Délmagyarország, 1968. június (58. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-16 / 140. szám

Hz első nő a világűrben Az első férfi: Gagarin, és az első nő: Tyeraskova, szovjet földről emelkedett a magasba, hogy megkezdje az űr titkainak újszerű felde­rítését és utat nyisson az emberiségnek idegen boly­gókra. Mindkettőjüket a szovjet tudomány és tech­nika tette képessé erre a csodálatraméltó bravúrra. És ezen felül még valami. Amikor öt évvel ezelőtt, 1963. június 16-án V. V. Tyereskova 49 fordulatot tett a Föld körül űrhajóján, az egész világ elámult. Tye­reskova fizikai, szellemi és erkölcsi készenléte sem­miképpen nem lehetett egyetlen személyre korlá­tozott tulajdonság. Minden­ki elismerte e nagyszerű nő bámulatos akaraterejét, tudását és bátorságát, de minduntalan elhangzott a kérdés, miért éppen szov­jet nőé az elsőség az űr­ben? Sokféle válasz lehetséges a kérdésre, de csak hosszú tanulmány keretében le­hetne megvilágítani a prob­léma minden részletét Ma­gát a lényeget eléggé érzé­kelteti az utalás a szovjet­ország életének rendjére. Azokról a társadalmi lét­feltételekről van szó, ame­lyek a szovjet nők egyen­jogúságát az utópiák vilá­gából a valóság világába emelték, s ezzel minden más társadalmat megelőz­tek. A Szovjetunióban a munkások és alkalmazottak 49 százaléka nő. Még töb­bet mond az a tény, hogy a felsőfokon képzett szakem­berek népes táborában a nőké a többség. Az egyete­mek, főiskolák és más szak­intézmények előadóinak a fele nő, és ugyancsak nő minden harmadik mérnök. Nincs az állami, társadalmi, gazdasági, tudományos és művészeti életnek egyetlen olyan szektora sem, amely­ben kiváló eredményeikkel ne szerepelnének a nök. Tyereskova ennek a rend­szernek nagyszerű képvise­lője. Nemcsak rátermettsé­gével, teljesítményének nagyságával nyerte el az egész világ rokonszenvét, hanem szerénységével, ked­vességével, emberszerető közvetlenségével is. Tetté­vel hazáját, az általános emberi tudományt, és a nők felemelkedésének ügyét egyaránt szolgálta. A hala­dás minden igaz híve sze­retettel köszönti őt hősi cselekedetének ötödik év­fordulóján ... F. M. SZÉKHÁZAVATÁS Oklevél a közösségnek A madarak védelme Az utóbbi évszázadokban, főképpen századunkban a madársors válságosra fordult az ember tevékenysége kö­vetkeztében. Az emberi lét­szám nagymértékű sokasodá­sa maga után vonja a fejlő­dő technika lehetőségek fel­használásával az iparosodás, a mezőgazdasági többterme­lés fokozódását. Ezen tevé­kenység a Föld felületi képé­nek megváltoztatásával jár. Eltűnnek az ősi tájak a ben­ne élő világgal. A növényi többtermelés érdekében kitenyésztett dé­gon, Balatonszemesen ren- védett területet, amely azál­dezte meg. Az európai tago- tal lett nevezetes, hogy a fe­zat elnökhelyettese Dr. Tildy hértavi vizes pusztának ha­Zoltán az Országos Termé- lastói átalakítása során a szetvédelmi Hivatal elnöke, szikesek ritka madarainak Erre a konferenciára 16 eu- egyrésze ott honosodott meg. rópai ország 80 képviselőt küldött; 17 sürgős javaslat­tervezetet terjesztettek elő. Magyarország többek között a ragadozó madarak és bag­lyok védelmét. Határozat született a hortobágyi Nemze­ti Park létesítésére. Tárgya­lás anyaga volt a vizeknek olajszennyeződés okozta nagyfokú pusztítása tengere A Saséri Tisza-hullámtér kiskócsag és gémtelepét is meglátogatták. A legközelebbi konferencia 1972-ben Dobrudzsában lesz. Dr. BERETZK PÉTER Tegnap a szegedi Móra Ferenc Termelőszövetkezet Bocskai utcai új székházá­ban ünnepi közgyűlésre jöt­tek össze a szövetkezeti dol­gozók és a meghívott vendé­gek. Ünnepelték a tavalyi jó eredményeket, s az új szék­házat is, amit rövid 10 hónap alatt épített meg a közös gazdaság építőbrigádja. A közgyűlés előtt a vendé­gek, köztük dr. Komócsin Mihály, a megyei pártbizott­ság titkára, Balog István, a párt-végrehajtóbizottság tag­ja, a városi pártbizottság osztályvezetője megtekintet­ték a célszerűen épített és berendezett hasznos épületet. Nemcsak korszerű irodák, hanem nagyterem, csárda, borkóstoló, tésztagyár talál­ható a tetszetős és csinos új szövetkezeti székházban. Szili Antal, a termelőszö­vetkezet elnöke nyitotta meg a • közgyűlést. Ismertette, hogy az elmúlt öt esztendő alatt mennyit fejlődött a kö­zös gazdaság. Adottságait te­kintve megtalálható a szikes területtől kezdve a homokig és a jobb termőképességű talajokig mindenféle föld. A korábbi években erről a te­rületről 10—12 millió forint termelési értéket produkál­tak, tavaly viszont csak a növénytermesztés 14 millió forintot, az állattenyésztés pedig 17 millió forintot adott a népgazdaság asztalára. Ma már 42—44 millió forintos termelési értékkel számolnak ebben a nagyüzemben. Árvái József, a Szeged vá­rosi tanács vb elnökhelyette­se a megyei és a városi párt­bizottság, a városi tanács és a Termelőszövetkezetek Te­rületi Szövetségének gratu­lációját, elismerését fejezte ki a közgyűlésen a tsz tag­jainak. Kiemelte, hogy a sze­gedi közös gazdaságok egyre szebb sikereket érnek el, hírnévre, országos rangra emelkedtek. Az elmúlt esz­tendőben 140 millió forint volt a termelési érték, ami az 1960 évinek éppen a há­romszorosa. örvendetes, hogy sokat javult a szövet­kezetek városellátó tevé­kenysége. Amíg az egy hold­ra eső termelési érték orszá­gosan 5 ezer 368 forint, ad­dig Szegeden ez 10 ezer 593 forint. Az egy holdra eső bruttó jövedelem is az or­szágos átlagnak a kétszerese Szegeden. Az egy tagra eső jövedelem pedig az országos 14 ezer 872 forintos átlaggal szemben 18 ezer 162 forint. A szegedi Móra Ferenc Termelőszövetkezet az el­múlt esztendőben is szép eredményeket ért el. A város négy közös gazdaságában megtermelt termelési érték­nek a 30 százalékát mond­hatja magáénak. Sem a ter­mésátlagokkal, sem a tagság jövedelmével nem kell szé­gyenkeznie ebben a modern, jól fejlődő, stabil nagyüzem­ben. Ez az eredmény a tag­ság és a szóvetkezet vezetői összeforrottságát, a szövetke­zés gyakorlati jelentőségét bizonyítja. Árvái József a közgyűlé­sen átnyújtotta a Móra Tsz­nek tavalyi eredményeiért o Minisztertanács és a városi tanács oklevelét. A közgyű­lésen vette át a Kiváló ter­melőszövetkezeti tag jel­vényt Domonkos Istvánné, Szabó József és Nagy And­rás. Szekszárdi Imréné mi­niszteri dicséretet kapott. Végül Árvái József a Terme­lőszövetkezetek Területi Szö­vetségének ajándékát, az 5 ezer forintos vásárlási utal­ványt nyújtotta át Szili An­talnak, a közös gazdaság el­nökének. A szövetkezeti tagság és a meghívott vendégek az új tsz-házban hosszasan ma­radtak együtt. A Béke-ars Újvidéken Kipirult arcú, vidám paj­tások ugráltak le a buszról péntek este Szeged határá­ban. A váratlan defekt ugyan kitolta a háromnapos jugo­szláviai útról érkező buszjá­rat végállomását — de hát ki bánta —, míg befelé villa­mosoztak a városba is körbe­járt a szó, mi mindent lát­tak, merre utaztak. delgetett növényfajok még ken és a tavakban, a nő­nem rendelkeznek azzal a „szerzett" elllenállóképesség­gel, amely az állati kártevők és gyomnövények ártalmaival vény védő szerek ártalma a madárvilágra, a természetes madár élőhelyeknek az em­beri beavatkozás okozta meg­szemben védekezést nyújta- kímélése, illetve helyreállí­nának. Állandó védelemre szorulnak. A növényvédelmi mérgek, a fokozott talajmű­tása. Vadmadarakkal folyta­tott kereskedelem megszün­tetése, madárfogó függöny velés nem hozza meg a várt , . , ,, , eredmi4nvl. 6 halok behozatalanak eltiltása, a tojásgyűjtés kérdése, ter­eredményt Világszerte megindult az a törekvés, hogy vissza kell állítani a természet rendjét, a védekezést biológiai alap­ra kell helyezni. Szaporítani kell az állati kártevők állati ellenségét. A növényvilág leg­veszedelmesebb ellenségeit, a rovarokat és rágcsálókat a madarak irtják. A tájátalakí­tások következtében azonban éppen a madárvilág fogyat­kozott meg katasztrofálisan. Védeni kell őket és szaporo­dásukat előmozdítani. Az utóbbi évszázadokban 1935­ig 135 jórészt hasznos madár­faj pusztult ki és napjaink­ban is kb. 100 madárfaj ke­rült a kiveszők listájára. A madarak legnagyobb ré­sze költöző, ősszel és ta­vasszal ezer kilométeres uta­kat tesznek meg országhatá­mészetvédelmi területek ki­jelölése tekintettel főleg a vízimadarakra. Jelentős tárgysorozati pont volt az a javaslat, amely azt tartal­mazta, hogy a városi és a tájegységek megváltoztatását tervező hatóságoknak kivite­lezés előtt a természetvédel­mi hatóságoknak a vélemé­nyét, illetve hozzájárulását kell kikérniök. Erre vonatko­zóan magyar részről Kotsis Lajos építészmérnök, a Vá­rosépítési Tudományos Ter­vező Intézet dolgozója tett előterjesztést. Többek között ezeket mondta: „A városren­dezési tervezet nem nélkü­lözheti a természetvédelmi és madárvédelmi szakembe­rokon keresztül. Védelmük rek közreműködését, azok érdekében nemzetközi egyez­mények szükségesek. Ilyen célból alakult meg a Nem­zetközi Madárvédelmi Szö­vetség (ICBP), célja a mada­rak és élőhelyeinek óvása. szerepét intézményesen ren­dezni kell... javaslatomat nem is annyira a madarak védelmében, hanem az em­berek érdekében tettem, hi­szen az egyre urbanizálódó Konferenciákon, kongresszu- emberiségnek nagyobb szük­sokon határozatokat hoznak és ezeket az illetékes kormá­nyok elé terjesztik. A világ­szövetségnek 55 állama tagja és kontinentális szekciói van­nak. A szekciók 4 évente tartják konferenciájukat. Az európai szekciónak eddig a következő helyeken voltak konferenciái: Wien, Rouen, London, Párizs, Bologna, Beetsterzwag (Hollandia) Stavanger, Newcastle (Íror­szág). Világkongresszusok voltak eddig Angliában, Franciaországban, Japánban, Finnországban, Svédország­ban, Svájcban, Amerikában. Afrikában. Az európai szekció IX. konferenciáját Magyarorszá­sége van a madarakra, mint viszont". A természet és madárvéde­lem tehát napjainkban azo­nos az ember védelmével. A tárgyalási anyag május 14—20-ig tartott. A tanácsko­záson professzorok, termé­szetvédelmi szakemberek, is­mert nemzetközi kutatók vet­tek részt. A konferenciát a magyar természetvédelmi területek bemutatása követ­te. A részvevők egyik cso­portja a Dunántúl rezervá­tumait látogatta meg, míg a másik csoport a Duna—Tisza közti természetvédelmi terü­leteket szemlélte meg. Csongrád megyében a közel­múltban létesített pusztaszeri Újra rács mögött Még kisiskolás volt, ami- kutyát 800 forintért, hogy be- férjével találtuk meg a pad­kor az anyja vízért küldte tanítsam magam mellé az láson, ahol hypót ivott. Nem a Tiszára. Esztendők múltá- őrködésre, ha újabb alkalom sokat, csak hogy megijesszen val a nemzetközi Vöröske- kínálkozik... bennünket. Hozattam egy li­reszt segítségével hozták 1959-től egyfolytában le- ter pálinkát, s azzal magára vissza külföldről. Egy ide- húzott a börtönben 8 évet. hagytuk a férjet. Elmentünk gen nyelven perfekt beszél, Volt rá ideje, hogy felké- az asszony szüleihez Pálmo­ír, olvas, számol, s mindösz- szüljön a becsületes életre, nostorra. Fészket raktunk sze 33 éves, de már 13 évet Azelőtt két szakmája is volt, volna, ha az asszony hűsé­töltött börtönben sorozatos kőműves és lakatos. A bör- ges marad hozzám. Ügy vél­betörésért, lopásért, csalá- tönben kitanulta a férfisza- tem, nem szeret, s így el­sért Ennyi az előélete Áchim bóságot és egy speciális váltak útjaink. Kiskunfél­Antalnak, aki algyői szüle- szakmát, a szövőgépjavítást, egyházán albérletet kellett tésű, s legutóbbi lakása Pál- Mikor szabadult, Budapestre volna fizetnem, de nem volt monostoron volt. Szülei és hívták jó állásba. Az algyői pénzem. testvérei becsületesen élnek tanács gépkocsi-ellenőrnek — Ezért tört be Kistele­és dolgoznak, ő azonban akarta elhelyezni az olaj- ken? messze szakadt a családtól, iparban, végül a ruhagyár- — Ezért. Örát, pénzt vit­— Mindig a nők miatt ban kötött ki, ahova a só- tem magammal. Másnap mentem a „jégre" — mondta gorával együtt járt dolgozni, már nyomomban voltak a maga elé mormolva, s hideg, egy műszakban voltak. Éles- rendőrök, de megugrottam kék szemét lesütötte. — Ami- eszű, jó megfigyelő képes- előlük... kor Kiskundorozsmán „meg- ségű, tehetségével sokra vi- Achím Antalnak előző dobtam" egy maszek aszta- hette volna. A börtönben életét 4—5 kilónyi akta bi­los 36 ezer forintját, akkor minden sakkbajnokságot zonyítja, s újabb bűncselek­P. Mari volt mellettem. Ö megnyert. Algyőn a szülei ményeinek írásba foglalása mondta, hogy az asztalos- hazafogadták. Kosztot, la- is újabb aktacsomót eredmé­nak rengeteg a pénze, mert kást adtak neki ingyen. nyez, hiszen eddig 16 betö­uzsorával is foglalkozik. A Amit keresett, csak magára réses lopást bizonyítottakra. költhette volna. Az algyői Már a kisteleki betörésnél csárdában is sakkozott, bor- tudták, hogy ki hagyta ott a ban játszott. Igaz, ő maga kezenyomát Ismerték Áchim . „ , modszeret. de egerutat nyert, nem ivott, a haszon valaki- s azaiatt „beutazta" a fél nek visszamaradt, s ezért országot. Tizenhárom évi volt, még bekapcsoltam az szívesen látott vendég volt. börtön^ után a veszedelmes házban nem voltak otthon, a kulcs meg kézre esett, a lábtörlő alatt. A szekrény­ben egy kalapban volt a rengeteg pénz. Éppen dél asztalos rádióját is. Akkor — Az hát, ott jöttem ösz­szabadnapos voltam, a víz- sze egy fiatalasszonnyal, pe­műnél voltam gépész. P'g hányan voltak a faluban — Azt mondja, hogy min- szebbek, jobbak, akik szinte dig meg akart javulni. Hogy magukhoz kötöztek volna, van ezzel a szándékkal? — Igaz, volt egy kis „kitéré­kérdezte a nyomozótiszt. sem": pár hétre megnősül­— A sok pénzzel a zseb- tem. Azért csak annyira, ben tényleg fel akartam mert a feleségem másokkal hagyni a zaklatott élettel, mulatott. Kivertem a házból, csak nem volt rá erőm. Ma- Az új asszonnyal megegyez­ri apja meglátta a zsebem- tem, hogy a férjét otthagyja, bői kilógó köteg százast. Minden holmimat autóra pa­Megvetette velem az egyik koltam, s odaálltam elébük gebéjét 4 ezerért. Éjjel el- a megbeszélt időre. S akkor bűnöző ismét visszakerül a vádlottak padjára, hogy egy időre megszabaduljon tőle a társadalom. L. F. Az újvidéki Jó Pajtás szer­kesztőségének meghívására kedden indult Jugoszláviába a szegedi Béke utcai általá­nos iskola nyolcadik osztá­lyának Béke-őrse. Az a nyolo pajtás, akik felkutatták és gondozták a fasiszták hír­hedt Csillag-börtönében ki­végzett jugoszláv mártírok, Kiss Ernő és Grozdana Gaj­sin sírját a belvárosi teme­tőben. őket fogadta Topo­lyán, a Harcos Szövetségben Málik József, a helyi Petófi brigád egyik szervezője, s beszélt nekik a brigád hősi harcairól. A szegedi úttörők találkoztak a Tartományi Gyermeknevelési Tanács és a Harcos Szövetség több ve­zetőjével, így Marko Pericin­Kamenjar nyugalmazott tá­bornokkal is, aki a jugoszláv pionirharcosokról mesélt tör­téneteket. A szegedi pajtások kirándultak a péterváradi várba, megkoszorúzták a partizánok emlékművét Ve­nacon, meglátogatták a Fó­rum Kiadó vezérigazgatóját, sőt rövid időre Belgrádba is elutaztak városnézésre. Visz­szatérve Újvidékre, a gyer­mekrádió kamerái előtt mu­tatkoztak be, s gazdag aján­dékcsokorral, könyvekkel, emléktárgyakkal — s három nap felejthetetlen élményei­vel — utaztak vissza Sze­gedre. Csak tár­csázni kell Két fordítás a telefontár­csán, és a novoszibirszki gyógyszertárban jelzés közli a látogatóval, hogy a keresett orvosság megtalálható-e a gyógyszerek között. A gyógy­szerészek ötlete alapján szerkesztett készülék már működésének első két heté­ben sok száz órát takarított meg a pácienseknek. loptak a zsebemből 10 ezer forintot, s aztán kettőt még kölcsön kértek hozzá reggel. A többivel elmentem a lánnyal taxival Budapestre, hogy bevásároljunk. A ci­pőktől a kisestélyiig felöltoz­jött a férj. — A kényes helyzetben meggondolhatta volna ma­gát. — Csakhogy már benne voltam nyakig a pácban, az asszony ugyanis bezárta TÓTKGMLÖSI VEGYESIPARI KTSZ VEZETŐSÉGE felhívja azokat az érdekelteket, akiknek órája a ktsz órás részlegénél BE LETT ADVA JAVÍTÁSRA, hogy az óra átvétele ügyében JÜNIUS 17-ÉN, HÉTFŐN 8 ÓRÁTÓL 14 ÓRÁIG jelenjenek meg az órásüzletben. V. 114 724 tettem. Vettem egy farkas- előttem az ajtói; s aztán a VASÁRNAP, 1968. JÜNIUS 16. 5 DEL-MAGYARORSZÁG

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom