Délmagyarország, 1968. május (58. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-26 / 122. szám

Katonatörténeteki A katonafiatalok túlnyomó többsége KISZ-tag. Lakta­nyabeli „társadalmi életük" főként a KISZ-klubokban zajlik, a KISZ hat talán a legjobban két éven át a fia­talok tudatára: az alapszer­vezetek jó vagy gyenge tel­jesítménye nagyban befo­lyásolja a katonák közérze­tét biztonságérzetét, mun­káját Ezért felvillantunk néhány esetet a KlSZ-szer­vezetek sokoldalú tevékeny­ségéből. Féltékenység Az egyik alakulatnál a KISZ-alapszervezeti titkár felkereste a politikai helyet­test egy alezredes elvtársat, s elmondotta, hogy az újon­nan bevonultak közül az egyik katona szomorú, fél­rehúzódva él, nem szól sen­kihez, nem barátkozik, a le­vegőbe bámulva üldögél egyre. A politikai helyettes ma­gához hívta a KISZ-vb tag­jait is, s kérte a vélemé­nyüket, mit javasolnak, mi lenne a legjobb megoldás. Ügy döntöttek, írnak a fiú édesanyjának és feleségé­nek, hogy jöjjenek el az ala­kulathoz. Amikor megérkez­tek, az egyik irodában mind­annyian összegyűltek, s kö­zösen megbeszélték a prob­lémákat a segítség lehetősé­geit Kiderült: a fiú egye­düli gyerek, nem sokkal be­vonulása előtt nősült meg, féltékeny, s gyötri őt, hogy nem foglalhatja el magát szabad idejében kedvenc szenvedélyével, az akvári­ummal való foglalkozással. Az alakulatnál megoldást találtak. A fiatal katonát a lehetséges legelső alkalom­mal hazaengedték. Engedé­lyezték, hogy ha bármilyen problémája támad, soron kí­vül a politikai helyetteshez fordulhat. A KISZ megbízta akvárium készítésével. A KISZ-titkár mindig érdek­lődik, van-e valamire szük­sége, kérése. A törődés, a meleg emberi szó meghozta gyümölcsét Az alezredes szerint jelenleg az egység egyik legkiválóbb újonc ka­tonája. Kölcsön Egy másik egységnél az előzővel vetekedő érdekes esetben járt közben a KISZ­szervezet Az egyik leszere­lés előtt álló katona, aki ki­emelkedő munkájával sza­kaszvezetői rendfokozatot •zerzett, nősülés előtt állt., s hirtelen kedvező lehetőség nyílt társasház-építkezésre. Pénze azonban nem volt. El­mesélte ezt a KlSZ-alap­szervezet titkárának, akinek eszébe jutott: az egyik újonc katona arról beszélt, hogy van neki a takarékban na­gyobb összegű pénze. Meg­kereste a fiút. Kiderült, hogy valóban van harmincezer fo­rintja, amit csak a katona­idő letöltése után akar fel­használni. Szó szót követett, az eredmény az lett, hogy a KISZ-szervezet jótállásával a fiatal katona kölcsönadta leszerelő bajtársának a pén­zét azzal, hogy ha majd ő is leszerel, visszakapja. A pénz elegendő volt ahhoz, hogy a társasházra befizes­sen a gondokkal küszködő házasember. A kölcsönt az­óta már vissza is adta tulaj­donosának. Mérkőzés előtt A kellemes környezet, a sport szintén olyan dolog, amely meghatározza, hogy kellemesen telik-e el az em­ber szabad ideje. Bár a ka­tonáknak elsődleges felada­tuk a megkívánt katonai képzettség elsajátítása, emel­lett jut idejük arra is, hogy sportoljanak, saját ízlésük szerint rendezzék be a klub­szobát. A KISZ-szervezet sok he­lyütt közvéleménykutatással megállapítja, hogy mi ér­dekli a katonákat, s a vá­lasztott témákról képzett elő­adók adnak ismertetést Az így kiválasztott témák sok­szor behatóan igen komoly kérdéseket érintenek. Az egyik KISZ-bizottság ven­dégkönyvében például ilyen előadáscímekre leltünk: A pszichológiai tudomány al­kalmazása a hadseregben, Az autó és mindennapi életünk, azután: Marxizmus és ember — előadássorozat. S hogy mindez milyen ér­deklődésre tart számot? Leg­jobb lesz, ha elolvassuk a Marxizmus és az ember cí­mű téma előadójának be­jegyzését a vendégkönyvbe: „A katonai önfeláldozás ma­gas fokáról tettek a részt­vevők tanúbizonyságot, mert szabad időben, egy Vasas­meccs előtt az elidegenedés­ről vitatkozni nem kis do­log. Az érdeklődés és a hoz­zászólások komolyak, meg­gondoltak voltak, s remélem, én sem okoztam csalódást". Gulay István lifl ^ I m M/TI Foto — Jármai Béla felvétele ÖLOMKRISTALY DÍSZTÁRGYAKAT, étkészleteket csi­szolnak az ajkai és a parádsasvári üveggyárak alap­anyagából. A tetszetős üvegáruból jelentős mennyiséget exportálnak. A képen: Apró mintás ólomkristálytáL Kárbaveszett órák A tápéi kompnál naponta mérgelődnek a Tiszántúlra és onnan idefelé igyekvők, mert — a kis vízállás ellené­re — még mindig kompot közlekedtet a KPM Hódme­zővásárhelyi Közúti Igazga­tósága, holott már be kellett volna állítania a pontonhi­dat. A szegedi révőrshöz szinte naponta telefonálnak panaszosok, hogy intézkedje­nek a pontonhíd mielőbbi felállításáról. A munkába igyekvők ott állnak tétlenül és várakoznak a lassan köz­lekedő kompra. A Tiszatáj Tsz-nek jórészt a Tiszántú­lon terülnek el földjei. A soros mezőgazdasági munka végzésében elmaradnak, mert szinte képtelenség al­kalmazkodniuk a 2—2 és fél órát igénybevevő komp for­dulásához. A szegedi révőrség arról tájékoztatott bennünket, hogy a pontonhíd ott áll a parton, csak be kellene állí­tani. A késlekedés okát ab­ban látják, mintha a KPM Hódmezővásárhelyi Közúti Igazgatóságnak kényelme­sebb és olcsóbb a kompot járatni, mint a pontonhidat beállítani, amelynek kezelé­séhez nyilvánvalóan több ember szükséges. Ez a „ta­karékosság" megbosszulja magát, mert a munkába in­dulók, s a munkából haza­felé igyekvők értékes órá­kat vesztegetnek a várako­zással. L. F. ORGONAEST Miskolci orgonaművész, Virág Endre mutatkozott be péntek este a szegedi kö­zönségnek. A Dómban ren­dezett filharmóniai koncer­ten Szabó Miklós, a Szegedi Nemzeti Színház művésze Beethoven: Die Himmel rüh­ren des ewigen Éhre, Stra­della: Piéta signore és Sul­iivan: Az utolsó akkord cí­mű dalát énekelte. Virág Endre eruptív tehet­pinc Több árut a tsz-ekből! Szombaton ismét a MÉK irányította áruböségével a piacokat. A zöldborsó árát a szerdai 10 forintról 6.40-re csökkentette kilónként. Volt is kereslet! Ugyanakkor a termelők és más árusítók is mérsékelt árra váltottak. Még elönyösebb lenne, ha a termelőszövetkezetek több saját termelésű árut kínál­nának. Hetek óta megfigyel­hető, hogy a tsz-standokon főleg a MÉK-tól és a ma­gántermelőktől a piacon fel­vásárolt zöldséget árusítják. Ez ugyan nem szabályelle­nes, de nem szolgálja azt a célt. hogy a fogyasztó a gaz­daságtól közvetlenül vehes­sen friss és olcsó árut. A forráskúti Haladás Tsz elárusítója saját gazdaságá­ból csak tavalyi burgonyát kapott eladásra. A szegedi Űj Élet Tsz Marx téri és Szent Ara (Ft) Az áru megnevezése -tói -ig Zöldbab (1 kg) 30.— Zöldborsó (1 kg) s.ao Kelkáposzta (1 kg) 7.— Fehér káposzta ft kg) 5.— Uborka (1 kg) IS.— 20.— Cseresznye 0 kg) «.— 10.— Földieper (1 kg) 6.— 12.— D:burgonya (1 kg) 7 — 10.— Karalábé (1 csomó) 1.50 3 — Zöldhagyma (1 csomó) —.60 1.— Retek (1 csomó) —.60 1.50 Saláta (1 db) —.60 1.20 Zöldpaprika (1 db) 1.— 1.36 Véltem való paprika (1 ete) X— M István téri elárusítója is túl­nyomórészt felvásárolt árut kínált, mert saját terményei­ből nem szállítottak elegen­dőt, azt is későn, reggel 6 és 7 óra között, holott a piac mostanában már 5 óra előtt kezdődik. A szegedi Hala­dás és a Móra Ferenc ter­melőszövetkezetek, de a vá­rosellátó szövetkezet stand­jain is általában kevesebb az áru, mint a mellettük árusító kiskereskedők stand­jain. Különösen kifogásolha­tó ez a városellátó szövetke­zet esetében, amelynek több gazdaság is szállítója. Ennek ellenére Szent István téri standjain főleg szeszes ita­lok árusítására — s ráadá­sul szabályellenesen, már reggel 5 órakor! — rendez­kedett be. Sok fogyasztó kifogásolta azt is, hogy munkaszüneti nap előtti piacon a terme­lőszövetkezetek nem szállí­tottak eladásra baromfit. A városellátó szövetkezet. a földművesszövetkezet és az élelmiszer kiskereskedelmi vállalat kapott ugyan a szentesi baromfifeldolgozó vállalattól rántani való csir­két, de a kereslethez képest ez nem volt elegendő. ségű orgonista. A műsorá­nak első részében hallott két Bach prelúdium és fúga (fi­mon, Esz-dúr) mind regiszt­rálásában, mind megformá­lásában a hatalmas íveket, monumentális arányokat ke­resi. Harmóniai- és dallam­építkezése a Bach-műveknél következetesen kerülte a hangszínek finomabb árnya­latait; a többszólamúság ná­la rendszerint pasztell-piano vagy fényes-forte hatású. Hogy ezt a bachi játékmo­dort tudatosan vállalta: bi­zonyítja a programja máso­dik részében elhangzott Ko­loss: Partita és C. Franck: Grand piece symphonique. Kiváltképp Koloss István egy karácsonyi népéneket feldolgozó — a hangszer színskálájának megannyi le­hetőségeit kimozgató — kompozíciójának bemutatása sikerült bravúrosan. Szabó Miklós a tőle megszokott, színvonalas teljesítményt nyújtotta, zeneileg alaposan kidolgozott, felépített pro­dukciókat adott, de a Stra­della-mű romantikus felfo­gásával nem értünk egyet. N. L Dél-Magyarország az ország legfrissebb napilápja! Ami éjfélig történik az országban és a világban, reggel már olvashatja a Dél-Magyarország­ban'. Üjra kapható, újra előfizethető Dél-M agyarország Nem beavatkozás — segítség A párt munkastílusának, munkamódszerének fejlesz­tése jó hatással van az alpszervezeti pártmunkára, az egész pártéletre, a kommunisták aktivitására. A párt-alapszervezetek irányítása tekintetében nem lehet azonos módon és formában, egyértelműen és csak általá­ban megjelölni a pártszervezetek feladatait, járásunkban például vannak tsz- és tszcs-alapszervezetek Itt sem le­het az azonosságot felállítani. A többféle jelleggel működő alapszervezetek sajátos, úgynevezett speciális tevékenységének alakítása az irá­nyításban, ellenőrzésben és segítésben sem tűri a sablo­nosságot. Végrehajtó bizottságunknak nem volt könnyű megtalálnia azt a formát és módszert, amellyel e többféle sajátos jelleget figyelembe véve hatékony irányító mun­kát végezhet. A szegedi járási párt-végrehajtóbizottság legfonto­sabb feladatának az alapszervezeti munka állandó javítá­sa érdekében az ilyen differenciált irányító munkát te­kinti. Működnek párt-alapszervezetek kisipari, fogyasztási és értékesítési szövetkezetekben. Nagy múltra tekinte­nek vissza a községi, az üzemi, az állami gazdasági párt­szervezetek, miközben léteznek a legfiatalabb pártszerve­zetek is a községi tantestületekben. A járásban működő 146 pártszervezet ilyen összetétele a végrehajtó bizottság irányító és segítő, ellenőrző munkája során gondos, sok­oldalú differenciáltságot igényel. A többféle jellegű pártszervezetek léte arra késztette a végrehajtó bizottságot, hogy az alapszervezetek jellegé­nek megfelelően, rendszeresen foglalkozzék a titkárok­kal és az alapszervezetekkel. Jól bevált módszer évente egy alkalommal beszámoltatni az azonos jellegű alap­szervezetek titkárit. Ez kitűnő alkalmat nyújt a tapaszta­latcserére is. Egy-egy beszámoltatás alkalmával 8—10 tit­kár van együtt és végighallgatják egymás beszámolóit. Sokat tanulnak egymástól, amit jól hasznosíthatnak az alapszervezeti pártmunkában. A IX. pártkongresszus óta a végrehajtó bizottság kü­lön-külön tűzte napirendre a községi, a rendőrségi, a tan­testületi, a fogyasztási és értékesítési szövetkezetek párt­szervezeteinek tevékenységét és minden esetben határoza­tot hozott e pártszervezetek munkájának megjavítására. Járásunkban például legnagyobb számban tsz-pártszer­vezetek vanr.ak. Munkájukat és feladataikat a pártbizott­ság elé terjesztjük. Bátorít bennünket e módszer alkal­mazására és folytatására, hogy jó hatással van az alap­szervezetek tevékenységére, nő a kommunisták aktivi­tása és felelőssége a pártszervezet munkája iránt. Járásunkban 1966 óta az alapszervezeti pártélet rend­szerévé vált, hogy évente egy-egy alkalommal taggyűlé­seken napirendre tűzték és személy szerint értékelték a kommuinsták által végzett pártmunkát. Meglepő, hogy a járási végrehajtó bizottságnak ez a kezdeményezése a párttagság általános tetszését váltotta ki. A taggyűléseken az aktivitás oly nagy volt hogy a jelenlevő párttagság 35—40 százaléka hozzászólt a napirendhez. Az alap­szervezetek többségében úgy döntöttek, hogy a jövőben minden évben, önálló napirendként, taggyűléseken sze­mély szerint értékelik a tagság munkáját. Erre a napi­rendre a minden év májusában tartandó taggyűléseken kerül sor. Ezt az eseményt a párttagok úgy fogják fel, mint a velük való törődést és gondoskodást. Szóbakerül ilyenkor az egyes párttagok magatartása, viselkedése is. Elvtársi bírálat illeti a hibákat elkövetőket, dicséretben részesítik a jó pártmunkát végzőket. A végrehajtó bi­zottság tapasztalata szerint ez a módszer nagyban elő­segítette az alapszervezeti pártélet fejlődését, aktivizáló­dását, éppen ezért bátran merjük mondani, hogy ennek a módszernek a pártéletben létjogosultsága van. A z alapszervezeti munka irányításában a végrehajtó bizottság három évvel ezelőtt olyan rendszert ala­kított ki, amely szerint egy évre előre meghatároz­za az alapszervezeti taggyűlések rendjét és idejét. Nem sérti ez az alapszervezetek önállóságát, csupán arról van szó, hogy biztosítsuk a szervezettséget. Az ilyen vezetési módszer alapján időről-időre tudjuk, hogy az adott napon mely három községben tartanak taggyűlést. Nagy előnye ennek a rendszernek, hogy így a járási pártbizottság tag­jai hónapról-hónapra számos taggyűlésre el tudnak jut­ni és részt tudnak venni munkájukban. S ha már a taggyűlésekről is szólunk, a témaválasz­tásban sem hagyjuk magukra az alapszervezeteket. A vég­rehajtó bizottság kezdeményez és témákat ajánl megvi­tatásra. Időnként írásban is az alapszervezetek rendelke­zésére bocsátja a megvitatandó témát. Szerepelt már a taggyűléseken a nacionalizmus és internacionalizmus té­mája, a vallásos ideológia elleni harc és számos más érdekes kérdés, olyanok, amelyek a párttagságot nagyon érdekelték. Mindezek hozzájárultak a párttagság tájéko­zottságának bővítéséhez, vitaképességének fejlesztéséhez. Hiszen a párt-alapszervezeti életben roppant fontos a párttagság rendszeres foglalkoztatása, az aktivizálás felté­teleinek megteremtése. Ez az egyik legfontosabb útja és módja az alapszervezeti pártmunka megjavításának. A végrehajtó bizottság az elmúlt nyáron alapos elő­készítő munka után napirendre tűzte a pártcsoportok és pártcsoportbizalmi munka tapasztalatainak megvitatását. Arra törekedtünk, hogy közkinccsé tegyük a fellelhető jó tapasztalatokat, ugyanakkor a pártcsoportvezetők elé nagyobb igényt, több követelményt állítsunk. Javaslatot készítettünk a pártcsoportmunka javítására, amelyet a bi­zalmiak rendelkezésére bocsátottunk. A végrehajtó bi­zottság értékelését mindig megküldtük az alapszerveztek­nek, ajánlottuk, hogy taggyűlésen vitassák meg a párt­csoportok munkáját és külön értékeljék a pártcsoportbi­zalmiak tevékenységét. Azt tapasztaltuk, hogy az alap­szervezetekben és pártcsoportokban ennek nyomán javult és tovább fejlődött az ezirányú pártmunka is. gy gondoljuk. hogy e néhány hasznosnak bizonyult módszer fokozottabb mértékben hoz­zájárul a pártszervezeti élet további erősítéséhez, CSAPENSZKI ISTVÁN, a szegedi járási pártbizottság első titkára u vasárnap, 1968. m.4jus 36, DEL-MAGYARORSZÁG 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom