Délmagyarország, 1968. május (58. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-14 / 111. szám

Gazdasági megbeszélések Belgrádban Belgrádban hétfőn megkezdődött a jugoszláv—magyar gazdasági együttműködési bizottság elnökeinek megbeszélése A tárgyaláson magyar részről Vályi Péter pénzügyminiszter, a bizottság magyar tagozatának elnöke, jugoszláv részről Nagy Ferenc, a Jugoszláv Szövetségi Végrehajtó Tanács — (lrormásny) — tagja, a bizottság jugoszláv tagozatának elnöke vesz részt. A két elnök megtárgyalja a Jugoszlávia és Magyarország közötti gazdasági együttműködés eddigi eredményeit, további feladatait, a két ország közötti együttműködés erősítését és fejlesztését. Vályi Péter pénzügyminiszter hétfőn délután Nagy Ferenc társaságában megtekintette a 35. újvidéki nemzetközi mezőgazdasági vásárt és részt vett a vásár magyar pavilonjának fogadasan. a népfrontnak Ültetik a paprikát Csak milliós tételekben lehet beszélni azoknak a munkáknak az értékéről, amelyeket a népfront szervezése nyomán évenként társadalmi összefogással végeznek az emberek. Itt játszótereket alakítottak ki, s megtöltötték játékokkal iskolák, üzemek együttműködésével. Ott járdaszigeteket, útmenti sávokat ástak fel és ültettek teli virágokkal, amott meg a csatornák lefektetéséhez, utak építéséhez, anyagok eltakarításához „szálltak be" a környékbeli lakosok. Megint másutt a tanintézetek szertárait, oktató helyiségeit tömték meg „kívülállók" maguk készítette eszközökkel, felszerelési tárgyakkal. S akik mindezt csinálják: szülők és diákok, iparosok és értelmiségiek, nőik és férfiak. A népfrontmozgalom lelkes hívei, a közösségi felelősséget mindjobban tettekre váltó emberek. Mindez sokszor szóba került már, s ahol valami elkészült, elismerést, köszönetet kapott érte a népfront is. Most azért kell mégis említést tenni az értékes társadalmi munkák szervezésében eredményes mozgalmi szervről, mert saját házatáján is jelentős feladatok elvégzésére van szükség. A szegedi népfrontbizottság — maga köré gyűjtve a városban szétszórtan tevékenykedő különböző társadalmi és tömegszervezeteket — a mostaninál nagyobb székházba költözik. A Vörösmarty utca elején megürült kollégiumi épület lesz új helye, városi központja. Az épületben először tatarozási ós átalakítási munkát végeznek kőművesek, asztalosok, villanyszerelők, különbözö szakmák értői. S a népfront népi, társadalmi jellege e munkálatok során jut igazán kézzelBüszkék lehetünk a magyar orvostudományra Beszélgetés dr. Selye jános professzorral SaerdSn — nincs egy hete —, hogy Grázban átvette tizenharmadik díszdoktori oklevelét a helyi orvostudományi egyetemen, csütörtök reggel már Budapesten volt, orvosprofesszorok, régi és új ismerősök, barátok, újságírók, fotori porterek élvezték angyali nyugalommal és jókedéllyel rendelkezésükre bocsátott szúk idejét, előadásokat tartott, beszélgetéseken vett részt, aztán Debrecenbe utazott, majd vasárnap este Szegedre. Tegnap délelőtt az orvosegyetem rektori hivatalában sikerült néhány percre szót váltani dr. Selye János professzorral, a montreali kísérleti orvostudományi intézet vezetőjével. Két könyve — Életünk es a stress, Álomtól a felfedezésig — magyarul is megjelent, sokan olvasták. Ma már tekintélyes könyvtárnyira halmozódott a Selye professzor kezdeményezte stress-kutatások anyaga. Fokozott hatások alatt A komáromi születésű, doktorátusát Prágában elnyert, 1932-től Kanadában dolgozó Selye János stresselméletében azokat a szervezetet ért reakciókat vizsgálja, melyek mindig azonosak, tehát függetlenek a kiváltó ingerhatástól. Fő érdeme. hogy felismerte az emberi szervezet általános védekező reakcióját is, kidolgozta a lelki élet működésének, a betegségek kialakulásának és gyógyításának újszerű szemléletét. Magától adódik a kérdés, vajon a 61 esztendős Selye János, aki a természetes életritmus jelentőségét hirdeti az életkor meghosszabbításának tanácsaként, s arról ír, hogy „az emberi szervezet olyan, mint az autókerék, vagy a szőnyeg, mely akkor tart legtovább, ha egyenletesen kopik el", másutt pedig „az ember igyekezzék elosztani magában a stresst, sűrűn cserélgetve a szervet, amely a megterhelés középpontjában áll" — hogyan tartja be mindezt önmagára nézve, hiszen igencsak ki ichci. ui\e ezeknek a fokozott stresshatásoknak. — Csupán akaraterő kérdése — tárja szét kezét mosolyogva. — Ha az ember belátja, hogy ésszerű eszközökkel nem tehet semmit egy hirtelen bosszúság, vagy idegesítő körülmény leküzdésére, józan bölcsességgel legjobb, ha túlteszi magát rajta. Most például ebédre vagyok hivatalos, aztán előadást tartok, közben vagy tíz szegedi orvos meghívásának szeretnék eleget tenni, de hát csak egyetlen kikötésem marad, 15 percet — se többet, se kevesebbet — pihenni akarok, s este 10kor ágyban lenni. Ami az időbe belefér, jöhet. Holnap Pécsre megyek, onnan Budapestre, Amszterdamba, Montrealba, San Franciscóba, s mindez néhány nap alatt. A stress-elmélet ugyanis nemcsak mint tudóst foglalkoztat, hanem mint magánembert is; vajon miként tudom hasznát venni azoknak a tanácsoknak, amiket másoknak ajánlok. Hasznos kapcsolatok A professzor úr sokfelé megfordult már, szeretnénk, ha röviden szólna arról, mi hírünk a világban, hogyan értékelik a magyar orvostudomány színvonalát? — Néhány napos itt-tartózkodásom alatt megnéztem több budapesti, debreceni es szegedi intézetet, hasznos kapcsolatokat sikerült kialakítani, s véleményem: riem kell szégyenkezni, büszkék lehetünk a magyar orvostudományra. A tudomány fejlettsége itt is meghaladja a külföldi, legkorszerűbb intézményekben folyó munka színvonalát, s bár nem olyan széles körű ez a tevékenység, mint például Amerikában, ám minőségileg elsőrendű. Legmélyebb benyomásokat a debreceni Kesztyűs professzor, s a szegedi Julesz professzor intézetében szereztem. A kísérleti orvostudománynak egyik legtehetsegesebb kutatója volt a szegedi Jancso professzor, aki egyszerű eszközökkel egészen új dolgokat tudott felfedezni, öt meghívtuk kanadai egyetemünkre, ahol évente 6—7 neves külföldi vendégelőadót fogadunk — köztük 13 Nobel-díjas tudós is volt már —, de sajnálatos halála miatt erre nem kerülhet sor. Egyformán kedvesek — Az utóbbi években mely területen fejlődött legeredményesebben az orvostudomány? — Az immunológia terén kétségtelenül nagy felfedezések születtek. A szervátültetések például megoldhatatlanok lennének a biokémikusok munkája nélkül. Maga a szívműtét nem nagy feladat — például az agyoperációhoz képest —, de a végső szót még mindig nem mondták ki. Annál is inkább, mert az átültetés nem lehet megnyugtató megoldás. A kémiai gyógyszeresmegelőzés lenne járható út, olyan gyógyszerek feltalálása, melyek a szívbetegség kifejlődését előzik meg. Intézetünkben mi is foglalkozunk ezzel, kísérleti állatokon rájöttünk, hogy bizonyos káliumdózissal ki lehet védeni a szívinfarktust. Európai utamnak egyik célja volt, hogy a baden-badeni kongresszuson beszéljünk erről. Sikeres kísérletek folytak már embereken is, de csak nagy szériaszám után, állatokon végzett kísérletek tapasztalatait felhasználva beszélhetünk megnyugtatóan. — Hallottuk, hogy nyugdíjba vonulása után esetleg visszatér Magyarországra. — Szívesen, ha a munkához szükséges körülmények rendelkezésemre állnak. Mar gyarságomra büszke vagyok, anyanyelvemet olvasással igyekszem ápolni, s valahogy úgy vagyok ezzel, hogy az első gyerekem után még három született, de azokat sem tudtam jobban szeretni, mint az elsőt. Kanadát sem jobban, mint Magyarországot . „ Nikolcnyi István fogható gyakorlati kifejezésre. Mert annak a sok közhasznú társadalmi munkának, amit a népfront a város szépítésére, gazdagítására éveken át szervezett, viszonzásaként most a leendő népfrontszékház rendbehozására üzemek, vállalatok, ktsz-ek és kisiparosok dolgozói fogtak össze. Ott serénykednek a DÉMÁSZ szegedi üzletigazgatósága, a kábelgyár, a ruházati kiskereskedelmi vállalat, a szőregi építő ktsz dolgozói és a szegedi kisiparosok közül többen, a 600-as és 624-es ipari tanuló intézet és az Ifjú Gárda ifjúsági város tanulói. S az épület nap mint nap szépül, mind nagyobb lendülettel készül belülről a társadalmi munkásak és a még ezután is csatlakozók keze nyomán. Mert kell még segítség, kell még munka azon a sokatérőn felül is, ami jelenleg a volt kollégiumban folyik. A népfront — ha saját, jobb munkalehetőségeire törekszik, akkor is — a közérdeket képviseli és csak aktivistáinak önkéntes közreműködésére alapozhat Bizonyos, hogy új székházának minél előbbi megnyitásához és a közügy szolgálatába állításához meg is kapja a szegediek mindig lelkes támogatását. K. J. Somogyi Károlyné felvétető Mindjárt a város alatt, a Fertő-dűlőn kezdett munkához Lázár Imre hattagú csapata tegnap reggel. A mihályteleki Űj Élet Tsz itteni tábláin fűszerpaprika díszlik majd. A tavaszi szezonban a családtagok is segítenek, hogy gvorsabban kerüljön földibe az előnevelt palánta, s jó terméssel fizessen. Száraz volt a föld Négyszer dolgozták meg a talajt, s így aztán megőrzött annyi nedvességet, ami elegendő volt addig, amíg eső látogatta meg a határt Nincs utánpótlás A KIOSZ Csongrád megyei választmánya tegnap Szegeden a Horváth Mihály utcai székházában megyei értekezletet tartott, amelyen jelen volt dr. Gervai Béla, a KIOSZ országos elnöke is. A megyében jelenleg 3800 kisiparos működik, bár a lakosság jobb ellátása érdekében még 190 iparengedély vár kiadásra. Mint a felszólalásokból kitűnt, több iparitanulóra lenne szükség, de általános a panasz, hogy a fiatalok csak a divatos szakmákra jelentkeznek: fodrásznak, nőiszabónak, autószerelőnek. Különösen az építő és vasiparban nehéz a helyzet Tervezetek készülnek a problémák megoldására; olyan elképzelés is felvetődött, hogy bevezetik a magasabb szintű oktatást, s így az ipari tanulók a szakmunkás vizsga után beiratkozhatnak a gimnázium harmadik osztályába és érettségi vizsgát is tehetnek. A megye kisiparosainak munkáját dicséri, hogy a megyék közti országos versenyben eddigi munkájukkal elnyerték a KIOSZ országos elnökségének vándorzászlaját llku Pál Moszkvában llku Pál művelődésügyi miniszter hétfőn Moszkvába érkezett. A miniszter kéthetes ott-tartózkodása alatt Leningrádba és Tallinnba is ellátogat, Moszkvában pedig részt vesz a kormányközi kulturális együttműködési bizottság harmadik ülésszakán. Sok por, kevés eső Vasárnap délben az ország különböző pontjain — így a fővárosban is — 34 Celsius fokot mértek, sőt Baján 35 fokig emelkedett a hőmérő higanyszála. Május 12-én 97 éve. a hazai meteorológiai megfigyelések kezdete óta sem volt ilyen magas hőmérséklet Néhány órával az abszolút melegrekordot követően azonban az ország nyugati szélein már hozzáfogtak naptár szerinti kötelességük teljesítéséhez a fagyos-szentek. Az Atlanti-óceán felől ugyanis az esti órákban sarkvidéki eredetű hideg légtömegek lépték át határainkat. A hideg légtömeg éjfél után óránként több mint 80 kilométeres sebességű széllökések kíséretében érte el a fővárost. A hideg levegő a délelőtti órákban érkezett az ország keleti határszéléhez. de a két országrész között még mindig 13 fokos bömcrseklet különbségek i adódtak. Az időjárás hirtelen megváltozása sajnos csapadékot elvétve hozott. A hőmérsékletben további lehűlés várható, mert a hideg levegő beáramlása még nem szűnt meg. A hathónapos szárazság után a tegnapinál kiadósabb csapadék is nagyon elkelne a földeken. A hét eleji hirtelen lehűlés azonban egyelőre nem váltotta be a mezőgazdászok reményeit: a várt eső helyett a legtöbb helyre csak a szélvihar érkezett meg ezúttal hatalmas porfelhőt kavarva maga előtt. Néhol annyira felszáradt a talaj felső rétege, hogy a kavargó szél akadálytalanul hordta magával a leváló porszemeket és gyakran olyan vihar kerekedett, hogy méterekre sem lehetett ellátni, valóságos „por-köd" ülte meg a földekei. KEDD, 1968. május 14. Ezer lakos -1534 kötet A könyvbarát mozgalom eredményeiről tárgyalt tegnap, hétfőn délelőtt a mozgalom Csongrád megyei akcióbizottsága Szegeden, a megyei népfronttitkárságon. Kirschner Márton, az akcióbizottság elnöke, a megyei könyvtár igazgatója elmondotta, hogy az elmúlt évben több Csongrád megyei könyvtár kapott korszerű, rendeltetésének megfelelő helyiséget. Többek között Pusztamérges és Rúzsa községi könyvtárai is új otthonba költöztek. Tovább nőtt a könyvállomány is: 1967-ben már 1534 kötet jutott ezer olvasóra Csongrád megyében. Ez a szám azóta is gyarapodott. A beiratkozott olvasók száma már 1966 végén a lakosság 18,7 százalékát tette ki, ami igen figyelemre méltó eredménynek számít. Szeged ugyancsak jó eredményeket mondhat magáénak: az olvasómozgalom itt a legsikeresebb a hasonló nagyvárosok közül. Különösen a harmadik kerületben dolgoznak kiemelkedően a könyvbarátok. Az elnöki referátumot hasznos vita követte. Az akcióbizottság munkáiát egyébként a Hazafias Népfront Csongrád megyei elnöksége is megtárgyalja az ősz folvamán. A bizottság a referátum megvitatásán kívül megállapodott a könyvheti rendezvények időpontjában is.