Délmagyarország, 1968. május (58. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-14 / 111. szám

Altalános sztrájk és monstre felvonulás Párizsban # Párizs (MTI, ArP, Héttón 24 órás általános sztrájk kezdődött Franciaországban. Az úgynevezett 5. köztársaság fennállása óta ez az első általános sztrájk, amelyet mind a négy nagy szakszervezeti központ hirdetett meg. A sztrájk pontosan a gaulleista rendszert hatalomra juttató 1058. május 13-i algériai események 10. évfordulóján tört kL A szakszervezetek szombaton adták ki a sztrájkfelhívást, a tüntető diákok harcának támogatására és az ellenük hozott súlyos rendőri elnyomó intézkedések elleni tiltakozásul. A szakszervezeti központok a diákszervezetekkel egyetértésben, a s/trájk Jelszavát fenntartották annak ellenére, hogy Pompidou miniszterelnök szombaton késő esti tv- és rádióbeszédében bejelentette a Sorbonne újbóli megnyitását és a tüntetések miatt letartóztatott diákok szabadonbocsátását A sztrájk tízmillió dolgozó munkabeszüntetését jelenti. Franciaország legnagyobb részében megszűnt az áramszolgáltatás, csak a kórházak, más életfontosságú létesítmények áramellátását biztosítják. Csökkent, de nem szűnt meg a gaz nyomása, mert a háztartásokat a gázművek el akarják látni. A legtöbb gyár ki sem nyitotta kapuit, a főváros közlekedésében jelentős fennakadások vannak, annak ellenére, hogy a közlekedési vállalat autonóm szakszervezete nem csatlakozott a sztrájkfelhíváshoz, csak igen kevés autóbusz és földalatti szerelvény közlekedik. A vasúti forgalomban is jelentős korlátozások vannak, a távolsági forgalomban vonalanként csak egy-egy vonat közlekedik. A sztrájkoló diákokkal egyesülve, a párizsi dolgozók tízezrei tüntettek héttőn délután a francia főváros utcáin. A menet élén a diákok haladtak hatalmas transzparensekkel, ilyen feliratokkal: „Az 1958-as május 12-e hatalomra juttatta. De Gaulle-t, 1968. május 12-e megingatja hatalmát." — „Minden diák legyen az utcán" — „Le a rendőri brutalitással". A diáksághoz csatlakoztak Párizs szívében a sztrájkot meghirdető szakszervezetek nagy csoportjai. Az esti órákban még tartott a párizsi diákság és munkásság monstre felvonulása a főváros szívében. A rendőrség százezerre, a szervezők több mint félmillióra, a Reuter egymillióra becsülte a résztvevők számát. Az öt kilométeres menet résztvevői megőrizték nyugalmukat. A diákság és a szakszervezetek maguk szervezték meg a rend fenntartásáért felelős csoportokat, s ezek emberláncot alkottak a menet két oldalán. Pompidou miniszterelnök az esti órákban felkereste De Gaulle elnököt az Elyséepalotéban és tájékoztatta ót a helyzetről. Az SltAlános sztrAJkot mepelBzfl flláktflnteté™* BrfUban: rohamrendőrök a barrikád mögött Az EAK kezdeményezése „Menetrend" a BT határozatának végrehajtására Arab tanácskozás tesz Bagdadban 0 Kairó (MENA) A Biztonsági Tanács múlt év novemberi határozatának egyik gyengéje egyiptomi vélemény szerint az, hogy nem irt elő pontos menetrendet és sorrendet a benne foglaltak végrehajtására. Az EAK azzal kapcsolatban, hogy Jarring ENSZ-megbízott a közeljövőben New Yorkban folytatja misszióját, javaslatot tett ennek a hiányosságnak pótlására. A Biztonsági Tanács határozatának végrehaj tusára programot indítványozó egyiptomi kezdeményezést Mahmud Riad külügyminiszter tette, amikor legutóbb Kairóban találkozott Jarring nagykövettel. Az EAK külügyminisztere szerint — és ezt kifejtette Jarring előtt — három ót vezethet a határozat végrehajtásának programjához és a menetrend kidolgozásához: 1. A főtitkár megbízottja kérheti a Biztonsági Tanácsot, hozzon határozatot e programról, menetrendről és a végrehajtás módjáróL 2. Jarring maga javasolhatja ezt a programot. 3. Ki lehet dolgozni ezt a programot úgy, hogy Jarring az érdekelt felekkel külön-külön megbeszéléseket folytat. Az EAK külügyminisztere Jarringra bízta, hogy a három lehető út közül melyiket választja. Hangsúlyozta, hogy az EAK mindezzel ismét bizonyítja messzemenő készségét a válság békés megoldására. Az A1 Ahram jelentése szerint Atasszi szíriai elnök kairói látogatásának egyik következményeként az izraeliek elleni háborúban közvetlenül érdekelt országok — az EAK, Jordánia, Szíria és Irak — külügyminiszterei ezen a héten Bagdadban tanácskozásra ülnek össze, hogy egy olyan politikai vonalat találjanak, amely öszszeegyeztethető a szíriai nézetekkel. A kairói újság hozzáteszi, hogy ezen az értekezleten természetesen más arab országok külügyminiszterei is részt vehetnek. Harcok DélVietnamban 0 Saigon (AFP, Reuter, AP) Héttőn csökkent a harci zaj Saigonban, ugyanakkor újabb partizántámadás indult Del-Vietnam északi részén fekvő Hué városa ellen, ahol a partizántüzérség erős tüz alá vette az ellenséges erőket. A Saigonból érkező jelentések egyöntetűen arról számolnak be, hogy az amerikaiak a sűrűn lakott városnegyedek kíméletlen lebombázásával, fel gyújtásával tudták csak megállítani a partizánoffenzivát. Egyébként a vietnami partizánok vasárnap súlyosan megrongáltak egy másik hidat, amely Saigont a Bien Hoa amerikai támaszponttal köTelefbto — tifn KaifBIdl Képszolgálat Kép PArlmhöl: Ha Van I.au ezredes (mosolyog, középen) a hivatalos megbeszélések technikai előkészületeinek befejezése után az újságírók gyűrűjében Eltemetlék Szokolovszkij marsallt 0 Moszkva (TASZSZ) A Szokolovszkij marsall hamvait tartalmazó urnát héttőn ünnepélyes külsőségek között elhelyezték a Kreml falában. A gyászszertartáson megjelent Leonyid Brezsnyev, Nyikolaj Podgornij és több más szovjet vezető személyiség. Az elhunytat Nyikolaj Krilov marsall búcsúztatta. ti össze. Az említett hidat az amerikaiak és a dél-vietnamiak megerősített egységei őrizték. A híd helyreállítása legalább egy hónapot vesz igénybe — közölték illetékes körök. Az AP jelentése szerint Saigontól 560 kilométernyire KEDD, 1968. MÁJUS 14. északkeletre újabb ütközetek vannak kialakulóban. Vietnami hazafiak rajtaütöttek egy különleges katonai táboron, és megfutamították az ott-tartózkodó négyszáz amerikai és dél-vietnami katonát. Az amerikaink repülőgépeken mentették ki katonáikat ebből a Da Nang közelében levő térségből. A hazafias erők egy hatalmas C—130-as szállító repülőgépet lelőttek. Nikezics Prágában 0 Prága (CTK) Hájek csehszlovák külügyminiszter meghívására Nikezics jugoszláv külügyminiszter héttőn háromnapos hivatalos látogatásra Prágába érkezett Nikezics a tiszteletére adott ebéd után találkozott Dubcekkel, a CSKP KB első titkárával és Cernik csehszlovák miniszterelnökkel. Délután Hájek és Nikezics megkezdték tárgyalásaikat A Varsói Sxcrzőüés évfordulójára T

izenhárom esztendővel ezelőtt alakult meg a szocialista országok védelmi szövetsége, a Varsói Szerződés. Tizenhárom év nem nagy idó a történelem mércéjével mérve. Mégis beigazolódott a szocialista országok elhatározásának helyessége: a Varsód Szerződés — a fegyveres erők közös főparancsnoksága, az agressziós kísérletek elleni együttes intézkedések kidolgozása — az európai béke és biztonság felbecsülhetetlen tényezőjévé vált E történelmi tanulság időszerűségéből napjainkban mit sem veszített A mi hazánk védelmének is egyik döntő tényezője a Varsód Szerződés. A Szovjetunióhoz — amely oly nagy részt vállal az egész szocialista közösség védelméből — s a többi testvérországhoz fűződő kapcsolataink lehetővé teszik népünk békés és zavartalan építő munkáját Magától értetődően a többi testvérországgal együtt ml is mindent megteszünk, hogy földrészünkön ne legyenek szembenálló katonai blokkok és hogy Európa tartósan a béke és biztonság övezete legyen. Jól tudjuk, hogy a húsz éve kötött Atlanti Szerződés érvénye 1969-ben lejár. A szocialista országok és a kommunista pártok többször megisn-ételték javaslatukat, hogy szülessen megállapodás az Atlanti Paktum és a Varsói Szerződés katonai szervezetének egyidejű felszámolásáról. Hogy e történelmi lehetőségből valóság lesz-e, hogy feltárulnak-e kontinensünk népei előtt a haladás és a jólét útjai, távlatai, az elsősorban attól fügig, hogy a haladó erók képesek-e érvényesíteni akaratukat azokkal a befolyásos politikai körökkel szemben, amelyek a NATO fenntartásában érdekeltek. Ma ls napjaink realitásaiból indulhatunk ki, és ezért Jogos a megállapítás: a Varsói Szerződés biztonságunk és védelmünk döntő tényezője. Testvérországainkkal összefogva híven teljesítjük vállalt kötelezettségeinket, mert tudjuk: a szocialista közösségben való részvételünk egyet jelent szabadságunk, nemzeti függetlenségünk, társadalmi rendünk, békénk védelmével. A barátság Q Dzsangozov barátunk Az őreg Dzsangozovról legendák keringenek a plovdivi tájon. Hiszen már maga az sem igaz, hogy öreg. Ez inkább tiszteletből került a neve mellé, mint valami eposzi jelző. Hiszen nagyon is fiatalos a „Pcsela" kolhoz elnöke, észjárása pedig a szó legigazibb érteimében friss és korszerű. S a legendát valódi történetek fonják őszes feje köré. Bulgária négy legrégibb kolhozelnöke közé sorolják. Nemrég kapott magas kitüntetést húszéves elnöki tevékenységéért Hogy miként érte meg ezt a tisztességet, különösen akkor talány, ha meghalljuk igaz történeteit Iszkrában is vetettek annak idején „politikai növényt" — magyarabban szólva gyapotot. És a hivatal ott is előírta, mikor és miként kell elvetni, mikor és menynyit kell belőle szüretelni. P. Dzsangozov is megkapta az ukázt: tizenötödikére földben legyen a mag! ö ismerte a földet, a magot, s nagyon jól tudta, hogy még legalább egy hónapot várni kellene a vetéssel, de igen kockázatos lett volna szembeszállni a felső utasítással. Gondolt hát egyet, szabadságra küldte a traktoristákat, maga ült a gépre és „vetett". Üres vetőgépekkel járta meg a földet, és jelentette, hogy a „Pcsela" kolhoz időben elkészült a munkával, majd egy hónap múlva rendesen elvettette a magot Szerencséje volt, tapasztalatát ragyogó termés igazolta ősszel. Csak akkor került bajba, mikor egy értekezleten őt hívták tanúnak, milyen sokat jelent az, ha a hivatal óhaja szerint vetnek. De Dzsangozov nem hazudott — leleplezte önmagát A történet tökéletesen jellemzi ezt a végtelenül kellemes, egyszerű, megfontolt és közvetlen embert, akinél nagyobb tekintély nemigen van Iszkrában. Volt ugyan tanító és belügyminisztériumi alkalmazott meg zenész is, mielőtt kolhozelnök lett, de hogy lelke van a földhöz is, hogy hihetetlenül érti és ismeri a természetet is. arról magunk is meggyőződhettünk. A vásárhelyi Marx Tsz küldöttei sok-sok mindenféle kérdéssel ostromolták a barátkozás. ismerkedés, tapasztalatszerzés napjaiban az öreget, és neki sohasem kellett a válaszhoz senkinek a segítsége. Fejből mondott minden számot, ismer minden darab földet, még a fákról is tudja, melyik hány éves. Megmondja, mennyit keresett öt-hat évvel ezelőtt egy kolhoztag. s hány gyereke van annak az asszonynak, ciki a szőlőtáblán odajött hozzánk néhány szóra. Nevükön Ismeri a gyerekeket is, s gondolkodás nélkül ad választ minden kérdésre. A „Pcsela" kolhoz szinte a tenyerében van. Mert mint már mondtam: húsz éve együtt lélegzik vele. Nem volt ez a húsz esztendő „rózsalugas". Ma már egyöntetűen tisztelet jár érte Dzsangozovnak. De a „hősi" időkben orvlövészek is kerülgették. Sok szigorú felső parancs nehezedett rá is valamikor. de megtanulta azokat emberséggel közvetíteni. Hányszor előfordult, hogy a vásárhelyi szakemberek faggatták az iszkraiakat, szakmai kérdésekről, a kolhoz helyzetéről, s a megkérdezettek azt felelték: „Ezt pontosan nem tudom, de majd az elnök megmondja..." Korántsem azt akarom mondani, hogy feltétlenül Bulgáriába kell utazni, ha ilyen emberrel akarunk találkozni. Bizonyos, hogy nekünk is vannak Dzsangozovjaink, de a barátkozásnak .egy kedves ráadása, hogy éppen egy ilyen nagyszerű emberrel jöttünk össze. Enynyivel még szívélyesebbé és közvetlenebbé, érzelmileg gazdagabbá válhatott az élmény. Mert hiszen még mindig keveset mondtam el róla. Dzsangozov ugyanis utolérhetetlennek tűnik kedvességben, figyelmességben, eredetiségben. Beszédében gyakran él tömör és frappáns népi szólásokkal, humora élénk, nyugalma és türelme nagy, hangos, ingerült szót nem lehet töle hallani. Tekintélye osztatlan, a fiatalok valósággal csüggnek rajta. S mindamellet magáról sosem beszél. Amit megtudtam róla, azt mind gesztusaiból olvastam ki vagy másoktól hallottam. Ha végigmentünk vele a falun vagy kimentünk a földekre, köré gyűltek az emberek, s kérdezgették és hallgatták. És ezzel az imponáló magatartással nemcsak a vásárhelyi vendégeket tisztelte meg. Egyszer valami olyan gondolatunk támadt, ami az P. Dzsangozov öregnek nem tetszett. A programra volt valami észrevételünk. És Dzsangozov azt mondta: „Így lesz! Itt most én kukorékolok, ez az> én portám! Vásárhelyen majd más lesz a kakas .. Szándékosan „szerkesztettem" Dzsangozov barátunkat e kis bulgáriai sorozat végére. A bolgár nép lelki természetrajzát találtam föl benne. Mert bár tulajdonságai más emberekben is élnek, gesztusaival a bolgár földön lépten-nyomon találkoztunk a— vendégszeretettel, a barátságossággal, az őszinteséggel, az optimizmussal — vele voltunk legtöbbet, az ő társaságában értük tetten az emberségnek egy kiapadhatatlan kis forrását. Dzsangozov barátunk az iszkrai küldöttséggel augusztusban jön Csongrád megyébe. Ez a bölcs, okos, idős kolhozelnök azt mondta a búcsúzásnál: „Sokat akarok tanulni maguknál..." Lehet, hogy a mi termelőszövetkezeteink egyet, s mást jobban csinálnak és teljesül ez a vágya — hiszen a mieink is sokat jegyeztek, sok mindent hazahoztak —, de hogy legalábbis barátságban nagyon igyekeznek majd hasonlóan emlékezetessé tenni az iszkrai küldöttségnek az itt töltött napokat, arra már messze-messze kötelez egyedül a Dzsangozovval töltött napok élménye is. Sz. Simon István 4 DÉL-MAGYARORSZÁG