Délmagyarország, 1968. április (58. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-19 / 91. szám

Hü VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! DEL-MAGYARORSZÁG MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA Ülést tartott a Miniszter­Vándorzászld a Szegedi Konzervgyárnak 58. évfolyam, 91. szám Ara: 70 fillér Péntek, 1968. április 19. Kádár elvtárs beszéde a népfront kongresszusán A HAZAFIAS NÉPFRONT IV. KONGRESSZUSA TEG­NAP, CSÜTÖRTÖKÖN FOLYTATTA MUNKÁJÁT. A TANÁCSKOZÁSON NAGY FIGYELEMMEL KlSÉRT ÉS NAGY TETSZÉSSEL FOGADOTT BESZÉDET MON­DOTT KÁDÁR JÁNOS ELVTÁRS, AZ MSZMP KÖZ­PONTI BIZOTTSÁGÁNAK ELSŐ TITKÁRA. Tisztelt kongresszus! Elvtársak! Barátaim! A népfrontmozgalom ha­zánkban egyesíti a szocializ­mus és a béke alapvető cél­jaiban egyetértő különböző világnézetű embereket. Ezért joggal mondhatjuk, hogy a Hazafias Népfront IV. kong­resszusa belpolitikai éle­tünk jelentős eseménye és munkájának eredmé­nyessége népünk, egész tár­sadalmunk érdeke. Az el­hangzott elnöki megnyitó, az országos tanács átfogó be­számolója és javaslatai, a szocialista demokrácia, a gaz­daságirányítás reformja, a szocialista hazafiság és az if­júság nagy kérdéseivel fog­lalkozó értékes bizottsági anyagok jó alapot nyújta­nak az érdemi tárgyaláshoz. Erre gondolva, mindenek­előtt tisztelettel köszöntöm a kongresszus elnökségét, küldötteit, külföldi vendé­geit, minden résztvevőjét és sikeres munkát kívánok mindnyájuknak a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága nevében. Mi, kommunisták, tudjuk, hogy a párt és a népfront munkája kezdettől fogva egymásba kapcsolódott, így van ez jelenleg is és úgy véljük, elválaszthatatlan lesz a jövőben is egymástóL A párt a szocializmus, a kom- , . .„ munizmus meevalósításáért szabad társadalmának meg- politikajanak helyességét a munizmus megvalósításáért teremtése az egész nép érde_ gyakorlat, aZ élet igazolta és küzd, annak tudataban, hogy ke és csak az egész nép kö- a tömegek saját és közvet­a dolgozók osztály nélküli, zös műveként jöhet létre. len tapasztalatai alapján nyerte el és bírja munkás­osztályunk, egész népünk bi­A I*/Í»+ •Mva^.vAHkfó — _ 'k zalmát és támogatását A part vezető szerepet a nep Az összes hazai taPaSzta­t ji. i i • i . i f . r . f i latok és a legújabb nemzet­erdekemek szolgalataként fogia fel MM események és tapa«ta­° 'Óit iatok figyelembevételével, a Központi Bizottság nevében Történelmi feladatunk ered- értelmezi és valósítja meg, ma megismételhetem, meg­ményes megoldása a dolgozó hogy az feltételezi és igényli erősíthetem azt, amit pár­az állami és társadalmi szer- tunk IX. kongresszusa más­vezetek önálló, felelős és fél évvel ezelőtt leszögezett: rendeltetésszerű működését, pártunk politikájának fő A párt igényli a szocialista irányvonalán nem változta­célt elfogadó és támogató tunk. összes társadalmi erő és té- F6 feladatunknak e politi­nyezo cselekvő reszvetelet a ka még hatékonyabb és jobb közügyekben. Gondolom, az gyakorlati megvalósítását elmúlt evtized tapasztalatai tartjuk. Nagy megelégedéssel mindenki számára meggyo- tölt el, hogy a Hazafias Nép­zően megmutatták, hogy mi, front Országos Tanácsának kommunisták, a szocializmus ide vonatkozó következtetése, llzmus megvalósítását célzó építésében velünk együtt ha- amelyet tegnap Erdei Ferenc szövetségi politika, a nemzet ladókat nem ideig-óráig elvtárs ismertetett ezzel a szükségesnek tekinthető, megállapítással teljesen egy­megturt tarsutasoknak, ha- beesik. Meggyőződésem, hogy nem egyenrangú szövetsege- politikai fő irányvonalunk osztályok, a munkásság, a parasztság, az értelmiség, a kispolgárság összefogását, a kommunisták és pártonkívü­liek, a materialisták és hi­vők együttműködését igényli az alapvetően közös érdekek és célok alapján. Mindebből következik a párt belpoliti­kájának lényege, a szocia­lista demokrácia állandó fej­lesztésére törekvés, a szocia­minden alkotó erejének ösz­szefogása és egységének megteremtése. A párt belpo­litikájának ezt a leglénye- seinknek tekintjük. Szövet­gesebb és legállandóbb ele- ségeseinket tiszteljük, segít­mét a köznyelv, más szóval ségüket a mindennapi raun és igen helyesen, népfront­politikának nevezi. Hazánkban a párt ma vi­tathatatlanul a társadalom vezető ereje és befolyása megtartása és következetes folytatása népünk érdekeivel . .. és kívánságaival találkozik, kában nagyra ertekeljuk, a Bízom abban, hogy a Haza­jovot illetően pedig azt tart- fias Népfront most tanács­juk, hogy mi együtt építjük kozó IV kongresszusa a ma­azt a kozos hazat, amelyben ga részéről ugyancsak jóvá­a„ szocializmus minden epí- hagyja és támogatja ezt a döntő módon érvényesül az ^é?®1* egyformán, minden politikai törekvésünket. ideológia, a politika, az ál­lami élet, a gazdasági és kulturális tevékenység min­den fő területén. A történel­mi tapasztalatok azt bizo­nyítják, hogy a marxista— leninista párt vezető szerepe nélkülözhetetlen, szükséges a megkülönböztetés nélkül és Fő irányVOnalunk megtar­egyenlo joggal lesz helye. tását nem értelmezzük sem­A párt közvetlen szerepé- miféle babérokon való meg­ről még egy-két dolgot kívá­nok szóvá tenni. Az elmélet és minden politika próbája a gyakorlat, s csak az élet igazolhatja helyességét. A szocializmus építésének egész Magyar Szocialista Munkás­időszakában, a kommuniz­mus megvalósításáig. Ennek hangsúlyozásakor utalnom kell arra is, hogy pártunk kongresszusain és minden­napi munkájában egyaránt kifejezésre juttatja, hogy a vezető szerepet nem uralko­dásként, hanem történelmi küldetésből adódó feladat­ként, a munkásosztály, a nép érdekeinek fogja fel. A párt vezető szerepét úgy párt immár tizenkét esz­tendeje hirdeti és realizál egy töretlen vonalú politi­kát. A párt politikája egy­értelmű és nyílt, annak programtételeit a népfront minden aktivistája, orszá­gunk egész politikai közvé­leménye jól ismeri. Politi­kánkban a szó és a tett egy­beesik, amit a párt meghir­szolgálataként detett, azt cselekedte min­denkor a valóságban is. Meg­győződésünk szerint a párt pihenésnek, vagy politikánk A politikai élet része a A jelenlegi viszonyok kö­zött a forradalom fejlődési ütemének meghatározása, az egyes dolgozó osztályok ér­dekeinek egyeztetése, az ál­lampolgárok összességét kép­viselő országgyűlés, taná­csok, az állami végrehajtó szervek megfelelő személyi összetételének és működésé­megmerevedésének. Mi a marxizmus—leninizmust nem kezelhetjük dogmák gyűjte­ményeként, hanem a cselek­vés iránytűjeként Pártunk az elmúlt évtizedben mindig napirendre tűzte forradalmi fejlődésünk legfontosabb idő­szerű kérdéseit, s azok meg­oldására hívta fel társadal­munkat. Így volt ez a maga idején a hatalom megvédé­sével és megerősítésével, a mezőgazdaság szocialista át­szervezésével, a közoktatás­sal, ma a szocialista demok­rácia továbbfejlesztésével és a gazdaságirányítás reform­jával, s így lesz ez a jövő­ben is. Elvtársak! Barátaim! A párt megjelölheti a kö­vetendő irányt, eszmeileg és politikailag vezetheti és irá­nyíthatja a társadalmi fo­lyamatokat, de a politika ál­talános megvalósítása a nép, a nemzet egyetemes érde­keinek hatásos szolgálata, a nagy országos feladatok si­keres megoldása, a társada­lom összes erőinek cselekvő fellépését kívánja. Ennek mozgósításában viszont a népfrontmozgalomnak van sajátos és nélkülözhetetlen szerepe. A szocialista országok gya­korlata jól mutatja, hogy for­radalmunknak megvannak nemzetközileg azonos, lénye­ges vonásai, mint a termelési eszközök köztulajdona, a volt kizsákmányoló osztályok fel­számolása, a munkásosztály forradalmi pártjának vezető szerepe és vannak más kér­dések, amelyek megoldása az egyes országok, népek adott­ságainak és sajátosságainak megfelelően különböző. így nem elvi, hanem gyakorlati kérdés az adott társadalom politikai mechanizmusának kérdése, így, s ennek meg­felelően a szocialista orszá­gok egy részében egy politi­kai párt működik, más szo­cialista országokban több­pártrendszer van. Nálunk történelmileg úgy alakult, hogy egy politikai párt, a munkásosztály forra­dalmi pártja működik. Ugyanakkor társadalmunk­ban a kizsákmányolás felszá­molásával megszűntek ugyan a kibékíthetetlen osztályel­lentétek, de nem szűnt meg minden ellentmondás, mert időleges és feloldható érdek­összetűzés még dolgozó osz­tályok között is adódik. Az egyes dolgozó osztályoknak a termelésben, a társadalmon belüli helyzete nem ponto­san azonos és ez az osztály szemléletében tömegmére­tekben tükröződik. Még az egyes dolgozó osztályok is egyénileg különböző politi­kai fejlettségű és világnéze­tű emberekből állnak társa­dalmunk jelenlegi átmeneti állapotában. A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csü­törtökön ülést tartott. A kül­ügyminiszter bejelentette, hogy a Vietnami Demokrati­kus Köztársaság kormánya és a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front elnök­sége ismételt köszönetét fe­jezte ki a vietnami nép igaz­ságos harcához nyújtott tá­mogatásért A kormány úgy határozott, hogy a viet­nami kérdéssel kapcsolatban nyilatkozatot ad ki. A Minisztertanács a kül­ügyminiszter előterjesztése alapján határozatot hozott az ENSZ XXII. ülésszaká­nak április 24-én kezdődő második szakaszán napirend­re kerülő atomsorom pó­egyezménnyel kapcsolatos magyar állásfoglalásról. Apró Antal, a kormány elnökhelyettese beszámolt o magyar—lengyel gazdasági együttműködési bizottság varsói ülésszakáról. A kül­kereskedelmi miniszter az ENSZ kereskedelmi és fej­lesztési konferenciájának II. ülésszakáról tájékoztatta a kormányt. A Minisztertanács a beszámolókat jóváhagyólag tudomásul vette. A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának elnöksége ja­vaslatot tett a Miniszterta­nács és a SZOT vörös ván­dorzászlójának odaítélésére a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója alkalmából rendezett jubile­umi munkaversenyben leg­jobb eredményt elért üzemek és vállalatok részére. Az OKISZ elnöke „a Miniszter­tanács vándorzászlój-ával ki­tüntetett kisipari szövetke­zet" cím adományozására tett előterjesztést. A kormány a javaslatok alapján határo­zatot hozott. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. • A Minisztertanács és a SZOT elnöksége vörös ván­dorzászlót adományozott — egyebek között — a Szegedi Konzervgyárnak is. nélkülözhetetlen népfront nek biztosítása állandó és ismétlődő politikai feladat. A párt különböző szervei természetesen foglalkoznak ezekkel az egész társadal­munkat érintő kérdésekkel, de éppen általános vonatko­zásaik miatt a párt ezek el­döntését és megoldását egye­dül nem veheti és nem is (Folytatás a 2. oldalon.) Kormánynyilatkozat Vietnamról A Magyar Népköztársaság kormánya megújítja és meg­erősíti szolidaritásának kifejezését a Vietnami Demokrati­kus Köztársaság kormánya és népe, a Dél-vietnami Nem­zeti Felszabadítási Front és Dél-Vietnam népe iránt. Az utóbbi időben új szakasz kezdődött a vietnami népnek az amerikai agresszió és intervenció ellen vívott hősi önvé­delmi harcában, s nemzetközi politikai és diplomáciai te­vékenységében is. A Vietnami Demokratikus Köztársaságnak az agresz­szióval szemben kifejtett aktív ellenállásának hatékonysá­ga, a dél-vietnami nép felszabadító fegyveres alakulatai­nak sikerei következtében az Egyesült Államok veszteségei gyorsuló ütemben nőnek. A dél-vietnami erők újesztendei nagy offenzívája alapjaiban zavarta meg az Egyesült Ál­lamok délkelet-ázsiai politikai és katonai elképzeléseit. Ha­talmas arányú nemzetközi nyomás nehezedik az Egyesült Államok kormányára annak érdekében, hogy induljon el az agresszió csökkentésének útján, s fogadja el a Vietna­mi Demokratikus Köztársaságnak, s a Dél-vietnami Nem­zeti Felszabadítás! Frontnak a nemzetközi jog írott és írat­lan szabályait tiszteletben tartó ajánlatait a tárgyalások előkészítésére. Eközben példátlan arányú súlyos tragédiák­ká nőttek az Egyesült Államok belső társadalmi problé­mái. Ilyen kérlelhetetlen tények kényszerítő ereje alatt hangzott el az Egyesült Államok elnökének március 31-i bejelentése, amely egyfelől a legutóbbi négy év amerikai kül- és belpolitikája sikertelenségének beismerését, s más­felől — legalábbis látszólag — a VDK és a DNFF követe­léseinek megközelítését jelenti. A VDK kormányának április 3-i, majd a DNFF áp­rilis 5-i nyilatkozata, s számos más vietnami részről el­hangzott hivatalos állásfoglalás hitelesen és pontosan méri fel ezt az új helyzetet. Bár az Egyesült Államok agressziója tovább tart nemcsak Dél-Vietnamban, hanem a Vietnami Demokratikus Köztársaság bizonyos területei ellen is. a VDK és a DNFF mégis kifejezte készségét a tárgyalásokat előkészítő megbeszélésekre. Ezzel ismét bebizonyította az egész világ előtt, mennyire a nemzetközi béke iránt ér­zett nagy felelősséggel állott és áll helyt a leghatalma­sabb imperialista hadigépezet példátlan agressziójával szemben, mindig készen a valódi tárgyalásra. Ugyanak­kor az amerikai intervenciósok fegyveres harcainak foko­zása Dél-Vietnamban, a VDK egyes, részben sűrűn lakott területeinek bombázása, új tartalékosok behívása, az Egye­sült Államok huzavonája a tárgyalási hely kijelölésével kapcsolatban azt mutatja, hogy az Egyesült Államok kor­mánya még mindig nem végezte el alapvetően elhibázott délkelet-ázsiai politikájának felülvizsgálatát. A vietnami háború eddigi története alatt, valahány­szor a tárgyalásos rendezés lehetőségének a körvonalai kezdtek mutatkozni, az Egyesült Államok mindannyiszor új támadás előkészítésével támasztott kétségeket szándé­kai őszinteségét illetően. így volt ez 1965 decemberében és 1966 januárjában is a 37 napos bombázási szünet idején. Most újra nyitott az út a tárgyalásokat előkészítő meg­beszélésekhez. A világ népei nagy reményt fűznek ehhez a lehetőséghez. Ha azonban az Egyesült Államok a je­lenlegi helyzettel továbbra is visszaél, minden eddiginél súlyosabb veszélyeket idéz fel. A Magyar Népköztársaság kormánya szívesen látná — ha mind a két félnek meg­felelne —, hogy a tárgyalásokat előkészítő megbeszélések Budapesten kezdődjenek. A Magyar Népköztársaság kormánya és népe a viet­nami háború egész története során mindig kész volt arra, hogy — lehetőségeihez mérten — a vietnami, a magyar nép, s a nemzetközi béke és biztonság érdekeinek meg­felelően politikai, diplomáciai és anyagi támogatásban ré­szesítse a vietnami nép igazságos és jogos ügyét. A mos­tani új helyzetben teljes megértéssel támogatjuk a VDK és a DNFF állásfoglalását. Csatlakozunk ahhoz a világ­méretű követeléshez, hogy az Egyesült Államok feltétel nélkül és végérvényesen szüntesse meg a Vietnami De­mokratikus Köztársaság bombázását, s mindenfajta ag­resszióját a VDK ellen, mert így elkezdődhet a tényleges tárgyalás a békés rendezésről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom