Délmagyarország, 1968. május (58. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-23 / 119. szám

Hová, kisdiák? Hamarosan vége a tanév­nek, s ballagnak a nyolcadi­kosok is. De kérdés, hogy merre veszik útjukat, hol kí­vánnak továbbtanulni és há­nyan ülnek újra iskolapad­ba. Most végez a demográ­fiai hullám csúcsa: 7300 fia­tal fiú és leány fejezi be ál­talános iskolai tanulmányait Szegeden és Csongrád me­gyében, nyolcszázzal több, mint az előző tanévben. A végzős tanulók nagyob­bik része, 84 százaléka kíván továbbtanulni, s számuk 750­nel meghaladja az előző évit A jelentkezések szerint mér­séklődött a középiskolák iránti érdeklődés, ugyanak­kor sokan — a továbbtanul­ni szándékozóknak több mint a fele — szakmunkástanuló iskolába jelentkeztek. Érdekes, hogy a városi szülők gyermekeinek jelen­tős része, 93 százalékuk va­lahol tovább tanul, ugyan­akkor a falusi gyerekek 27 százaléka végleg abbahagyja a tanulást Van összefüggés a szülők foglalkozása és a gyermek továbbtanulásának iránya között is. A fizikai dolgozók gyermekei inkább a szak­munkástanuló iskolát vá­lasztották: 51 százalékuk lesz ipari tanuló, s 28 százalé­kuk kerül középiskolába. A fizikai dolgozók gyermekei­nek 20 százaléka nem tanul tovább sehol. A nem fizikai pályán dol­gozó szülők gyermekei kö­zül 75 százalék igyekszik kö­zépiskolába, s közülük is 36 százalék a gimnáziumot vá­lasztja, s szakmunkás-tanu­lónak csak 20 százalékuk je­lentkezett. A nem fizikai szülők gyermekei közül csak 3 százalék hagyja abba vég­legesen a tanulást Dolgozik a díszletgyár Hidászok o Dóm téren — Mennyi „kő" kell a kulisszákhoz? Minden évben legalább két hónapig tar­tó nagyszabású műszaki munka előzi meg a szabadtéri játékokon műsorra tűzött előadásokat A nagyszámú és gyakran mo­numentális díszlet kialakítása, előkészíté­se egy kisebb gyárénak megfelelő mun­kásgárda közreműködését igényli. Az idén azonban nem a díszletkészítők, hanem — hidászok láttak elsőként mun­kához. A játékok színhelyén e szokatlan szakmai képviselői — a MÁV Hídépítési Főnökség hidász csoportjának szakembe­rei — az előírásoknak megfelelően most alaposan megvizsgálták a nézőtér kilenc­éves vasszerkezetének szinte minden csa­varját hogy hétezer néző is teljes bizton­sággal foglalhassa majd el a helyét. Ez­után. kijavítják a jelenleg még nem szá­mottevő hibákat, s újra lakkozzák a szék­sorokat Megkezdte működését a „díszletgyár" is, elsőnek az asztalosok és a díszletvarrók láttak munkához. Rövidesen tucatnyi szak­ma legalább háromszáz képviselője dolgo­zik majd azon, hogy anyagi formába önt­se a díszlettervezők művészi elgondolá­sait. Milyen és mennyi anyag kell ehhez? A tavalyi díszletépítéskor egy kíváncsis­kodó falusi néni azt kérdezte: "Honnan vettek annyi követ annak a várfalnak az építéséhez?" Az építők aztán megmutat­ták neki a fal másik felét is, ahol meg­lepetésére egyetlen követ sem látott. Az ilyen várfalak, bástyák és egyéb kulisszák építéséhez az idén nem kevesebb mint 8000 négyzetméter vásznat, 35 mázsa fes­téket, 20 mázsa enyvet, 80 köbméter fa­anyagot használnak fel. Nem csekély feladat vár a világosítókra, illetve a villamossági szakemberekre sem, hiszen az előadásokig akkora elektromos berendezést kell előkészíteni, amelynek áramfogyasztása egy-egy estón Kiskundo­rozsmáéval aaonos. D. A y Ócskavasból „aranyat Körkép egy újjáépülő gyárból A szegedi vasöntöde meg­újhodik ebben az esztendő­ben. A valamikori kis kapa­frissen öntött termékeket, de képzett kohásztechníkus, aki a pálya körül még nagy a a Lenin Kohászati Művek­káosz: formák, vasszekré- ben szerzett gyakorlatot. citású, elavult üzemből je- nyek halmozódnak, s egy A vállalat gondol a jövő­lentős öntödei vállalat for- korlát nélküli mély aknába jére is, amikor nagy gon­málódik. Az újjáépítésre öt- könny?a beleeshet az em- dot fordít a fiatal szakmun­. a,. _msx a . . . , ber. Ellentmondásosnak tu- kasok képzésére. Jelenleg 57 venkét millió forintot kolte- nik a statisztika, mely sze- ipari tanulót foglalkoztatnak nek, s ebből a pénzből uj- rjnt évről évre kevesebb az és számukra jól felszerelt szerű technika, jobb mun- üzemi baleset. tanműhelyt alakítottak ki. A kakörülmények születnek. A formázó üzemrészben fiatalokat jeles szakemberek Bódi László igazgató szíve- egy ango1 gyártmányú autó- oktatják. b 5 matikus masina. Mellette sen tájékoztat a változó kö- fiatal lóny dolgozik, aki egy - ,„. rülményekről, a gyár jövő- hónappal ezelőtt még tex- tzcrtol 3z cgyig jérőL Átalakul az üzem Az üzemben régi és az új. lassan halad, továbbítja a tllüzemben figyelte a szövő­gépet Most a nehézipar be- Elsősorban Szeged iparvál­tanított munkasa. A híd- lalatait és az ország déli ré­rauhkus gép megfordul, fel- 5Zének igényeit elégíti ki a tölti homokkal a mintát, az vasöntöde, de szállít a Cse­elkészített formát, és egy bi- pei vas- és Fémműveknek zonyos ideig „süt-tömorít- is. A legkisebb mennyiségű színez". Ha készen van, jel- rendelést is elvállalják. A keveredik a zi es kiadja az öntvény má- termékek száma mintegy A konvejer sat­négyezer darab, az ezres szé­Qsszobrok, táháncs takarók A görgőspálya ugyancsak riától a kivételes egyig.' az átalakulast szemlelteti, ,, . . , ,, bár itt még sok a tennivaló. , Y bogy ebben az A IAI, évben áttérnék a rövidített A szerelők július elsejére ígérik a kész munkát, s ak­kor itt is felülkerekedik a legújabb technika. Légkondi­cionálás A vasöntöde vezetősége el­munkaldőre, vagyis a hideg­üzemi dolgozók heti munka­ideje 48 óráról 44-re csök­ken. A már eddig is rövi­debb időben dolgozóké ha­sonlóképpen mérséklődik. A 44 órás munkahét mellett sokan heti 42, 40 és 36 órát dolgoznak a jövőben. A gyár A Móra Ferenc Múzeum kupolacsarnokában most egy neves világjárónk, a vajda­sági születésű Vojnich Osz­mít. A kőbaltát, amit régé­szeink nálunk csak fáradságos munkával — és neip. kis sze­rencsével — tárhatnak fel, az kár néprajzi gyűjteményéből utazó a század elején még láthatunk ízlésesen rendezett használatban találta, kiállítást. Vojnich (1864— Kiemelkednek a kiállítás 1914) módos bajsai földbirto- anyagából a papír vékonysá­ko6 volt, s vagyoni körűimé- gú. festett, geometrikus és nyel lehetővé tették, hogy virág motívumokkal díszített több föld körüli utat tegyen, faháncs takarók, ún. „ta­Tanulmányozta a tengeri szi-1 getek vulkanikus hatásait, szenvedélyes vadász volt, de pá"-k. Réndklvül különleges a készítésmódjuk: a bennszü­löttek a hiapo cserje lehán­j sőrendű feladatának tekinti felkészült a munkaidő rövl­a munkakörülmények javí- dítésére, már csak a nagy­tását Az űj fürdő és a fe- váUalat központjának a be_ kete-feher oltozok mar ke- , , . , , nyelmesek. Ugyanilyen kitű- leegyezésére várnak, nő a gyár étkezdéje is. Évente mintegy 48 millió A légtechnikai berendezé- forint értékű vasöntvényt sekre hárommillió forintot adnak a népgazdaság szá­fordítenak. Ez a berendezés „. . . „ ... ,, óránként 36 ezer köbméter mara" Az alapanyag döntő friss levegőt „nyom" az többsége ócskavas. A leön­üzemrészekbe. Segítségével tött termékek mennyisége el­télen fűtenek, nyáron hűte- éri az évi ötezer tonnát Él­nek a dolgozók érdekében. érdeklődéssel és hozzáértőén tott kérgét vízben áztatták és gyűjtötte az úgynevezett pri- kemény faütővel csapkodták, mitív népek múltba életmódjának tárgyi keit, szokásait is. Pótolha­tatlan értékű magángyűjte­ményével megvetette a sza­vesző kalapáltaik. Több háncsréte­emlé- get elvékonyítva és összepré­selve nyerték a finom tapin­tású, takaróul vagy szőnyeg­ként használt tapát. A mun­badkai múzeum alapját, söt kát elejétől végig nőik vé­gyüjtéséből a budapesti Népi- geztók. rajzi Múzeumba is jutott. A primitív óceániai kul­Élményeiröl színes útirajzok- túrák mellett szép tárgyak ban számolt, be. képviselik Indonézia maga­Legjelentősebb útja 1907- sabb szintű kultúráját is. A ben Óceánia szigetvilágába fejlett jávai kézművességet vezetett. Utazása során mód- úgynevezett „batikolt" textl­jában volt olyan használati bák példázzák. Ez a nagy eszközöket, kultikus tárgya- ügyességet kívánó festési kat gyűjteni, amelyeik még technika a jávai nők kivéte­az újkőkor gazdasági viszo- les díszítő készségével páro­nyaira és kulturális színijére sult, mintáik mai szemmel jellemzőek, Üj-Guinea pápua is szépnek tűnnek. Az új csarnok legalább négy­öt méterrel magasabb a ré­ginél. Az elhasznált homo­kot pedig a padozat alatti futószalagok továbbítják. Az öntöde szakembergár­dája kitűnő. A 250 dolgozó között öt mérnök, két kohó­használt anyagból újat, „ara­nyat" varázsolnak. Az újjáépítés rendes ütem­ben halad, s hamarosan üzembe helyezhetik a mo­dern NDK-beli homokmű­vet is. Talán később valóra mérnök, két gépészmérnök válhat az az elképzelés is, és egy vegyész végzi a dol- bogy több milliós beruhá­gat. Többen közép- és fel- , • sőfokű technikumot, egyete- 205531 preci21ÜS ontodét éplt" met végeztek. Nemrég je- senek­lentkezett felvételre egy jól G. I. Tulajdon, érdek Politikai gazdaságtani szakbizottság ülése Szegeden A Művelődésügyi Minisz- ség viszonyáról, az érdekelt­térium marxizmus—leniniz- ségr és a szükségletek kap­mus főosztálya mellett mű- csolatáról. ködő politikai gazdaságtan A tanácskozás foglalkozik szakbizottság 1968. május a szocialista vállalat jellem­23-án és 24-én Szegeden vi- ző vonásaival, valamint az­tát rendez. A vitában részt zal, hogy a áíkés vállalattal vesznek a marxizmus—le- szemben a szocialista válla­ninizmus főosztály munka- lat nem a magántulajdonosi társai, a közgazdasági szak- elkülönültség és a niagánér­bizottság tagjai (egyetemi te- dek létformája, hanem a nárok, docensek), a megyei társadalmi elsajátításon be­és városi pártbizottság kép- lüli elkülönültségé és a vál­viselői, valamint vállalatok lalati kollektíva közös ér­és termelőszövetkezetek gaz- dekéé. Ez a szocialista állam dasági vezetői. Az eszmecse- központi irányító szerepében re az Akadémiai Bizottság fejeződik ki. szegedi székházában kerül A szocialista érdekstruk­megrendezésre. túra azt jelenti, hogy a kü­A szakbizottsági ülés tár- lönerdekekben (vállalati kol­gya: Tulajdon, érdek, válla- lektíva érdek és személyi ér­lati érdek a szocializmusban, dek) rejlő közös elemek va­A referátumot dr. Sza- lóságos társadalmi közérdek­bó Kálmán egyetemi tanár, ké integrálódnak. a közgazdasági tudományok A régi mechanizmus olyan doktora, a Marx Károly Köz- történelmi állapotot tükrö­gazdaságtudományl Egyetem zött, amelynek keretei kö­rektora tartja. zött a különérdekek és a köz­A referátum és a vita az érdekek időhorizontja jelen­új gazdasági mechanizmus tősen eltávolodott egymástól, problémakörének lényeges Ennek következtében az ér­kérdéskomplexumát érinti, dekközvetítésben olyan za­A közgazdasági gyakorlat varok jelentkeztek, amelye­számára is lényeges elméle- ket a gazdasági mechaniz­ti problémákról lesz szó, muson kívüli tényezők segit­mint a szocialista tulajdon ségével kellett pótolni. lényege, specifikumai a ma- Az új mechanizmus alap­gántulajdon különböző for- elveiből következik, hogy a máival szemben. A tanács- különérdekek önmozgása ál­kozás boncolgatja azt — az tal lehetővé teszi olyan akti­oktatás szempontjából is vizálódásat a társadalom tö­fontos — a kérdést, hogy a megerejének — a közérdek szocializmusban az elsajátí- elsődlegességének erősítése tós mennyiségi egyenlőtlen- mellett —, amely lehetőséget ségei miatt is szükségszerű- ad a népgazdaság hatéko­ek bizonyos eltérések a ter- nyabb fejlődésére. A vita melés szereplőinek helyze- érint még olyan kérdéseket tében, nemcsak az elsajátí- is, mint a termelőszövetke­tási mód következtében. zetek vállalati jellege, a dol­Üj megvilágításban kerül gozók tulajdonosi szemléle­tárgyalasra az erdekviszo- ,. , , . nyok struktúrája a szocia- tenek fokozasa- a nagyválla­lista viszonyok között. Szó latok és gyáregységek vi­lesz az érdek és az érdekelt- szonya stb. Szomorú statisztika A közúti balesetek száma- bálytalan előzésből adódó nak növekedése nagyobb balesetek sora, majd a gon­mértékű, mint ahogyan a datlan és az Ittas vezetés, gépjárművek száma emel- Szabálytalan áthaladás ml­kedett — állapította meg att is sokszor okoztak bal­legutóbbi tájékoztatóján a esetet gyalogosok. Közúti Balesetelhárítási Ta- Nem kedvezőbb a múlt nács. Az országos adatok hónapi statisztika sem. szerint tavaly 985-en vesz- Nyolcvannégy baleset közül tették életüket baleset kö- kettő volt halálos kimenete­vetkeztében, és sok ezerre lű. Súlyosan sérültek 21-en, tehető azok száma, akik sú- könnyebb sérüléssel úszták lyos sérülést szenvedtek. A meg 39-en. S ugyanezt a hó­gépjárművek számának nö- napot összehasonlítva 1967 vekedésével nem lenne sza- hasonló Időszakával, a bal­bad egyenes arányban növe- esetek száma nem kevesebb, kednie a baleseteknek. Sze- hanem több. Az előidéző geden és Csongrád megyé- okok szinte ugyanazok. A ben vannak olyan napok, kerékpárosok változatlanul amikor egymást követik a szabálytalanul kanyarodnak, balesetek, s a közlekedési az elsőbbségadási jogot dur­rendőrök szinte állandóan ván megsértik, s a gyorshaj­csrttantégtőfa'misikig"611" tás színtén nagy szerepet*t­csétlenségtől a másikig. szik. A legtöbb baleset Ebben a hónapban is volt c olyan nap, amikor 14 bal- valy üyenkor is Szegeden es esetet „helyszíneltek", köz- a szegedi járásban történt, tük olyanokat, amelyeket al- Vannak úgynevezett csúcs­koholos állapot Idézett elő. időszakok a nap bizonyos Minden gepjarmuvezeto tud­ja pedig, a KRESZ-ből ezt sajátítja el legelőször: ittas állapotban nem szabad gép­járművet vezetni! Az e hó­napi Csongrád megyei sta­tisztikát nézve a legtöbb baleset az elsőbbségi jog meg nem adásából és gyors­hajtás miatt következett be. Ezután következik a szabály­talan kanyarodásból, a sza­óráiban, amikor baleset történik. a legtöbb L. F. lakossága például a matosítás kezdeten a gyar­neoli­Vojnich fő „vadászterülete" Indonézia és a déltengeri szi • tikumban élt, gyűjtögető, getvilág volt, de ellátogatott halász, vadasz, részint föld- Kelet-Afrika népei köaé is: művelő életmódot folytatott, jart Ugandában, Kenyában, A sziget neolitikus kultúrá- Kongóban, Abessziniában, ját egy homokóra formájú Fekete-Afrikából az érintett táncdob, fabuzogány és ri- népek jellegzetes fegyverei: luális rendeltetésű, faragott lándzsák, bórpa.jzsok és a varázspálcák képviselik. Lát- női viselet kellékei láthatók hatjuk a kannibalizmus, a fejvadászat emlékeit: az em­a kiállításon, amelynek be­mutatását a szabadkai Vá­beri koponyacsontból formált . «»,•,„„„ .,,,,„, ,,„„.,: dob. amely a Fidzsi szige- 1051 Muzeum munkatársai­tokról való, a legnagyobb nak köszönhetjük. néprajzi ritkaságok közé szar Juhász Antal A könyvhét nyitánya Szombaton kezdődik az Mintegy ezer pavilont, szí- vakban tízezernel több tár­ünnepi könyvhét: 12 orakor nes satrat állít vidéken — sadaimi könyvárust mozgósí­tasz az országos megnyitó városokban és falvakban — tottak. 1500 községben ház­ünnepség Budapesten, a Liszt az Allami Könyvterjesztő és ról házra árusítással segíte­Ferenc téri Ady-szobornál. a Művelt Nép Könyvterjesz- nek a fiatalok a KISZ­A könyvhét újdonságai tő Vállalat a földművesszö- szervezetek jóvoltából ab­között ki-ki kedvére váló- vetkezetekkel karöltve. Sok ban hogy mindenhova jus­gathat annak az összesített vidéki bolt előtt az asztalról son' olvasnivalo az új ler­jegyzéknek az alapján, ame- árusítást is megszervezik a mésből. lyet 230 ezer példányban könyvhéten. Csaknem 1500 küld a boltokba, a terjesz- üzemben kerül sor ünnepi tokhoz a könyvkiadok és könyvárusításra a legíris- — terjesztők tájékoztató köz- sebb és a közelmúltban meg- CSÜTÖRTÖK, Dél-Magyarország Szeged és környékének 38 é»e megszokott napilapja. Nem hiányozhat egyetlen család asztaláréi sem. Olvassa, terjessze, fizesse elé Dél-M agyarország­pontja. jelent kiadványokból. A Xal­1968. május 23. Del-Magyarors/ag 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom