett el Zita? — Jaj, nagyon Izgult. Mondta, nagyon vigyázzak magamra, s írjak ís. Most vagyok először ilyen messze tőle... — S a tiéd, Lita? — Az enyém ls nehezen, de az én mamám a mi balett­iskolánkban tanít, és tudja, hogy a táncosoknak előbb­utóbb el kell kezdeniük az utazást! — A határon nem volt semmi baj? Hiszen nektek még személyi igazolványotok sincs! — Az tényleg nincs, de kaptunk egy különleges en­gedélyt. amivel átengedtek. Négyünknek kértek ilyen en­Ünnepi Hetek Fehér hattyúk a fekete éjszakában A plató meghódolt A Könyvművészeti és Grafikai Gyűjtemény, a Móra Ferenc A színpad ásít. Pontosan állnak, csak topognak, s pen mellé hattyúja, Inara meg* a^etaúit^Teat huszonkilenc métereset ásit olyasmiket mondanak, hogy Abele is. szebb' könyveinek, iUusztráciöi­S közben — jobb híján — „Nahát ez az eső..." „Hogy Az ö kettősük azonban már nak kiállítását, melyet tegnao párolog is: apró gőzlabdák- éppen most..." „És éppen káros; mondhatni: destruáló. „a k^mdátus, TicSííüYé^í ban eregeti ki magából a ennyire..." Azok ugyanis, akik csak a ti és c.iafikai'Gyűjtemény veze­hajnalban—délelőtt ráhullott, De azért nincs nagy baj! téren, tribünön, színpadszéle- tője nyitott meg a szegedi mu­sokszáz liternyi esőt. Mire a dél maximális fény- ken vannak, mind abbahagy- «?iókbaS"m^SÍ^m Széo A színpad ásít, huszonki- erőre kapcsol, már elszállnak ják munkájukat, s kalapács- Könyv versenyen ré«zt vett ki­lencmétereset ásít, s akik né- az utolsó gőzlabdák, s a még ledobva, csavarhúzó-lóbálva 8űa'é on^őo hkiYdtáívok' között zik, a rigai balett első össz- mindig táncosmozgású ba- önkéntes publikumként né- a szegedi Nyomda készítményei próbára összeverődött tagjai, lettmester, Irena Strode oda- zik amit csinálnak. is szerepeinek, így Hegedűs G.­mintha egy kicsit megretten- ülhet a rendezői mikrofon Hogy mit csinálnak? ösz- "ek'pae^unogrtfiáiávT^nct nének ettől a kozmikus, Dóm nylonbóbitás fejéhez, hogy szeolvadnak, elválnak, lib- Gyula illusztrációival. 'Képes téri ásítástól. Ahogy az belesuttogja az első, minden- bennek, szállnak, lépcsőnek Géza KŐ és festék című mun­egyszer feltűnő, nagyon külö- Kinek szóló, hivatalos inst- használják a levegőt. S ÜK nos dolgokat. összehúzott rukciót: Kezdünk! mindezt úgy, hogy a próba 61val, valamlnt Dezséry Mikló3 szemmel, fejüket kicsit félre- Es kezdenek. Akin még végén önkéntelenül is össze- _Hornády Ferenc a magyar ha­hajtva figyelik az üresen el- rajta van a kabátja-kardigán- verődik néhány, kalapácstól, jq^ás története című könyve nyúló színpadot. Tényleg ja, az gyorsan leveti, s az el- csavarhúzótól kemény te- Márkus Bálint tipográfiájával megijesztette volna őket ez a ső megbátorodottak után nyér... schmaii Károly burkoló- és kö­gőzlabdás tátogás? felszökdécsel a szabadtéri A színpad pedig, — ha téstervévei. a díjazott könyve­Azért olvan nagyon nem játékok különben már egyre lenne neki —, biztosan meg- ken kivüi a kiállításon bemutat­félnek. Előbb egy, majd még kisebbeket asitó pódiumára, hajtaná a fejét. ják a Szegedi Nyomda legszebb gedélyt, négyen vagyunk a karban ilyen fiatalok... — A karban! Es mikor vál­tok majd kartáncosból szólis­tává? — Az még nagyon soká lesz, de reméljük, egyszer majd ml ls odaállhatunk egyedül a színpad közepére. — Te melyik főszerepet szerelnéd a legjobban ma­gadnak, Zita? — Odiliát! — Es te, Lita? — Én ls az Odiliát! néhány táncos felmerészke- Mald meg karmesternek dik a tegnap este még Bánk szóló, hivatalos Instrukció: magyarjait szolgáló, öles ..Nyitány nélkül, első felvo­lépcsősoron, s ahogy felér- nuláa!'. .... .. , nek, mindjárt csússzantanak Ahogy a rigai színház jóval is egyet- a táncra szánt par- kisebb balettplatojan annyi­kettkockákon. De tényleg szor, most ezen a parkettsík­csak csússzantanak! Civilei- saS°n ls ellendítik, kiporge­pőjük civiltalpával megsimo- tlk- megszaladjak azokat a gatják a kockákba sorolt lé- mozdulatokat, amelyek mm­ceket, s aztán — mint start de" látványos piruettel, min­elötti futók a salakon — csak den ahS tatható libbenéssel együtt az örök tánc — a Hattyúk tava. Alig néhány perc kell. és már dehogy álmos, nagyonis él, lélegzik a színpad! Meg­száradt deszkái rugalmas trambulinok: visszadobják, újra felvetik a ráhulló tánco­sokat; lendület helyett úiabb lendületet adnak nekik... S akkor dolgoznak csak igazán, amikor táncos társai közé áll a Prinz, amikor pró­bára jelentkezik a rigai Her• cea, Harald Bitenberg! Ne­kifeszülve fogadják hercegi dobbanásait, hajlott háttal viselik el minden ugrását. — Pedig It aztán tényleg nagyokat kell dobbantani — mondja „mikrofon mellé" Irena Strode. — Hatalmas a színpad! A legnagyobb gon­dunk éppen az, hogy mikép­pen tudjuk a zene szabta idő alatt teljesen betáncolni. Látja? Most is! Hiába igyeke­— Mind a ketten ugyanar- 2ett> mégsem ért ki egészen a rol álmodoztok? színpad széléig. Harald, stop! — Nemcsak mi! Az iskolá- ismétlünk! Zene! ban minden lány el szeretné És ismételnek. Ritenberg táncolni majd Odiliát. Mi odaán a pIató ]egközepére, s mar tudjuk, hogy ez a sze- amikor Hunhen karmester repek szerepe. A legnagyobb jnt még az előbinél is ferge­valami, amit egy táncosnő tegesebb pörgésbe kezd, elérhet. A legeslegnagyobb ... amely pörgés aztán — Strode Zita, Lita, ti igazolvány asszony kiderülő arca már nélkül is külföldr röppent ri- előre mutatja — éppen a leg­gai balettiskolások, igazi jobb helyen ér véget. Hattyú, igazi Odilia váljék Ritenberg után a másik belőletek! Prinz, Vladimir Gelvan is A. L. dobogóra lép, majd odaröp­Akácz László termékeit is. Két kicsi hattyú: Lita Beirisz és Zita Errsz Karok, lábak ritmusa — látványos .jelenet a Hattyúk tava első felvonásából Királyi köszöntés a hercegi anyának. Jelenet a Hattyúk tava szabadtéri főpróbájáról Somogyi Károlyné felvételei Eseménynaptár VASÁRNAP Délelőtt 9 óra. Az V. pedagógiai nyári egyetem ün­nepélyes megnyitása az Ady téri egyetem nagy elő­adótermében. Az ünnepségen dr. Márta Ferenc egye­temi tanár, a József Attila Tudományegyetem rek­tora mond beszédet. Szeged város nevében a hallga­tókat Papp Gyula, a városi tanács vb elnökhelyettese köszönti. Deli fél 1. Iparművészeti kiállítás a Tömörkény Gim­náziumban az iparművészeti főiskola hallgatóinak diploma-munkáiból. Megnyitót mond dr. Pogány Fri­gyes, a főiskola igazgatója. Este fél 8. Csajkovszkij: A hattyúk tava. Bemutató a rigai balett előadásában a szabadtéri sztnapdon. Ren­dező Elena Tangieva-Bírznyek és Irena Strod. Vezényel: Janisz Hunhen. 11ÉTFÖ Este 8 óra: Slágerhullóm. Könnyűzenei hangverseny a szabadtéri színpadon. Rossz idő esetén kedd este. KEDD Este 8 óra: Orgonahangverseny a Dómban. Orgonál Lehotka Gábor. Közreműködik Suppala Kolos (ének).

Next

/
Oldalképek
Tartalom